Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-20 / 67. szám
Az energia hasznosítása egyre drágább megoldás, egyre inkább szükség van a gazdaságossági számításokra. Az alkalmazás mind fontosabb szempontja lesz a napenergia hasznosítása; mai összeállításunk ennek lehetőségeivel foglalkozik, ü tecliniica Carré felfedezése — Mi a hanglebegés? — Huygens elve a fény terjedésére vonatkozóan — Az anker-méter story — Maudslay esztergapadja 300 éve. 1680-ban William Clement londoni órás feltalált egy olyan szerkezetet, amely a kör inga lengéseit egyenlő távol-ágúvá tette és igy állandósít . annak lengésideje. Az anker nevű szerkezet később az ingaórák alapját képezte. * Christian Huygens (1629— 1695) holland tizikus és csillagász a fény terjedésének magyarázatára 290 évvel ezelőtt. 1690-ben bevezette az elemi hullám fogalmát. Szerinte minden pontból, ahová a fényhullám elér, elemi hullámok indulnak ki. amelyek később összegződnek és egy újabb hullámfrontot alkotnak. Ennek a folyamatnak azonban nem kell feltétlenül periodikusnak lennie. * A XVII. század orgonakészítői figyelték meg azt, ha két egymástól alig különböző rezgésszámú sípot szólaltatnak meg, akikor különös lüktetés jön létre, Joseph Saveur (1653—1716) francia tizikus voll e jelenség c' S kutatója, aki 1700_ban azt állapította meg, hogy a hanglebegés is másodpercenkénti száma az együtt szóló hangok rezgésszámának a különbsége és ennek alapján meg tudta határozni a rezgésszámot is. * A méter a Föld egyenlítőjének negyvenmilliomod része, bár ez a méghaá.iozás a méréstechnika fejlődésével' több ízben kis mértékben módosult. Hosszát meglepő pontossággal az akkori nagy tudósokból álló mértékbizottság (Lagrange, Laplace síb.). javaslatára az 1791-es francia nemzetgyűlés állapította meg és 1799-ben F ran c i a orszá g ban törv én v es hosszmértékké vált. Az F. P. Lenoir által készített „ős- méter”-t ma a Párizs melletti Sevres-ben őrzik, ez az 1795-ös évből származik- Később kiderült, hogy ez az alapmérték nem pontos, mert a Föld 40 075 704 km hosszú egyenlítőjének csupán 40,003 424-es része, amit az 1875. évi nemzetközi egyezmény ismert el. Ehhez 29 állam — köztük Magyarország is — csatlakozott, ahol a méter csak'nehezen szorította ki használatból a bécsi ölt (1,89648 méter), a rőföt (10,536 cm). A méter történetéhez még az tartozik hozzá, hogy ma bizonyos spektrumvonalak hulilámhossizából vezetik le a méter hosszát. így az 1927-es mérés- és mértékügyi konferencia 1 méterként a kadmium spektrumában lévő vörös vonal hullámhosszát javasolta. • Az első egyetemes esztergapadot Henry Maudslay angol technikus 180 éve, 1800-ban készítette el. Az óraiparban korábban is használtak már esztergát, de Maudslay készülékét már a gyáripar alkalmazta. Kováts Andor Maudslay esztergapadja (Fotó: Scence Museum London) A „Napsugár-program . Japán energiaszegény ország, szükségletét tengerentúli import útján kell biztosítania. Ezért minden akadályt elhárít, amely ma mag műszaki nehézségeket okoz a hazai energiatartalékok. feltárásában. A „Nap- sugár”-progmm azokat az erőfeszítésellet fogja össze és egyesíti egy nemzeti programtan, amelyek az új energiaforrások gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő technológiákat kívánják széles körben ismertté tenni, a hosszú távú energiaszükséglet! terv — mint bázis — megteremtésével. Az általános cél új, szeny- nyezéj mentes energiaforrások kiaknázása. Ez négy feladat megoldá át követeli: a napenergia hasznosítását, a geotermikus energiák ki- aknázd át, a szén elgázosí- tását és folyékony üzemanyaggá átalakítását, végül a hidrogén fokozottabb fel- haszná'ását. Mindezen energiaforrásokat megfejelő technológiák segítségével 2000-ig gyakorlati alkalmazásra alkalmassá kell tenni. A felsorolt forrásokon felül meg kisegítő energiaforrások felhasználásával is számolnak. Figyelembe veszik az apály-dagály felhasználását, az óceán vizének hőmérsékleti különbségéből nyerhető energiát, az időjárás-változásokból adódó energiát, a palaolajat mint üzemanyagot. Fokozott figyelmet szentelnek az energia raktározására is, valamint az energiák átvitelének kérdéseire is. A kutatás- fejlesztés tehát gyakorlatilag minden számításba vehető energiaforrásra kiterjed az atomerő kivételével. A „Napsugár”-program lebonyolítására külön szervezetet állítottak fel, amely a nemzetközi kereskedelem és ipar minisztériumán belül, az ipari tudományos és technológiai ügynökség alárendelt szerveként működik. Ez a szervezet elsősorban a kutatásra összpontosít. 12 nemzeti kutatóintézettel és laboratóriummal működik együtt, ezen felül 50 magánvállalattal kötött szerződést kutatási témák kidolgozására, gyakorlati átültetésére. A kutatási program két megközelítési módszert ' alkalmaz. Az egyik a hangsúlyos tervcél rendszere, amelynél a technológia kezdeti lépéseit rendszeresen el- lenőrzik és a várható fejlődés irányába terelik a műszaki akadályok megszüntetése érdekében. A másik a fejlesztés két tengelyen történő megközelítési módszere. Ennél az alapvető kutatás. az anyagi feí’ődés és az ezekkel összefüggő tudományos munka eredményeit vetik össze párhuzamosan a gyakorlatban folyó kísérletekkel. Így kívánják a kutatásfejlesztés segítségével létrejött technológiákat a gyakorlati, tehát kere.ske-» delmileg is felhasználható forgalomba átülhetni. A napenergia gyakorlati felhasználásának első módszere elektromos áram előállítása naphő segítségével. Ez az eljárás közismert, a nap sugarait felfogják, hőenergiává alakítják át, amely gőzt termel és ilyen alakban hozza mozgásba az elektromos erőmű turbináit. A nap sugarainak ['elfogására, »összegyűjtésére két módszer alakult ki. Az egyik a görbe felületű kollektorok rendszere, amely a nap sugarait követő, tehál mozgásban levő tükrökből áll. Ezek a nap sugarait egy gyújtópont irányába verik vissza, amelyben felhalmozódik a napenergia. A másik a toronyrendszer, amelynél a gyűjtőtükrök . a napsugaradat egy torony te éjén elhelyezett abszorpciós egységbe juttatják el. Japán viszonylatban mindkét megoldással kísérleteznek es 1990-re a kísérleti telepek 100 ezer kW elektromos áramot fogói termelni. 1 gyakorlati felhasználás m;i ;odik mó 1 . ere a napenergia közvetlen felhasználása elektromos áram termelésűre az épületek tetején elhelyezett gyüjtobe- rendezések segítségével. Ezt az eljárást a mindennapi életben csak úgy lehet hasznosítani, ha a berendezések költségeit a jelenlegi 10—20 ezer jen W-rúl sikerül 100 jén/W-ra csökkenteni a nagyarányú sorozatgyártás megindításával. A geotermikus energia fel- használását gyakorlatilag hét erőművel máris alkalmazzák, melyek összesen 220 ezer kW áramot termelnek. A „Napsugár”-program ezen a téren nagyobb beruházásokat irányoz elő a hő és a lérmikus víz kihasználása érdekében. A geotermikus kísérletek nagy része azt az energiát kívánja a gyakorlati élet számára hozzáférhetővé tenni, amikor a föld mélyéből előtörő gőzt nagy mennyiségű forró víz követi. A forró víz erőművekben történő felhasználására két ciklusos rendszerű telepeket terveznek. Érdekes elképzelések vannak a vulkanikus területek száraz hőjének kiaknázására. Itt a forró sziklatömbök darabokra zúzásával, a zúzalék hideg vízbe szórásával kívánnak kisebb erőműveket, ezer kW teljesítményig üzemeltetni. A forró, víz sokcélú fel- használására olyan távvezetékrendszert akarnak kifejleszteni, amely akár gőz, akár meleg víz formájában fűtésre, hűtésre. melegházi kultúrák, uszodák és fürdők üzemben tartására, az autópályák hőeltakarítására alkalmazható. Japán széntartalékait 20 milliárd tonnára becsülik, melyből a technika jelenlegi fejlettségi fokán egymjj- liárd tonna bányászható ki gazdaságosan. A szén, mint szilárd üzemanyag, szállítási és raktározási problémákat okoz. Ezért a „Napsugár”-program a szenet halmazállapota megváltoztatásával kívánja hasznosítani. Magas kalóriatarlalmú gáz előállítását tervezik, ahol az eljárás során a tiszta gáz metántartalmát fokozzák. Napi 50 ezer m3 kapacitású üzemek építését irányozták elő. A szénből gőzzel, dúsított oxigéntartalmú levegővel és villanyárammal álacsony kalóriatartalmú gázt gyártanak gázturbinák üzemeltetése .érdekében. Kísérleteznek ásványi plazma elgázosítá- sával is. A legkomolyabb törekvések a szén cseppfo- lyósítására irányulnak, amikor is hevített hidrogént nyomás alatt • közvetlenül vagy közvetve szénnel elegyítenek. A hidrogén csak mini másodlagos energiaforrás jöhet számításba. Nagy előnye, hogy vízből is kivonható, tehát a nyersanyag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Könnyű szállítása és táró’ ísa az. olajat, mint hőforró -t minden esetben he- •eni tudja. A program tehát ennek az energiának kggazdatágosabl) előírását tűzte ki célul, ezzel párhuzamosan kidolgozzák a biztonságos szállítás és tárolás módszereit. A felsoroltakon kívül a program minden — hosszú távú tervezést és kutatást igénylő — várható energia- forrásra is kiterjed. Így kísérleteket végeztek az energiaraktározásra a lendítőkerekek és nagy vezetőképességű mágnesek segítségével. A szén csepp folyós (tusára nemzetközi együttműködést építettek ki az Egyesült Államokkal és a Német Szövetségi Köztársasággal. Japánban nagy érdeklődés kíséri az amerikai napenergiaprogram alakulását, melynek során a jelenlegi kutatási és fejlesztési eredmények alapján az Egyesült Államok teljes energiaszükségletének 20 száza'ékát fedezik a nap hőjéből már a 2000. esztendőben, tehát a napenergia hasznosítása a mindennapi élet területén megvalósul. Japán úgy gondolta.' hogy 1990-ben energiafogyasztásának 5 százalékát a nap fogia fedezni. A napenergia széles körű alkalmazása erőteljesen fel-^ lendíti az ország acélgyártását. A Kozai Club, amely a legnagyobb tanán acélgyártó vállalatokat egyesíti, számításokat végeztetett az acélgyártás jövendő alakulását illetően. A naoenergiá- val kancsolatos erőművek és berendezések aeé’szükcéglete 2,5 millió tonnát tesz ki. A nanenersiával feltöltött elemes génkocsik gvártá'a hatmillió tonna acélt igénvel. a napenergiával fűtött házak .szerkezeti elemei további hárommillió tonna acélt használnak fel. fgv az elkövpt- 1-ező tíz esztendő alatt V— ]•> rn tllió tor "a acél tn^bletelőállítása válik szükségessé. F ff I f r I rr f tromuvek napfenyhovel Az alacsonyabb hőmérsékletű tartományban működő helyiség- ill. lakásfűtés és használati melegvíztermelés a mai energiaszegény időkben igen jelentős energiamegtakarítási tényezőnek számít. Szerte a világon és ez a következő évtizedekben döntő hatással lesz a pri- mér energiaszükséglet csökkentésének lehetőségeire. Az energiahordozók fajtáinak szerkezetváltozása éles változásokat okoz az energiagazdálkodásban, ezért ezen tényeket már most feltétlenül figyelembe kell venni a hosszú távra építendő erőművek típusainak megtervezésénél. A legutolsó időkben komolv fejlődésen ment át az építés alatt álló és a tervezett naoerőművek különböző fajtáinak — változatainak létesítése, különösen az ún. napfény farmok (lelepek) és a koncentrált hőkazán- teehno’óaiás toron verőmű - vek ecetében. Különböző szakcégek már 10 kW kana- ci+ású. sőt a déli. nv»leg fé'- mke át’amm é« az Egvesüb Államok . 20 kW-os erőmű kísérleti. koncepciókat valósítanak meg. A most még épülő albu- querquei (Űj-Mexikó) toronyerőmű sem lesz már egyedülálló az ilyen technológiai nagyságrendben, mert Spanyolország, Dél-Fran- ciaország és Szicília 0,5—1,0 kW-os toronyerőművei szintén vagy a tervezés végső stádiumában, vagy az építés kezdetén vannak. Igaz azonban, hogy Közép-Euró- pa területe és éghajlati adottságai — a magas alpesi hegységek kivételével — nem annyira a speciális nap- hőrendszereknek, mint inkább a közönséges napfényelemekkel történő hőenergia előállításának kedveznek. Az első napfénykazán a toronyban központosítva gyűjtött hősugarak elve alapján már 1965-ben a Genova melletti Sant Mariéban kezdett üzemelni. Ez a berendezés 21 kg h 500 ‘"C-os 100 bar nyomású gőzt állított e'ö. Egy időközben megépített hasonló berendezés 205 mr-nyi mozgatható tükörfelüleltel, 600 “C-os, 115 kg h 150 bar nyomás mellett 73 százalékos hatásfokkal állít elő naphőenergiá- ból gőzt. Eredetileg nem erőműnek tervezték A. F. Trombe professzornak az Odeillo-ban (Francia Pyrenneusok) létesített „napkályháját”, amely 63 darab — egyenként 54 m2-nyi síktükörrel vetíti a napfényt a 9500 elemből ösz- szeszerelt 2000 m2 összfelü- letű parabolatükörre, ahonnan az a 18 m-nyi távolságban levő gyújtópontban koncentrálódva 4000 °C;os 1 MW|i, hőenergiát termel. Ezt a kutatási célra épült kMérleti napfénykálvhát ásványok megolvasztása céljából úsv alakították át. hogy a világon e’sőkéot 64 kW-nvi elektromos teljesítményű. gőzturbinás technológiával előállított áramot termel. Egy másik sokkal kisebb — 7—10 kW — hotel iesítményű japán ..Sunshine" típusú kutatási-fejlesztési erőmű már 1975. óta működik. MAI műsorok; RÁDIÓ . * -J . ID l_ s 1 8.27 Népi zene. 8.50 Anyegin (Opel arészletek). 9.44 tír um madzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Sibelius: II. szimfónia. 11.23 Közelkép. 11.40 Jókai Mór élete és kora. 12.20 Ki nj ez ma? 12.35 Tandori Dezső: A zsalu sarok vasa. 12.45 Zenemúzeum. 14.19 Máglyák énekelnek. 15.10 Csajbók Terézia énekel. 15.27 Hétszínvirág. 16.05 Dalöló, muzsikáló tájak. 16.30 Régi híres énekesek műsorából. 17.07 Fegyverbe! 17,49 Filmdalok. 18,15 Hol volt, hol nem volt.. 18.30 Esti magazin. 19,15 Kilátó. 20.00 Évszázadok mesterművei. 20.38 Lehár-opereltek. 21.00 Népzenekedvelőknek. 21.30 Külpolitikai klub. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Wagner (Ism.). 23.20 Versenyművek. PETŐFI 8.05 Operett felvételek. 8.20 A második tavasz Iránban. 8.33 Az NDK Belügyminisztériumának központi fúvószenekara játszik. 8.50 Slágermúzeum. 9.40 „A szálak összefutnak”. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a miskolci körzeti stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Berlini. gyerekek énekelnek. 14.00 Kettőtől fél ötig. .. 16.33 Ütközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Nincs képem hozzá. .. ! 22.00 Népi zene. 22.30 Kellemes pihenést! SZOLNOK 17.00-töl 18.30-lg MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás, 17.05 Női dolgok, női gondok. Házfelügyelők... Szerkesztő: Jakab Mária — Musicalrészletek — 18.00 Északmagyarországi krónika (A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa nőbizottságának • ülésén — Ernődön tartott megbeszélést a megyei képviselőcsoport) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. Ű Oil 7VíWÍni'flrt, O OS lwUnl", tévé. 10.40 A kéz öt. uiia. 14.50 Iskolatévé (Ism.). 16.30 Óvodások filmműsora. 17.00 A szakértő (Tévéfilmsorozat). 17.50 Történelmünk. .. 18.20 Falujárás. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Ollantay, az Andok vezére (Ismeretlen inka szerző drámájának tévé- változata). 20.55 Telesport. I 21.25 Triangulum. 22.50 Tv- j híradó 3. 2. MOSOK 19.00 Öcsi. 19.30 Tv-hiradó. ! 20.00 Van képünk hozzá! 20.40 Egészségünkért. 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Egy párizsi kaland (NSZK tévé- film). Hww&nfá 1980. március 20., csütörtök
