Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

Embere válogatja Az egri Cscbokszári lakó- lep ABC-jében vásároltam. Előttem egy férfi teli ko­sárral, éppen fizetett, 39.80 Vártam, mi lesz? A férfi szépen odébbáll! és pakolni kezdte az „olcsó" árut saját szatyrába. A pénztárosnő hirtelen feleszmélt és rákér­dezett a pakoló férfira. Ké­rem. mennyit, fizetett? 39.80- at — felelte a férfi. Elnézést, tévedtem, mert 198.80 forint a blokk. A férfi visszament és a különbözetet kifizette. Mindenki csodálkozott, hogy miért kellett megvár­nia a pénztárosnő felszólítá­sát. hiszen bizonyára neki is feltűnt, hogy a teli kosár többet ér, mint amennyit fi­zetett érte. Emberek va­gyunk, tévedhetünk, de té­vedésünket, ha az a mások kárára van, vegyük idejében észre. Beke Jánosáé Eger Mekkora Málta? .. .Sohasem voltam Mál­tában, pedig sokakat 1 vonz kitűnő éghajlata (még Szicí­liától is délebbre van, a Földközi-tenger hosszának középpontjában ez a kis ál­lam). Személyes kapcsolata­im is vannak Valettával, a Máltai Köztársaság fővárosá­val. Egyszer érkezett onnan részemre egy kis csomag, benne kedves ajándék: ezüst tör (alig 20 cm hosszú), fo­gójában 1776-ból származó pénzdarab. Az idő tájt még a Máltai Lovagrendé volt a szigetállam Málta nevű szigete. Meglepett az aján­dék. Kiderült, hogy valaki­vel jót tettem itthon és ezért valaki (egri származású) így ..ütött máltai lovaggá" en­gem. Azóta is őrzöm lovagi jelképemet... Nemrég egy professzor barátom (ugyan­csak egri) mesélte máltai él­ményeit, ahol az egyetemen, mint vendégelőadó, hosszabb időt töltött. Nem csoda hát, hogy máltai dolgokra szí­vesen odafigyelek, .. Most olvastam épven a Magyaror­szágban (80. 5. sz. 11. o.), hogy mennyire megnagyob­bodott a Máltai Köztársaság — egyik hasábról a másik­ra... Állítólag egy ottani kormány férfi mondta, pedig ö csa1■ iái tudhatja, hogy: „egy 316 000 négyzetkilomé­ter kiterjedésű, alig 320 000 lakosú országnak...” nem könnyű függetlenül élni. Nem bizony! Nem lehet könnyű egy, a mi országunk­nál 3,4-szer hagyobb, négy­zetkilométerenként e g y la­kosú országnak a kopár szi­geteken. .. De hát mikor emel­kedett ki ennyi sziget a Földközi-tengerből Málta kör­zetében hogy ilyen nagy lett ez a kis ország? Milyen elmaradott vagyok! Én még ott tartottam, hogy Málta kb. 295-ször kisebb Magyar- országnál. .. Most már iga­zán el kellene oda utazni és felmérni, hogy valóban mek­kora is az a máltai állam az összes kis szigeteivel. Szerin­tem csak 316 négyzetkilomé­ter. és több mint 1000 máltai lakik egy négyzetkilométe­ren. Vagy manapság minden ilyén gyorsan változik? ... (Dr. Szemes-Varga) Közművelődési leiietőségek Vámosgyörkön Jelentősen fejlődött a vá- mosgyörki művelődési ház és községi könyvtár múlt évi tevékenysége. A munka irá- ' nyitását és szervezését két főállású munkatárs látja el. Saját erőből és megyei tá­mogatással javították a mű­ködési feltételeket. Bővítet­ték a könyvtár helyiségét a megyei könyvtár segítségé­vel. Külön helyiséget kaptak a gyermekek és a zenei rész­leg. A kiszélesedett lehetősé­geket elsősorban a helyi ál­talános iskola igyekszik ki­használni. Rendszeressé váltak a könyvtári órák, foglalkozások. A pedagógu­sok az intézmény vezetőié­vel közösen törekszenek ar­ra, hogy a gyermekek rend­szeres könyvtárlátogatókká váljanak. Az általános isko­lásokon túl a könvvtár segít­séget nyújt szocialista bri­gádoknak, versenyekre való felkészüléshez. Egy brigád ezt a segítséget anyagi tá­mogatással is viszonozta. A könvvtár legfontosabb fel­adatának tekinti a felnőtt- okosság bevonását a könvv- tárhaszná’ók táborába. En­nek érdekében több rendez­vényt tartanak itt meg. A művelődési ház e«véb helyiségeiben végzett fe’ú’í- tá'i munkálatok is hozz"iá- rultak a tevékenységi for­mák kiszélesítéséhez. Az előtér fűthetősége biztosít­ja a gyermekek és fiatalok szabad foglalkozását, kiállí­tások szervezését. A korábbi években ki­használatlan helyiségek nyit­va tartási időben rendszere­sen megíel/iek fiatalokkal, akik különböző társasjáté­kokkal, zenehallgatással tölt­hetik el idejüket. Emelke­dett a rendezvények száma is. A nemzetközi gyermekév jegyében kiemelt hangsúlyt kaptak a gyermekek program- •jai. Színházi előadásokon, vetélkedőkön, játékdélutáno­kon vehettek részt. Rendsze­resen működik a gyesen lé­vő anyukák és kicsinyek klubja, a sakkszakkör, az irodalmi színpad és a nyug- díia.skb'b. Az 1980. évi feladatok kö­zött kiemelt helvet káp to­vábbra is az eljáró dolgozók­kal. a nőkkel, a tatainkkal, való foglalkozás. Növelni ki- vániái^ az ismeretterjesztő el' -sok számát. gyerme­ke’- • íszére bérletes műsoro­kat terveznek. Tovább foly­tatják az intézmény be’ső korszerűsítését és korszerű­sítik a technikai eszközökét, játékokat; Barerrt/i Imre Gyöngyös Szorgos emberek Nagyvisnyón Nagyvisnyót. igen dolgos emberek lakják. Nemcsak a saját munkájukban seré­nyek, hanem nagyon sokat tesznek a falu fejlődéséért is. Többek között társadalmi munkában épült a kultúr- ház, az orvosi rendelő. De a legutóbbi vállalkozás mér­téke minden eddigit felül­múlt. Az óvoda építése 1 millió 134 ezer forintba ke­Visszhang rült, ami a lakosság társa­dalmi munkájának eredmé­nye, s az összes költségnek csaknem a fele. Így vált le­hetővé, hogy az elmúlt év őszén a legifjabb nemzedék birtokba vehette az új lé­tesítményt. Köszönet a né­vükben az áldozatkész mun­káért. Bóta Margit Nagyvisnyó Farsangi ruhát olcsón, házilag A Népújság egyik számában megjelent „Főúri farsang’ című írásukhoz szeretnék hozzászólni. Bizonyára rosszul ér­telmezték az iskola kijelentését, vagy kérését. Nem hiszem, hogy az intézmény vezetői főúri farsangot szeretnének ren­dezni. Csupán arról lehet szó, hogy a jelmezkészítésben az ötletet szeretnék jutalmazni, hiszen gyermekeink fantáziája igen gazdag. Csak a megvalósításhoz kell egy kis szülői se­gítség. De nem feltétlenül fontos a ruhákra százasokat köl­teni. Az otthon tatálható régi holmikból és egyéb anyagok­ból is készíthetünk első helyezést érő jelmezeket. Ezt saját gyermekeim jelmezkészítésénél is tapasztaltam. Lepsényi Sándorné, Eger Híd a patak felett Ezúton szeretnénk megkö­szönni a városi tanács illeté­keseinek, a tanács mélyépítő üzemének, a Finommechani­kai Vállalat Kocsis Bernát utcai részlege dolgozóinak, gyermekintézményünk és környezetünk felnőtt, vala­mint gyermekközössége ne­vében azt az új hidat, ame­lyet fáradságos munkával építettek meg. A szépen ki­világított sétány hangulatos­sá teszi környezetünket és meg is könnyíti mindenna­pos közlekedésünket. Kévés Paine óvodavezető Eger Előadás a takarmányellátásról Mostanában sokan érdek­lődnek a háztáji gazdaságok tulajdonosai közül, hogy mi­lyen állatfajt tenyésszenek és milyen fajtákat válassza­nak hizlalásra. A hosszú té­li estéken 35—40 kistermelő beszéli, tervezi, hogyan jut­hat nagyobb jövedelemhez. Az előadássorozatokat első­ként dr. Rácz László, a fü­zesabonyi Mesterséges Ter­mékenyítő Állomás állator­vosa tartotta meg. Az előadó nem tartott hosszú felolva­sást, hanem ahelyett a gaz­dákat kérte meg, hogy be­széljenek termelői tapaszta­latukról. » Ragó Zsigmond több tár­sa nevében a sertéstenyész­tésről, ezen belül is az anya­koca takarmányozásáról szólt. Elmondta, hogy a ta­pasztalata szerint 3,5 kilo­grammos kocatáp fedezi a napi igényi egy tenyész- egyednek, amelyhez elenged­hetetlenül szükséges a jó minőségű lédús takarmány is. Mindenki tetszésére mi­nősítette jónak a most di­vatos nagy húshozamú ser­téseket. Ezek gyorsan növe­kednek, igen jól értékesítik a takarmányt. Többen elmondták, hogy 1979 évben 1200 hízott ser­tést adtak le a háztáji gaz­daságokból szerződéses alu­lion. A gazdák elmondták, iiogy a folyamatos súlygya­rapodást úgy tudják betar­tani, ha az ellátás folyama­tos lesz. Ne forduljon elő egyetlen esetben sem, hogy két-három napig hagyomá­nyos takarmányt kelljen ad­ni az állatoknak. Hozzáértő szakvélemények hangzottak el arról, hogy jó tenyész- egyedeket válasszanak ki to- vábbtenyésztésre. Szóvá tet­ték többen, hogy jó lenne, ha évente a hízott sertéseket itt helyben, a községben ven­nék át. A kistermelők igen érté­kesnek tartották a tanácsko­zást, de sokan szerettek vo- na hallani a szarvasmarha- tenyésztésről és -hizlalásról. Időszerűnek tartják továbbá, hogy beszéljenek a méhek- ről. azok átteleltetéséről, a betegségek megelőzéséről és a méze'ő területekről. Kovács János Mezőtárkány Sítábor Csehszlovák? Jban A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a cseh­szlovákiai losonci építőipari vállalat szakmunkásképző inté­zete nyolc éve tart fenn baráti kapcsolatot. A két vállalat ipari tanulói évenként csereüdülésen vesznek részt. A csehszlovákok úszótáborban Egerben, míg az egriek a festői donovaly-i sítáborban töltenek el egy hetet. Felvételünk az idei sítáborban készült, ahol a csehszlo­vák edző, Kovács Sándor, a lesiklásról tart bemutatót. Kiss Béla. Eger Leveleink között tallózva Közös bosszúság, közös gond Tulajdonképpen egyaránt gond ez a városok vezetői­nek is, a lakosoknak is. Mármint a hó, a lucsok, a sár. Az idei tél az eddig mégszókottól több hóval je­lentkezett, s mint kiderült a mindennapok gyakorlatából, ha fel Is készültek rá, még­sem sikerült kiiktatni a bosszúságokat, s tegyük hoz­zá, a sok helyen balesetve­szélyeket rejtő helyzeteket, állapotokat. Meglepően sok levél érké­zéit ezzel kapcsolatban szer­kesztőségünkhöz. Ám, nem­csak bírálták az illetékes ve­zetőket, észrevételeik a lako­sokra, a háztulajdonosokra egyaránt vonatkoztak. Nemcsak Egerben, Gyön­gyösön is csődöt mondott az idei hóeltakarítás — irta le­velében Kürtös Károly ol­vasónk. Nyáron egymást ér­ték az utcaseprők, télen alig látni. Napközben bokáig jár­nak az emberek a hóban, la­tyakban, reggelenként meg nyaktörő mutatványokat vé­geznek a jéggé fagyott la­tyak tetején. Nem megnyug­tató a helyzet a magánhá­zak előtt sem. Régen meg­büntették azt a háztulajdo­nost, aki nem takarította el a havat. Most mi van? És mi van, ha eltakarít­ják? A jelek szerint akkor sem fenékig tejfel a dolog, legalábbis ez tűnik ki Ve­res Gáborné egri olvasónk leveléből. Így ír: Mi tagadás, minden felkészültség ellené­re, ott a hú, a jég a busz­megállóknál, a járdákon. De ha valahol eltakarították, az­zal sem járt jól mindenki. Például az elszállított havat leöntöttek a Károlyi Mihály utcában a patakparton. Az itt lakó családok nem a tél­től félnek, hanem a tél végi olvadástól. Rengeteg a ga­rázs-, az autótulajdonos. Félő, ha megindul az olvadás, gó­lyalábakon fogunk közleked­ni. ~ • Azután arról is olvasni le­het a levelekben, hogy nem elég a takarítatlan latyak, még egymásra se nagyon vagyunk tekintettel. Gyön­gyösön, a Dózsa György úton voltam szemtanúja az eset­nek, írja Erdős Tivadarné. Egy édesanya a gyerekkocsit tolta, s vele egy csoportban még vagy öt ember haladt. A gyors iramban arra szá­guldó autó vezetője nem néz­te, hogy pocsolya is van, be­lehajtott. Az emberek perce­kig tisztogatták magukat, a kisgyereknek még a szeme is tele lett sárral. Édesanyja sírva tolta haza átöltöztetni a csuromvizes gyereket. A gépkocsi rendszámát elolvas­tuk: FL 09-89 volt. Hát ennyit a bosszúságok­ról. Javaslatok is érkeztek, s azonkívül hogy kérték a havat el nem takarítók meg­büntetését, a nagyobb gon­dot a köztelek takarítására, egy figyelemre méltó ötlet is volt. A Dobó tér egyik idős lakója említette, miért ne lehetne Egerben is hótakari- tókat keresni éjszakánként, vagy a hajnali órákra? Biz- ^ tos, hogy lenne vállalkozó. Az idén reméljük már nem, de jövőre talán használható az ötlet. Az illetékesek fi­gyelmébe ajánljuk.-d 1I IV lI műsorok; RÁDIÓ KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Örökzöld dallamok. 10.05 Balzac és a muzsika. 10.52 Operahármasok. 11.18 Rádiószínház. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Ma­gyarán szólva... 12.45 Bar­tók: Hét egynemű kar kis- zenekari kísérettel. 13.00 Budapest. Anno... 14.Ó0 Két otthon között. 14.10 Fú­vósátiratok. 14.30 A termő­föld védelme — ésszerű földhasználat. 15.05 Űj ze­nei újság. 10.00 108 ÓRA. 17.30 Opera-művészleme zek. 18.15 Hol. volt, hol nem volt... 18.40 Sporthí­rek. 18.45 Rádiószínház. 19.51 Világhírű zongoramű­vészek. 20.59 Árnyak és rej­télyek. 22.10 Sporthírek. 22.15 Látogatás a párizsi rádió zenei együtteseinél. 23.00 Mozart-felvételekből. PETŐFI 8.20 Tíz perc külpolití’.a. 8.33 Itt van még a tavalyi hó! 9 43 Válaszolunk hall­gatóinknak. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Könnyűzene. 12.33 Jó ebédhez szól’a nó­ta. 13:30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14,40 Rigó Jancsi (Operettek). 15.10 Verbunkosok, katona- dalok. 15.38 Százszorszép színház. 16.33 Pophullám. 17.30 .. .akkor kérem a munkakönyvem! 17.45 Pe­tő- pan 18.00 Szivárvány. 2C.C0 Country-muzsika. 20.33 Sporthírek. 20.38 A jó palócok. 21.09 Népdalok. 22.00 Szombat, esti diszkó. 23.10 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-tól 18.30-ig. MISKOLC 8.30 Hírek, időjárás, lap­szemle. 8.40 Visszapillantó (Információk, tudósítások, riportok a hét fontosabb eseményeiről) — 9.00 Észak­magyarországi krónika (Zárszámadás volt Encsen a Zója Tsz-ben. Küldött- gyűlés a miskolci Volán Vállalatnál — Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegy­zete — 9.30 Mikrofonlánc Papp Károllyal, a Borsod megyei Bányaműszaki Fel­ügyelőség vezetőjével Im- reh József beszélget. 9.45 Hová menjünk, mit csi­náljunk? Zenés program- ajánlat. 9.52 Műsorelőze­tes. .. 8.05 Tévétorna. 8.10 Iskola­tévé. 9.55 Perpetuum mo­bile. 10.45 Reszkessen, aki él (Angol krimi-nális ko­média). 14.45 Műkorcsolya Európa-bajnokság. 16.20 Kertünk-udvarunk. 16.45 „A nemes tanulóknak sum- másan. de világosan. . 17.30 Parabola. 18.00 „Ját­szani is engedd..18.50 Egymillió fontos hangjegy. 19.10 Tévétorna. 1915. Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers mindenkinek. 20.0 5 Shakespeare: Lóvá tett lo­vagok (Vígjáték két rész­ben). 22.50 Tv-híradó 3. 23.00 Dizzy Gillespie Ron­nie Scott klubjában. 2. MŰSOR 17.55 Egészségünkért! 18.05 Pénzt Marijának (Tévéjá­ték). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Álmodó ifjúság (Magyar film). 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Balatoni kisszvit. (Somlyó György műsora). .NmüsösGí 1980. február 9., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents