Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

Autóbusz mozgássérülteknek Társadalmi munkában készített speciális autóbuszt adtak át a 20. sz. Volán Vállalat KISZ- fiataljai a Marcibányi téri Mozgássérültek Intézete lakóinak. Egyszerre 26-an kirándulhat­nak majd a panorámás jármiivei. amelybe ..liftszerű” hidraulikus emelőszerkezet segíti be ókét. A félmillió forintot érő átalakítási munkával elkészült járművel a közeljövőben Csehszlovákiába kirándulnak. . (MTI totó fehl. — Nyolckarátos aranyból HA KÖZVÉLEMÉNY-KU- TATÄST rendeznének arról, hogy az arany közszükségle­ti cikknek számít-e. a túl­nyomó többség bizonyára nemmel felelne. Másként vélekednek az ékszeripar és kereskedelem képviselői, akik tapasztalatból tudják, hogy bizonyos aranytárgya­kat a lakosság minden réte­ge vásárol. Olyannyira, hogy állandóan figyelemmel kísé­rik a demográfiai adatokat, mert a házasságkötések, a születések száma, sőt a szü­lető csecsemők nemének megoszlása határozza meg, hogy bizonyos aranytárgyak­ból mennyit keli előállítani, forgalmazni. Karikagyűrűből például évente 180—200 000 szüksé­ges, de — hagyományokat követve — gyermekfülbe­valóból, gyermekláncból is tekintélyes mennyiséget vá­sárolunk keresztelő, bérmá­lás alkalmára Ezek az arany­áruk tehát közszükségleti cikkeknek tekinthetők. Ám a közelmúltban — decemberben, januárban, február elején — sok háza­sulandó és legalább annyi szülő nem jutott hozzá ezek­hez a hagyományos éksze­rekhez, a családi események kellékeihez. Akkoriban há­gott ugyanis tetőpontjára a tőkés világ tőzsdéin a leg­újabb aranyláz, szökött hi­hetetlenül magasra a sárga fém ára. Reagált erre a je­lenségre a magyar lakosság egy vékony rétege is, amely jónak látta, ha pénzét arany­tárgyakba fekteti. És vette, felvásárolta mindazokat a tárgyakat, amelyek nemes­fémből készültek. iffy egye­bek között a jegygyűrűt, a gyermekláncot, a csecsemők számára készített fülbevalót is. Így maradtak — átmene­tileg — hoppon -azok. akiket nem a tezaurálás. hanem a hagyomány őrzése késztetett volna vásárlásra. ÁTMENETILEG, először is azért, mert februárban ná­lunk is jelentős mértékben felemelték a nemesfémek árát. (A felvásárlási árat ugyanúgy, mint az eladási árat.) Ennek hatására módo­sult a kereslet és a kínálat: többen ajánlották fel meg­vételre használt arany- és ■ezüsttárgyaikat a kijelölt vállalatoknak, és kevesebben akartak ilyesmit vásárolni. Csakhogy az áremeles újabb probléma e'é állította a házasulandókat s az egyéb családi eseményre készülő­ket. A 14 .karátos aranyból készült karikagyűrű párja — súlyától, szélességétől függő­en — 5—7000 forintba ke­rült. s annyi az ára ma is. A 18 karátos ékszerek meg drágábbak, grammk 1200 fo­rint körül van. És még ilyen áron sem állnak korlátlanul rendelkezésre, hiszen a hazai aranytermelés elenyészően csekély, ezért behozatalra szorulunk. amire szintén csak korlátozottam van mó­dunk. Mindezek a körülményék arra késztették az illetékese­ket, hogy megpróbálják át­vágni a gordiuszi csomót: ugyanannyi színaranyból több aranytárgyat készíteni, és viszonylag alacsonyabb áron forgalmazni — ez volt a cél. A módszer pedig egy régi jogszabály hatályon kí­vül helyezése. A régi jogszabály kimond­ta, hogy 14 karát fokozatna! alacsonyabb értékű ötvöze­tet Magyarországon nem sza­bad aranyként forgalomba hozni. Az új jogszabály ez­zel szemben lehetővé teszi, hogy 8 karátos aranyból is készítsenek különféle ék szert. így a közszükségleti cikknek számító karikagyű­rűt, fülbevalót, láncot is. MÉG MEG SEM JELENT az új rendelet, az Állami Pénzverő és az Óra- és Ék_ szerkeresikedelmi Vállalat ve­zetői máris tárgyaltaik az új termékek rendeléséről, for­galmazásáról. A gyorsaság oka: a Pénzverő számára ez a termék nem új: nyolcka- rátos aranyból hosszú évek óta készít és exportál tőkés piacokra aranytárgyaikat. Még február végén bemu­tatta kollekcióját a keres­kedelemnek, s ha minden jól megy, március végen, április elején már árusítják is a nyolckarátos aranyoól készült ékszereket. P ' milyenek lesznek ezek az t zerek. s mennyibe ke­rülnek majd? Nos, szemre aligha külön böetethetők meg ® magasabb kárátfoko- zatúafctól, marosak azán,, mert az ékszerek 18 karátos bevonatot kapnak. Más for­mában készülnek, mint a 14 és 18 karátos tárgyalt — eh­hez a kereskedelem szigorú­an ragaszkodik. Ami az árat illeti, arról még nem lehet biztosat tudni — egyelőre nincs végleges pontos kalku­láció. Következtetni azonban lehet a Várható árra, ha meggondoljuk, mit is tartal­maz, mi is voltaképpen a nyolc karátos arany. Ez az új ötvözet — amely valójában nem is új. hiszen a 3Q_as, a 40-es években 6, 8. 9, 12 karátos arany is volt nálunk forgalomban — a színarany mellett, ezüstöt és rezet tartalmaz. Az ár kiala­kításánál természetesen szá­mításba veszik a 18 k&ráVs bevonatot is, de ezaei együtt is am-a számíthatunk, hogy remélhetően lényegesen ol­csóbb lesz a nv^lckarátos arany, mint a jelenleg kap­ható 14-es. Mindez nem azoknak kedvez elsősorban, akik kincsgyűjtés céljából veszik az aranyat, hanem azokpák. akik jelképként, hagyománytiszteletből, mord- haitPi, közszükségleti cik­ként vásárolják. Gál Zsuzsa — Nos, uram, ehhez mit szól? — Esküszöm, biztos úr, a pisztoly még egy órája itt volt, ebben a fiókban. Egy szép, töltött pisztoly, enge­dély nélkül. — Mind ezt mondják, de ha utánanézünk a nyilván­tartóban, kiderül, hogy na­gyon is van engedélyük. — Nem, nem esküszöm. — Akkor hol van? — Hát... nem tudom. . valaki elvette... — Túl kényelmes kifogd> — Szavamat adom, törzs őrmester úr, valaki titokban elvihette... Ciuditta. Giu- ditta, nem te nyúltál bele a fiókomba? — Mi jut eszébe, uram? — Pedig valaki volt, vala­ki tönkre akar tenni... .— No. hogy bebizonyítsam a jóindulatomat. mutassa legalább azokat a felforgató iratokat és kiáltványokat. — Ú azonnal. főtörzsőr­mester úr. Tessék, ide van­nak zárva, ebbe a kis fali­szekrénybe, látja, van itt egy titkos rekesz, he-he, tu­dunk ám szervezni mi, a társadalom ellenségei! Tes­sék, itt, tessék. .. várjon... linó Buzati; pedig .. itt voltak... Iste­nem, nincsenek, ellopták..., hogy tönkretegyenek a disz­nók! — Drága uram, azt hi­szem, túl sok türelmet ta­núsítottam már eddig is. — Ó. én szerencsétlen... felügyelő úr szánjon meg, valaki tönkre akar, tenni, hagyjon még egy lehetősé­get a menekvésre. Két hul­lát tartok a pincében. — Mindjárt kettőt! — Igenis, uram. Szilárd közbiztonság Tanácskoztak a füzesabonyi járás önkéntes rendőrei Tanácskozást tartottak va­sárnap délelőtt a füzesabo­nyi járás önkéntes rendőrei a járási kapitányság oktató­termében. A megjelenteket — köztük Antal Lajost, a járási pártbizottság első tit­kárát, Tóth Istvánt, a járási hivatal elnökhelyettesét, Ko­pasz Árpád r. főhadnagyot, a megyei rendő’t-főkapitányság közbiztonság i alosztály-veze­tőjét, valamint a gazdasági szervek képviseletében az elnökségben helvet foglaió Kiss Jánost, a feldebrői Rá­kóczi Tsz elnökét — Veres László százados, a járási köz- biztonsági osztály vezetője, a tanácskozás levezető elnöke köszöntötte. Az önkéntes társadalmi segítők múlt évb“n végzett munkáját Szabó Bálint al­ezredes. a járási rendőrka­pitányság vezetője értékelte. Többek között elmondotta:. — Munkánk eredménye­ként — a törvényesség szi­gorú betartásával járásunk­ban tovább szilárdult az ál­lma- és közbiztonság védel­me. A társadalómellenes tö ­rekvések sehol nem találtak számottevő bázisra. A kapi­tányság és a társadalmi se­gítők személyi állománya si­keresen lépett fel a bűnö­zéssel szemben, javult az élet-, és a vagyonbiztonság. Eredményes felvilágosító, ne­velő és ellenőrző tevékeny­séggel valamennyien hozzá­járultunk á közúti közleke­dés veszélyeinek csökkenté­séhez, a közlekedési fegye­lem és morál szilárdításához. A járási rendőrkapitány­ság munkáját jelenleg főbb mint 200 önkéntes rendőr, továbbá számos ifjúgárdista és úttörő segíti. Mindezek­hez kapcsolódik a járási KBT lelkes aktívahálózata. A területen 22 önkéntes rendőri csoport működik, ebből 18 a közbiztonsági, kettő közlekedési és egy-egy az ifjúságvédelmi és vízi rendészeti. Az önkéntes tár­sadalmi segítők elmúlt évi aktivitására jellemző: össze­sen 573S esetben voltak vezé­nyelve, a letöltött szolgálati idejük 18 960 órát tesz ki. A kapitányság vezetője di­csérte, s egyben példaképül állította a feldebrői és a ká­polnai közlekedési, a füzes­abonyi ifjúságvédelmi, a po­roszlói vízi, valamint a tó­falui önkéntes rendőri cso­portot. Az önkénles rendőrök te­vékenységét a társadalmi és gazdasági szervek vezetői, de nem utolsósorban az ál­lampolgárok is elismerik. A csoportokat a társadalmi és gazdasági szervek erkölcsi, valamint anyagi elismerésben részesítik. Ez szinte vala-« mennyi önkéntes rendőrt érint. A beszámoló az 1980. évi főbb feladatok ismerte­tésével ért véget/ A beszámo)ó feletti vitá­ban szót kért Antal Lajos is, aki megköszönte az ön­kéntes társadalmi segítők eddigi eredményes munká­ját, kérte további támogatá­sukat, maid szólt a velük szembeni elvárásokról is. Az önkéntes rendőri cso­portok járási versenyében a feldebrői közbiztonsági egy­ség bizonyult a legjobbnak, megelőzve a kápolnai közle­kedési és a füzesabonyi ifjú­ságvédelmieket. Az önkéntes rendőri szolgálat után járó kitüntető jelvény 20 év szol­gálatért fokozatát 18-an, a 15 évért hárman, a 10 évért nyolcán, az 5 évért pedig négyen kapták meg. Többen pénzjutalomban részesültek. Szigetváry József Száznyolcvan rőf évente Mezőtárkányi szőnyegszövők (Tudósítónktól): Régmúlt gyermekkorom kedves idillikus emlékét idé­zi az a kép, amely Mezőtár- kányban Juhász Pál tsz- nyugdíjais Ady Endre utca 11. szám alatti lakásán fo­gad. Kellemes és hasznos té­li. tél végi elfoglaltságot ta­lált ki magának a gazda fe­lesége, Karolin néni és idős társa, özvegy Halász Lajos- né, akik rongyszőnyegek szövésével foglalkoznak. A muzeális értékű, több mint 150 eves szúette szövő­szék megérte már az 1848- as forradalmat, átélt két vi­lágháborút és most itt, az atomkorszakban, a modern — Kinek a hulláját? — Nőkét. Nagyon fiatalo­két. Ezzel a két kezemmel fojtottam meg őket. — És az ok? — Ej, ej, főfelügyelő úr, nem fogja elhinni: igazi per­verzió. . . Erre tessék, az a kisajtó jobbra, óvatosan, me­redek a lépcső... Tessék, menjenek csak előre. Ott, a sarokban, a ponyva alatt. — Itt? — Igen. — Itt csak egy rakás szén van. — Kegyelem.'... Én nem értem, excelle.iciás uram, nem több mint két napja... Itt üssön meg a guta, ha... Giuditta, Giuditta, nem te vitted el azt a kél hullát? — Én? Még trétcból se mondjon ilyet a nagyságos úr, én ebben a házban egy tűhöz sem értem... — Most már elég. Meg­elégeltem, hogy az orron, vál fogva vezessen... Pisztoly, felforgató iratok... hullák.. mind mese! A törvény né­pében letartóztatlak. Ide a kezedet! (És hallatszott a bilincs kattanása.) Csantavéri Júlia fordítása automata szövőgépek világá­ban is jól működik. A régi szavak és kifejezések gaz­dag tárháza nyílik fel előt­tünk, amikor a két asszony a szövőszéket bemutatja. Mértékegységük ma is a rőf. A zugoly, a nyüst, a borda, a tapadó, a vetélő, a csörlő és még ki tudja hányféle do­log pedig a szövőszék al­katrésze. A rongyszőnyeg szövése és annak előkészítése egész télen át sok tennivalót ad. Mindenekelőtt összegyűjtik a használhatatlan színes rongyokat, vékony csí­kokra hasogatják és kü- lön-külön Színenként szám­talan gombolyagba gombo­lyítják össze. A szövés kez­detén külön munkát és szak­értelmet kíván a szövőpa­mut, vagyis a fonál felhúzá­sa a szövőszékre. Ezt a mun­kát már csak két asszony tudja a faluban. Szaporán mozog' a vetélő Halász Lajosné. Annus néni kezében. Boszorkányos ügyességgel bújik át a fo­nalak között, s húzza maga után a színes rongycsíko­kat. Annus néni 73 éves ko­ra ellenére még mindig szemüveg nélkül végzi ezt a műveletet. Nemsokára be­fejezi a saját magának ké­szített 50 rőf szövését. Utá­na Juhászné. majd több szomszédasszony részére is yjabb rőfök, díszes szőnye­gek kerülnek ki kezei közül. Amint mondják — az el­múlt évben is 130 rőf sző­nyeget - őszi tettek el ezen az eszvátán é; az idén sem adják alább. A szorgalmas és ügyes. szőnyegszövők szin­te szálanként változtatják a különféle színű rongy, "víko- kat és szép. színes mintájú szőnyeg tékeredik fel a hen- ' garre. Naponta átlagosan 10 ,’őf a teljesítmény, amely újabb mértékegységbe szá­mítva hét fél méter. Császár István MAI M ÍÍSÖ’RbKl M!IÓ KOSSUTH 8.27 Csak egy kultúránk van. 8.57 Nótacsokor. 9.44 Rímek es ritmusok. 10.05 MR 10-14 — különkiadás. 10.35 Kamaramuzsika. 11.39 Jókai Mór élete és kora. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 13.50 Népi zene. 14.42 Arc­képek. a lengyel irodalom­ból: 15.10 Holnao közvetít­jük. 15.28 Nyitnikék. 16.05 A Szovjetunió népeinek ze­néjéből. 16.21 Magyar fú­vószene. 16.37 József Atti­la megzenésített - versei. 17.07 Lépéskényszerben. 17.32 Operaáriák. 17.45 A Szabó család. 18,15 Hol volt, hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Ránki Dezső. 20.10 Biológiai elő­rejelzés az évtized küszö­bén. 20.40 Népdalok. 21.05 Húszas stúdió. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Indokína fél évszázada. 22.30 tíerg; Vo­nósnégyes Op. 3. 22.51 Me­ditáció. 23.01 Operafinálék. PETŐFI 8.05 Behár György feldol­gozásaiból, 8.20 A második í tavasz Iránban, 8.33 Tár­salgó. 10.33 Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Meló­diákoktól. 13.23 Állatbará­toknak. 13.28 Éneklő ifjú­ság. 14.00 Kettőtől hatig. 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Három Johann Strauss- finálé. 18.50 Könnyűzenei olimpia. 19.20 Mit olvasha­tunk a Béke és Szocializ­mus c. folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 „Vitatkoztam a burzsuj- jal...” 21.06 Moszkvából ér­kezett. 21.36 Örökzöld dal­lamok.. 22.32 Népi zene. SZOLNOK 17.00-tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Múzeu­mi híradó. Őslénytani em­lékek a Bükkből. Dr. Fü- kőh Levente előadása — Morricone filmzenéjéből. — Sport — 18.00 Észak­magyarországi krónika — 18.25 Lap_ és műsorelőze­tes. 8.00 Tévétorna. 8.03 isKoia- tévé. 10.-20 Óvodások film- műsora. 14.45 Iskolatévé (ism.). 16.30 Szovjet Ukraj­na. 16.45 A nyelv világa. 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 Felkínálom. 19.10 Té­vétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Na­póleon és a szerelem (tévé- filmSorozat). 20.55 Kocká­zat. 21.25 Beethoven: cisz- moll (Mondschein) szonáta. 21.40 Örkény István (dok.- füm). 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Gálaest az Unter den Lindenen. 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Szemle. Társada­lomtudományi körkép. MMim® 1980. március 18., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents