Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Vezeiőségválasttó taggyűlések után Munkához látva BEFEJEZŐDTEK a vezető­ségválasztó taggyűlések, új vezetőség áll immár minden pártalapszervezet élén. Üj, pontosabban szólva újjává­lasztott, hiszen tagjaik nem cserélődtek ki mind egy szá­lig, ellenkezőleg, többségük ismételten bizalmat kapott. De nemcsak a személyek biztosítják a folytonosságot, hanem mindenekelőtt magá­nak a munkának jellege. Az új vezetőségek azoknak a feladatoknak megoldását folytatják, amelyekkel a ko­rábbi vezetőségek foglalatos­kodtak. Mégis, a legtöbb he­lyen az új testület most ezekben a napokban egészé­ben átgondolja a teendőit, azzal a szándékkal, hogy bi­zonyos dolgokat másként, jobban csináljon, megújítsa a pártszervezet tevékenysé­gét Erre a szándékra nemcsak az újjáválasztás ténye kész­tet és késztethet. Szinte köz­hely már, annyiszor elhang­zott az utóbbi időben (ám ettől igazságtartalma nem csorbult): a próbára tevő idő nehezebb feladatokat, ma­gasabb követelményeket állít most a pártszervezetek elé. Nincs egyetlen olyan vezető­ség sem, mélynek „arca ve­rejtékével” kellene kiagyal­nia a teendőket. Az élet tál­cán kínálja őket, s sokszor inkább a rangsorolásuk okoz gondot, mintsem a megtalá­lásuk. Persze a legfőbb gond — a dolog természetéből adódóan — a megoldás módjainak kimunkálása, s ez a legfontosabb is, hiszen ez ad alapot a cselekvéshez. Ahhoz a cselekvéshez, amelyre — a decemberi és a januári taggyűlések tanúsá­ga szerint — eleven és erő­teljes a készség a párttag­ságban. Ezeket a taggyűlé­seket a cselekvés eltökélt szándéka jellemezte. Erre a szándékra lehet és kell is alapozniuk az alapszerveze­tek új irányító testületéinek. Természetesen ebben az az alapfeltétel, hogy a cselek­vés iránya, tartalma kellő­képpen világos és körvona­lazott legyen, hogy az egyes pártcsoportok, párttagok megtalálhassák benne a ma­guk kézzelfogható teendőit. Mire alapozhat a vezető­ség a cselekvés irányának meghatározásakor? Alapoz­hat mindenekelőtt a legutób­bi taggyűlések vitáira, állás- foglalásaira, értékeléseire. Az előző öt esztendő munkájá­nak átfogó elemzése számos következtetésre adott és ad módot. Ezeket lényegében levonták a beszámoló tag­gyűléseken, de a vezetőség­nek jogában áll újabb kö­vetkeztetésekkel is gazdagí­tani az eddigieket, további tanulságokat is levonni az értékelésből. Jogában áll, sőt, ha például a taggyűlés vitái jelentősen bővítették, illetve vitatták a vezetőségi beszámoló megállapításait, akkor ez kötelessége is. A párttagok javaslataikat — ha a dolog lényegét nézzük — már az újjáválasztott ve­zetőségnek címezték, még ha maga a választás aktusa előtt is hangzottak el. A tagság bizalma megőrzésének, akti­vitása megtartásának feltéte­le, hogy a vezetőség minden érdemi észrevételt a maga súlyának megfelelően mér­legeljen, s amelyeket helyes­nek talál, beépítse a további munkát meghatározó állás- foglalásaiba. VANNAK ALAPSZERVE­ZETEK, ahol a különböző munkaterületeken nagyjá­ból egyenletes volt a fejlő­dés. Ám nem kevés az olyan, amelynél bizonyos területe­ken az átlagosnál lassúbb a haladás, vagy kifejezett el­maradás érzékelhető. Ezek­ről általában szó esett a vi­tákban. s indokolt, hogy a vezetőség különleges fi­gyelmet fordítson rájuk. Nem lenne helyes azonban a fel­adatokat leszűkíteni a ko­rábbi gyengeségek kiküszö­bölésére. Épp abból követ­kezően. hogy az élet újfajta' feladatokat is hoz magával, sok területen minőségileg új, a fejlődés magasabb szint­jére vezető tennivalókat is szükséges megjelölni, meg­oldásukat célul tűzni. A konkrét helyzet dönti el, miben legyen a vezetőség J célja az „ugyanúgy, csak ki­csit jobban”, miben töreked­jen megújítani munkáját. Sok helyen a vezetőség képes jól átlátni működési területén a fejlődés igényeit. Nem kevés alapszervezet hatósugara azonban csupán egy-egy vállalat, szövetkezet, intézmény valamely rész­területére terjed ki, amely­nek feladatai az egész tevé­kenységi terület helyzetének, teendőinek ismerete nélkül nem határozhatók meg. Ilyen esetben az alapszervezeti ve­zetőség semmiképpen sem nélkülözheti az irányító párt- szerv — a vállalati, szövet­kezeti, intézményi pártbizott­ság vagy párt-vezetőség — út­mutatását, tanácsait. Az egyes alapszervezetek termé­szetesen részesei kell legye­nek a közös tennivalók meg­határozásának, de a döntés meghaladja illetékességüket, ez magasabb szinten törté­nik. Éppen ezért érdemelnek nagy figyelmet az ilyen jel­legű alapszervezetek veze­tőségei részéről a most zajló helyi pártértekezletek, ame­lyek az adott vállalat, intéz­mény egészén belüli párt­munka tartalmát határozzák meg, S ennek ismeretében azután a vezetőség már pon­tosabban megtervezheti, mit kíván tenni, mire akarja mozgósítani, szervezni az alapszervezet tagságát. HOSSZÚ TÁVRA és lee- átfogóbban a közelgő XII. kongresszus határozatai mu­tatják meg minden alapszer­vezet számára a további munka irányát. De a vezető­ségnek addig sem kell vár­nia. A helyi körülmények és feladatok Ismeretében már most választ adhat minden párttagnak arra, hol és ho­gyan vegye ki részét a párt politikájának gyakorlati magvalósításából. Gyenes László Minőség és milliók Visontán Bádi Bélának, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigaz­gatójának íróasztalán állan­dóan villog a fűtőérték-meg- határozó berendezés. Nincs szükség grafikonokra, kimu­tatásokra és jelentésekre, mert az okos kis műszer nem utólag, hanem állandóan és folyamatosan mutatja a kül­színi bányából az erőműhöz beérkező lignit kalóriaérté­két. Óraműpontossággal jel­zi. szépítés és magyarázkodás nélkül, hogy pontosan betart- ják-e azt az együttműködési megállapodást, amelyet Győri Sándor, a Mátraalji Szénbá­nyák igazgatója és Bódi Bé­la írt alá. Egyetlen pillantás a kaló­riajelző. készülékre: 1540. te­hát minden rendben, az erő­mű számára megfelelő, sőt az átlagosnál jobb minőségű lignit érkezik az óriási szállítósza­lagon. Minden minőségileg megfelelő szénért tonnánként három forint felárat fizet az erőmű. Ha nem megfelelő a lignit minősége, azaz 1350 kalória alatti, tonnánként há­romforintos árengedményt ad a bánya. Mi a jelentősége egyetlen bányaüzemben, Visontán a szerződésben előírt minőség betartásának? Tudjuk, hogy az utóbbi években egyre na­gyobb népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy minél kevesebb olajat használjunk fel és a lehető legnagyobb arányban, a leggazdaságosab­ban lignitből termeljük a nélkülözhetetlen villamos energiát. A Mátra alján eny- tto szólva nem éppen kivá­lóak a geológiai adottságok. Főleg az okoz gondot, hogy I a külszíni bányában 50—80 centiméteres lignit-meddőre- tegek váltják egymást, ezért nagyon ügyelni kell a minő­ségre. Ha a megengedhető­nél nagyobb arányban kerül­ne meddő a lignit közé, az rendkívül rongálná az erő­mű több milliárd forint ér­tékű berendezéseit, vagy bi­zonyos esetekben a villamos- energia-termelés technológiai biztonságát veszélyeztetné. Nemcsak az erőmű, hanem a Thorez Bányaüzem terme­lésirányítói előttit is működik a kalóriameghatározó beren­dezés. Január 29-én meggyő­ződhettem arról, hogy ami­kor a készülék rendellenessé­get. jelzett. Kálomista Imre. a bányaüzem igazgatója azonnal intézkedett. A kot­rómester és a diszpécser ké­sedelem nélkül rádióössze­köttetésbe lépett, továbbítot­ták az utasítást, hogy a jobb minőségből az előírt kalória- értékre egyenlítsék ki a lig­nitet. A külszíni bányában a nagy gépekkel egyszerre több telepet müveinek és ezek mi­nősége különböző, de az egyes telepek szénminősége is gyakran változik Ezért a törőmű előtt olyan berende­zést építettek, amely a bánya telepéről fel is tud szedni és le is tud szórni, és megfelelő egyenlítés után a szerződés szerinti, jó minőségű lignitet tudja szállítani. Természetesen a kalóriameghatározó, a kotró­gépek, a szállítószalagok es a itörőmű nem minden, bár nélkülözhetetlen feltételek, de a gépeket és a berendezé­seket emberek irányítják. A műszeren érkező információt a szakembernek kell értékel­ni, az ember dönt és intéz­kedik. Visontán 1975-ben 5,3 mil­lió. 1979-ben 7,2 millió tonna lignitet használtak fel villa- mosenergia-termelésre, még­hozzá úgy. hogy közben évenként folyamatosan csök­kentették a barnaszén és az olaj felhasználásának rész­arányát. Négy évvel ezelőtt 94 ezer. tavaly csak 38 ezer tonna olajat használtak fel. miközben a Gagarin Hőerő­mű villamosenergia-termelé- sét 403 millió kilowattórával növelte, az elmúlt évben már 4 milliárd 215 millió kilo­wattóra energiát szolgálta­tott. Ez azt jelenti, hogy ha­zánkban a széntüzelésű ener­giaforrás 40 százalékát Vi- sonta adja és ennyi elegendő Magyarország összes háztar­tási villamos fogyasztásának kielégítésére. A visontai energiaterme­lés évenkénti folyamatos nö­velésének alapvető feltétele a Thorez Bányaüzem által szál­lított lignit megfelelő minő­sége — mondta az erőmű vezérigazgatója. Az elmúlt évben szállított lignit 65.5 százaléka feláras minőségű, a selejt 0,22 százalék, az áren­gedményes 2,44 százalék volt. Viszont a lignit, barnaszén, olaj erőművi felhasználásá­nak arányváltozásával 120 millió forintos megtakarítást értek el. De ha az olajim­portot dollárban számoljuk. „PreSaidős" brigadtagek — Félezer színes - A hiba: közkin« — Fiatal szakemberek — Új szolgáltatás Szerviz a toronyházban A specialista Akik házhoz szállítják a ké­szülékeket, Fodor Gábor és Fábián Gyula a népgazdasági megtakarítás még jelentősebb. Szó esett már arról, hogy a termelés szervezésében, a minőség ellenőrzésében Vi- sontán milyen nagy szerepük van a gépeknek és a beren­dezéseknek. De a minőség javítása és az így megtaka­rítható millió forintok nagy­sága leginkább az embereken múlik Mit kapnak ezért, ho­gyan ösztönzik a bányászo­kat? A szocialista brigádvezetők januári tanácskozásán vállal­ták. hogy az 1980. évi hét­millió tonna lignittermelési tervet 120 ezer tonnával túl­teljesítik. A fokozódó igények és a biztonságos ellátás mi­att szükség van a túlteljesí­tésre. De legalább ilyen fon­tos, vagy a mennyiségi telje­sítésnél is fontosabb, hogy Visontán ügyeljenek a minő­ségre. Ugyanis a A városban és környékén is egyre több a' színes tévé- készülék. A szerviz egyik „színes” specialistája. Szűcs János már több mint három éve csak a színes tévével foglalkozik: — Területünkön mintegy félezer van, no persze, nem javítottuk mindegyiket. Ket­ten álltunk át erre a típus­ra, s egyelőre elegen va­gyunk. De egy pár év múl­va biztosan kevesen. Egvéb- ként én is itt voltam ipari tanuló, innen szabadultam fel 1974-ben, s tavaly elvé­geztem a technikumot is. A hatvani fiatalembernek az édesapja is „elektromos”, ő vezeti a városi rádiósklu­bot. A tévészerelőnek volt tehát honnan örökölnie a műszaki érzéket. — Ebben a szakmában nemcsak az ellenállások és á kondenzátorok közötti búj- kálás érdekes, hanem az ,is, amikor naponta több csa­ládhoz is bepillanthatunk. A borravaló? Mit is tagad­jam. ha adják, elfogadom. Ám ha nincs, éppen ugyan­úgy köszönök, éppen ugyan­úgy elvégzem a munkámat. Pest megye kiesett Két új rendelkezés is meghatározza a szerviz to­vábbi munkáját. Az egyik az, hogy januárban felemel­ték a szolgáltatások árát. Vajon hogyan tudják tarta­ni /Hatvanban a színvonalat” — Tulajdonképpen csak a munkadíjak emelkedtek, az anyagárak viszont csökken­tek — válaszolta az egység vezetője, Takács Sándor. — hétmillió tonna szén Akinél mindig csörög a ie­lefon: Takács Sándor, a szerviz vezetője Ez mindössze 6—7 százalé­kos növekedést jelent. Ám ennek ellenére szeretnénk továbbra is az élvonalban maradni. A rendelkezés egyébként szabályozza azt is, hogy ezentúl a helyszínen vagy a szervizben végzett munka díja ugyanaz. Régen a benti javítás duplája volt. Évente mintegy 25 ezer ké­szüléket hozunk rendbe. Csupán egy vállalati gépko­csink van, de a műszerészek saját autóikkal járhatják a területet. így nincs is prob­léma. Ha az ügyfél azt kéri, hogy este 7 órakor men­jünk, mi ehhez alkalmaz­kodunk. Nem is nagyon akad panasz, s ha mégis, az leginkább anyaghiány miatt van. Csatlakoztunk az Add a neved mozgalomhoz is. s névjegyünket mindig a ké­szülék mellé csatoljuk. Vál­laljuk a felelősséget. A Gelka központi munka- szervezési elve szerint, a megyékben egy , központi helyről szervezik, irányítják a munkálatokat, Ennek ér­telmében 15 Pest megyei községet vontak ki a hatva­ni kirendeltség vonzásköré­ből. — Érzékenyen érintett bennünket ez a változás — folytatta a szerviz vezetője. — Munkánk csaknem 59 százaléka esett így ki. Tu­lajdonképpen' mi erre már számítottunk, s a megoldás készen állt: szélesítjük szol­gáltatásaink körét. Kezdő­dött a színes televízió javí­tásával, hamarosan,pedig be­vezetjük a kereskedelmi mérlegek javítását is. Régi szakembereket képeztünk ki erre az új ágra. Megkeres­tük az áfészeket, a kereske­delmi vállalatokat, hogy a megrendelők is biztosítva le­gyenek. A brigád tehát ezentúl a mérlegek pontosságát is el­lenőrzi, -javítja. Remélhető­leg legalább olyan lelkiisme­rettel, mint eddig a hűtőgé­peket. rádiókat, televíziókat, mosógépeket. Hiszen a kiérdemelt ..hír­nevet” is meg kell vérleni. Jó/.sa Péter Hatvanban csak egy to­ronyház van. Gelka-szerviz is. Ez utóbbi a magasépület földszintjén működik immá­ron öt éve. A régi helyisé­gükbe — a főutcán, a gyógy­szertár mellett — a RAMO- VILL költözött. S a város­ban kialakult egy egészséges vetélkedés: ki tud jobbat, pontosabbat, gyorsabbat nyújtani a műszaki szolgál­tatásban. A versenyből — úgy tű­nik — egyelőre a Gelka ke­rült ki győztesként. A szer­viz brigádja elismerést ví­vott ki munkájával a lakos­ság körében, s „hivatalosan” is. Önképzés, utánpótlás — A brigádtagságot ki kell érdemelni — kezdte a beszélgetést a bronzkoszorús szocialista brigád vezetője, Varga Sándor. — Ha valaki belép, még nem tag rögtön, csak ha a „próbaidő” alatt bebizonyítja helytállását.- Je­lenleg huszonötén vagyunk, az itt dolgozók 90 százaléka. A nevünk: „XI. kongresz- szus”. Azért ez', mert abban az évben alakultunk. Akkor úgy képzeltük, hogy nem „látványos” brigádélelet, amolyan „szinházjegyragasz- tós” mozgalmat indítunk, ha­nem az egymás segítését, munkánk minőségének javí­tását, megrendelőinkkel szemben pedig az udvarias, pontos kiszolgálást tűztük ki célul. Híradástechnikai műsze­részek, háztartási gépek és ipari hűtőgépek szerelői ösz- szedugják a fejüket, ha va­lamelyikük nem találja meg egy-egy javításra szoruló készülék hibáját. Náluk nincs szakmai féltékenység. És a Gelka hatvani kiren­deltségéből öt év alatt mind­össze egyetlen dolgozó ment el. — Talán azért ragaszkod­nak munkahelyükhöz, mert tulajdonképpen mi neveljük az utánpótlást is — folytat­ta a brigádvezető. — A fia­tal szakemberek pedig az iskola befejezése után leg­többször nem elégszenek rr\eg az ott szerzett tudás­sal: az évek során tovább képezik önmagukat. Szte- reós, autórádiós, színes tele­víziós tanfolyamokon sajátít­ják el az új műszaki isme­reteket. Az elmújt évben például négyén végezték el a technikumot munkájuk mellett. És nem azért, hogy valahol íróasztal mögé ülje­nek. Továbbra is itt dolgoz­nak, , műszerészként. termelése érdekében 48 mil­lió köbméter földet kell meg­mozgatni. A bányászok vál­lalták. hogy ebben az évben az erőműnek átlagosan 1500 kalóriás lignitet szállítanak. Ettől függ a termelésirányí­tók és a fizikai munkások prémiuma, az idei bérnöve­lés jelentős része. Meegyőző- désem. hogy az erőmű és a bányászok bérarányain. a mennyiség és a minőség után járó prémiumokon év közben lehet és kell is még vitázni, változtatni, de az biztos, hogy a termék minősége, a megta­karított milliók és az ennek arányában kifizetett kerese­tek öszege szorosan össze­függ. Szűcs János a színes tévék specialistája (Fotó; Szabó Sándor) Faietas László 1980. február 14., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents