Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
(Fotó: Zeit im Bitet) Kutyaszánon — Északra, fel! Uj elmelet Modern almokról kuruzslás r ..................................................*........... S zikszói Károly: ■ i Lassan elindulnak Törmelék. Virgs-repesz.ek, könyv.repesnek, pobár repeszek. Key mozdulat hossza, egy élet hossza. Egy are valahonnét a múltbél. nem tudom, ki birtokolja most. Talán gyertyát kéne gyújtanom, de az is csak jelkép lenne. .leikép. jelkép mellett. A fájdalom eltorzítja a cselekvést. Testemben megannyi befejezetlen történet, ahogy a halál is az. És lassan elindulnak belőlem a szavak, a befejezetlen mondatok —. —- — Lelkes Miklós: Havas fenyők Hótükör fenyők égi földjén. Zöldet old fel a visszavert fény s ebben az enyhén zöldes tényben madárszem nyílik észrevétlen. Egy-egy félhang. csipogó semmi — nagy tükör azt is csenddé lengi. Lent: fatörzs-füst. homály befújja, álmában fut a mókusbunda, s törpecsizmák gyalogló földjén gyanús-szelíd rókaorr, ösvény, s fent zöídfehér leng, mintha vágyna csillaggyorsító szabadságba. Bercsényi András: Anyám Csak hiány ét hiány újra. Nines segítség, sem Isten ujja sem bódult eszme nem segít. A nő nem követett, hiszen nem tudhatja itt minden ember. hogy így kell élni: Kiáltva, Mutatni csupasz mellet, döngetni fennen, kevélyen. ö csak élte nem számlálta percei keserveit ... ( Ay álmok mindig foglalkoztatták az emberek képzeletét-. Évszázadokkal ezelőtt azt hitték, hogy az ember álmában meglátja a jövőt. Freud az álmokban a tudat által rendszerint elnyomott, melyen rejtőző vágyak szabad kibontakozását látta. Minthogy az álmokat teljes- scigel megmagyarázni lehetetlen. az emberi akarattól független területnek tartják. Az utóbbi évtizedekben a pszichológusok és a pszichiáterek után a neurofiziológu- sok is foglalkozni kezdtek az álom problémáival. A tudományos kutatásokat ezen a területen elősegítette egy véletlen eset. 1955-ben Chicagóban egy akkori egyetemi hallgató, Eugen Aserinski megfigyelte, hogy alvó gyermeke álom közben szemgolyóit több alkalommal gyorsan forgatni kezdi. Ez szabályos Időközökben következett be. körülbelül 20 percenként. Aserinski közölte megfigyelését professzorával. Nathaniel Kleitmannel, aki ezután megkezdte első kísérleteit az önkéntes jelentkezőkkel. Ma már az Egyesült Államokban, Japánban és Franciaországban több híres központ foglalkozik az álmok „megfejtésével”. A következő pontos megállapításokra jutottak: — az álom az ébrenlét és az alvás között az idegrendszernek egy teljesen önálló, harmadik állapota, — elektro-enkefalográfiai kutatások alapján az alvásnak két fázisa különböztethető meg. az úgynevezett szabad hullámú és a para- doxális fázis, — az agyban felfedezhetők az álom mechanizmusaival kapcsolatos anatómiai struktúrák. — kiszámítható egv éjszaka folyamán az álmok száma és azok időtartama. Mindezek a megállapítások azonban az álom sorén megfigyelt fiziológiai jelenségeket érintették. Arra viszont nem tudtak választ adni, hogy az álom, amely az alvásidőnek a 20 százalékát foglalja el, mire szolgál. Sok feltevés született ezzel kapcsolatban, de a későbbi tapasztalatok ezeket mind megdöntötték. Az agy még mindig ismeretlen planéta és nem lehet tudni, megt'eithet- jtik-e valamikor is a titkait. Az eddigi megállapításokon túlmenően tehát a neutofi- ziológusok csak hipotézisekre támaszkodhatnak. A legutóbbi érdekes feltételezés a lyoni Michel Jouvet profesz- szortól származik. A professzor szerint az álmok funkciója az agy programozásának biztosítása. -Mindaz, amit az ember az előző nemzedékektől örökölt, az alvás paradoxába fázisában előtérbe kerül. Ez azfc jelenti, hogy ha valamelyik idegperifériát nem használjuk, az nem működik. Ahhoz, hogy működhessék, állandóan ösztönözni kellene. Az álom a professzor feltételezése szerint valami ilyen ösztönzés, arra. szolgál, hogy az agyban „megmozduljanak” az átöröklött viselkedésformák, hogy fennmaradjon az említett idegperifériák funkciója. Ezzel kapcsolatban azonban sok a megválaszolatlan kérdés: hogyan kerül az idegrendszerbe és hogyan marad meg ott az átöröklött viselkedésforma? Vajon kezdettől fogva tárolja-e azt egy meghatározott idegsejtcsoport? Ez lehetetlennek tűnik, hiszen az ilyen rendszernek hihetetlenül bonyolultnak kellene lennie. Ezért az látszik valószínűbbnek, hogy az álom azokat a gesztusokat programozza újra, amelyekre a személyiségnek feltétlenül szüksége van az élmények feldolgozásához és ahhoz, hogy tovább éljen. Ausztriában nagy példány- számban jelent meg és szeles körben elterjedt az Egészség az isteni patikából című könyvecske. A szerzők azt ajánlják a betegeknek, hogy mondjanak le az orvosi segítségről, s csupán különböző) füvekkel gyógyítsák meg a leukémiát és a cukorbetegséget is. Vannak, akik mar megfogadták ezt a tanácsot-, de az „eredmény” gyakran igen szomorú. Egy cukorbeteg meghalt, miután áttért az isteni patika füveire. TV-nózök véleménye Az amerikai Opinion Research Corporation Wöjsvéle- menv-kuiatast végzett a televízió műsorok minőeégére vonatkozóan. A megkérdezett nézőknek csak alig a* 5 százaléka volt elégedett a műsorokkal. A többség véleménye szennt a telei'íz»o- műsorok minősége és tartalma nem segíti elő a nézők szellemi fejlődését, sőt gyakran egyenesen gátolja a«t. 56 százalék úgy véli, hogy a képernyőn túl gyakran láthatók erőszakos jelenetek m b űncselekman vek. Min nevetnek Gabrovóban? A bulgáriai Gabrovóban mihden évben megtartják a szatirikus és humoros irodalom nemzetközi fesztiválját. Bulgáriában ugyanis azt tartják, hogy a gabrovói lakosok különösen tréfásak. Min nevetnek Gabrovóban'.’ — Hol van a jegygyűrűd'.’ — Ezen a héten a feleségem hordja, ★ A gabrovói virslit rész. Adnak mellé egy kis mustárt is. — Mi ez? Hiszen én nem kértem mustárt! — De a virslihez jár a mustár és ezért nem kell fizetni semmit. — Akkor fessek csak mustért adni. ★ — Pecsev nagyon szigorú diétát tart. — Akkor talán meghívhatnánk ebédre! ★ A szerelmes gabrovói postán küldi el fényképét menyasszonyának. A postabélyeget azonban meg akarja takaríts ni és ezért ezt írja a borítékra: „Minta érték nélkül”. it Két gabrovói úgy határozott, hogy vitájukat párbajban döntik el. Mivel azonMindenki lépik egyet... A címbeli szólásezérű nyelvi formában a mai nyelv- használattól eltérően a lép ige ikes alakban tölti bew- jétos kifejező szerepét. Mi most elsősorban azért íruiVk erről a nyelvi jelenségről, mert napjainkban a* újra ikeseúes folyamatának lehetünk tanúi.' s éppen a lepik- igealak jelentkezik vers beli k u 1 csszerepek ben. Erről bizonvkodnak ezek a versrészletek: „Lépik atz ember, s lépik vargabetűket. .(Petri Ferenc: Tisztelgés Kós Károlynak). — „Ha akarom virágot íe, pik ,.(Ratkó József: Hajszál a napsütésben). —„Álmaimból virággá lépik az őszi rózsa” (Szilágyi Domokos: Ősz). — „Ferde a bal- kon-a szálloda-ajtón légbe kilépik az ember az égig" (Szilágyi: Változatok). Véletlen nyelvi leleményről lenne szó? Nem. A lép ige a régi magyar nyelvben ikes alakú volt szobán es írásban. S csak a* idők folyamán ikiteiemedett el. mint a rogyik, küzdik igfék is. Dédapáink kalendáriumaiban meg ikes formában olvasható: „Mikor az. nap az Bakban lepik”. — „Az nap az Égi Rakba lepik” (Új és Ó Kalendárium. Lőcse. 1889). A v issza» kesedee tot yarn« - tát segíti elő az a tény, hogy egyes nyelvjárásokban még ma is ikes alakban mondjak a lép igét az egyes szám harmadik jovemeiyber A székely emberek is így használják. Tamási Áron sem véletlenül él teáét vele novelláiban: „A medve is tövisbe lepik néha, mikbaben fut a párja után” (Erdélyi csillagok). Ebben a szöveg összefüggésben is természetes nyel vhaszna lan torma - nak tekinthetjük * lepik szóalakot: „Vannak helyek a Székelyföldön, ahol az ember lenyomja az ásót. es borviz tőr fel. Odébb lépik parat, ott is lenyomja, onnan is bor víz tőr fel” (Kányáéi Sándor: Előszó). Két csatornán keresatúi is bekerülhetett tehat a lepik igealek maii venseiitk nyelvi seövetebe. s esaeí nemcsak színesebbé, válasz tékosabbá válik napjarnk költőt nyelve, hanem a forma® aadagodásnak igen jellegzetes módjára is példát, szolgáltai. Dr. Bakes Jessef ••••••••aaaaaaaaaaaaam\ KERESLET ÉS KÍNÁLAT Több háztömb hosszúságú sor kígyózott az utcán: az üzletben szépségtablettákat árusítottak. A szomszédos pultok mögött ásitoztak az eladók: sehogy sem sikerült túladni az elfekvő árun — a jóság-, becsületesség- és nemeslelkűség- tablettákon... „Mennyire igazságtalan ez! — gondolta Cherry (az igazságosság-tablettákat sem kereste senki). — És mikor tanuljuk meg végre észrevenni az igazi értékeket, azt, hogy ne a külsővel, hanem a lényeggel törődjünk?” Cherry szomorúan megcsóválta a fejét és beállt a szépség- tablettára várakozók hosszú sorába. t A KOLDUS Az automata koldus nem tágított az ablaktól. — Adakozzanak, könyörüljenek egy szegény. »terem len emberen — hu. ny éráit fémesen csikorgó hangján, és közben panaszosan hunyorgott sárga és piros lémpács kaival. — Hordd el magad! — ripakodott rá Mrs. Mrouse. — Könyörüljön rajtam! — Mindjárt rád uszítom az automata kutyát! Az automata koldus eltűnt, mert megijedt az automata kutyától. Mrs. Mrouse hallotta, amint már a szomszédok ablakai előtt kunye- rált. Hogy elszaporították ezeket a koldusokat ... Éppenséggel ..elszaporították” őket. Az általános jólét korszakában ugyanis, amikor soha senkinek nem volt szüksége segítségre, külön lel kellett találni as .automata koldusokat” — hogy az irgalom és a jóság erényét megőrizzék az emberi szívekben. A jóság oly szükséges az emberek számára... Még a csupa elektronika, csupa automatizálás, kibernetizálás korszakában is olyan fontos a jóság ... Mrs. Mrouse kiment az udvarra — és megsimogatta az automata kutyát. TAXIUTAZÁS A taxisofőr a visz- szaútra járó vitel dijat is követelte, mivel arra hivatkozott, hogy a múltból a jövőbe igyekvő utasokat nem kap. — Ott temérdek az utas — próbálta meggyőzni Claire. — Magam is minden szombaton visszautazom az ük-ük ... — a beszélgetés akadozott es Claire sietve befejezte — ...szóval a nagyanyámhoz. — Oda-vissza kell fizetnie — jelentette ki kérlelhetetlenül a sofőr. — Micsoda dolog ez! — méltatlankodott az asszony. — A jövőből a tmíltba — oda-vissza, a múltból a jövőbe — megint csak oda-vissza... Az öreg, tapasztalt vezető a fejét csóválta: — Hiába, nincs mit tenni, fizetni kell. A múltért is fizetni kell, meg a jövőért is ... Fordította: Gettért György t ban nem akartak nevetsé gessé t'áltit szülővárosukban megbeszélték, hogy ralaho Gabrovótól messze fognál párbajozni. Amikor elutazó síik előtt az egyikük neu ceti visszafelé szóló jegyei a másik gúnyosan ' ■ megje gyezte: — Látom, nem hiszel ab ban, hogy visszajössz. — De hiszek! — mondta i ■másik. — Csakhogy én a f jegyeddel fogok visszajönn ★ Egy gabrovöi asszony a utcán menve megpillantotta az orvost és mivel éppé 1 rosszul érezte magát, elha távozta, hogy odamegy hoz zá és ingyentanácsot kér tő le. — Doktor úr, rosszul va gyek. Nincs étvágyam, szé dűlök. Nem tudna valami felírni nekem? — Dehogynem. Csak elő szőr tessék levetkőzni, ltop megvizsgálhassam. ★ — Amikor téged látlak - mondja az egyik gabrovói i másiknak. — mindig Fan cső jut eszembe. — Ez érdekes. És miér éppen ő? — Mert ő is tartozik ne em 50 levával. Feliksz Krivin: Fantasztikus miniatűrök Élet és halál mezsgyéjén elegendő ahhoz, hogy égy látszólagos halott visszatérjen az életbe. Ezzel kapcsolatban az orvosok gyakran utalnak arra, hogy az önkívületi állapot, a kóma az egyetlen eset, mely zavarra adhat okot. Huguenard francia professzor szerint a nagyon mély önkívületi állapot a reflexek teljes megszűnésével járhat együtt. Ez a kétségekre okot adó állapot azonban nem marad ' fenn sokáig, mivel a vérkeringés leállása következtében az agy nem kap elég vért, az idegsejtek irreverzibilis károsodása következtében beáll a biológiai halál. Az agysejtek károsodása normális körülmények között három perc beálltával következik be. egy jeges vízbe fulladt ember esetében va, lamive! hosszabb idő után. A klinikai és a biológiai halál közötti időben a túlélő szervek tovább működhetnek, mindez azonban már nem jelent valóságos életet. P ranciaorszagban nagy felzúdulást keltett egy nemreg megjelent könyv, melyben s könyv orvos szerzője szemrebbenés nélkül azt állította hogy az eltemetettek mintegy négy százaléka valóbar még él a temetés pillanaté- ban. A szerző nem név ezt» meg ugyan, mire alapozzs szenzációs felfedezését, csupán annyit közöl az olvasóval. hogy állításának igazolására tömegesen kellene kiásni a halottakat. Különösen jellemző volt £ könvv fogadtatása orvosi körökben. Dérober professzot például egyszerűen szélhámosságnak nevezte magát t szerzőt és könyvét. Lehetséges. hogy egye; esetekben, elsősorban közle. Fedési balesetek áldozataival. előfordul ilyesmi Valómban a francia polgár törvénvkönyv szerint • mini. műm 24 órát kell várni, mi? valakit eltemethetnek, vagyú huszonnégy óra tökéletesei
