Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

A kongresszusról jelentjük (Folytatás a S. oldalról) elvtárs előadói beszédével és Brutyó János elvtárs íelen- tésével. A kongresszust elő­készítő viták bizonyították, hogy á főváros kommunistái nemcsak hozzászólni, hanem hozzátenni is akarnak a párt politikájához és annak vég­rehajtásához — mondotta befejezésül Méhes Lajos. Méhes Lajos után Veszp­rémi István, a szocialista munka hőse, a Tatabányai Szénbányák Vállalat brigád­vezető vájára, Komárom megye küldötte emelkedett szólásra. Ezután dr. Griibl Lászlóné, marcali általános iskolai igazgató, Somogy megyei küldött felszólalása követke­zett. A Somogy megyei küldött után Takács Imre. az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára. Fejér megye küldötte szólalt lel. Andrej Kirilenko: „Hozzon az új évtized felvirágzást a testvéri Magyarországnak!" munkánk minden tapasztala­ta igazolja. A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság éppen a napokban írta alá a hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programot az 1990-ig terjedő időszakra. Nagyszabású terv ez, amely­nek megvalósításával orszá­gaink kétségtelenül nagy eredményekkel gazdagodnak. Miközben továbbfejleszt­jük és elmélyítjük a szocia­lista gazdasági integrációt, természetesen nincs szándé­kunkban lemondani a tőkés államokkal fennálló, üzleti kapcsolatokról. A szocialista országok a különböző társa­dalmi rendszerű államok unió közreműködésével épül Magyarországon a nagy tel­jesítményű paksi atomerő­mű. Az érdekelt KGST-or­szágok hamarosan megkez­dik a hatalmas hmelnyickiji atomerőmű építését Ukraj­nában. Mind nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a villamos energia atomerőművi előál­lításának, melynek szer epe a továbbiakban egyre nagyobb lesz. Az atomenergetika fej­lesztését célzó átfogó prog­ram reális bázisának megte­remtése érdekében. mint önök is tudják, Volgodonszk .városában egy gyáróriás épül, az „Atommas”, amely a testvéri szocialista orszá­MSZMP kongresszusa által meghatározandó tervek meg­valósításában. Engedjék meg, hogy most röviden szóljak a nemzetkö­zi kérdésekről. A mai nemzetközi helyzet semmiképp sem nevezhető nyugodtnak. A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti kapcsolatok, amelyek a hetvenes években kétségtelenül kiegyenúlyo- zottabbá és sokoldalúbbá egyenjogú gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működésének hívei. A szocializmus, a kommu­nizmus felé haladásunk so­rán felmerülő gazdasági fel­adatok megoldásának eszkö­zét azonban a testvéri or­szágok mindig saját lehető­ségeik egyre teljesebb ki­használásában és a mind szorosabb együttműködés­ben találták és találják meg. Minden alapunk megvan ar­ra, hogy megelégedéssel ál­lapítsuk meg: az elmúlt évtizedben az együttműködés révén újabb fontos sikereket értünk el és — ami nem kevésbé lényeges — új értékes tapasztalato­kat szereztünk ezen a téren. Az európai KGST-tagálla- mok közös erőfeszítésével megépült a Szövetség gázve­zeték. Közös erővel létesült a Vinnyioa—Albertirsa villa­mos távvezeték. A Szovjet­Ezután Gyenes András el­nökletével folytatta munká­ját a kongresszus. A résztve­vők nagy tapsa közepette lé­pett az emelvényre Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kedves elvtársak! Barátaim! Küldöttségünk az SZKP Központi Bizottsága nevé­ben, kommunistáink és vala­mennyi szovjet ember nevé­ben forrón köszönti önöket, a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusá­nak küldötteit, s az önök személyében köszönt min­den magyar kommunistát és minden magyar dolgozót. örömmel adjuk át az MSZMP-nek, az egész ma­gyar népnek Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak, a ma­gyar nép nagy barátjának, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének szívélyes üdvözletét és leg­jobb kívánságait. Leonyid Iljics, aki már többször járt gyönyörű országukban, vál­tozatlan testvéri figyelemmel kíséri a magyar kommunis­ták munkáját és mindennapi gondjait. Nagy érdeklődéssel hall­gattuk meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának beszá­molóját, amelyet Kádár Já­nos elvtárs terjesztett elő, a magyar kommunisták ta­pasztalt vezetője, hazájának felvirágzásáért, a szocialista közösség- országai egységének és együttműködésének. a kommunista világmozgalom összeforrottságá megszilárdí­tásáért tevékenyen küzdő barátunk és harcostársunk. Sokat beszélhetnénk arról, milyen mély benyomást tesz ránk az a nagy és sike­res munka, amelynek eredményeit pártkong­resszusuk foglalja össze, valamint a jövőre kitű­zött feladataik gazdagsá­ga. amely sokoldalúan feltárul ebben a tartal­mas, nagyszerű beszámo­lóban. Azt emelem ki belőle, ami a legfőbb — azt az optimiz­must, amely áthatja kong­resszusuk légkörét, a párt és az ország életét. Ennek az optimizmusnak biztos forrá­sai vannak. Ezek: az MSZMP marxista—leninista politikája, népük áldozatos munkája, a testvéri szocia­lista országok megbontha­tatlan barátsága, kölcsönös támogatása és sokrétű együttműködése. A hetvenes években a szocialista Ma­gyarország jelentős lépést telt. a fejlődés útján. Az MSZMP programnyilatkoza­tában foglaltak megvalósuló­ban vannak. A mai Magyarországnak igen fejlett ipara és virágzó szövetkezeti mezőgazdasága van. Termékenyen fejlődik országukban a haladó kultú­ra es tudomány. A mai Ma­gyarország olyan ország, ahol mindenki kibontakoztathatja tehetségét, gyümölcsözően dolgozhat és szabadon élhet. Éppen ez a létező szocializ­mus, amely maradéktalanul biztosítja a dolgozóknak az emberi jogokat és a szabad­ságot. Teljesen törvényszerű, hogy az önök pártja a nép általá­nosan elismert és nagy te­kintélyű vezetője. A maxiz- •Mft— leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméi, a forradalmár nemzedékek di­cső hagyományai tovább él­nek és fejlődnek a szocialis­ta Magyarország kommunis­táinak és valamennyi dolgo­zójának nagyszerű tetteiben. Különösen nagy öröm ez most, amikor testvérnépeink az egész haladó emberiség­gel együtt arra készülnek, hogy ünnepé'vesen megemlé­kezzenek Vlagyimir Iljics Lenin, a forradalmi eszme és cselekvés géniusza szüle­tésének 110. évfordulójáról. Lenin neve az új, a szo­cialista világ jelképe, a lenini eszmék pedig a XX. század legnagyobb hatású eszméi. Elvtársak! Lenin nemegyszer hangsú­lyozta, hogy a szocializmus, amikor majd a népek reális életformájává lesz, koránt­sem válik valamiféle meg­kövült társadalommá, hanem ellenkezőleg, dinamikusan fejlődik, egyre bonyolultabb feladatokat old meg, leküz- di azokat a fogyatékosságo­kat és nehézségeket, amelyek előfordulhatnak az olyan gi­gászi méretű új feladat meg­oldása során, mint a kommu­nista, civilizáció megteremté­se. Mi, kommunisták, követ­kezetesen a szocialista és a kommunista építés dialekti­kájának lenini értelmezésé­ből indulunk ki. Nem titok — és erről az önök kongresszusán is szó esik —, hogy fejlődésük so­rán a szocialista országok bonyolult problémákkal ke­rülnek szembe. Gazdasági területen különböző ténye­zők éreztetik hatásukat, nem utolsó sorban a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok. Bizonyos nehézségek jelen­tek meg az egyes nyers- anyagfajtákból, különösen az energiahordozókból jelentke­ző egyre növekvő szükségle­tek kielégítésében is. Nálunk, a Szovjetunióban, Magyarországon és más test­véri országokban nagy fi­gyelmet szentelnek e rend­kívül fontos probléma meg­oldásának. Többek között intézkedéseket tesznek a fű­tőanyag- és nyersanyag- készletek, valamint a villa­mos energia ésszerűbb, gaz­daságosabb felhasználására, széles körű tudományos ku­tatások folynak ezen a terü­leten. A Szovjetunió megnöve­kedett nehézségei ellenére — amelyek azzal függnek össze, hogy a kőolaj és a földgáz kitermelése mindinkább az oi’szág távoli, keleti körze­teibe tevődik át — gondot fordított és fordít a testvéri szocialista országok energia­szükségletének kielégítésére. Továbbra is magas szinten tartjuk a kőolaj, kőolajter­mékek, és földgáz szállítását ezekbe az országokba, köz­tük a Magyar Népköztársa­ságba. A világpiaci árakhoz viszonyítva továbbra is ked­vezményes e fontos termékek ára. A gazdasági problémák megoldásában a szocialista tervgazdálkodás előnyeire támaszkodunk, arni lehetővé teszi a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztését hatal­mas közösségünk egészében. Kipróbált úton haladunk, amelyet követve a szocialista országok újább magaslatokat hódítanak meg, biztosíthat­ják sokoldalú fejlődésüket. Ez az út a szocialista gazda­sági integráció. Hathatós eszközünk is van az összes testvéri ország és az egész közösség érdekeit szolgáló kollektív együttműködéshez: a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. Engedjék meg, hogy emlé­keztessek azokra a szavakra, amelyeket Brezsnyev elvtárs mondott a Csepel Művekben 1972-ben: „.. .ha egyesítjük erőfeszítéseinket, erőnk nem egyszerűen párosul, hanem megsokszorozódik”. Ez a gon­dolat a szocialista országok együttműködésének lényegét fejezi ki. Helyességét közös Heves megyei küldöttek egy csoportja Mwsöz @ 1930. március 25., kedd Andrej Kirilenko, az SZKI* Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára üdvözli Kádár Já­nos elvtársat (Népújság telefotó — MTI — KS) gokba is szállít majd atom- eröművi berendezéseket. Fölöttébb időszerű a test­véri országok együttműködé­sének elmélyítése az ipar te­rületén, különösen a gép­gyártásban, mert mindenek­előtt ebben öltenek testet a tüdományos-műszaki hala­dás vívmányai. A korszerű szerszámgépgyártás és az egész gépipar előtt álló új feladatok annyira bonyolul­tak, hogy hatékony megol­dásuk megköveteli a tudo­mányos-műszaki és a terme­lési erőfeszítések kooperáció­ját, és minden egyes testvé­ri ország legkiemelkedőbb, legtervszerűbb eredményei­nek alkalmazását. Csakis ezen az úton javíthatjuk meg számottevően a szer­számgépek, gépek, berende­zések, műszerek és szerszá­mok műszaki színvonalát. Közös érdekünk, hogy maga­sabb követelményeket tá­masszunk az egymásnak szállított ipari termékek mi­nőségével szemben. Nagy feladatok előtt ál­lunk, elv társak, amint ezt kongresszusiuk is hangsúlyoz­za. Világos, hogy ezek meg­oldása hatalmas alkotó ener­giát kíván. De ha következe­tesen kitartunk a szocialista közösséghez tartozó orszá­gok nemzeti és nemzetközi érdekei összehangolásának irányvonala mellett, bizo­nyos, hogy sikerrel oldjuk meg ezeket a feladatokat. Záloga ennek a szocialista országokban már létrehozott hatalmas gazdasági poten­ciál. Záloga a szocialista rendszer magas fokú de­mokratizmusa, amely mdri- den dolgozót a történelmi folyamat tudatos résztvevő­jének rangjára emeli. Záloga pártjaink internacionalista politikája. Pártjaink min­dent megtesznek annak érde­kében, hogy a szocialista or­szágok együttműködése év­ről évre erősödjék és egyre hatékonyabbá váljék. Magabiztosan tekintünk a jövőbe és szilárd meg­győződésünk, hogy a Sil­as éveket a népi Ma­gyarország, a Szovjet­unió és valamennyi test véri szocialista ország további felemelkedése jellemzi majd. Hozzon az új évtized felvi­rágzást a testvéri Magyar- országnak! Nagy alkotó si­kereket kívánunk önöknek, kedves elvtársaink, bará­taink, esajnetáfsaink, az váltak, ismét jóval bonyo­lultabbak lettek. Az impe­rializmus, és mindenekelőtt az amerikai imperializmus harcias köreinek szemláto­mást nincsenek ínyére az enyhülés mélyreható ered­ményei, és nem tetszik ne­kik a világban végbemenő haladó irányú társadalmi változások objektív folyama­ta. A szocialista országok, nemzetközi pozícióinak meg­szilárdulása a kommunista és munkáspártok befolyásá­nak megerősödése, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai né­pek nemzeti felszabadító mozgalmának újabb sikerei riadalmat okoztak a nemzet­közi reakció köreiben, ame­lyek elhatározták, hogy fel­borítják az enyhülést. A reakció a fegyverke­zési hajsza fokozásának, a feszültség élezésének, bonyodalmak és konflik tusok provokálásának út­jára lépett a világ kü­lönböző körzeteiben. A mai pekingi vezetők, le­vetve álarcukat és nyíltan szövetkezve a legreakciósabb. erőkkel, hegemonista, a bé­ke és a szocializmus érdekei ellen irányuló politikájuk­kal az imperializmus kezére játszanak. Nyugaton egyesek arra számítottak, hogy ha újabb, nukleáris töltetű amerikai rakétákat telepítenek Euró­pába, és azokat a Szovjet­unióra, Magyarországra és más szocialista országokra irányítják, ha újabb katonai támaszpontokat létesítenek a szocialista közösséghez tarto­zó országok közelében, ez engedékenyebbé tesz majd bennünket az imperialista nyomással szemben. Ez a lényege azoknak a döntések­nek, amelyeket az Egyesült Államok NATO-szövetsége- seire kényszerített, ez a lé­nyege a Cáriv.r által meg­hirdetett militarista prog­ramnak. De bennünket már nemegyszer próbáltak ijeszt­getni a múltban is. Minden­ki tudja, mi lett a végé ezeknek a próbálkozásoknak. A mi közösségünkkel szem­ben hatástalan a zsarolás és a fenyegetőzés. (Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents