Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

A felújításra váró várkastély V*ipo uarn Ozora nevét, azt hiszem, Illyés Gyula tette ország­szerte .ismertté még az öt­venes években színdarabjá­val, az Ozorai példával. De ha így van, akkor azt kell mondani: másodszor vált országszerte ismertté! Hiszen először több mint száz év­vel korábban maga az az esemény tette, amelyről a dráma szólt. Ez pedig a nép, a kaszára-fokosra / ka­pott önkéntesek hősi helyt­állása Ozoránál, akik meg­futamították Jellasich csapa­tait. Magam a nagyanyám­tól hallottam először erről: a családi hagyomány szerint az ő nagyapja is ott volt az ozor'ai dombokon. Talán ezért is vonzott , ez a me­gye — Tolna — másik szög­letében fekvő község. Ma is kerülő utakon lehet megközelíteni: a Duna­földvártól Simontornyán át Tamási és Dombóvár felé vezető útról Pincehelyről le­térve az ozorai bekötő útra. Vagy pedig a Balaton csücs­kétől, a lepsényi elágazástól délre, Enying felé Simontor- nyára vezető útról jutunk Ozorára, az Igar és Simon- tornya között kiágazó bekö­tő úton át. Ez utóbbi azért szebb, mert amint a Sió hídiához érkezünk, a túlsó parton mindjárt az ozorai vár tárul elénk, régen rak­tárrá alakított és tatarozás­ra — meg mindenekelőtt műemléki feltárásra! — vá­ró külsejében is méltóságo- san. S mögötte és körötte a löszhátak sora és a mély bevágódások teszik változa­tossá, varázslatossá ezt a tájat. Ozora neve először folyó­névként tűnik fel több mint kilencszáz éve á pécsi püs­pökség alapító oklevelében. Ez a folyó a mai Siónak ot­tani. középső szakasza volt. Ugyanis a múlt századi sza­bályozások előtt a Balaton és a Kapos között váltakozó jellegű víz — láp, nádas- zsombékos tó, bujkáló pata­kok — húzódott. Ez a vízi­világ egyik oldalról jó vé­delmet nyújtott az ott ki­alakuló erősségnek, amit, a szakadékos löszdombok is védtek. A vidék ura az Anjou-ki- rályok idején az Ozoray csa­lád volt. Ozoray Endrének fia nem lévén, a család szolgálataiért leánygyerme­két, Borbálát, Zsigmond, „a király, a császár” (ahogy Arany János verse nevezi mint sok ország urát s né­met—római császár is) ,.fiú- sította”: örökölhetett. S Bor­bála 1399 nyarán feleségül ment egy Filippo Scolari ne­vű firenzeihez — ahogy itt nevezték aztán: Pipóhoz , aki Zsigmond király hadve­zére, diplomatája lett. A XV. század elején a török elleni védekezésnek s a déli vidé­keknek a főembere — bán és több megye ura. Gazdag nagyúr — a reneszánsz épí­tészet és művészet elterjesz­tésének kezdeményezője Ma­gyarországon. Ozorán, felesé­ge hozománybirtokainak — s az ő királyi adományaként kapott nagy javadalmainak — központjában a várkas­télyán olaszországi mesterek dolgoztak. Ennek idők során leromlódott, újjá- s átépített maradványa a ma is álló vár, amelyben kis helytörté­neti kiállítás látható. Jeles udvar, nagy vitézi és szellemi élet színbelye lehe­tett annak idején a vár és környéke. Maga Zsigmond király többször is megszállt itt bizalmasa udvarában. S talán még Hunyadi János fs megfordult Ozorán. hiszen lehetséges, hogy. P.ipo mel­lől indult a katonai pályán. Hiszen nemcsak kastély állt Ozorán — egy kolostornak a romjai is megtalálhatók. Fe­renceseké volt a kolostor, pontosabban széles: környék kolostorainak központja, anyaháza, ahol egyebek kö­zött Temesvári Pelbárt. a török elleni védelmi har­cokban emlékezetessé vált barát is élt. Kódexet má­soltak. Pannónia bajait pa­naszló verset írtak falai kö­zött. Egészen 1543-ig éltek itt a barátok, akkor — 17 évvel a mohácsi csatavesztés után — a mind biztonságosabban megülő és szerte járó török elől Török Bálinthoz mene­kültek Pápára. A vár alatt, közel az isko­lához, a patak mellett egy öreg ház. Régi kocsmaépület. A hagyomány szerint a diák Petőfi ebben az öreg kocs­mában csapott fel színész­nek: Pápáról gyalogolt haza, S ; .hadszál'ásra, erre vezetett az útja, Hat főből állt a ván­dor színtársulat, amelyhez csatlakozott. Petőfi nyomát taposva egy másik költő növekedett, éb­redezett itt: Illyés Gyula. Aki olyan feledhetetlenül örökí­tette meg Petőfi nyomát e tájon, s magát a vidéket múltjával, a nép 'történel­mét — az Ozorai példában. Németh Ferenc A vár bejárata (A szerző felvételei) A magas szintű párizsi lá­togatás napirendjén nem szerepelt humorügyi kérdés, így kénytelen voltam egy­személyes újsígirúéelegáció tagjaként elutazni a francia fővárosba. A kötelező for­maságok után bebocsátot- tak a párizsi állatkertbe, a világ legöregebb teknősbéká­jának szolidan berendezett terráriumába. A százötven­egy éves tengeri teknöc öt- venesztendős korában, 1878- ban került is. de még soha­sem adott interjút, ezért rögtön kiment az álom a szeméből, amikor megtudta, hogy magyar újságtól jöt­tem. * KÉRDÉS: Az orvosok szerint ön még mindig jó egészségnek örvend, és nem szenved me­móriazavarban, így ön az egyetlen élő­lény. aki tud még valami régit mondani múlt századbe­li kortársairól. Milyen ember­nek tartotta például Bis­marckot, a vas­kancellárt? VÁLASZ: Bis­marck sajnos nem tudott min­dent előre, és nem látogatott meg egy be­szélőn sem állatkerti börtö­nömben. Ezzel elszalasztottá azt a nagy lehetőséget, hogy személyes ismeretséfünk alapján kedvezően nyilatkoz­zak róla az utókornak. KÉRDÉS: ön szerint miért vágta le Van Gogh az egyik fülét? VÁLASZ: Abban az idő­ben nem Vincent füle volt a legfontosabb téma Párizs­ban, és nem került a napi­lapok címoldalára, hogy Van Gogh füle üzemi agyeset ál­dozata lett. KÉRDÉS: Milyen emlékei vannak az ezernyolcszáz- nyolcvankilences párizsi vi­Autófoszlogatók Ha lassan is, de foganatja van már az évek óta ezer­szer leírt intelmeknek: senki ne tartson parkoló gépkocsi­jában értéket. A négy keré­ken guruló ..trezor” oly sok szer leírt intelemnek: senki kocsifeltörésnek, kifosztás­nak; ahogy tizenegy vádlot­tunk esete bizonyítja, az au­tótulajdonosok — úgy látszik — végre okultak az újra é“ újra felidézett történetekh H Az ügy. amely most bíró­sági ítélettel ért véget, ezút­tal is csavargó, munkájukat csak héba-hóba végző, isko­lákat félúton abbahagyó fia­talemberek közé vezet el. K. László, András és Miklós testvérek, A bűncselekmény­sorozat megtörténtekor még kiskorúak voltak. A szülők budapesti Gellert téri lakását töltötte be a társaság: a ba­rátaikból, ismerőseikből szö­vődő banda központi talál­kahelyét. Itt beszélték meg a kocsikifosztások terveit, nemegyszer itt tárolták a „talált”tárgyakat. Csaknem száz gépkocsi fel­törését ismérték be. de a a gépkocsitulajdonosok már említett éberségét bizonyítja: alig néhány esetben jutottak csak valamire való érték­hez. S ezek a tárgyak is. ki­vétel nélkül, az autókba be­épített rádiók, magnetofonok voltak. De legalább félszáz esetben a gépkocsikat átku­tató kezek egész egyszerűen semmit sem találtak. Vagy ha igen, akkor például: húszforintos hőmérőt, néhány kártyanaptárt, Budapest-tér- képet, autókefét, rúdelemes lámpát, pár izzót, fél doboz cigarettát, sebességváltó- díszgombot, az egyik garázs­ban 15 kiló jonatánalmát... De még ezeket sem tudta értékesíteni. A nyomozók megtalálták lakásukon az el­lopott tárgyak nagy részét, még a kártyanaptárakat is ... Annak a néhány magneto­fonnak, rádiónak is ez lett a sorsa: előkerültek, a gép­kocsik tulajdonosai megkap- •ák ezeket a tárgyakat. Mint minden ilyen eset­ben; a fiatalok a lopás mel­lett autózni is szerettek Vol­na. Ám ez a társulat való­színűleg kezdőbb az átlagnál — legtöbbjük most először került szembe a törvények­kel — : egyetlenegyszer tudták csak beindítani a ki­nyitott autót. Persze ez nem jelenti azt, hogy a csavar­húzóval dolgozó tolvajkezek nem okoztad volna károkat. A betört vagy kifeszített ab­lakok, a megrongált gyújtás­kapcsolók, a kitépett vezeté­kek jó néhány száz forint kárt és bosszúságot okoztak a gépkocsik tulajd- osainak. ■ ff ■ A tavaly télen szinte né­hány nap alatt lezajló „szá­zas széria” hamar véget ért. A fiatalok szinte kizárólag Budapesten a XI. kerület­ben „dolgoztak”. De mint annyi társuk, ők sem kerül­hették el sorsukat. A bíró­ság a három testvér legfia- talabbját másfél évi, a kö­zépsőt egy év, kéthónapi, a legidősebbet pedig tízhónapi szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi büntetést kétévi pró­baidőre felfüggesztette. A többi fiatalember ugyancsak fogházbüntetést, felfüggesz­tett szabadságvesztést, a ki­sebb súlyú bűncselekmények elkövetői pedig nevelő in­tézkedést kaptak. Szűcs Gábor Újabb kirándulóközpont Kirándulóközpontnak al­kalmas parkerdőt alakítottak ki Tapolca közelében, a Viszló-patak festői völgyé­ben. A „bauxitváros” pihen­ni, sportolni vágyó lakóit praktikusan felszerelt erdei lágkiállitásról. melynek al­kalmával átadták az Eiffel­tornyot? VÁLASZ: Rossz emlékeim, mert amikor megszületett az Eiffel-torony, én hatvanegy éves voltam, és elcserélték huszonhatodik feleségemet egy lajhárért a schönbrunni állatkerttel. KÉRDÉS: Mit vacsorázott ezerkilencszázt izén négy jú­nius huszonkilóncedikén? VÁLASZ: Brómot. De a krokodilnak nyugtató injek­ciót is kellett adni, amikor megtudta, hogy megölték Ferenc Ferdinánd trónörö­köst. KÉRDÉS: Elhitte-e, amit Mata Haviról rebesgettek ti­zenhétben Párizsban? VÁLASZ: Gertrúd nem volt német kém! Remélem, Hernádi Gyula és Jancsó Miklós nem lövi főbe őt ezért az Astoria bárszínház­ban!? KÉRDÉS: Milyen betegsé­gei voltak? VÁLASZ: Sziztiz éves ko­romban szerelmes voltam Greta Garbóba. KÉRDÉS: Tervez-e látoga­tást a budapesti állatl;ertbe? VÁLASZ: Nem, mert fé­lek, hogy a fejemre szakad a Pálmaház. KÉRDÉS: ön szerint mi a hosszú élet titka? VÁLASZ: Végig kell alud­ni két világháborút, úgy mint én! KÉRDÉS: És mit csinált ön a hidegháború alatt?! VÁLASZ: Természetesen fáztam, és tiltakoztam az igazgatóságnál, hogy a Mar- shall-terv nem irányzott elő amerikai segélyt a párizsi állatkert hidegvérű lakóinak. torna pálya fogadja. Felké­szültek itt a váratlan esőzés­re is: fedett menedékhelye­ket építettek. A gépkocsival érkező kirándulók tágas par­kolóhelyet találnak a park­erdőben. KÉRDÉS: Mire büszke? VÁLASZ: Arra, hogy én is huszonnyolcas vagyok, mint Szilágyi György. bár száz évvel korábban szület­tem, mint ő. KÉRDÉS: ön tapasztalt teknősbéka hírében áll, mi a véleménye az újabb aranylázról? VÁLASZ: Örülök annak, hogy nem vagyok pesti, mert akkor órákig kellene sorban állnom egy óra-ék- szerbolt előtt aranyhalért! KÉRDÉS: Mit üzen a mai ifjúságnak? VÁLASZ: Csak'az első száz év nehéz, aztán elisme­rik az embert, ha teknősbé­ka. KÉRDÉS: Hogyan hírt ki százegy évet párizsi börtöné­ben? VÁLASZ: Könnyebben, mint az Amerikai Egyesült Államokban, mert ott egy politikai gyilkosság vádjával kilencszázkilenc-’-enkilenc év­re is leültethettek volna. KÉRDÉS: Mit szól ahhoz, hogy betelepítik a Pershing szárnyas rakétát Nyugat-Eu- róvába? VÁT.ASZ: Van itt a pári­zsi állatkertben éppen elég szárnyas, nem hiányzik a Pershing! KÉRDÉS: Mit szeretne még megérni? VÁLASZ: Azt, hogy Jacnues-Yves Cousteau ka­pitány kiszabadítson, vissza­vigyen a tengerbe, és tanul­mányozza rajtam, hogy le­hel-e m"g> normális — nor­mális környezetbe helyez — az a teknősbéka. aki százegy évet élt az emberek között. Tormai László MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Nem az én asztalom. 8.57 Népdalok. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 MR 10- 14. 10.35 Zenekari muzsika. 11.43 Ragtime. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A rádió dal­színháza. 14.26 Nóták. 14.40 Arcképek a Szovjetunió irodalmiból. 15.10 Roman­tikus muzsika. 15.28 Nyit- nikék. 16.05 Holborne: Szvit. 16.11 Magyar előadó- művészek. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Ökrös Osz­kár cimbalmozik. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt. hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.09 Gazda­sági minifórum. 20.39 Wag­ner: Az istenek alkonya. 21.00 Tudomány és gvakor- lat. 21.30 Népdalok. 22.15 Sporthírek 22.20 Nagyvá­rosi gondok az USA-ban. 22.30 David Munrow blockflőte-együttese ját­szik. 22.50 Meditáció. 23,00 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 Társalgó. 10.33 Zene délelőtt. 12.25 Látószög 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Bélyeggyűjtőknek. 13,29 Éneklő ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig. 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni ne­héz 18.45 Népdalkórusok. 18.58 Barangolás régi hang­lemezek között. 19.20 A magyar marxista filozófia a két világháború között. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A mi Budapestünk. 22.30 A tegnap slágereiből. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Zenedoboz. A stúdió zenés találkozója. Szerkesztő: Za- kar János és Regős Zsolt. — 17.45 Egészségünk védel­mében. A nátháról és az influenzáról. Dr. Pénzes Géza előadása. Luis Bardon hárfázik, — Sport — 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. — 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes. 10.00 Tévétorna. 10.40 Óvo­dások filmműsora. 15.25 Iskolatévé. 16.45 Melyiket az ötezerből? 17.00 Add a kezed! 17.30 Mindenki is­kolája , 18.35 Két nyelven — közös dolgainkról. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Gyö­kerek (amerikai filmsoro­zat). 20.50 A repülés törté­nete. 21.40 Szív vagy-e. Budapest? 21.50 Művészeti magazin. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Koncert Moszkvából. 21.00 A .,Gyökerek” gyöke­rei. 21.35 Tv-híradó 2. 21.55. Autó-motorsport. 22.15 Nincs mit felvennem.. . (NDK tévéfilm). iHemuőii^í 1030. február 12., kedd •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents