Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXXI. évfolyam. 29. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 5.. kedd Exportra, belföldre Egerből Az egri Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet az elmúlt évben sikerrel szerepelt két különböző típusú fóliás csoma­gológépével a Moszkvában megrendezett ELEKTR1M ’79 című kiállításon. Az itt bemutatott kis energiafogyasztású csomagológépek keresettek a Szovjetunióban és Lengyelor­szágban. Szintén szovjet exportra készítenek sajtgyári be­rendezésekhez elektromos részegységeket, mintegy tízmillió forintos értékben. Az egriek készítik még a hegesztődina­mók kapcsolószekrényeit is nagy mennyiségben belföldi megrendelőknek. Az elmúlt évben az egri Finomszerelvény- gyárral is kedvezően alakultak kapcsolataik, részükre a szövetkezet precíziós öntödéjében csatlakozó elemeket ké­szítenek a Mecman-hengerekhezj Jó irányba, de lassan I zgalmas olvasmányt kapott kézhez az i olvasó a vasárnapi lapok­ban. Nem kalandos törté­netre, krimire, vagy effélé- í re gondolok természetesen, : hanem a mindannyiunk sorsát, életét érintő orszá­gos zárszámadásra: a Köz- ' ponti Statisztikai Hivatal . jelentésére az 1979. évi ! népgazdasági terv teljesité- 1 séről. Egy lezárt időszak­ról szó! a jelentés, de a ’ jövő tennivalóit meghatá- 1 rozó tanulsággal — ezért [ izgalmas. Van okunk a bizakodás- 1 ra, ez derül ki a csaknem ] két újságoldalnyi terjedel- • mű tájékoztatóból. Amit 1978-ban elrontottunk, azt tavaly sikerült rendbe ten- ; ni az ország gazdaságában annak ellenére, hogy egyál- i talán nem lett könnyebb a helyzetünk a nemzeti jöve­delem felét adó külpiacon. Tavaly már nemcsak be­széltünk róla, de meg is kezdődött a népgazdaság , egyensúlyának helyreállítá- 1 sa. A belföldi fogyasztás ‘ megfelelően alkalmazko- I dott az egyelőre lassabban í_ növekvő nemzeti jövede- ' lemhez, ezt tanúsítják a számok. A fogyasztás 2,5 ! százalékkal nőtt, ugyanak- ! kor igencsak visszaesett a • felhalmozás, elsősorban azért, mert a vállalati kész­lethalmozás majdnem a fe- j lére csökkent. Évek óta ! először mondhatjuk el azt, í hogy a beruházások meg- j maradtak a tervezett ke- ' retek között. i Sorolhatjuk még a ked­vező váltpzásra utaló té­nyeket. Lényeges, hogy a behozatalunk alig. az ex- I portunk pedig nagy ütem­ben növekedett. A konver- I tibilis valutában elszámolt j mérleghiány az 1978. évi- I nek éppen a fele. \ Persze tudjuk jól mind- i annyian, hogy nemcsak úgy i maguktól jöttek ezek az 1 ! eredmények, több kénysze- \ i rű intézkedés hatását érez- 1 tűk a saját bőrünkön. S azt is el kell mondani: éreztük, de nem eléggé, ’ mert amit a termékszerke- ; zet javítása, a hatékonyabb gazdálkodás, a munkaidő jobb kihasználása érdeké­ben tettünk, kevésnek tű­nik. Gondjaink megoldásához ' a tavalyi tapasztalatok sze- ] rint jó úton indultunk el, i , de a tempó lassú. Ezzel j nemcsak az egyensúly meg- ( , teremtését késleltetjük, de | ! a külgazdasági viszonyok i változásaihoz is nehezeb- 1 ben tudunk alkalmazkodni, s ez a jövőben szintén i újabb veszteségeket okoz­hat. Elkészültek az összegzé­sek megyénk gazdaságáról s a tanulságokkal bizonyá­ra sokat foglalkoznak majd a következő napokban, he- j tekben sorra kerülő párt­értekezletek. Az irány és1 i a tempó itt is hasonlatos az országoshoz. Néhány ; vállalat, szövetkezet érzé- í kény veszteségeket szenve­dett a nyugati exportpia­con. Pedig az idén mér a j minőségi átalakulás .lesz a mértékadó s vagy javul a gazdálkodás minősége, vagy... Nos, ez a „vagy” majd 1 elválik az év végén.,. Hekeli Sándor Kongresszusi napok, kongresszusi műszakok Hétfőn délután három óra. A széksorokban kétszázan. Pártbizalmik, szakszervezeti aktivisták, brigádvezetők; különböző gazdasági egysé­gek irányítói. A mikrofon­nál Papp József igazgató. A forma hagyofnányos. Beszá­moló az elmúlt, évről, tájé­koztató az idei feladatokról, tervekről. Az érdeklődés, a figyelem feszült. Nehéz gaz­dasági évet hagyott maga mögött a Hatvani Konzerv­gyár. — Nyersanyagellátásunk köztudottan rossz volt, lét­számunk tovább csökkent, s bár a teljesítménybérezés, a normarendezés javított ter­melékenységünkön. a mérleg nem sok jóval kecsegtet. Re­méljük, azért veszteségesek nem leszünk — mondja az igazgató. Az egyensúly talán a paradicsomnak köszönhető. Majd így folytatja: — Ter­mészetesen a magunk portá­ján is szétnézhetünk. Utólag igazolt távolmaradások, szub­jektív létszámfelülvizsgálat, meg a többi. A munkamorál­lal nem lehet játszani, vissza­üt. Később, az 1980-as eszten­dő célkitűzéseiről szólva igé­nyességre. átgondoltabb ter­mékstruktúrára figyelmeztet Papp - József. S miután elso­rolja, hogy zöldborsóból 1350, zöldbabból 240, paradicsom­ból 1620 vagon készárut sze­retnének előállítani, ami a tavalyi tervszámoknak felel meg, gyorsan hozzáteszi: né­hány munkaerőigényes cik­ket kiiktatunk termékszerke­zetünkből, növeljük viszont az igen gazdaságosan előál­lítható darabos savanyúság, a zakuszka termelését, s ezer vagonra emeljük a doboz­üzem tervét. Persze ezen fe­lül is tenni kell a biztonsá­gért. Jó például, hogy min­den nyersanyagszükségletre már októberben megkötötte a gyár a szerződéseket. Ez azonban nem elég. Készter­méknek el kell érnie a vi­lágszínvonalat. s a 35 millió forintos karbantartást úgy kell szervezni, hogy szezon idején minimálisra csökken­jen a gépállás, a javítási költ­ség. így talán megjön a ter­vezett 4 százalékos bérfej­lesztés alapja is. A beszámoló igen reális, kendőzetlen képet fest a je­lenről. határozotton fogal­maz a jövőt illetően. Mégis akadnak hozzászólók, akik ennél több keménységet, ál­dozatot követelnek. Persze hozzáigazított bérezéssel. Majd Szokodi Ferenc, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra kért szót. Elismeri a gyá­riak helytállását, méltatja több száz dolgozó hűségét, a gyári méretűvé növekedett törzsgárdaszellemet. Ugyan­ekkor azonban utal minden gondok, örömök forrása a nyersanyagtermelés rossz fel­hangjaira. — Kétségtelenül arra kell törekednünk, hogy a gyár­nak jó kapcsolata legyen a gazdaságokkal. Egy-egy kéz­fogásban azonban ki kell fe­jeződjön a kritika is — mondja. — A kritika, a fi­gyelmeztetés, hogy a nyers­anyag. a termékek romlása már a földeken megindulhat, s meg is indul ahol laza a fegyelem, ahol elhanyagolják a korszerű technológiák kor­szerű alkalmazását. Ami pe­dig a belső feladatokat ille­ti: a különböző munkahelyi kollektívák szorgalmazzák a szigort, az igényesebb veze­tést. A konzervgyár Angela Da­vis szocialista brigádja az es­tébe nyúló munkásgyűlésen terjesztette elő javaslatát a XII. pártkongresszus tisztele­tére szervezendő kommunis­ta műszakra. Rendkívüli brigádvezetői értekezletet tartottak hétfőn a Csepel Autógyár 3. sz. Egri Gyárában is, ahol elhatároz­ták. hogy kollektíván csatla­koznak a felhíváshoz. Már­cius 22-én tartják a kommu­nista műszakot, elősegítve a feladatok sikeres teljesítését. A csatlakozók között első a Dobó István szocialista bri­gád volt. Az Izzó gyöngyösi gyárá­nak dolgozói szocialista bri- gádvezetői értekezleten dön­töttek úgy, hogy csatlakoz­nak a versenyhez. A tanács­kozáson Skultéti János igaz­gató tájékoztatta á brigádve­zetőket a gyár múlt éves munkájáról, s az idei felada­tokról. Ezután a tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az orszá­gos versenyfelhíváshoz és március 22-én kommunista szombatot tartanak. A Mátravidéki Fémművek dolgozói is munkásgyűlésen csatlakoztak az országos fel­híváshoz. A vállalat dolgo­zói úgy döntöttek, hogy már­cius 22-én — szabad szom­batjukon — kongresszusi műszakot tartanak és mun­kájuk értékét szociális léte­sítmények és gyermekintéz­mények fejlesztésére ajánl­ják fel. Újabb csatlakozások megyénkben A XII. kongresszussal kap­csolatos felhívás, amelyet a szombati lapokban olvastak a hatvani és Hatvan kör­nyéki üzemek munkásai, hétfőn már visszhangra ta­lált megyénk nyugati részé­ben is. Elsőként a Duna Ci­pőgyár jelentkezett, ahol a szocialista brigádok egyönte­tűen a csatlakozás mellett foglaltak állást. Az egyik műszak február második fe­lében. a másik március ele­jén tart kommunista szom­batot. A brigádvezetők a gyáregység párt- és gazdasá­gi vezetésével egyetértésben úgv döntöttek, hogy híven a felhíváshoz, a 430 dolgozó csaknem negyvenezer forint­nyi bérét részben a város gyermekintézményeinek fej-, leszíésére, részben pedig a szociális alap növelésére for­dítják. Ez utóbbi a fiatal szakmunkások lakásépítési akciójának megsegítését cé­lozza. Hétfőn délben már az apci Qualität Vállalatnál is meg­született a döntés. A külön­böző szocialista és munka­brigádok március 22-én reg­gel hat órától tartanak kong­resszusi műszakot. Ezen a délelőttön az alkalmazottak, az adminisztratív dolgozók is fizikai területen végeznek munkát. összesen ezerszáz ember részvételére számit a gyárvezetés, s a várhatóan százezer forintot megközelítő munkabért az apci gyermek- intézmények, illetve a lakás- építési program terén hasz­nosítják. Petőfibányán, a Mátraalji Szénbányák ve­gyesüzeménél, a szocialista brigádok a hétfőn délelőtt megtartott értekezleten ugyancsak csatlakoztak a Sziklai-brisád országos felhí­vásához. Itt szintén március 22-én tart kommunista szom­batot a pártkongresszus je­gyében háromszázötven dol­gozó. Sarudról, a Tiszamente Termelőszövetkezettől Pécs Mihálvné szocialista brigád- vezető tájékoztatott arról, hoev a hétfő reggeli rendkí­vüli brigádértekezletíikön a kollektíva tagjai szintén csat­lakozásukat határozták el. A szabad szombati kommunista műszakjukon ledolgozott 420 perc ellenértékét fölajánlot­ták a községi óvoda terven felüli bővítéséhez, fejleszté­séhez-. A Heves megyei Finom- mechanikai Vállalat brigád­jai egyöntetűen határozták el a felhíváshoz való csatla­kozást. Március 22-én a sza­badnapon megtartott teljes műszak bérét a gyermekin­tézmények felújítására aján­lották fel. Marjai József Szófiába utazott Hétfőn magyar küldöttség utazott Szófiába, a magyar —bolgár gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság 16. ülésszaká­ra. A delegációt Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az együttmű­ködési bizottság magyar ta­gozatának elnöke vezeti. (MTIj Budai Mihály sajtgyári vezérlőpult elektromos részegységét szereli A szállítás előtti utolsó simításokat végzi Szabó József elektroműszerész a vezériőszekrényen Szalagrendszerben készülnek a hegeszlodinamikák kapcsolószekrényei. Képünkön Hangácsi j Jánosné és Bata Sándorné. (Perl Márton képriportja) Hatvani munkásgyülés a szigor és igényesség jegyében »

Next

/
Thumbnails
Contents