Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

A kongresszusról jelentjük (Folytatás a 6. oldalról) mei,_ 1 politikai, cselekvési, szervezeti egységének maga­sabb színvonalra emeléséért. Az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szilárd­ság. a gyakorlati mun­kában pedig a rugalmas­ság a helyes kommunista magatartás. ügyelnünk kell rá, hogy po­litikánk időálló változatlan alapelvei csorbítatlanul érvé­nyesüljenek, azokat senki — se a dogmatizmus. se a revi- zionizmus irányában — el ne torzíthassa. Azt sem en­gedjük meg, hogy korábbi helyes döntéseink, állásfog­lalásaink dogmává váljanak. Nyitottaknak kell lennünk az új kérdések előtt, a jövőben is kezdeményezően kell fel­lépnünk mindenben, amiben a nép, az ország érdeke az ál­talános előrehaladás végett változtatásokat igényel. Így fogjuk fel politikánk fő vo­nalának folyamatosságát; azt kell megőriznünk és továbbfejlesztenünk, ami az ország haladását se­gíti, a népet eredménye­sen szolgálja. Az MSZMP KB első titká­ra ezek után kiemelte, hogv pártunkban érvényesülnek a demokratikus centralizmus elvei, a pártélet lenini nor­mái, majd a határozatok vég­rehajtásának jobb megszer­vezéséről és ellenőrzéséről, a pártdemokrácia és a párt munkastílusának fejlesztése­rői szólt. Néni szabad meg­engedni, hogy bárki is önké­nyesen, saját szája ize sze­rint értelmezze a párt hatá­rozatait. A végrehajtásban nem mindig érvényesül meg­felelően a személyes felelős­ség. A párttagság, a közvé­lemény részéről jogos az a bírálat, amely hiányolja a dolgozó tömegek által is cél­ravezetőnek tartott párthatá­rozatok következetesebb vég­rehajtását. A jövőben még inkább olyan szellemnek és munka­stílusnak kell érvényesülnie, hogy a párt fórumain meg lehessen vitatni minden oda­tartozó kis és nagy kérdést, amely a párt, az ország, a nép életét érinti. A párt min­den tagja érezze kötelessé­gének, hogy nézeteit, véle­ményét, álláspontját a párt fórumain fejtse ki. A párt­tagok viszont minden eset­ben kapjanak választ kérdé­seikre és tájékoztatást ja­vaslataik sorsáról. A pártdemokrácia érvénye­sülése nélkülözhetetlen fel­tétele munkánk kritikus és önkritikus vizsgálatának. Ez megvédi a pártot és tisztség- viselőit, tagjait a hibáktól, a tévedésektől, az önelégült­ségtől. Pártunkban a bírálat és önbírálat helyzete a fejlő­dés ellenére sem minden te­kintetben megnyugtató. Szó­ban elismerik ugyan a szük­ségességüket, de a valóság­ban sokan nem élnek velük. A párt politikájának gya­korlati érvényesítésében, a korábbinál bonyolultabb • fel­adatok megoldásában sok munka és nagy felelősség há­rul a káderekre, a társadal­mi élet különböző területein dolgozó vezetőkre. A veze­tők többsége megfelelően látja el feladatát, képes arra, hogy a magasabb követel­ményekhez igazodva dolgoz­zék. Akit hazánkban a biza­lom vezető posztra állított — akár párttag, akár pártonkí- vüli — annak tudása legja­vát nyújtva, odaadással kell szolgálnia a szocializmus, a nép ügyét. Meg kell felelnie a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a ve­zetői rátermettség követel­ményeinek. A döntő a fel­adatra való alkalmasság. A pártnak kötelessége a néppel szemben, hogy a dön­tésre megérett káderügyeket — a közösség érdekét szem e'őtt tartva — idejében meg­oldja. Az a helyes és igazsá­gos. hogy aki nem tud a ma­gasabb követelmények sze­rint dolgozni, aki miatt a kollektíva kárt szenved, ne maradion vezető beosztásban. A stabilitásra törekvés csak addig helyes, amíg azokra vonatkozik, akikre építeni léhet; akik politikailag szi­lárdak, de nem merevek; akik szakmailag hozzáértők és széles látókörűek, kezde­ményezők, de nem kapko­dok; fegyelmezettek, ezt má­soktól is megkövetelik, ugyanakkor tisztelik és fi­gyelembe veszik mások vé­leményét. és saját gyengesé­geikkel is szembe tudnak nézni; példamutatóan élnek és dolgoznak, akiket mind­ezért munkatársaik, a közös­ség tiszteleté övez. Minden tisztségben ilyen vezetőkre van szükség. Itt az ideje an­nak is, hogy bátrabban lép­tessenek elő fiatalokat, olya­nokat, akik már a mi rend­szerünkben születtek, és vál­tak hozzáértő, vezetésre al­kalmas felnőtté. Pártunk történelmi múlt­jához és küldetéséhez híven a jövőben is teljesíti köteles­ségét (szolgálj a a magyar nép érdekét, a szocializmus ügyét. Pártunknak ma súlya, sza­vának hitele van. Fontos, hogy minden párttag szavá­nak is tettekkel alátámasz­tott hitele legyen. A párt minden tagja pél­damutatóan teljesítse kö­telességét, éljen jogaival, és hiánytalanul tartsa meg a párt- és állami fegyelmet: erősödjék a párt tagjaiban a közössé­gi szellem, a kommunista szerénység és a tettre- készseg, Pártunk, amely részé á nemzetközi kommunista moz­galomnak, a beszámolási idő­szakban a XI. kongresszus határozatait, internacionalis­ta elveinket követve aktív nemzetközi tevékenységet folytatott. Kivette részét a békéért, a szocializmusért, a haladásért folytatott közös harcból, lehetőségeivel össz­hangban hozzájárult a vilá­got átfogó marxista—leninis­ta mozgalom egységének erő­sítéséhez, és maga is erőt merített nemzetközi mozgal­munk tapasztalataiból. A ‘nemzetközi kommunista mozgalom az elmúlt években tovább növelte befogását a világban. A spanyol, a nica- raguai, a hondurasi, a mexi­kói, áz iráni és több más kommunista párt kivívta le­galitását. Üj pártok jöt­tek létre, gyarapodott a testvérpártok taglétszáma, nőtt tömegbefolyásuk. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben szolidáris testvérpártjainknak, a világ kommunista és munkáspárt­jainak a küzdelmével. Kommunista mozgalmunk helyzetét ma az jellemzi, hogy a pártok önállóak, saját maguk dolgozzák ki és való­sítják meg politikájukat. Ez növeli minden párt felelőssé­gét á marxizmus—Jeninizmus alkotó alkalmazásában, a szo­lidaritás erősítésében, egy­más tapasztalatainak tanul­mányozásában és abban, hogy fejlessze együttműködését a közös célokért vívott küzde­lemben. Pártunk következe­tesen azt az álláspontot kép­viseld, hogy a mozgalmunk­ban felvetődő eltérő nézete­ket elvszerű, türelmes eszme­cserékben kell tisztázni, an­nak szem előtt tartásával, hogy az segítse a pártok összefogását, növelje a moz­galom érejét, hozzájáruljon a marxizmus—leninizmus tu­dományos elméletének gaz­dagításához. Pártunk nem­zetközi tevékenységének ve­zérlő gondolata a jövőben is az lesz, hogy a marxizmus— leninizmus elvi alapjain az együttes fellépések, a közös akciók, a két- és többoldalú kapcsolatok erősítése révén tovább szilárduljon mozgal­munk egysége. Pártunk megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sainak. amelyek lehetőséget adnak az alkotó véleménv- és tapasztalatcserére, a hely­zet együttes elemzésére, az álláspontok egyeztetésére és a közös fellépések összehan­golására. A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott harc megköveteli a marxiz­mus—leninizmus alapvető ta­nításainak védelmét, az egy- séöbontás elleni határozott fellépést. Pártunk következe­tesen harcol az álforradalmi tendenciák, a marxizmus— leninizmus jobboldali és álbal­oldali torzításai, a szakadár törekvések ellen. Szembeszál- lunk az antikommunizmus­sal és a szovjetellenesség ré­gi és új megjelenési formái­val. Határozottan elutasítjuk a maoizmust, mint gyökeié­ben antimarxista ideológiát, amely már a hatvanas évek elején telítve volt nacionalis­ta. szovjetellenes elemekkel, vezérpárt-törekvésekkel. Kez­detben leplezte lényegét, a leninizmusra hivatkozva a világszocializmus védelmező­jeként az imperializmus el­leni küzdelem következetes harcosának tüntette fél ma­gát. Azóta a kínai vezetők politikájában mind nyíltab­ban előtérbe került a hege­móniára való törekvés, a szovjet ellen esség, az imperi­alistákkal való együttműkö­dés. Pártunk a marxizmus— leninizmus. a proletár in­ternacionalizmus elveitől vezérelve arra törekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden testvérpárttal. A XI. kongresszus óta el­telt öt évben a világ külön­böző tőségeiben működő 78 testvérpárt küldötteivel foly­tattunk hasznos kétoldalú megbeszéléseket. A Magyar Szocialista Mun­káspárt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjet­unió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősí­tésere. Pártunk, népünk szá­máré is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunistáknak történelmi jelentőségű tapasztalatai. TovA'b fejlődtek és bővültek kap ataink a szocialista országok testvérpártjaival; az új társadalom építésének kérdéseiben folytatott tapasz­talatcserék igen értékesek Brutyó János, a KEB el­nöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a párt XII. kong­resszusának határozatai alap­ján segítette a pártegység, á pártfegyelem erősítését, őrkö­dött a párt tisztaságán. A Központi Ellenőrző Bizottság a beszámolási időszakban is jól együttműködött a Köz­ponti Bizottsággal és a Poli­tikai Bizottsággal, a munka- kapcsolatokat a legteljesebb összhang jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság egyetért a kongresszusi ok­mányokban foglaltakkal. A beszámolót és a határozati javaslatot úgy minősítetté, hogy az a helyzet marxista— ieninista értékelését adja. Reálisan veszi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a nehézségekről, a hibákról, és világosan meg­jelöli a tennivalókat. — Jó érzéssel állapíthatjuk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munkának, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában számottevő eredményeket értünk el, Ezek annak köszönhetőek, hogy érvényesül a párt vezető sze­repe, a kommunisták oda­adással szolgálják népünket. A párt és a tömegek kapcso­lata a kölcsönös bizalom szi­lárd alanjára épül. A tömegek támogatják politikánkat s igénylik még következetesebb foly­tatását. Érdemes volt dolgozni, alkot­ni, mert ezáltal gazdagodtak társadalmunk szocialista vo­násai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottsággal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyel­mi helyzete jó. A párttagság túlnyomó többsége példamu­tatón dolgozik, kommunistá­hoz méltóan él, s a szocialis­ta építőmunka nehezebb fel­tételei közepette is helytáll. Határozottabban lépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, nagyobb rendet, fe­gyelmet, következetesebb cselekvést igényelnek. Eluta­sítják a társadalmunktól ide­gen megnyilvánulásokat. lidaritás elvének megfelelő­en erősítettük és erősítjük internacionalista kapcsolata­inkat a tőkés és a fejlődő országok kommunista és munkáspártjaival Pártunk az imperialista- ellenes küzdelem közös cél­jától vezetve erősítette kap­csolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus párt­jaival. nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bővültek kapcsolataink a leg­több nyugat-európai szocia­lista. szociáldemokrata párt­tal. Ez hozzájárult az érintett országokhoz fűződő viszö- nyunk javulásához és a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű európai országok kapcso­latainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ideológiai ellentétek és a politikai né­zetkülönbségek nem zárják ki az együttműködés lehető­ségét olyan nagy, közös érde­kű kérdésekben, mint a bé­ke. a biztonság, a leszerelés előmozdítása. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk hatalmas és egyre növekvő ereje, amely előre viszi az egész, emberi társadalom fej­lődését A kommunistáknak nincs más céljuk, mint a*, hogy a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgállak népük és az egész embe­riség érdekében. Pártunk továbbra is arra tö­rekszik, hogy hazafias, inter­nacionalista politikájának megfelelően egész tevékeny­ségével hazánk felemelkedé­sét és egyben a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom közös céljainak eléré­sét szolgálja. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyelmet. A két kong­resszus közötti időszakban több mint harmincezer párt­tag részesült pártbüntetésben- Ez a párttagságnak évente 0,8 százalékát érintette. A pártbüntetésben részesítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a pártfegye­lem állapotát. — A pártfegyelem erősíté­se állandó feladatunk. Nem­csak azért, mert a pártban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik megsértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert a jövőben az eddigi­nél még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek Csak ak­kor oldhatók meg hiánytala­nul, ha a párttagok még job­ban helytállnak, szilárd fe­gyelmeit tanúsítanak. A párt égységé, tisztasá­ga, a párttagság fegyel­me nem csupán a párt belső ügyé, hanem egyik feltételé a párt cs a tö­megek kölcsönös bizal­mon alapuló kapcsolatá­nak is. A Központi Ellenőrző Bi­zottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat ,a jelenségeket, ame­lyek a pértfegyelmet. befo­lyásolják. Azt a következte­tést vonta le. hogy a pártfe­gyelem erősítésében döntő a párt politikájának, határoza­tainak egységes értelmezése és képviselte, mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban ölt tes­tet. — Az öt év alatt szinte alig akadt pártellenes tevé­kenységet, frakciózást folyta­tó párttag. Ezek törekvései is elszigeteltek maradtak, a párttagok körében nem talál­tak visszhangra. Ez is a párt­tagság érettségét mutatja. De gyakoribb volt a párt politi­kájának, az egyes határoza­toknak önkényes értelmezése, a politika melletti kiállás hi­ánya. Akadnak példák ellen­zékieskedésre. a párthatáro­zatokkal való szembehelyez- kedésre, a párt eszméinek és politikájának nem megfele­lő képviseletére is. Eseten­ként párttagok is. főleg anti­A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az elmúlt öt évben végzett munkát, vitassa meg és fo­gadja el a beszámolót és a beterjesztett határozati ja­vaslatot. Nagy történelmi vívmányainkra alapozva, az eddigi politikai irányvonalat következetesen folytatva, a programnyilatkozatban meg­jelölt célokat követve halad­junk tovább. Meggyőződé­sünk, hogy ezzel népünknek, az országnak olyan munka- programot javasolunk, amelynek valóra váltásával sikeresen építhetjük tovább hazánkban a fejlett szocialis­ta társadalmat. r Pártunk s népünk néhány nap múlva megemlékezik ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulójáról. Történelmünk három és fél évtizeddel eze­lőtti sorsfordulója tette lehe­tővé; hogy népünk elinduljon a társadalmi haladás, a nem­zeti felemelkedés útján. Kongresszusunk közelgő nemzeti ünnepünk alkalmá­ból a magyar kommunisták, az egész magyar nép nevében megbecsüléssel köszönti fel­szabadítónkat. a nagy szov­jet , népet, , a Szovjetunió Kommunista Pártját. A fel­szabadulásunkért harcolók áldozatai nem voltak hiába­valók, és soha nem merülnek ■ feledésbe. Népünk, pártunk vezetésével,' élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve harcol, céltudatos munkával nagyot, maradan­dót alkotott. A nép élete gyö­keresén megváltozott, hazánk szabad, független szocialista ország. Az előttünk álló feladatok nagyok, de megoldhatok. A jelenleginél nehezebb akadá­lyokat is leküzdöttünk már. marxista nézetek, áramlatok hatására, valóságunkat eltor­zítva látták, az eredménye­ket lekicsinyelték, a hibá­kat eltúlozták. A továbbiakban hangsú­lyozta: állandó feladat a párt ideológiai, politikai egységé­nek megőrzése és további erősítése. / Minden párttagnak köte­lessége a párt eszméit, a párt politikáját, hatá­rozatait képviselni cs vé­delmezni. Ez a követelmény nem zár­ja ki, hanem feltételezi, szük­ségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye és értelme csak addig van, amig a döntés vagy határozat megszületik. Azután már csak a végrehaj­tás módján lehet és szabad vitatkozni. A pártfegyelem másik fon­tos eleme a cselekvési egység. Ez azit jelenti hogy a párt határozatait minden párttag­nak egyaránt végre kell haj­tania. A párttagok kötelessé­ge az is, hogy ehhez meg­nyerjék környezetük támoga­tását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő vá­rakozásra, tépelödésre — egységesen tenni kell! A többség így is Cselekszik, de még további szemléletválto­zásra és ha kell, felelősségre vonásra is szükség van. A cselekvési egység erősí­tése számos tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányí­tó tevékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyenge­ségei, ellentmondásai hátrál­tatják az egységes cselekvést, A cselekvési egység, a ha­tározatok következetes vég­rehajtása megköveteli a ve­zetők példamutatását. A ve­zetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dolgo­zik. megfelel a követelmé­nyeknek. A vezetőkkel szem­beni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növe­kednek. — Kötelességünk — mon­dotta a KEB elnöke — segí­teni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, al- kotökőpes vezetőket, akik szót értenek a dolgozókkal, Van világos célunk, és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egységes, az országépítő munkában gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt bírja népünk bizal­mát, és átérai az ezzel együtt járó nagy felelősséget: A munkáshatelom, a dolgozó nép állama szilárd. A magyar munkásosztály, parasztság, értelmiség, a magyar nép számtalanszor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadóain dolgozni. Mun­kánkban támaszkodhatunk népünk tehetségére, öntuda­tára, helytállására, tettre- készségére. Építhetünk a szo­cialista közösség keretében megvalósuló sokoldalú együtt­működésre, a nemzetközi szo­lidaritásra. Megalapozottan bízhatunk abban, hogy fel­adatainkat közös erőfeszítés­sel, a nemzet alkotó erőinek összefogásával megoldjuk, a Magyar Népköztársaság tö­retlenül előre halad a szoci­alista fejlődés útján. Éljen a magyar munkás- osztály élcsapata, a dolgozó nép pártja, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság be­számolóját, Kádár János élő­adói beszédét hosszan tartó, nagy taps fogadta. de mégkövetelik a fegyélmét, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hi­ánytalanul betartsák a párt- fegyelmet,. a szocialista er­kölcsi normákat. Legyenek igényesek önmagukkal, szem­ben, mert csak fgy követel­hetnek másoktól is fegyel­met, helytállást. A vezetők kőiében előfor­duló fegyelemsértésekről szól­va kifejtette, hogy a legsú­lyosabb a funkcióval és a ha­talommal való visszaélés. En­nek minden megnyilvánulá­sa kárt okoz. A hatalmat — amelyet a párt, a társada­lom, a nép javára kell gya­korolni — senki nem hasz­nálhatja fel önös érdekei cél­jából. A hatalommal vissza­élni súlyos bűn, de áz is hi­ba, ha valaki nem él a ráru­házott hatalommal. Ma — mutatott rá — fontos ténye­ző, hogy minden vezető bátran kezdeményezzen, felelős­séggel éljen n hatalom­mal, megalapozottan és időben döntsön, A nagyobb önállóság, a több kezdeményezés egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hancni a dolgozó kollektíváktól is. Minden vezető kisebb vagy nagyobb hatalommal van felruházva.' Ez a hatalom azonban nem más, mint esz­köz a nép szolgálatára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és ka­pott megbízatás ném örökös. Aki érdemtelenné vagy al­kalmatlanná vált, az nem maradhat vezető beosztásban. Különbséget kell azonban tenni azók között, akik be­csületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, és azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg vissza­éléseik folytán váltak méltat­lanná tisztségükre. Aki pe­(Folytatás a 8. oldalon) 1980. március 25., kedd számunkra. A kölcsönös sfco­II Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója

Next

/
Thumbnails
Contents