Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-08 / 32. szám
Bevált-e a 11 napos tanítási rendszer? Üj ifjúsági könyvek „Én és a ifíScsgj” Nem nehéz visszaemlékezni arra az időre, amikor az országnak szinte valameny- nyi általános iskolájában, a tantestületi szobákban beszédtéma volt: beváltak-e a kísérleti szabad szombatok a kijelölt iskolákban, jó-e nekünk. ha általánossá téve a kísérleti elveket, országosan is bevezetik a 11 napos tanítási rendszert? Általában, elképzelhető-e a kéthetenkénti szabad szombat az alsófokú oktatási intézményekben akkor, amikor éppen a diákok napi túlterhelését akarjuk csökkenteni. Itt illik megjegyezni, hogy manapság már igen kevés szó esik — és méltán, — a túlterhelésről, kezdjük belátni, mi, szülők is, hogy nem kell annyira félteni a tananyagtól a gyereket. Azóta az eltelt másfél év bebizonyította: az iskolák többségében egyik-másik napon valóban sor került a „nulladik”, vagy a hetedik óra beiktatására is, vagy arra, hogy a tanév a megengedett . határig meghosszabbodjék. A kísérletből — rendelettel — országos gyakorlattá lett tanítási beosztás értékelését mostanság végezték el több oktatásirányítási fórumon. Érdemes néhány szót szólni a tanulságokról: A diák crdckc Tanácsi, minisztériumi számvetések és a Pedagógusok Szakszérvezetenek közelmúltban elvégzett elemzése ad nagyjából azonos képet az eltelt hónapokról — s mindjárt cáfolatot is a korábbi aggályokra. Először is a diákok érdekeiről: A nulladik, vagy a hetedik óra beiktatása az intézkedést követő első időszakban még okozott zökkenőket. Később az általános iskolák nagy többségében sikerült összevonásokkal, a kapott órarendi minták figyelembevételével is — természetesen — a tanév minden napjának jobb kihasználásával eljutni addig, hogy a gyerekek tizenegy nap alatt el tudták •sajátítani az erre az időszakra előírt tananyagot. Jöhetett tehát a pihenésre szánt szabad szombat. Több megyében és a fővárosban is országos felmérések készültek a szombati hiányzásokról. (A H napos ciklus mellett érvelt az a tény, hogy már korábban is a papák, mamák „gondoskodtak” csemetéik pihenőnapjáról, nyakra-főre adták igazolásaikat a szombati hiányzásokról. Ugyanis a hét végi hiányzások az általános iskolák egy részében a heti átlagnak a többszörösére nőttek.) A 11 napos tanítási rend meglepő gyorsasággal vetett véget ennek az áldatlan szülői módszernek. A szakszervezet vizsgálatai szerint az egynapos, szombati hiányzások mértéke ma már reális. A pedagógus „szabad szombatja” Megállapították a szakemberek azt is, hogy a diákok a szabad szombat, a lecke nélkül eltöltött két pihenőnap után jobb kedvűek, kevésbé fáradékonyak, iskolai munkájuk hatékonysága javult. Ugyanez nem tapasztalható a pedagógusoknál, mert jó néhány iskolában az igazgatók sajátos módon értelmezték a szabad szombatok eltöltését: különböző társadalmi munkákra, illetve tantestületi apróbb-nagyobb tennivalók elvégzésére sűrűn berendelték a szabad hétvégeken is a nevelőket. Az érdekvédelmi szervek máris felléptek e szabálytalan „munkarend” ellen. A 11 napos tanítási rend a kisebb-nagyobb gondok, helytelen értelmezések ellenére is megfelelően vizsgázott az általános iskolákban. Kérdés: milyen lehetőségei vannak annak, hogy teret hódíthasson a középfokú tanintézetekben is? Jelenleg 87 középiskolában tanítanak, kísérletképpen, a 11 napos munkarend szerint. Nem történtek ugyan még elemzések a tapasztalatokról, de az első jelzések viszonylag kedvezőek. Ugyanakkor jó néhány megyében, még több középiskolában vonakodnak a kísérletektől is. Középiskolák aggályai Melyek az ellenérvek? A nevelőtestületek szerint a középiskolákban (különösen a szakközépiskolákban) ma is túlságosan leterhelt a tanuló és pedagógus. A szakkörök, a különböző fontos, továbbtanulásra, gyakorlati foglalkozásokra történő felkészítések sok helyen jelenleg is igénybe vették a hetedik órát — nem ritka a nyolcadik órai elfoglaltság sem. Hivatkozási alap: például az új tantervekkel, megszokásukkal, alkalmazásukkal kapcsolatos átmeneti terhelés, másrészt a fakultáció túlmunkát is kíván. Nem beszélve arról, hogy jövedelemcsökkenéstől, a túlórák elveszítésétől is tart a nevelők egy része. Bármilyen jellegűek is a fenntartások — s még nem is szóltunk a szakközépiskolák magas óraszámáról, — feltétlenül fontos, hogy gonddal számba vegyék őket az illetékesek. Társadalmi érdek is az iskolai szabad szombatok hozzáigazítása a népgazdaság más területeinek munkarendjéhez. természetesen figyelembe véve az oktatás sajátos körülményeit és viszonyait. A szervezettebb munka, a tanítási órák mainál jobb kihasználása a középiskolákat is közelebb hozhatja a 11 napos tanítási ciklus előnyeinek, hasznának felméréséhez. Ehhez kell átgondoltan megteremteni a feltételeket a partneroknak, elsősorban a tanácsi szerveknek és a tantestületeknek. (V. M.) A tavalyi nemzetközi gyermekévhez , hasonlóan az idén is csaknem minden napra jut égy kötet a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó műhelyéből: mintegy 360 mű megjelentetését ter- vezi az idén. Tovább folytatja az egyes korosztályok igényeit figyelembevevő népszerű sorozatokat, s új könyvi üzérrel is jelentkezik: „Én és a világ” címmel. Az új sorozat elsősorban a tizenéveseket foglalkoztató kérdéseket dolgozza fel. Az első kötetek egyike a századfordulóig várható fejlődését, a 2000. év világát vetíti előre, egy további pedig a bevonulás előtt áldó fiataloknak ad hasznos tájékoztatást a katonaéletről, „Mi vár rád angyalbőrben” címmel. A legkisebbeknek szánt lapozó-leporelló formában mintegy 15 kötetet gondoznak, köztük a harmadik kiadásban megjelenő „Alkotót”-t és a második kiadásban készülő „Gyönyörű; gyönyörű” című József Attila-kötetet. Szakkönyvtár az egészségügyieknek A hatvani kórház és rendelőintézet vezetősége arra is gondol hogy az itt gyógyító munkát folytató egészségügyi dolgozóknak megfelelő szakirodalom álljon rendelkezésükre ismereteik gyarapításához. Nemrég költözött tágasabb, kulturáltabb helyre a dr. Albert Schweitzer nevét viselő könyvtár, amelyben 2600 hazai és külföldi szakkönyv és százféle tudományos folyóirat áll az egészségügyi dolgozók rendelkezésére. Képünkön: Papp lstvánné és nővértársai az új szerzeményeket tanulmányozzák, (Fotó: Szabó Sándorj Anóka Eszter: Galamb a fejfán i. A taxis a konyha közepére rakta a csomagjait. Beriglizle az ajtót, bement a szobába. A tíz hete üres lakás émelyítően édes szaga fojtogatta. Az ablakhoz lépett elhúzni a függönyt, megkezdett mozdulatára az ablak túlfelén ne- ki-nekicsapódva az üvegnek felrebbent egy eleven test. Galamb, csodálkozott el. Galamb fészkel a párkányon, mondta, és hetek óta először elmosolyodott. A fészek szinte csak jelkép: néhány rövid, vékony, száraz ág, egykét elszáradt fűszál, de mégis fészek, mert közepén két apró, kék pettyes fehér tojás. Lassan visszaeresztette a függönyt, és leült az ágy szélére. Szédült. Elfárasztotta a hosszú út. Maga kérte, hogy engedjék haza. mert mialatt megoperálták, és teste-lelke az életéért harcolt, meghalt az apja. Apja? Felnőtt volt már, mikor elvette az anyját. sose nevelte. Csak sze- rette volna. S lám, mióta QJjytijjsüt 1980. február 8„ péntek »■ * meghalt, már azt sem teszi hozzá: mostoha. Éjjel jött a hír a szanatóriumba. Végighallgatta, letette a kagylót, és kért egy cigarettát. A nővér megtagadta. Szobájában sötétben a dugiból kotort elő egyet, takaróba csavarozva kiment a teraszra, de nem könnyített rajta. Azóta csak úgy gondolja: az apja. Mintha apja váltotta volna meg. Mintha apja halála lett volna élete ára. Hiszen a műtétbe majdnem belehalt, és azután mégis megélt. Megkísérelt visszaemlékezni arra. amit apja halála éjjelén álmodott. Sűrű. körkörösen áramló, puffogva fortyogó zöldesfekete iszapban járt, nyúlósan tapadt meztelen testéhez. Tudta, mennie kell, mert az iszap lehúzza, de tapodtat sem jutott előbbre, feladta, süly- lyedt, megfulladt, a halál megbéklyózta agyát, de mégis volt még egy gondolata, hogy végre vége, többé már nem felelős magáért, megszabadult magától. Kétségbeesett sírással ébredt fel és ébredt rá. hogy él. reggelig sírt a paplan alatt, miközben agyát tüzes abroncs szorította. Anyja, húga ném akarták kitenni a temetésnek, de ő ott akart lenni. Tudta, elég erős, és tudta, tartozik ezzel apjának. Apám, apám. te szegény, szegény ember, mondta és sírt egy sort nyüszítve, öklét harapdálva. Most, a műtét kiszolgáltatottságát, a betegségbe bele- nemtörődhetést átélve megértette öt: Apja évek óta gyengélkedett. Eleinte csak fáradtságot érzett, amely állandósult és elhatalmasodott rajta. Ingerülten beszélt a körzeti orvosról, mert az panaszai hallatán széttárta a karját, hogy nem tud segíteni, mert nem lát betegséget. Apja azt mondta, hogy minden körzeti orvosnak legalább belgyógyász szakképesítéssel kéne rendelkeznie, ö a maga fiatalsága okán idegenkedett apja panaszos fáradtságától, fájdalmait is sokáig képzelgésnek hitte, és mindig megsértődött, ha anyja — apja háta mögül integetve — értésére adta: menjen már el. mert elfáradt az apja. Hiszen csak azt az egy-két órát szánták rá hetente, és ő azt kevesellte. Rágyújtott, bár az orvos eltiltotta a dohányzástól. Ám ha szervezete élni akar, éljen mindenek ellenére. Az édeskés szag a mellére ült. Szellőztetni kéne. Odasettenkedett az ablakhoz, óvatosan kilesett a'függöny széle mellett. A galamb ott ült tojásain, de fejét ide-oda tekergette, s sebesen pillogott, mintha nem tudná, honnan érheti baj. bármely pillanatban felröppenésre készen. Még vére áramlásának, szíve lökéseinek ütemét is láthatta kék-ezüst böayén. s e kicsi, öntudatlan élet élet- készsége megragadta. Az állat védtelenebb az embernél, minden váratlan helyzet veszélyhelyzet neki. örökké kész. a menekülésre. Mit tenne ez a galambanya, ha ő nemtörődöm lenne, s ha csak egy ablaknyitással is, de elriasztaná? A költés ösztöne győzne? Nem, nem. Az életösztön, két árva, megtermékenyített tojás maradna utána. Nem bántalak, mondta, s az ablak másik szárnyához lépett, ott húzta el a függönyt. A galamb pattanásig feszülve megmerevedett, de fészkén maradt. Lassan, csöndesen nyitotta ki az ablakszárnyat, s közben mély hangon, dédelgetőén, halkan mondogatta: tubi, tubi, ne félj, nem bántalak. (Folytatjuk) Ülueszaguldős Sportvezetők, sportszeretők tanácskoztak a minay. A* egyik felszólaló közérdeklődésre számot tartó szavai ^csengenek még ma is a fülemben. Tőle származik a cím is. i\iár- minthogy a ma embere „ülve száguld” rohanó világunkban, hiszen a civilizált népek kifejtett izomenergiája alig érivel az „egy” százalékot. — Ülünk és száguldunk? — Pontosan így van! * Autó, repülőgép, villamos, vonat és néhány óra alatt'' máris a földgolyó másik felén találjuk magunkat anélkül, hogy egy tapodtat is mentünk volna saját izomerőnkből. — Mit csinál a repülőgép utasa, amíg elér Budapestről mondjuk Irkutszkig? — Ül, eszik, iszogatja a finom italokat és hallgatja a csinos légikisasszonyok több nyelvű tájékoztatását. — Mit tesz. ha megérkezik? ■ — Taxiba ül és elhajtat a szállodájába. — És azután? J — Holt fáradtan ágyba dől. pedig izomenérgiáját úgy-' szólván nem is használta. Sokat beszélünk manapság a testi nevelésről, ahelyett, ’ hogy köbe vésnénk mondanivalónkat, mert ha ezt tennénk, máris megoldódna minden mozgásigény, a kőbe vésésre fordított energiával. — Lehet, hogy sokai beszélünk, de a lényegről mégis’ keveset? — Keveset a legfontosabb helyeken — állította a fel-' szólaló, hiszen szavai szerint az 500 oldalas neveléselmelett. egyetemi tankönyvben összesen öt oldal foglalkozik a testi neveléssel. — így is mennyi elfoglaltságuk van szegény gyerekek--' nek —, mondhatja valaki. — Ez igaz! I — 'Akkor? ’ — Rosszul szervezzük gyermekeink idejét! Orvos, edző; pedagógus. Ók kellenek ahhoz, hogy gyökeresen változzék a helyzet és természetesen a szülők szemléletváltozása, mármint abban, hogy ne féltsék gyermekeiket a testneveléstől; a testedzéstől, ne óvják a szabad levegőtől, a mozgástól. — Mit teszünk rosszul? '■; — Még iskolába is autóval hordjuk csemetéinket Sokszor. ha süt a nap és ragyogó idő van, még akkor is! Ha köhögnek egyet-kettőt, felmentetjük őket testnevelésből. — Szóval ezek túlzások? — Tegyük fel, de valahol a középúton mégiscsak ott az igazság. Ám ez is elszomorító! Az emberek szabad idejük 1.9 százalékát fordítják sportra, mozgásra is alig többet, pedig... — Mit mond, doktor úr? 4 — Számtalan betegség forrása a mozgáshiány. "V — Mit tegyek? Hasogassak fát, szedjek tüsköt? — Ez sem lenne rossz ebben az energiaszegény világban! Mindenesetre nem szabadna elfelejtenünk, hogy gyalog is lehet közlekedni, és sampiongombát nem úgy kell szedni, hogy egyesbe kapcsolom a réten a Trabantot, kitárom az ajtót és ahol gombát látok... — Ki kell szállni a kocsiból! És azután el kell menni gyalog kirándulni, sétálni, kapaszkodni néhány órát, a gyaloglásban megéhezni, megszomjazni, jól elfáradni, hogy azután jólessen otthon az ücsörgés. Ennyit lega'ább! A mozogni vágyó, gyalogos embert ugyanis nem fenyegeti az energiaválság... Szala.v István Változatos anyag, tartalmas tanulmányok Megjelent a Hevesi Művelődés új száma , Megyénk pedagógustábora számára gazdag olvasnivalót kínál a Hevesi Művelődés legújabb száma. A honismereti mozgalom megyei tapasztalatait, és időszerű feladatait összegzi Póti Jenő. Murcsányi László arról ír, hogy milyen a szülői munkaközösségi klubok tevékenysége a gyöngyösi járásban. Mit nyújtanak a könyvtárak az oktatási intézmények tanulóinak és nevelőinek? Erre a kérdésié ad választ dr. Fekete Főiemé. A Megyei Művelődési Központban működő fel- nőttnevelési stúdió 1977—78. évi munkásságát, ismerteti Szemén Belőné. Dr. Kovács Pálné, Mihály Ottó Nevelésfilozófia és pedagógiai célelmélet című úttörő jellegű könyvét értékeli. Dr. Somos Lajos Makarenko szellemi örökségét idézi Eh-> hez a gondolatkörhöz kapcsolódik Czeglédi Sándor tanulmánya, amelyben azt taglalja, hogy a már említett kiváló neveiő pedagógiájának elmélete és gyakorlata hogyan érvényesül az egri Mező Imre Kollégium életében. Bíró István érdekes ötleteket sorakoztat fel annak bizonyítására, hogy az iskolavezetés milyen sokat tehet a tanulók ön művelődési igényének kialakítása érdekében. Figyelemreméltó cikkel jelentkezik Tóth Antal, dr. Csicsai József. Karola Dezső, Zvara Pálné. Jene y Lászlóné. Kövecses Rezsöné, Jáger lstvánné. llosvai Ferenc. Kruppa László a megyei nevelési tanácsadó sokrétű feladatkörét mutatja be az érdeklődőknek. Egészség és dohányzás A Német Demokrata k us Köztársaságban évente hatezer férfi hal meg tüdőrákban. Csaknem 95 százalékuk dohányos! A dohányzásról, erről a kártékony szokásról nemrég érdekes propagandafüaetet adtak ki Drezdában. Ez különböző széleskörű felmérések adatait ismerteti. Megállapították. hogy a 15 éven felüli állampolgárok 3» százaléka dohányzik. A dohányosok száma nem csökken, inkább nő. újabb dohányosok — fiatalok, nők — belépésével. Pedig nemcsak az NDK statisztikái festenek szomorú képet a következményekről, erről tesz tanúságot az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentébe is, amely szerint a tüdőrák miatti halálozás 80 százalékkal magasabb a dohányosoknál, mint a nemdohányzóknál. és a leggyakrabban szedi az áldozatait a mértéktelen nikotin-élvezet a 45—55 év közötti korosától ytoen.
