Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

fogainkat csak úgy érvényesíthetjük, ha kötelezettségeinket is teljesítjük Interjú Dorkó Józseffel, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkárával Jelen»* esemény előtt áll a magyar szakszervezeti moz­galom. Pártunk XII. kongresszusa után szervezett dolgozó­ink is számot adnak majd munkájuk ötéves eredményeiről, a gondokról, a nehézségekről, és természetesen véleményt cserélnek a legfontosabb tennivalókról is. Heves megye szervezett dolgozói, a megyében működő szakszervezeti szervek munkasikereiről. legfontosabb cél­kitűzéseiről. tennivalóiról Dorkó Józseffel, az SZMT vezető titkárával készítettünk interjút. — A szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozatait megyénkben milyen eredmé­nyekkel sikerült megvalósí­tani és milyen tartalmi vo­nások jellemzik elsősorban a S.jlődést? — Közitudott, hogy a ma­gyar, így megyénk szakszer­vezeti mozgalma is választá­sokra készül. Ennek megfe­lelően a különböző szintű szakszervezeti szerveknek számot kell adniuk a tagság és küldöttek előtt a végzett munkáról, a határozatok végrehajtásáról. Mi is el­kezdtük az előkészületeket, hogy felmérjük munkánk eddigi eredményeit és hiá­nyosságait. Nem akarok a dolgok elébe vágni —, hi­szen erről a végleges érté­kelést küldöttértekezletünk mondja majd ki —, de ben­nem és közvetlen munka­társaimban is az a vélemény alakult ki. hogy kongresszu­sunk határozatait összessé­gükben eredményesen való­sítottuk meg. Pártunk szak­szervezeti politikájával össz­hangban, megyénk szakszer­vezeti szerveinek munkájá­ban érzékelhető fejlődés mu­tatkozik. Eltérő színvonalon és hatékonysággal ugyan, de szakszervezeteink eredmé­nyesen segítették a szocialis­ta építésből adódó feladatok végrehajrtását, és határozot­tabban védték, képviselték a dolgozók érdekeit. Ennek, valamint a több mint 16 ezer tisztségviselő javuló munká­jának eredményeként — amelyet egy héttel ezelőtt a megyei pártértekezletünk is megállapított — nálunk is növekedett a szakszerveze­tek tekintélye, befolyása, erősödött a tagságban a szak- szervezetekhez való tartozás érzése, több mint tízezerrel emelkedett a taglétszám. Megyénkben ma töljb mint 126 ezer szakszervezeti tag tömörül a 17 szakmai szak­szervezetben. A hagyomá­nyos szervezeti feladatok végzésén túl megyénk szak­szervezeteinek munkája az elmúlt években sokszínűbbé vált, tartalmilag tovább gaz­dagodott és számos új vo­nást mutat a termelést, a gazdálkodást segítő területe­ken és az érdekvédelmi mun­kában egyaránt. Gondjainkkal és nehézsé­geinkkel együtt is úgy lát­juk. hogy megyénk szakszer­vezetei mind jobban megfe­lelnek rendeltetésüknek, azoknak az . elvárásoknak, amelyeket velük szemben a társadalom és a tagság tá­maszt. — Mennyivel könnyebb, vagy nehezebb ma a szerve­zett dolgozók jogait érvénye­síteni, mint mondjuk öt év­vel ezelőtt? — Nem könnyű kérdés, érdemes volna behatóbb elemzés alá venni. Tapasz­talataink azt mutatják, hogy a dolgozók jogainak érvénye­sítése körül még mindig van félreértés, és meg nem ér­tés. Megnyilvánul ez abban, hogy egyesek leszűkítik a jogok érvényesítését a pana­szok. a sérelmek intézésére, a képviselet ellátására. Erre is szükség, sőt nagy szükség van, hiszen különböző szer­veink évente több ezer egyé­ni panaszt vizsgálnak ki és intéznek el, de ez még nem elég. A dolgozók jogainak érvényesítése ennél sokkal összetettebb, szerteágazóbb feladatot jelent. Átfogja és át kell, hogy hassa a szak­szervezetek összes tevékeny­ségét, és ez közvetett, vala­mint közvetlen módon való­sul meg. Ügy kellene még jobban dolgoznunk, hogy megelőz­zük a sérelmek keletkezését, és ez csak úgy lehetséges, ha minden szerv és tisztség- viselő jól végzi el feladatát Még konkrétabban fogalmaz­va: úgy látom, hogy vannak olyan tényezők, amelyek könnyebbé és vannak olya­nok, amelyek nehezebbé te­szik az érdekvédelmet. Köny- nyebbé teszi például a jo­gok érvényesítését az, hogy hatékonyabb, szakszerűbb az illetékes pártszervek és -szer­vezetek segítése, partnereink­nek jobb a megértése, a szakszervezeti szervek és tisztségviselők pedig na­gyobb felkészültséggel és hozzáértéssel rendelkeznek stb. Nehezebbé teszi viszont a jogok gyakorlati érvénye­sülését az. hogy a nehezebbé vált gazdasági körülmények lassúbb fejlődést, árnyaltabb és bonyolultabb gazdaság- szervező tevékenységet, mér­sékeltebb életszínvonal­növekedést tesznek lehetővé. Ismertek az anyag- és alkat­részellátási, az értékesítési nehézségek. Nem könnyű előre megmondani a dolgo­zóknak, hogy milyen lesz az eredmény, mennyi lesz a bérfejlesztés. A tervezéstől a végtermék értékesítéséig elég sok a bizonytalansági ténye­ző. Mindezeken túlmenően a jogok érvényesítését nehezí­tik még a szubjektív ténye­zők is. A dolgozók jogai azonban annál jobban fognak érvé­nyesülni a gyakorlatban, mi­nél inkább megértik a bér­ből és fizetésből élők és min­den szakszervezeti tag és tisztségviselő, hogy a jogo­kat csak a kötelezettségek maradéktalan teljesítésével együtt lehet elképzelni, kép­viselni és érvényesíteni. Ah­hoz viszont, hogy ezt minden szakszervezeti tag jobban megértse és mindennapi gya­korlatában is érvényesítse, még jobb szervező, meggyő­ző és nevelő tevékenységre, igényesebb és fegyelmezet­tebb munkára van szükség minden szakszervezeti szerv és tisztségviselő részéről. — A megváltozott gazda­sági körülmények között a szakszervezetek hogyan és milyen eszközökkel védhetik leginkább a dolgozók érde­keit? — Fejlődő szocialista vi­szonyaink között a dolgozók érdekeit nemcsak a szak- szervezetek védik. Védik azt a párt- és állami szervek, a különböző tömegszervezetek és mozgalmak is. Minden szervnek és * mozgalomnak megfelelő joga van ahhoz, hogy saját tagjai, azaz a dol­gozók érdekeit védje és kép­viselje. A munkásosztály, a bérből és fizetésből élő dol­gozók egyik legfontosabb ér­dekvédelmi eszköze maga a szakszervezet, amely felépí­tésénél fogva ott van min­den olyan helyen, ahol tag­jai élnek és dolgoznak. Ez a szervezeti felépítettség bizto­sítja a szakszervezet számá­ra azt az előnyt, hogy köz- vetlenül/érzékelheti, ha tag­jai érdekein csorba esik, és intézkedéseket tehet az okok megszüntetése érdekében. A szakszervezetek érdekvédelmi eszközei sokfélék, sajnos azonban ezeket az eszközö­ket nem mindenütt és nem minden szinten egyforma ha­. tékonysággal tudjuk még ér­vényesíteni, ilietve alkalmaz-j ni. • Szocialista viszonyaink kö­zött a szakszervezetek érdek- védelmi és érdekképviseleti szervek is. ők kapták meg azokat a jogokat, mint esz­közöket. amelyeket érvénye­sítve biztosított a dolgozók munkavállalói érdekeinek védelme és képviselete. Igen jelentős eszköznek bizonyul­nak a szakszervezetek kezé­ben a kollektív szerződések és más, az üzemekben a he­lyi viszonyokat figyelembe vevő szabályozások. Nem könnyű és nem egyszerű do­log a dolgozók érdekvédel­mével összefüggő feladatok ellátása. Tudni kell felis­merni és megkülönböztetni a valóst a valótlantól, a reálist az irreálistól, az egyéni, a csoport, a társadalom érdeke­it kell minden esetben egyeztetni és érvényesíteni. Nagyon fontos a társadalom érdekeinek felismerése és an­nak biztosítása, hogy annak- rovására semmilyen érdek ne érvényesülhessen. Az a véleményem, hogy ha minden szakszervezeti szerv és tisztségviselő maradékta­lanul, bátran és hozzáértés­sel tudja érvényesíteni és gyakorolni a törvényeink ál­tal biztosított jogokat, kizárt dolog, hogy a dolgozók reá­lis érdekeit — legalábbis hosszabb távon — sérelem érje. A másik dolog, amit az érdekvédelmi munkánál mindig és mindenütt figye­lembe kell venni: bért emel­ni, jutalmat, prémiumot osz­tani, szociális juttatásokat növelni csakis a termelés, a gazdálkodás eredményeiből tudunk. Szakszervezeti szer­veink és tisztségviselőink te­hát a legmegfelelőbben ak­kor védik a dolgozók érde­keit, ha közreműködnek a termelési, a gazdálkodási cé­lok kialakításában, és szer­vezik, mozgósítják tagjaikat a feladatok végrehajtására. Mosit különösen fontos, hogy a felszabadulásunk 35. évfordulója és a pártunk XII. kongresszusa tiszteletére szé­les körben beindult szocia­lista munkaverseny-vállalá- sok minél magasabb szinten teljesüljenek. Ezáltal jelen­tősen hozzájárulhatunk ötö­dik ötéves tervünk minél eredményesebb teljesítéséhez, a hatodik ötéves terv jó in­dításához, a tagság, a dolgo­zók reális igényeinek lehe­tőségeink határain belüli minél jobb kielégítéséhez. — Véleménye szerint az üzemi demokrácia területén milyen fejlődés következett be az elmúlt években, és je­lenleg melyek a gondok és feladatok? — Közismert, hogy pár­tunk XI. kongresszusának határozata még úgy fogal­mazott: „Az üzemi demok­rácia hatékonysága nem fe­lel meg a követelmények­nek, ezért mind tartalmában, mind módszerében tovább kell fejleszteni..A kong­resszus óta mind a párt-, mind az állami és szakszer­vezeti szervek részéről több irányú és jelentős intézkedé­sek történtek ^az üzemi de­mokrácia továbbfejlesztése érdekében. Az egyik legje­lentősebb változást a Mi­nisztertanács és a SZOT 1018/1977-es együttes határo­zatának a megjelenése hoz­ta. Ennek a határozatnak a gyakorlati megvalósítása je­lentős feladat elé állította a helyi párt-, KISZ-, gazdasá­gi és szakszervezeti szerve­ket. A feladat lényege abban állt, hogy a párt-, a KISZ-, a gazdasági és a szakszerveze­ti vezetés minden szintjén értessük meg a határozat cél­ját, értelmét, és tegyünk konkrét intézkedéseket a ha­tározat gyakorlati bevezeté­sére. Mint minden új feladat je­lentkezése során, úgy e fel­adat végrehajtásánál is je­lentkeztek félreértések, viták és téves nézetek. A határo­zat végrehajtásának folya­matában azonban ezek a fél­reértések nagyrészt tisztá­zódtak. És ha még ma is, itt-ott találkozni lehet téves nézetekkel az üzemi demok­rácia továbbfejlesztését ille­tően, úgy ez már nem annyi­ra az említett határozat meg nem értéséből, mint inkább jelenlegi gazdasági nehézsé­geinkből táplálkozik. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy pártunk XI. kongresz- szusa óta megyénkben is je­lentős és kézzelfogható ered­mények születtek az üzemi demokrácia továbbfejleszté­sében. Ezek az eredmények kifejezésre jutnak abban, hogy: — érdemibbé vált az érin­tett dolgozók bevonása a ve­zetésbe. a döntések meghoza­talába és végrehajtásába; i — a jogok és kötelességek egységének harmóniája a gyakorlatban jobban érvé­nyesül. Egyre többen értik meg azt, hogy a jogok csak úgy érvényesülhetnek még jobban a gyakorlatban, ha maradéktalanul teljesítjük kötelezettségeinket; — a legtöbb helyen átdol­gozták és korszerűsítették a vállalatok és üzemek ügy­rendjét és a szakszervezeti szervek szervezeti működési szabályzatát. Ez nem volt kis munka; — a meglevő üzemi de­mokratikus - fórumok mellé kiépítésre kerültek az űj fó­rumok, de úgy, hogy azok most egységes rendszert ké­peznek ; — az üzemi demokrácia minden fórumának jelentő­sen növekedtek hatás- és jogkörei; — lényegesen csökkentek a párhuzamosságok és elértük — bár itt még tovább kell dolgozni —, hogy az üzemi demokrácia minden fóru­mán csak azzal a kérdéssel foglalkozzanak és csak az arra illetékesek, ami az adott fórum hatáskörébe van utal­va. Egyértelművé vált a fó­rumok közötti munkameg­osztás ; — jelentősnek tartjuk azt a fejlődést is, amelyet a dol­gozók, a szakszervezeti bi­zalmiak tájékoztatásának ja­vulásában, felelősségük nö­vekedésében, a demokrácia „játékszabályainak” gyakor­lásában elértünk. Az elmondottakból valószí­nűleg kitűnik, hogy az el­múlt években érzékelhető eredmények születtek az üze­mi demokrácia továbbfej­lesztésében. Várható, hogy az ez évben sorra kerülő szakszervezeti választások során a szakszervezeti bizal­miak szerepének további nö­vekedésével ez a fejlődés to­vább fokozódik mind szer­vezetileg, mind tartalmilag. 1----' — Az új szervezeti rend- S7,erben mennyiben változik, módosul majd a bizalmi sze­repe? — Azt hiszem, túlzás nél­kül mondhatom, hogy az élet is igazolta a bizalmi hatás­kör bővítésének szükségessé­gét. Nőtt tekintélyük a dol­gozók között, nagyobb a fe­lelősségük, az állami, a gaz­dasági, a politikai vezetők is egyre jobban elismerik s igénylik mozgósító. segítő munkájukat az irányításban és az ellenőrzésben egyaránt. A mostani választások után szerepük, munkájuk annyi­ban módosul maid, hogy te­vékenységük még elmélyül­tebbé, még gazdagabbá vá­lik. Mint a bizalmi testület tagjai minden esetben véle­ményt mondanak majd a tervezett vállalati döntések­kel kapcsolatosan, egyetér­tésükkel lehet csak kialakí­tani a termelési, a gazdálko­dási célkitűzéseket, a kollek­tív szerződéseket és ugyan­csak velük együtt lehet majd a különböző bér- és szociá­lis intézkedésekben is dönte­ni. Ezzel együtt tovább erő­södik tömegkapcsolatuk, amely minden bizonnyal eredményesen hat majd a napi munkára és a közgon­dolkodásra is. Ezen kívül a bizalmi rendszer igen haté­konyan szolgálja a szocialis­ta demokrácia erősödését, személyükben összekapcsoló­dik majd a döntéshozatal funkciója a végrehajtás funkciójával. Az eddiginél hatékonyabb bizalmi munka egyben a szakszervezeti ve­zetőknek is jelentős segítsé­get ad majd, mert a tagság véleménye a bizalmi szemé­lyén keresztül fejeződik ki. — A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának határoza­ta alapján 1980. április 1-től 1980. december I5-ig kell újjáválasztani a szakszerve­zeti szerveket és a tisztség- viselőket Megyénkben mi­kor kezdődnek meg a vá­lasztások, és milyen új szer­vezeti változásokra kerül majd sor? , — A magyar szakszerveze­tek alapszabálya szerint öt­évenként kell újjáválasztani a szakszervezeti vezető tes­tületeket számvizsgáló bi­zottságaikat és a tisztségvi­selőket. A választások idő­tartamán belül— 1980. április 1. és május 31-e között a bi­zalmiak, az alapszervezeti testületek, 1980. június 1.— július 15. között az iparági­ágazati középszervek és számvizsgáló bizottságaik, 1980. szeptember 1. és 30-a között pedig a szakszerveze­tek megyei tanácsainak a megválasztására kerül sor. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának újjává- lasztására várhatóan 1980. szeptember 6-án kerül sor, és 1980. decemberében ül össze a szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A választások során a fő figyelem az alapszervezetek felé irányul. A gyakorlati munka igazolta, hogy a szer­vezeti felépítésben túl sok az áttétel, tehát célszerű azon változtatni. A változás lé­nyege, hogy megszűnnek a vállalati szakszervezeti taná­csok és az alapszerveéetek többségében a munkahelyi bizottságok. Az új szerveze­ti rendszer egyszerűbb és ru­galmasabb lesz a réginél. Mindez azt jelenti, hogy ma­gasabb szinten bontakozik ki a jövőben a szakszervezeti demokrácia. Az új szerveze­ti felépítésben döntő szerep jut a bizalmiaknak, valamint az alsóbb szinteken megvá­lasztott szakszervezeti szer­veknek. a munkahelyi bizal­mi, az üzemi, a vállalati, az intézményi, a hivatali, az ipari nagyvállalati és a tröszti, a városi, a kerületi és a járási bizalmi testüle­teknek. További változás, hogy a taggyűlésnek két tí­pusa lesz: az egyik az össze; vont, ahol a tagság egyszer­re, egyidőben összehívható, másik a szakszervezeti cso­portban tartott taggyűlés. Űj vonása a szervezeti felépí­tésnek a főbizalmi rendszer kialakítása. A vállalati, in­tézményi szb és bizalmi tes­tületek titkárait a főbizalmi­ak, illetve a bizalmiak sorá­ból kell választani. — A választásokkal kap­csolatban mit ajánl elsősor­ban a dolgozók figyelmébe, g miben látja az új tisztségvi­selők legfontosabb feladatait és tennivalóit? — Mindenekelőtt a rá; lasztások politikai célkitűzé­seit, az ott meghatározott feladatokat Most nemcsak választunk, célunk egy nagy beszélgetés, egy nagy eszme­csere kialakítása is. A vá-. lasztás számadás is legyen» mégpedig nyílt és őszinte eszmecsere. Jövőbeni mun­kánk alapjait az MSZMP XII. kongresszusának hatá­rozatai képezik majd. A fel­adatok elvégzésében az egy­séges értelmezésnek, a fe­gyelemnek, az ésszerű érvek­nek és a meggyőző munká­nak kell dominálnia. Azt várjuk tagságunktól, hogy a választási munkából aktívan vegyék ki a részüket, nincs helye a közömbösségnek, a törvényekben biztosított jo­gaikat minden esetben gya­korolják a tisztségviselők. Válasszák a jók közül a leg­jobbakat, akik képesek érzé­kelni, kifejezni és intézni a dolgozók problémáit és kellő politikai bátorsággal kiállni- a jogos érdekek mellett. Olyanokat, akik képesek a magasabb szintű munkára, a mozgalom előtt álló felada­tok végrehajtására. A megválasztott tisztségvi­selőkre nem v£r könnyű fel­adat. A munkavégzés során fegyelmezetten és bátran kell szembenézni a gondokkal és a feladatokkal. Tudjanak al­kalmazkodni a követelmé­nyekhez, legyenek az új iránt fogékonyak. Egyéni ■ munkájukban és maga/tartá- • sukban legyenek példamuta- • tők, mindig tudjanak áldo­zatot vállalni a közösségért. ; Tevékenységük során mindig , számíthassanak a dolgozók, ■ választóik, bizalmára, szere- tetére és megbecsülésére, — Eredményes munkát kí­vánva, köszönjük az inter­jút! ' 1 Knós József t. 1980. március 16., vasárnap J

Next

/
Thumbnails
Contents