Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,/VPfliiÍraq AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam. 33. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. február 9., szombat Túl­szabályozás M egyénk egyik gyárá­nak igazgatója ve­tette fel a napok­ban egy értekezleten, hogy egyrészt amíg tö­rekvések tapasztalhatók a vállalati önállóság növelé­sére, addig másrészt egy bizonyos fajta túlszabályo­zás is érvényesül. Olyan dolgokat írnak elő számuk­ra, ami magától értetődő, amit amúgy is megcsinál­nak, ha nem szólna érte senki. Kissé tréfásan azt mondta, hogy miért kell azt papíron is „biztosítani”, hogy egy bizonyos mennyi­ségű porszívóhoz bizonyos mennyiségű pótalkatrészt is kell gyártani. Hiszen ma­gától értetődő a gyártó kö­telessége: ha valamilyen cikket készít, akkor pótal­katrészt is kell hbzzá gyár­tani. S ha netalántán még­sem gyártaná, akkor fel kell lépni ellene. Annyi bizonyos, hogy napjainkban még indokol­tak bizonyos kényszerintéz­kedések, mert az élet nem­egyszer bizonyította már, hogy kézenfekvő dolgok nem is annyira kézenfek- vőek. Az előbb említett példánál maradva: nem­egyszer előfordult és saj­nos még ma is előfordul, hogy nem minden gyár, vagy üzem gyárt kellő mennyiségű és minőségű póta'iatré.szt a termékei­hez. Emiatt aztán akadozik a szervizszolgáltatást. Az elveket tekintve azonban mégis egyet lehet érteni a gyárigazgatóval. Mert a túl­szabályozás, a minden rész­letbe való beavatkozás a túlbiztosítás a legtöbb eset­ben sérti az önállóságot. És az önállóság megsérté­se ahhoz vezet, hogy az üzemekben, a vállalatok­ban lankad a vállalkozó­kedv. s a vezetők azt mondják: mit törjük ma­gunkat. úgysem mi dön­tünk, hanem mások. A túlszabályozás veszé­lyes tendenciája természe­tesen nem csupán a válla­lati szférára jellemző, ha­nem társadalmi életünkre is. A különféle intézmé­nyekben, hivatalokban még ma is tapasztalható törek­vés arra, hogy minél „hi­vatalosabban” menjenek a dolgok, minden be legyen szabályozva. És természe­tesen az egyének nem ki­vételek, éppen a közel­múltban hallottam egy üzemi szakszervezeti funk­cionáriusról, hogy annyira ad a „hivatalos” formákra, hogy legszívesebben kiírná az ajtajára, mikor tart fo­gadóórát. A mozgalmi élet­ben pedig a hivatalosko­dás a munka csődjét je­lenti. M ind a gazdasági, mind a társadalmi élet­ben persze szükség van sza­bályozásra. Hiszen éppen a szabályozás biztosítja a munka céltudatosságát, eredményességét. A fölös­leges vagy minden részlet­be beleavatkozó rendelke­zések. intézkedések azon­ban épnen az érdemi mun­kavégzést gátolják. Hiszen egy régi. köznapi példára hivatkozva, miért kell ar­ra felhívni a figyelmet, hogy cipőt a cipőboltból vegyünk. Próbáljunk más­honnan. Kaposi Levente Kongresszustól kongresszusig Dz egészségügyi ellátás fejlődéséről Egészségpolitikánk gya­korlatában, a gyógyító mun­ka tárgyi és személyi felté­teleinek javításában nap­jainkra alapvetően elértük, illetve megközelítettük az öt évvel ezelőtt kitűzött célo­kat; ugyanakkor jelez még gondokat is az egészségügy „diagnózisa”. Erről tájékoz­tatták az Egészségügyi Mi­nisztériumban az MTI mun­katársát, aki arról érdeklő­dött, hogy az utóbbi fél év­tizedben miként jutottunk előre a lakosság egészségé­nek védelmében, gyógyászati ellátásában, az intézményhá­lózat fejlesztésében, szerve­zettebb irányitásában. A kormány által meghatá­rozott egészségpolitikai fel­adatok folyamatos megvaló­sításával — miként elmond­ták — javultak a lakosság egészségügyi ellátásának fel­tételei. Fokozottabban elő­térbe került a betegségVneg- előzés. Az egészségügyi dol­gozók, akiknek száma mint­egy 200 ezerrel növekedett, áldozatkész munkával, hiva­tástudattal tesznek eleget kö­telezettségeinek. A gyógyító munka színvonalában emel­kedett, fejlődési ütemében azonban még elmarad a szükségletektől. Jelentősen fejlődött az anya-, gyermek- és ifjúság- védelem. Különösen az 1973. évi népesedéspolitikai hatá­rozat egészségügyi feladatai­nak végrehajtása javított a helyzeten. Az intézeti szülé­sek aránya majdnem 100 százalékos (1960-ban 86 szá­zalék volt). A szülőanyák halálozása 1960-hoz viszo­nyítva a felére (jelenleg 0,2 ezrelék), a csecsemőké pedig 47,6 ezrelékről 24,3 ezrelék­re csökkent. Ennek ellenére nemzetközi .összehasonlítás­ban még mindig el vagyunk maradva. Hosszabb távon — időnként ellentmondásos fo­Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, pénteken délelőtt Egerben, ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, valamint Molnár Józsefet, a Központi Bizottság instruktorát dr. Sípos István, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte, majd sor került a napirendek meg­tárgyalására. Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is­mertette a megyei pártértekezlet beszámolójára és határo­zattervezetére. valamint a XII. pártkongresszus irányelvei­vel kapcsolatos állásfoglalásra vonatkozó javaslatot. A me­gyei pártbizottság — vita után — a dokumentumtervezeteket elfogadta. Tájékoztató a Budacoíor Festékgyárban Hazai festékkel készül majd a színes Népszabadság lyamatként — emelkedik az átlagéletkor. Egyes népbetegségek és a legveszélyesebb gyermekko­ri fertőzések megszűntek; visszaszorultak az olyan ha­gyományos foglalkozási meg­betegedések, mint például az ólommérgezés, a szilikózis. A megváltozott élet- és munka- körülmények, a környezeti hatások azonban számos új problémát okoznak. Emelke­dik a krónikus ‘betegek szá­ma. Sajnos, ilyen a tenden­cia a szív- és keringésrend­szeri megbetegedéseknél, nemkülönben . a balesetek­nél. Az egészségtelen életmód, a helytelen táplálkozási szo­kások, az elhízás, a fogszu­vasodás, a dohányzás és a túlzott gyógyszerfogyasztás súlyos népegészségügyi prob­lémát okoz. Az alkoholizmus terjedése társadalompolitikai gonddá vált. 1980-ban a kórházak, a fekvőbeteg-gyógyintézetek hálózata és befogadóképessé­ge mintegy két és fél ezer ággyal bővül; befejeződik többek között a dél-pesti, a kecskeméti, a debreceni, a szigetvári, az egri, a bala­tonfüredi kórház, valamint az Országos Reuma- és Fizi­koterápiás Intézet építése, illetve bővítése. Hl iskola “I eszközök A szép. új iskola (első felvételünk) — és néhány más új épület alaposan megváltoztatta a faluképet Tarnaörsön. Az iskola kellemes látványt nyújt a februári télben is, falai közt pedig természetesen komoly munka folyik. Második képünk a VIII. osztály fizikaóráján készült: Kántor Zsolt, a mate­matikaverseny járási II. helyezettje, a szintén modern szem­léltetőeszközön mutatja be az elektromos párhuzamos kap­csolást, és az így létrejött áramerőmérést. (Fotó: Perl Márton) Megfelelő ütemben halad a Budacoíor Festékgyár új üzemének építése — tájékoz­tatták pénteken a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dol­gozóinak Szakszervezete el­nökségét a gyár vezetői. Az ülésen a Budacoíor ofszet- festéket gyártó új üzemének beruházási tapasztalatait tár­gyalva megállapították, hogy a befejező munkálatok össz­hangban vannak az új Szik­ra Lapnyomda építési-szere­lési munkálataival. Mire az első. színes kivitelű, ofszet­eljárással készülő Népsza­badság-példányokat nyomni kezdik, a Budacoíor biztosítr ja az elegendő festéket. Az új festéküzem több mint 350 millió forintba ke­rül és éppen az ú j Szikra Lap­nyomda kiszolgálására éni- tettéló — döntő részben vál­lalati fejlesztési alapból. Az üzemben évi 3000 tonna jó minőségű ofszet- és tipofes- téket állítanak majd elő, emellett azonban ezer ton­na ragasztóanyagot is gyár­tanak könyvkötészeti célok­ra. Az üzem építését 1976-ban határozták el és ma már be­fejező szakaszánál tartanak. A tefcjee technológiai szere­lést 1980 végére fejezik be és az új üzem teljes próba­üzemeltetését 1981 januárjá­ra tervezik. Az új festéküzemben a legkorszerűbb műszaki és technológiai színvonalon dol­goznak majd. Az elnökség a Budacoíor vezetőinek jelentését elfo­gadta. Magyar—szovjet szerződés Módosított kivitelű Zaporozsec, kényelmesebb Lada — Hatezer Ikarus busz a Szovjetunióba Az idén tovább bővül az Ikarus autóbuszok szovjet exportja, s több személy- gépkocsit hoztunk be a Szov­jetunióból. Az erről szóló több mint 400 millió rubel értékű szer­ződést pénteken írta alá Tóth László Pál a a MOGÜRT és N. M. Dimitrejev, a szovjet Avtto- export össz-sizöveteégi Egye­sülés vezérigazgatója, a ma­gyar külkereskedelmi válla­lat székházában. A megállapodás alapján a magyar ipar több mint 6 ezer Ikarus autóbuszt sízállít parineiének. Ez a mennyi­ség, autóbuszok exportjában egyedülálló a világon. Ezen­kívül 100 millió rubel ér­tékű pótalkatrészt is expor­tálunk a Szovjetunióba, az o*tt üzemelő sok tízezer ma, gyár busz zavartalan üze­meltetéséhez. Az Avtoexport ebben az évben 48 500 sze­mélygépkocsit szállít ha­zánkba. Ezen belül a leg­több, mintegy 45 ezer, a kü­lönböző Ladákból érkezik, a választékot 1500 Zaporo­zsec, 1000 Moszkvics és 1000 Volga gazdagítja. Az alá­írás alkalmából elmondták: a Lada gépkocsik közül az 1200-as és az 1300-as már az év elejétől új típusú karbu­rátorral és új vákuum-sza­bályozós gyújtáselosztóval ~m\ Kongresszusi műszakok Újabb felajánlások További felajánlások ér­keztek szerkesztőségünkbe a Sziklai Sándor öntöbrigád egy héttel korábbi felhívá­sa nyomán. A Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetke­zet munka- és szocialista brigádjai az elmúlt napok­ban tartották tanácskozásai­kat, melynek nyomán elha­tározták, hogy március 22-én ők is kommunista műszakot tartanak. Ezen a szombaton munkásruhát húznak majd az irodisták is, akik vállal­ták, hogy e napon ugyan­csak az építkezéseken dol­goznak, s melynek munka­bérét gyermekintézmények támogatására kívánják for­dítani. Nemcsak a megye, hanem az ország egyik legkorsze­rűbb cementgyárának fel­ajánlását kaptuk kézhez teg­nap. A korábban csatlako­zott brigádokhoz most még az új gyár szerelésén, illetve beüzemelésén dolgozó szovjet specialisták csoportja is fel­zárkózott csakúgy, mint a mészüzem Zrínyi Ilona, va­lamint a gépműhely és a vil­lamosüzem brigádjai. A kongresszusi műszak mun­kabérét oktatási és gyer­mekintézmények fejlesztésé­re ajánlotta fel a kollektíva. Eddigi vállalásaikat egészí­tették ki a Mátravidéki Cu­korgyárak hatvani üzemé­ben dolgozó brigádok is. Tegnapi gyűlésükön a Rákó­czi Ferenc brigád tagjai fel­szólították a gyár többi munkáskollektí vaját. hogy március 8-án kongresszusi műszákkal segítsék az idei esztendő terveinek sikeres teljesítését, s a munkabérből Hatvan város iskolái, óvodái gyár apódnak majd. felszerelve érkezik. Márci­ustól már az 1500-as es 1600- as Ladákat is ezekkel a korszerűbb berendezésekkel látják el. Várhatóan ez év második degyedétől valamennyi be­érkező Lada gépkocsit beé­pített fejtámlával, hátsó ködlámpával és vészvillogő- val szállítják. A Zaporozsec kocsik is módosított kivitel­ben kerülnek forgalomba, típusjelük 968-a-ról 968-m- re változik. Motorteljesítmé­nyük 5 lóerővel nagyobb, porlasztójuk Lada-típusú lesz, s karosszériájukon is némi esztétikai változásokat hajtottak végié. Ezek a Za- porozsecek már zajtalanabb bul üzemelnek majd. A most aláírt szerződés szerint a beérkező Lada > gépkocsik közül 15 ezret az ismert kooperációs szerző­dés keretében, magyar rész­egységek ellené-ben kapunk. Más kooperációs szállítások is fokozódnak ebben az év­ben. A MOGÜRT és az Avto­export vezetői arról is szól­tak. hogy ebben az ötéves tervidőszakban a hosszú le­járatú megállapodás éves kontingensei teljesültek, sőt sok esetben meg is ha­ladták az előirányzatot. A mostani szerződéssel együtt, öt év alatt 38 500 Ikarus autóbuszt szállított a ma­gyar ipar szovjet partneré, nek. ahonnan 29H ezer sze­mélygépkocsit és 43 ezer haszon farm-űvet importáltaid t

Next

/
Thumbnails
Contents