Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

[ fSbfflWzségrST, nagyközségre Bélapátfalva HABEÁSSÉRÜLT GYERMEKEK OKTATÁSA. Debrecenben a Sikeiek Általános Iskolája és Nevelőotthonában 176 hallássérült tanuló általános iskolai nevelésével és oktatásával ItS általános iskolai tanár és szakember foglalkozik. Az idekerülő óvodás korú gyerekek 16 éves korban fejezik be tanulmányaikat. Az iskola elvégzése 2 évvel tart tovább, mert a hallás és hangos beszéd oktatása fontos része a tanításnak. Képünkön: haHásritmus" nevelés — hangszerek segítségével —, az előkészítő I. osztályban. (MTI fotó Oláh Tibor felvétele — KS) Merre Vart az óvoda? Az utca árnyékosabb ré­szén még hűvös van, sőt a közeli hegyen imitt-amott hófoltok is fehérlenek, de már valóságos tavaszi nap­lény füröszti a hosszan nyújtózó települést, amikora nagyközségi közös tanács ve­zetőivel, Kovács Gábor el­nökkel és Bársony Miklós vb- titkárral összetalálkozunk Bélapátfalván. — Ennek a csábításnak már igazán nem lehet ellen­állni ! — mondják moso­lyogva az üdvözlésnél. — Ki­fejezetten jólesik a járká- Jás. Éppen együtt akadt dol­gunk. s visszafelé jövet úgy gondoltuk, hogy a remek időt kihasználva, mindjárt szét is nézünk kicsit, meg­beszélünk néhány soron le­vő feladatot, későbbi tenni­valót. „Kocsikázó” kismamák sétálgatnak a túloldalon, jó­kedvű gyerekek köszönnek ránk. ahogy elhaladnak mel­lettünk a módos házak kö­zött. Derűsnek látszik a kép. I.épten-nyomon a gyarapo­dás jelei: emeletes lakóte­lep, tetszetős középületek, impozáns ábécé-áruház. S — ki ne felejtsük — hát per­sze. itt van. pontosan most próbázik a fiatal nagyüzem, az ország egyik legjelentő­sebb cementgyára is! A tanácsházán folytatódó beszélgetés megerősíti a kí­vülálló futó benyomásait, s pontosabb adatokkal is szol­gál a fejlődésről. — Nos, igen: a jelenlegi ötéves terv időszakában is sikerült egyet, s mást meg­valósítani — magyarázza az elnök. — Ismét kevesebb a sár, a közvilágítási hálózatot további 76 megfelelő lámpá­val bővítettük. Űj orvosi és fogorvosi rendelőkkel, közös összefogás eredményeként pedig még gyógyszertárral is javítani tudtuk az egészség- ügyi ellátást, hogy csak né­hányat említsek. A sütőipar a korábbival összehasonlít­hatatlanul modernebbé tette pékségét, s a kereskedelem, vendéglátóipar úgy iparko­dott, hogy egységeiknek szá­ma ma már megközelíti a harmincat. Felújításra került. a város által is irigyelhető színházteremmel nyitott is­mét kaput a szakszervezeti művelődési ház, ahol egyéb­ként évente 20—30 nagyobb műsoros rendezvényt, s több más mellett rendszeres zene­oktatást is tartanak. Ebben a ciklusban — a gyárfejlesz- téshez kapcsolódva, célcso­portos megyei beruházással — született második lakóte­lepünk, Csupán összehasonlításul hadd mondjam el, hogy amíg a szomszédos községek ide- csatolása előtt volt olyan te­lepülés, ahol évente mind­össze 24 ezer forintot for­díthattak fejlesztésekre, s a mi lehetőségeinkből is alig futotta többre ISO ezernél, az idén már 706 ezer forint áll ilyen célra rendelkezésünkre Bélapátfalván, Tudom, hogy városon mosolyt fakasztanak ezek a számok, s például idei 6,3 millió forintos költ­ségvetésünknek is nagy része szinte az oktatási, művelődé­si. egészségügyi és tanácsi dolgozók bérezésére elmegy, mégis örülünk az összegnek, mert kétségtelenül pozitív a változás. S ha hozzászámít­juk a lakosság évről évre növekvő társadalmi munkáját is, amivel két esztendeje, hogy csak egy példát idéz­zek, vezetékes vizet kapott a bélapátfalvi Vasút és az Ady Endre utca, tavaly pedig már 2,12 millió forint érték­kel tudtuk növelni anyagi erőinket, sokkal inkább elé­gedettek lehetünk! Bélapátfalva számos te­kintetben ma előbbre van több községnél. Hogy másra ne hivatkozzunk: a nagy ce­mentgyáron kívül olyan kis­üzemekben is megélhetésit talál a lakosság, mint a Technolux Ktsz. vagy a He­ves megyei Ruházati Ipari Vállalat telephelye — az utóbbi, ha a nagyberuházás megvalósítása után esetleg valamilyen alkalmas épület­hez jut, akár további mun­kaalkalmakat teremthet —, foglalkozást biztosít a tsz, az erdőgazdaság, illetve a vasút. így a keresetért nem kell messzire menni. Jónak ítél­hető a közlekedés, nincs kü­lönösebb baj az alapvető el­látással. Teljes elégedettségről azon­ban, mint kiderül, persze, a nagyközségben sem beszél­nek még. Bár nyilvánvaló a fejlődés, az idén például a főutcán már a művelődési otthontól egészen Bélapátfal­va széléig, a vásártérig kor­szerűsítik a villanyhálózatot, a megyei útügyelet felújítja az Arany János Utcát, ren­dezésre kerül a Nagyszoros- patak. elkészül a szövetke­zeti szolgáltatóház. s korsze­rű postahivatal építése kez­dődik. mégis elég sok marad a gondból. Pedig a cement­gyár és más helyi üzemek mellett a nagyberuházáson dolgozó katonák, idegen vál­lalatok is sok feladaton osz­toznak. Jóllehet, már 1976-ra elér­ték, hogy valamennyi bél­apátfalvi utca egyik oldalán járda legyen, a másikra még a főutcán sem sikerült biz­tosítani a sármentes gyalog­járót. A közutak több mint egynegyede kiépítetlen, a szennyvízelvezetés megoldat­lan. A két rendelő egyikében van csak orvos, a nagyköz­ségnek nincs bölcsődéje, az óvoda a gyáré, s benne pusz­tán szívességből kaphatnak helyet más dolgozók aprósá­gai is Az általános iskola 353 tanulóját három különböző telken, három különböző mi­nőségű épületben oktatja a 25 — fele részben helybeli — pedagógus. Rendkívül kevés a hét tanterem, különösen pedig, hogy egyet délutánonként napközinek kénytelenek használni. A há­rom szükségterem és az osz­tályfoglalkozásokra immár rendszeresen igénybe vett előadóhelyiség sem enyhít a körülményeken, a nagyberu­házásnál ígért, iskolai célok­ra alkalmas felvonulási épü­lettel egy idő óta még csak nem is hitegetik a tanácsot. Meglehetősen széles háló­zatú már a kereskedelem — a TÜZÉP telepével kevés ha­sonló versenghet a megyé­ben, élelmiszer-árudából ta­lán már a kelleténél is több van —, de egy iparcikk-kis- áruház, egy kisvendéglő, vagy legalábbis egy nagyobb, kul­turáltabb büfé, többi között pedig egy igényeknek megfe­lelő benzinkút bizony ma is roppant hiányzik. Ha pedig arra gondolunk, hogy a társ­községekben sokkalta rosz- szabb a helyzet, még a jó ivóvíz, a kielégítő vegyesbolt is gond — még inkább érzé­kelhetők a szomszédos tele­pülések sorsáért is felelős nagyközség problémái. S aligha nevezhető ez túl­zott követelődzésnek, egész­ségtelen türelmetlenségnek. Sokkal inkább — a csatolt községekkel együtt — már több, mint 5,5 ezer lakos jo­gos igénye. Amiről a tanácsházán kí­vül is így vélekednek azide- ' valósiak. Érdemes hát odafigyelni erre! Gyóni Gyula csinta lanságok, pajkosságok, és mint körösztény ember­hez illetlen, mint pedig az köznyugodalomnak alkal­matlan feslettségek, rendet­lenségek palástoltatnak. Minthogy tehát már régen is­teni törvényben is tilalmaz- tatott, hogy az Asszony férj- fiú ruhában, a férjfiú pedig Asszony ruhába ne öltözköd- gyön, utálatos lévén Isten előtt az, aki ezeket cselekszi. sőt nemzetségenként paran­csolattal megvizsgáltatni, kik volnának idegen ruházatba öltöztetve. Mi is ezért Isten bünteté­sének Súlyát és fellyebb ne­vezett csintalanságoknak mindennémű okait e váro- sunkbúl elmellőzni akarván, Szorossan tiltulmazzuk és tiltyuk, hogy valaki ezután ez városunkban álorcába, vagy Maskarába öltözködni bátorkodik, és akárki úgy öltöztetve tapasztaltatván. azonnal kapattasson meg, és vitessen árestomba, ki ha Város Magisztrátusa juris- dictiója (igazságszolgáltatása' alatt való lészen, az áres- tomban tartatván harmad­napig kenyér és viz mellett bőjtöllyon, ha pediglen ju­Sok ember tudatéban úgy él az óvoda, hogy ott nap1 közben, amíg a szülők dol­goznak, vigyáznak a gyere­kekre, gondoskodnak róluk, játszanak velük, amíg mun­kaidő után nem jön értük valamelyik felnőtt családtag. Vagyis az óvoda pusztán gyermekmegőrző intézmény. Ez a kép megközelítőleg sem pontos, mert az óvoda rég­óta sokkal többet nyújt a megőrzésnél: alapvető fel­adatának tekiniti a gyerekek tervszerű nevelését is. Egy kis történelem A kezdet kezdetén. 152 év­vel ezelőtt az első magyar kisdedóvó megalapítója. Brunszvik Teréz is — neve bizonyára sokaknak ismerős Beethoven életrajzából — egyértelműen a nevelést tet­te az első helyre. A világ el­pusztulna, írta Széchenyi Ist­vánnak, ha az emberiesség csírája nem volna meg a gyerekekben; szerinte ezt a tulajdonságot kell továbbfej­lesztenie az óvodai nevelés­nek. (Az óvodaügy társadal­mi szociálpolitikai fontossá­gát mutatja, hogy a reform­korban nem kisebb politiku­sok álltak ki mellette, mint Eötvös József, Kossuth La­jos, Wesselényi Miklós.) Másfél százados története során az óvoda a legutóbbi három évtizedben tette meg a legnagyobb utat. A leg­utolsó békeévben. 1938-ban 1140 óvoda működött Ma­gyarországon, s befogadta az óvodás korú népesség 23 szá­zalékát. A háború pusztítása rista (joghallgató) vagy De­ák (gimnáziumi tanuló) lé­szen, az megkapattatásánalc másodnapjára adattasson ál­tal illendő bír újának. Minthogy az rosszaságok alkalmatosságát .is , elgátolni szükséges légyen, Parancsoly- lyuk az Város Magisztrátu­sának, hogy Deputátusai (küldöttei) által minden ke­reskedők boltyait és mester­emberek méhelyeit. ahol tud­niillik Maskarát készítenek, vagy tartanak, megvizsgál­tassa, és ha álorcákat, vagy maskarákat találnak, azokat szedettesse el, és vegye bírói scquestrumba (zár alá). Azon fölött, hogy ennek utánna semmi kereskedő, képíró és mesterember maskarákat készíteni vagyis árulni ne merészellyen, tilalmazzuk 12 forint büntetés alatt, mely büntetést az Szegények Is- pitállya számára minden ir­galom nélkül megvegye. Ezeken kívül mivelm az Törvényt és a Filozófiát ta­nulóknak minden tánc, korcs­mákra való járás, és nyári időben is 10 óránál, téli iidőben pedig kilenc óránál tovább Szállásukon kívül va­ló esiveti létei, nem külön­miatt 1945-ben ezer alá eset* vissza az óvodák száma. A felszabadulás után nagyira­mú óvodafejlesztés kezdődött el. 1955-ben már két és fél ezer óvodánk volt, 1970-ben három és fél ezer, és most, az 1980-as év elején 4144. A felszabadulás előtti statiszti­ka 1500 óvónőt tart nyilván, most pedig 27 500 a számuk. Nemzetközileg is kimagasló eredmény: az óvodás korú gyerekek 85 százalékának tudunk helyet adni óvodá­inkban, vagyis nemsokára teljesen kielégítjük az óvo­dai igényeket. Már az ötvenes évek de­rekán sürgette a társadalom az átfogó óvodahálózat ki­építését. Szocialista társa­dalmunknak a hatvanas évek­ben bekövetkezett fejlődése még inkább előtérbe állította az óvodai nevelés kiszélesíté­sét. A népesedés- és a nőpo­litikái határozat ösztönző ha­tására újabb tíz- és tízezer gyerek óvodai felvételét kér­ték a szülők. Ezt a feladatot csak a nagyszerű óvodaépítő társadalmi akciók segítségé­vel tudtuk megoldani Nem hallgathatjuk el azonban, hogy az óvodai helyek gyors növelésével sem tudunk még minden igényt kielégíteni, to­vábbá sok helyütt csak a gye­rekcsoportok túlzsúfolásával és képesítés nélküli óvónők munkába állításával lehet enyhíteni a gondokon. Bővül a hálózat Fej les /.léri 1 eh et őségéi n k et a 85 százalékos felvételi aránnyal korántsem meritet­ben étszakai kóborlás SZŐR NYŰKÉPPEN TILALMAS. Parancsollyuk azért min­den illves iffiak Gazdáinak, ezen különben korcsmáro- soknak is, hogyha valakit rendelt üdéjénél tovább Szállásokból elmaradni, vagy valahol táncolni, vagy korcs­mákra járni eszre vennének, azokat nevenként Juridicum Collegium Directorának, vagy vicéjének (helyettesének) bémondgyák. Hogyha pedig azon házi Gazda, ahol tud­niillik az Tánc tartatott, vagy azon házi Gazda, aki­nek ollyan iffjúja rendelt üdéjénél tovább szállásáréi elmaradt vagy végtére azon korcsmáros. ahová az oMyatén iffjú jönne, az ollyas parancsolatot meg Szegő tanuló Iffját, amint fellyebb parancsolta­tik, két nap alatt bemonda­ni elmulasztaná, az dolog valósága kisülvén, mind annyiszor az Város Magiszt­rátusa által az Ispitályra 6 forintokban elmarasztaltas- son.” E 213 esztendeje eleven valóságként megvolt rendel­kezés önmagáért beszél régi egri szokásokról, vigadal­makról, álarcos maskarákról, vidám jogászok táncos mu­latozásáról, korcsmái iddo- gálásról —, mely „földi jók” mind, de mind tiltva való­nak ... Sugár István tűk ki. 1980-ban 21 ezer új óvodai helyet építünk, és a. következő esztendőkben is hasonló ütemben fogunk előrehaladni. Így minden év­ben kevesebb lesz az elüt«*, sított kérelmek száma, s mi­ként a2 MSZMP kongresszu­si irányelvei leszögezik, „az óvodai hálózat fejlesztésével a VI. ötéves tervidőszak vé­gére közel kerülünk az igé~ nyék kielégítéséhez". Sajátos vonása a napja­inkban folyó óvodafejlesztés­nek. hogy a tárgyi feltételek folyamatos javítása összefo­nódik a tartalmi munka, a. nevelés korszerűsítésével. Az óvodák ma már mind jobban hozzákapcsolódnak az iskola­rendszerhez. A korszerűsítés lényege: az iskoláskor előtti nevelés kitágítása, a gyere­kek fölkészítése az iskolára. Ennek jegyében az óvodai nevelömunka fontos feladata a hátrányos helyzetű, a ve­szélyeztetett gyerekekkel, to­vábbá a kétkezi dolgozó szü­lök gyerekéivel való gondos törődés, az egyéni bánásmód. Óvónőink elsőrendű köteles­ségüknek tartják a gyerekek erkölcsi normáinak fejleszté­sét, és ügyelnek arra is, hogy a játékos tevékenységek ál­tal növendékeikkel megsze­rettessék a munkát; gyara­pítsák beszéd- és számolási készségüket. Iskolaelőkészítés if Az általános iskola alsó tagozatán tanítók egybehang­zó véleménye szerint az utóbbi években észrevehető­en gazdagodott az óvodából érkező gyerekek értelmi ké­pessége, problémamegoldó gondolkodása. Ez is szerepet játszik abban, hogy az álta­lános iskola első osztályát bukással befejező tanulók aránya tíz évvel ezelőtti tíz- tiz.enkét százalékról öt-hat százalékra esett vissza Ok­tatáspolitikai szempontból tehát hallatlanul nagy jelen­tősége van az óvodákban fo­lyó iskolaelőkészítésnek, ami voltaképpen első lépcsőfoka a műveltségbeli különbségek kiegyenlítésének. Az óvoda figyelemre mél­tó funkcióváltása természet­szerűleg kisebb-nagyobb zök­kenőkkel is együtt jár. Tu­dunk esetekről, amikor az óvónők túlbuz.galma „kisis­kolává” változtatta az óvo­dát: íráselőkészítő gyakorla­tokat. matematikaórákat tar­tottak. alkalmanként még há­zi fe’ia',''‘ot is adtak a gye­rekeknek. II vénkor bizony jogos a szülők aggodalma, hogy az óvoda túlterhelj gyermeküket. Szerencsére csak elvétve fordultak elő efféle szemlé­leti zavarok. Óvodáinkból a nevelés előtérbe állításával nem szánvi-riik a játékot, ez a gyermekintézmény nem alakul át iskolává — szigorú tantervi követelményekkel. A nevelés játékos jellegű: az új funkciójú óvodától nem idegen a családi otthonok meghittsége, derűje. P. Kovács Imre rangos vonásokkal gazdagítván Bé'apátfalvát A M átra—Eger—N yugat-btikki Intéző Bizottság támogatásá­val az idegenforgalom szá­mára is vonzóbbá tettük la­kóhelyünket. Itt, nálunk és a három „csatolt” faluban csu­pán az utak, hidak korsze­rűsítésére, közöttük a bükk szentmártoni Dózsa György utca építésére több mint két­millió forintot költöttünk Mónosbélben, egyéb tataro­záson kívül, rendbe tettük az iskola és a kultúrház épüle­tét, Mikófalván óvodává ala­kítottuk a feleslegessé vált tanácsházát. — Három esztendeje kap­tuk a nagyközségi címet — \es?.i át a szót a vb-titkár.— Hogy mit ielent ez? Elég so­kat! Jelenleg már. ha néha egyesek meg is feledkeznek róla. a kisajátítás kivételével tanácsunknál van minden el­ső fokú hatósági iogkör. s az addiginál nagyobb pénzösz- szegekből gazdálkodunk. © fimiisöii 1980. március 2., vasárnap Mindenképpen érdeklődés­re tarthat számot az egri püspökföldesúr által 1767. február 27-én kiadott szigo­rú rendelkezés, mellyel a szigorú erkölcsű egyházfő gátat kívánt vetni a XVIII. század puritán szellemében a féktelenkedő farsangolás­nak Eger városában. Íme a parancsolat eredeti magyar nyelvezetű szövege, amely azonban a városban élt nagyszámú német pol­gárságra való tekintettel né­met nyelven is kibocsátásra került, „Mint Pásztori szorgalma- tosságunk, mint pedig Földes Űri hatalmunk tartozása ösz­tönözvén minket, hogy az Isten engedőiméből gondvi­selésünk alá bízattatott nép közül minden romlásnak és vétkeknek konkolymagvát kemény parancsolatok adá­sával, sőt büntetésekkel is elnyomjuk, hogy netalán en­gedelmességünk által na­gyobb rosszra ne nevelked­vén, mivel a közcsendesség az által felháborgattatik és véghetetlen Lelkeknek is kárhozattyok okoztatik, irán­ta rajtunk az igaz ítélő Bíró Szoros Számot ne vegyen. Mi nemű konkolyszámba lenni t.apasztalyuk a rossz Szokásba vett Maskara bo­lond öltözetit és álorcákat ezen Püspöki Városunkba már igen elhalmozódván, melyekkel Sok veszedelmei Farsangi rendszabályozás 1767-ben Egerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents