Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 63. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. március 15., szombat Megemlékezlsek, koszorúzások - Fáklyás {elvonulás - Sportnap a Népkertben — Mezei futóverseny Nemzetünk ünnepén Március öröksége C zernyolcszáznegyven­" nyolc tavasza nem­csak a természet hagyomá­nyos megújulását hozta Európának, hanem az or­szágszerte fellángoló forra­dalmak sorát is. Rogyado­zott a napóleoni háborúk után gonddal kialakított Szent Szövetség elnyomó gépezete. A népek öntudata fokozódott, s készek voltak arra, hogy fellázadjanak zsarnokaiak ellen. Magyar- országon egyre több ered­ményt ért el — bár nehéz küzdelmek árán — a re­formmozgalom, amely a polgárosodás és a nemzeti függetlenség jelszavát tűz­te zászlajára. Az ország- gyűlés Pozsonyban ülése­zett, s a honatyák figyel­mét nem kerülték el a vi­lágtörténelmi jelentőségű események. Kossuth és követői sokat reméltek a pesti lakosság­tól, úgy vélték, hogy eset­leges forradalmi lendülete hozzájárul törekvéseik va­lóra váltásához, követelé­seik teljesítéséhez. A Jókai, Petőfi és Vasvári által ve­zetett márciusi ifjak meg is adták ezt az annyira óhajtott nyomatékot. Már­cius 15-én az utcákra vo­nultak az emberek. Ki­nyomtatták a kö2 akaratát tükröző tizenkét pontot, s lényegében vértelen akció révén átvették a hatalmat. A Bécs érdekeit szolgáló Helytartótanács nem is gondolt ellenállásra, s riad­tan igent mondott vala­mennyi kívánságra. Pozsony számára való­ban sokat jelentett a fia­talok nagyszerű tette. Ki­mondhatták a nemzetgyű­léssé alakulást, s törvény­ben rögzíthették az azóta már fogalommá vált, az annyi nemzedék által fo­gadalomként emlegetett ti­zenkét pontot. Történelmünk dicsőséges korszaka kezdődött ekkor. Az udvari körök nem akar­tak belenyugodni a ku­darcba, s mihelyt lehető­ségük adódott rá, ellentá­madásba lendültek. A sza­badság ízeitől megmámo­rosodott ország azonban nem adta fél, a fegyveres csapásra hasonlóval vála­szolt. Ki ne emlékezne a honvédsereg annyi hősies­ségben bővelkedő csatájá­ra, az 1849-es tavaszi had­járat legendás eseményei­re. Ránk tekintett egész Európa, s harcunkkal ro­konszenvezett valamennyi igazságérzettől vezérelt pol­gára. Ezt tette a kor min­den jelentős költője, így nyilatkozott Marx, a nagy proletárideológus is. Petőfi és társai — bár a hivatalos vezetés később nemegyszer félreállította őket — nem játszották a sértődöttet, hanem kard­dal a kezükben küzdöttek — emberségből, bátorság­ból egyaránt példát mu­tatva — a haza szabadsá­gáért. nem riadva meg at­tól sem, hogy a legdrágáb­bat, a csak egyszer levőt, életüket adják érte. i. kései utódok őriz- '■ zük hagyatékukat. Méltók akkor lehetünk hozzájuk, emléküket ak­kor ápoljuk igazán. ha nap mint nap képességeink legjavát nyújtva munkál­kodunk nemcsak a ma­gunk javára, hanem a má­sok, a köz hasznára is. Pécsi István Napirenden az állami és társadalmi Ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnökségének környezetvédelmi bizottsága Nagy jelentőségű együtt­működés bontakozott ki az állami és társadalmi szerve­zetek között a környezetvé­delemben, s ennek ma már számtalan jele tapasztalha­tó a Hazafias Népfront, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, a minisztériumok és főhatósá­gok mindinkább kikristályo­sodó tartalmas munkameg­osztásában. Az összegző megállapítás a HNF orszá­gos elnöksége környezetvé­delmi • bizottságának pénte­ken, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházá­ban megtartott ülésén hang­zott el. A tanácskozáson — ame­lyet Rónai Rudolf, a kör­nyezetvédelmi bizottság el­nöke vezetett — S. Hegedűs László, a HNF OT titkára számolt be az országos kör­nyezet- és természetvédelmi hivatal vezetőivel a napok­ban lezajlott, az együttmű­ködés tapasztalatait elemző, feladatait kijelölő megbeszé­lésről. Rámutatott arra, hogy az országos társadalmi környezetvédelmi akció- program széles körben moz­gósította az eddig többé ke­vésbé szunnyadó energiákat, s az elmúlt hónapokban, he­tekben a minisztériumokban, méginkább' a megyékben gazdag programok formálód­tak. Számolni kell azonban azzal, hogy a tervek csak az együttműködés kezdetét je­lentik, éppen ezért a helyi népfrontbizottságoknak, ta­nácsoknak, a végrehajtáshoz az eddiginél is nagyobb se­gítséget kell adniok. Nincs és nem lehet helye a részt­vevőknek kedvét szegő for­mális akcióknak, az önzet­len lakossági munka tőkéjét elkoptató tessék-lássék fel­adatoknak. Az ésszerű szer­vezésre kínálnak jó példát a nógrádiak, akik az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére meghirdetett te­lepülésszépítő kommunista szombatokat április első he­téig „széthúzzák”, annyi község csatlakozott ugyanis a mozgósító felhíváshoz, hogy egyetlen napra kellő számú teherautót biztosítani nem tudnak. így viszont ha a dátum különbözik is majd, a .• lényeg megegyezik: min­denütt megfelelő körültekin­téssel és feltételekkel szer­vezhetik a munkát. Az állami és társadalmi Tanácskozás Egerben A húsellátás érdekében Heves megye állatorvosai pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában érte­kezletre gyűltek össze, hogy meghatározzák az idei állat­egészségügyi teendőket. A tanácskozáson részt vett Ju- rányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa és JCoós Viktor főtanácsos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője is. Dr. Kőházi István igazga­tó megnyitó szavai után dr. Glózik András, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tartott előadást az állat­egészségügyi szolgálat előtt álló feladatokról. Részletesen kifejtette, miként tehet ele­get a jövőben az állategész­ségügy a megpövekedett kö­vetelményeknek, hogyan tud­ják nagy gondossággal és felelősséggel elvégezni mind­azokat a feladatokat, ame­lyeket az élelmiszer-termelés fejlesztésében a párt és a kormány » meghatározott. Megállapította, hogy az ál­lategészségügyi szolgálat az elmúlt esztendőben is _ hasz­nára volt a népgazdaságnak, az idei tennivalók azonban még több újat és többet kí­vánnak valamennyi állator­vostól. A nagy érdeklődéssel kí­sért előadást több hozzászó­lás követte. Koós Viktor osztályvezető felszólalásá­ban rámutatott azokra a helyi feladatokra, amelyek 1980-ban Heves megye élel­miszer-termelésében az állat­egészségügyi szolgálat előtt állnak. együttműködéshez a Minisz­tertanácsnak a környezetvé­delem távlati feladatairól szóló döntése adja az alapot. A határozat széles körű is­mertetésének jegyében kí­vánják megrendezni — le­het, hogy .még ez év máso­dik felében — a 111. orszá­gos környezetvédelmi kon­ferenciát is. Ugyancsak állami döntés, a kormánynak a Balaton regionális fejlesztéséről ho­zott határozata alapján hív­ják össze munkatanácskozás­ra a „magyar tengert” öve­ző három megye érintett te­lepüléseinek képviselőit. A népfront, az OKTH, a Ba­latoni Intéző Bizottság és az Országos Vízügyi Hivatal közös programot dolgoz ki arra, hogy a tudósok, lako­sok, általában a Balaton „szérelmesei” és ismerői mi­ként segíthetik a regionális program minél gyümölcsö­zőbb megvalósítását. A vitában elhangzott pél­dák, megállapítások alapján hangsúlyozták a bizottság résztvevői, hogy az országo­san és a megyékben mind markánsabban kialakuló ál- lámi és társadalmi összefo­gás — túlzó remények nél­kül — már az idén hazánk vidékeinek tisztább és ren­dezettebb képében kamatoz­hat. A legkisebbek is felkészültek március 15. méltó megünnep­lésére. Az egri Kallómalom utéai óvodában a gyermekek ké­szítik a kokárdákat, tablókat. (Fotó: Szántó György) Befejeződött a magyar-szovjet közgazdász­tanácskozás Pénteken Budapesten befeje­ződött a magyar—szovjet köz­gazdász tanácskozás. Részt­vevői Csikós-Nagy Béla .ál­lamtitkárnak, a Közgazdasági Társaság elnökének, illetve Tigran Hacsaturov akadémi­kusnak, a Szovjet Közgazda- sági Tudományos Intézmé­nyek Egyesülete elnökének vezetésével megvitatták a mezőgazdasági fejlődésnek a két országot érintő kérdéseit. A mai napon megyénkben is számos helyen tartanak megemlékezést, ünnepséget az 1848—49-es. forradalom és szabadságharc 132. év­fordulója alkalmából. A me­gyei központi ünnepségre — amely egyben az idei. forra­dalmi ifjúsági napok meg­nyitója is lesz — délelőtt 10 órakor Kápolnán, az 1848-as emlékműnél kerül sor. A megyeszékhelyen délután két órakór a Petőfi téren ren­deznek ünnepi megemléke­zést és koszorúzást, a neves forradalmár költő szobránál, egy órával később pedig Lenkei János tábornok em­léktáblájára és sírjára he- , lyezik el a kegyelet virágait. Koszorúzási ünnepséget tar­tanak még Gyöngyösön, Hat­vanban és Petőfibányán, Egercsehiben este fáklyás felvonulás is lesz. A nap kulturális program­jában szerepéi az amatőr szobrászok kiállításának megnyitása a füzesabonyi művelődési központban. If­júsági napot rendeznek Recsken, Verpeléten, Ká­polnán és Andornaktályán. Ennek kapcsán az egri hely­őrségben állomásozó alakula­toknál csütörtökön rendezték meg a kongresszusi és fel- szabadulási vetélkedősorozat egységszintű döntőjét. Pénte­ken pedig az alakulatok KISZ-szervezetei tartottak ünnepi megemlékezést ifjú­sági gyűlés keretében. A honvédelmi és sportrendez­vények között említésre mél­tó az „ügyesség, bátorság” elnevezésű sportnap a Nép­kertben, az általános iskolá­sok részvételével. Ugyan­csak Egerben egész napos sportprogramot szerveztek a középiskolai diákok részére. Hatvanban mezei futóver­senyre kerül sor, s ugyanott kezdődik ma a dolgozó fia­talok kézilabdakupája, ■ a melynek mérkőzéssorozata április 4-ig tart. Pénteken, március 15-e előestéjén az országban több helyen megkezdődött a for­radalmi . ifjúsági napok ese­ménysorozata. Pákozdon az 1848-as em­lékműnél 2000 fiatal vett részt a Fejér megyei meg­nyitón. Az 1848-as forrada­lomról és a szabadságharc első győztes csatájáról Tóth Tihamér, a Fejér megyei KlSZ-bizottság első . titkára emlékezett- meg, majd' kato­nai dís^elgés mellett a me- , gye párt-., és állami vezetői, valamint a fegyveres testü­letek képviselői • megkoszo­rúzták *a. pákozdi Obeliszket. A program keretében meg­kezdődtek a középiskolás di­áknapok is Fejér megyében. Székesfehérváron az építők munkásszállójában megnyi­tották a diák képzőművészek tárlatát, Móron a Perczel Mór Szakmunkásképző In­tézetben pedig szakmatörté­neti kiállítást rendeztek. Esztergomban, a rendezvény- sorozat első Komárom me­gyei eseményeként sok száz fiatal részvételével kulturális bemutatót, irodalmi műsort és mozgalmi daléneklő ver­senyt tartottak. Debrecenben az Orvostudományi Egyete­men megnyitották a forra­dalmi ifjúsági napokra meg­hirdetett országos plakátpá­lyázat válogatott anyagának kiállítását. Petőfi emlékét őrzik... Petőfi Sándor sok szállal kötődött Kiskunfélegyházához. A | mintegy negyvenezer lakosú város ma is kegyelettel emlé- f kezik a kiváló költőre. Öt idézi szobra, a honvédek tisztele- * lére emelt diszkót, s az a helyreállított Hattyú-ház, amely­nek fogadójában többször megfordulhatott. » (Fotó: Szabó Sándor) ■ «akidbe,’V'é4"- ' k

Next

/
Thumbnails
Contents