Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

9-es szoba 1900 ' SftT i902 Négyszáz év divatja A jogtanácsos feljegyzéseiből Hogy milyen volt a módi tiz-húsz évvel ezelőtt, azt még nagyjából őrzi emléke­zetünk. A. harminc-negyven év előtti divatról anyáink, nagyanyáink ruhatára mesél. .De hogy száz-kétszáz éve mit hordtak a nők, azt már csak kosztümös filmek, re­gények, festmények sejtetik. Az angliai Bathban — a római fürdők, vízvezetékek és virágfűzéres utcák váro­sában — található Doris Langley Moore asszony kosz­tümmúzeuma.' Ez a világhí­rű gyűjtemény 400 év divat­ját tárja elénk. A XVIII. századi épület­ben (eredetileg amolyan vá­rosi kaszinónak épült) óriási termekben, élőképekben ele­venedik meg az elmúlt ko­rok divatja. De nemcsak a ruhák, a cipők, a fejrevalók régiek. A hajdani viseletét hordó bábuk hol berende­zett szobarészletnek, hol ut­cai jelenetnek a részesei. Hímzett ing, kézelő, elegáns, köpenyes, parókás úr —, alig 300 éves divat szerint. Ci­pője hegyes, masnis, zoknija narancsszínű. Királyok, ki­rálynők. udvaroncok toalett­je. Múlt századi fürdőszoba — káddal, vízmelegítő dézsá­val, szemérmesen elforduló hálósapkás leánnyal. Uszá- lyos szoknyák, csipkés blú­zok, kis, kerek kalapok — a hölgyek a múlt század végi utcán a fiaker után sietnek. Alkalmi, estélyi ruhák —, a századfordulóról, akár ma.is viselhetnénk a cáipkeujjas, földig érő selyemruhát. Strandjelenet — térdig érő, nyakig gombolt fürdődresz- s 'sk, a pocakos úr is igen illedelmesen hosszú szárú, mellét takaró fürdőruhát vi­sel. A gyűjtemény tulajdonosa sok pénzzel és türelemmel szedte össze ' a Shakespeare korától napjainkig viselt öl­tözékeket. Divattörténéti mú­zeuma világhírű. Benne a bá­bukon nemcsak a ruha, ka­bát, hanem minden kellék az adott kort idézi. A frizurát, a kalapot a% ékszert, a kesz­tyűt, a táskát a gombokat, a cipőt, a harisnyát nagy gonddal és hozzáértéssel gyűjtötték össze. Egész te­rem idézi a Viktoriánus-kor divatját. Külön- vitrin mu­tatja be a fűzők, vagy a ha­risnyák változásait. Aztán a cipők divatja! Magas sarkú, keskeny orrú, bokáig érő, fűzős lábbelik, kecsesek, pán- tosak, vastag sarkúak, színe­sek, fehérek, barnák. A vitrinekben ülnek, áll­nak, sétapálcára támaszkod­nak, családi §étára indulnak, ernyő alá bújnak a bábuk. Minden év divatja szerint legalább egy baba. Az 1881- es évszámmal jelölt hölgy pl. hosszú, uszályos, csipkével szegett ruhát visel, masnis- mandzsettával, hímzett gal- lérr ' Az 1882-es modell pi­ci. álló galléros kabátkája a szoros fűzőt követve erősen sveifplt. Az uszály eltűnt, illetve hátul magasra fogot- tan, raffoltan^ jelenik meg. 1910 után rövidül a szoknya. .’16-ban már féllábszárig ér. A gazdagon húzott szoknya az eltűnt krinolint idézi. Az 1921-es modell egyenes »vo­nalú kosztümje derékra kö­tött övvel, szőrm^gallérral, kézelővel — a di-vatvonalak gyors változásáról beszél. És az utolsó évtizedek hol komikusak, fiol nagyon di­vatosnak tűnő ruhái. Aztán már nem is csodál­kozunk, hogy az angliai ut­cákon, ahol nemrég a mi­nit kitalálták, már nem lát­ni csak földig érő szoknyás fiatal lányokat. Kádár Márta Több olvasónk panaszolta, hogy az ingatlan-nyilvántar­tással kapcsolatban a rende­zés nagyon "lassan hálád elő­re nálunk. Ezek a panaszo­sok eddig kivétel nélkül az egri járás északi részéről, a volt pétervásári járás köz­ségeiből jöttek. Amit előadtak, az valóban nem könnyű feladat. Párá­don és Tarnaleleszen példá­ul, vagy e környéken bárhol két, vagy három generáción keresztül a hagyatéki. eljá­rásokat nem mindig folytat­ták le minden elhalálozott tulajdonos után. Az öröklé­sek ennek megfelelően a to- lekkönyvben nem kerültek átvezetésre, mert az . állami illeték ..megspórolta”, vagy más, a rokonságban felme­rülő fogas kérdés okából az örökösök szóbelileg kötöttek osztályos egyezséget arra, ho­gyan és kik használják az ingatlannak ezt, vagy azt a részét. Ebbe a használatba az is belefért, hogy ilyen, vagy olyan épületet emeltek. Az építési hatóság, meg az építési előírásbk „akkor” le­hetővé tették, így hát ma­radtak is ezek az állapotok „vadul”, hosszú évtizedeken keresztül. Manapság már egy háróm-négy ezer négyzetmé­teres telken húsz-harminc résztulajdonos rendelkezik tulajdonjoggal. A résztulaj­donosók között azonban töb­ben nincsenek már az élők sorában. Akik ..az egykori , szóbeli, osztályos egyezség alapján az ingatlan használatában maradtak, most már külön­böző családi kényszerek, de a földnyilvántartás rende­zése miatt is rá vannak szo­rítva. hogy ezt a tulajdonosi dzsungelt felszámolják. Igen ám. de hol kell elkezdeni eztaszétágazó munkát? Min­denekelőtt azt kell tisztázni, hogy hány hagyatéki eljárást kell lefolytatni, hogy min­den tulajdonos szerepeljen a nyilvántartásban. Ki kezdje, és hol ? Az természetes, hogy a je­lenlegi használóknak fűződik a legfőbb érdekük ahhoz, hogy a két. vagy legjobb esetben három szabályos építési telekre bontható —, akár épülettel, akár anél­kül —, de feltétlenül érté­ket jelentő ingatlan ne húsz- harminc-negyven tulajdonos nevén álljon. ' Igen ám, de az éljárási költségeket fedezni és egyáltalán a hagyatéki el­járás megindítását azoknak kellene vállalniuk, • akiknek rendszerint Igen kevés tu­lajdoni hányad juthat. Fel kell deríteni az örökösöket és ez is nagy munkát ad olykor, hiszen az ipari fej­lődés ezekből a községekből a fiatalokat negyvenöt után szétszórta. Amikor ezek a lépések már megtörténtek és minden jogos tulajdonos be­került a régi telekkönyv he­lyébe lépő ingatlannyilván- tartásba, következhet a rész- tulajdonjogosoknak az az egymás közti megegyezése, vagy‘vitája, hogy vagy egy mindent rendező nyilatko­zattal, vagy a közös tulaj­don megszüntetését célzó perben rendezzék jogaikat. Tudunk olyan esetről, amikor az egy generációval korábbi osztályos egyezségre még ma is jól emlékeznek — eléggé ritka eset, de már volt’ ilyen! — és nem volt vita abban, hogv az. aki az ingatlan használatában ma­radt, mit adott ellenértékűi annak, akinek nem jutott használat. Legtöbbször, fő­képp az osztályos egyezséget már nem ismerő generáció azt mondja, hogy az osztály­ról mit sem tudok, ha „az aláírásomat kérik”, fizesse­nek érte. Vagy még inkább: „miért szorgalmazzam én a hagyatéki eljárást, ami pénz­be kerül és , még utána in­gyen is adjam azt, amiért az állami illetéket megfizettem, a közjegyzőnek is az eljárá­sért, odautaztam az eljárás­ra, Munkaidőmet pazarol­tam” stb. Két legutóbbi panaszosunk­nak is azt ajáplöttuk az el-, beszélgetés folyamán, hogy a kellő, információk birtokában és az adatok pontos össze­gyűjtése mellett kezdjenek hozzá ehhez a rendezéshez, mert még így is számítaniuk kell arra, hogy „a Vagyon miatt” súrlódások lesznek a rokonok között. Akik ma már csak igen-igen távolról •és hazalátogatásból. meg családi beszélgetésekből is­merik egymást. F. A. Iíarapdálom. 53. Világhírű filmsztár. (Delon). 55. Visz- sza: státusz, állás. 58. Ebbe Keresztrejtvény Félreértés í 2 3 f, 5 8 7 Ő 9 » * tz 0 15 0 15 « 17 0 18 0 15 20 21 0, 21 © 23 m 24 25 m m 26 • 27 28 # 23 30 31 5i/C 0 32 33 34 0 35 0 36 37 38 0 39 • 40 VI tó tó m 44 • 45 46 0 m 47 0 48 49 # 50 Sí 52 0 53 54 SS 0 se m sr 0 S8 59 60 0 61 6Z 0 63 * | 6á 0 es II 67 T :X. .L ? Bélyeg­A Magyar Posta márciusi bélyegkiadási tervében több újdonságra számíthatnak a gyűjtők. Ezen időben ter­vezik a Bethlen Gábor err délyi fejedelem születésének 400. évfordulóját köszöntő 1 forint névértékű bélyeg kiadását! A bélyeg tervező­je Dudás László grafikus- művész. Az előrejelzések szerint márciusban 1 forin­tos bélveg jelenik meg a ti­hanyi alapítólevél keletke­zésének 925. évfordulója al­kalmából. A bélyeget Lég- rádv Sándor grafikusművész tervezte. A kép a levelet és a tihanyi apátsági templo­mot ábrázolja. Az I. Dtidre király által 1055-ben hár- tvára írt oklevél a tihanyi Btnedek-rendi apátság ala­pításáról szól. Az alapító le­vél a legrégibb hiteles és egykori magyar és latin nyelven megjelent szórvány nyelvemlék. A latin szöveg­ben 58 magyar szó és egy teljes mondat olvasható. — A továbbiakban e hónapban tervezik á Zombory Éva ál­tal tervezett gcramszentbe- nedeki úrkoporsót bemutató sorozat kiadását. A közép­kori faszobrászat e remeke jelenleg az Esztergomi Ke­resztény Múzeumban, látha­tó. A hársfából faragott re-' mekmű Garamszentbenedek- ről származik, innen is van az elnevezése. A Garam folyó mellett fekszik a kisközség, amelv az 1075-ben I. Géza király áltál alapított apát­ság körül alakult ki. A ko­lostor . belsejében ma is áll egy csodálatos gótikus templom. ★ S' A ..Mátra” Művelődési Központ Bélyeggyűjtő Köre 1980. március 10-én hétfőn délután 17 órától bélyeg- gyorscserét (bél.vegárverést) rendez a művelődési köz­pont I.' em. 3-as klubter­mében. Gyöngyös. Nemecz J. tér 3. ★ Tájékoztatás kiállítások­ról. Február 28-tól március 21-ig Prágában a Magvar Kulturális Központban ma­gvar bélvegekbő! álló kiállí­tás nvílik a két ország gvűjtői kapcsolatának erősí­tése érdekében. — Március G-tól 16-ig Genfben nemzet­közi motívumbélyeg-kiállí- tást tartanak MOTORPHI- LEX ’80 elnevezéssel. A ki­állításon főleg az autókkal és motorokkal kapcsolatos közlekedési témájú bélyege­ket mutatták be. — Az MSZMP XTT. kongresszusa hazánk ^elszabadulásának 75. évfordulóig tis7l°lotZre sorra é’-V^rnek a belelen'é- sek .kiállítások rendezéséről. K’állítás megrendezésére ke­rül sor. március 14—71. Bo. II. Rákóczi Ferenc bélyev- evűjtő kör: március 18—70. Bn. Hungária Mííanvagfel- dolpo7ó Váll. Köre: március eo—árjr’lis 6 Kaooci-g*-. T je­tinké Sándor Művelődési' Központ bélveanvűbő köre: március . 22-én délelőft 10 órakor az Egyesült Izzó nagytermében külföldi bé­lyegek árverése k“*-ül meg­rendezésre a MABÉOSZ szervezésében. (Budapest IV. kér. Váci út 77. sz.). Németi V. Solness építőmester, Nóra, A vadkacsa, Peer Gynt és más ismert színpadi művek írója, a norvég Henrik Ibsen egy alkalommal Rómában sétált. Megállt egy nagy pla­kát előtt, amelyet tömeg vett körül. Mivel szemüve­gét a szállodában felejtette, megkért egy embert: (függő­leges 14. és 12.). A férfi sajnálkozva válaszolta: (víz­szintes 1. és 29.). Vízszintes: 1. (Beküldendő). 12. NBY. 13, A legkisebb nyomdai be­tűnagyság (gyémánt). 15. Ausztria és az NSZK határ­folyója. 16. Izmos, 18. Zenés­táncos színdarab, névelővel. 19.' Kis növésű ló. 20: Sé­tány. 22. ..Esetlen” súgó. 23. Labdarúgókapus dolga. 24. Követője. 26. Kismacska. 27. Magyar Közlöny. 29. (Be­küldendő). Sl/A. Olasz, lu­xemburgi és svéd autók be- tűjele; 32. ‘bátumrag. 33. Tép, harapclál. 35, Az előző nap­ról való.. 36. Lak betűi. 37. Fővárosa Teherán. 39. Hír­közlő eszköz. 40. Labda né­metül. 41. Hiteget, 43. Léte­zik. 44. Vissza: vékony fém­lemez. 45. Sérülés, névelő­vel. 47. Piciny. 48. Láda' fe­le. 50. Régi fegyveres őr. 53. AB. 54. Névelő.,56. Föld­művelő eszköz. 57. ÁIS. 58. Helyhatározó névutó 59. Be­cézett férfinév. 61. „A” hal­kan szóló. 63. Gabonát ka­szál. 64. Tápláld. 66. Vissza: bőven áraszt. 67. Tenger Jugoszlávia és Olaszország» között. Függőleges: 2. Spanyolországi folyó. 3. Megyeszékhely. 4. OD. 5. Az USA Központi Hírszerző Ügynöksége. 6. Könnyű láb­beli. 7. Aludttejből válik ki. 8. Sün betűi. 9. Országos Tervhivatal. 10. Rádiócső. 11. Fogyasztaná. 12. (Bekül­dendő). 14. (Beküldendő). 17. Szervezetünk motorja. 19. Megyeszékhely. 21. Yétóztat. 23. Becézett férfi­név. 25. Megyeszékhely. 26. Kenyerecske. 28. Német Ká­roly. 30. Vissza: óhaj. 31. Bibliai férfialak. 32. Talpon levő. 34. Részlet, hányad. 36. Színművészünk (Flórián). 38. Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal (USA). 40. Fanyar almafajta. 42. Színültig. 44. Férfirokon (—’). 46. Régi gyalogos közkatona. 47. Névelős gyümölcs. 49. Női név. 51. Gyalázatos. 52. az irányba. 60. Suli. 62. Megelégelt. 63. Forradalmár költőnk volt. 65. Doktor. 67. Osztrák és norvég-autók be­tűjele. A február 22-i keresztrejt­vényünk helyes megfejtése: ,-.Megvillan a nap, hunyorint, / S íme, fehér hangján rá- béget a nyáj odakint”. ★ A helyes megfejtést be­küldők közül .sorsolással egy-egy könyvet nyertek: Karczagi Bernátné Kará- csond, Vas János Komló, Csombok Imréné Visznek, Tőkés "László Gyöngyös, Sza­bó Zoltán Füzesabony. A könyveket postán küldjük el. Ti fi A I MÜSORO^J ; Rióié KOSSUTH 8.37 kamarazene. 9.30 Me­lyik az az egy? 9.50 Lot­tósorsolás. 10.05 Hétszínvi- rág. 10.35 „Ö, nagy kerek kék ég..10.40 Operaárí- ák. 11.00 Örömök kertjé­ben, 12.35 Hétvégi panorá­ma.’ 13.57 A csavargók (ope­rettek). 14.44 Magyarán szólva... 15.10 Mai dalok. 15.28 Dominó. 16.05 Húszas stúdió. 17.09 Legszebb stú­diófelvételeinkből. 17.33 Láttuk. hallottuk. 17.58 Verbunkosok, 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Gustáv Le- onhardt csembalózik. 19.40 Zenekari muzsika. 21.15 Népdalok, néptáncok. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Mozart: D-dúr szonáta. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.18 Harminc perc alatt a Föld * körül. 9.50 Lottósorsolás. 10.00 Zenedélelőtt. 11.45. Táhczenei koktél. 12.33 Édes anyanyelvűnk. 12.38 Népi muzsika. 13.15 Nőkről nőkneíc.- 14.00 Kettőtől öt­ig. .. 17.00 Mindenki iskola ja. 17.30 Ötödik sebesség 18.33 Daljátékok. 19.12 Pop műhely. 20.00 Régi nóta. híres nóta. 20.33 Emberme sék. 21.32 Nyolc rádió, n'"úc dala.' 22.02 Nóták 22.-tO Francia madrigálok. 23.15 Operettrészletek. Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás 17.05 Kulturális körkép. Látoga­tás az egri Dobó István Múzeumban... Szerkesztő: Antal Magda — 30 éves va­. gyök. Részletek a musical­ből. 17.40 Emberek, utak. iárművek Füzesabony köz­lekedési helyzete... 18.00 Észak-magyarországi króni­ka (Mezőgazdasági szövet­kezetek elnökségi ülése — A B.-A.-Z. megyei Polgári Védelmi Parancsnokság ér­tékelte a sajtó- és propa­gandamunkát.) 18.25 Lap- és műsorelőzetes.. 8.05 Tévétorna. 8.10 Iskola- -tévé. 10.35 Tizen Túliak Társasága. 13.55 Fskolatévé (ism.). 16.35 A forrás (rö­vidfilm). 16.45 Természetba­rát. 17.05 Játék a betűkkel. 17.30 öt perc meteorológia. 17.40 Mindenki közlekedik. 17.55 „Amíg élnek dalla­mok”. 18.20 Felkínálom... 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A magyar dráma 30 éve. Ezer ép (tévéjáték). 21.20 Szemtől szembe. 22.00 Del­ta. 22.40 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Pozsonyi zenei hetek — 1979. 20.25 Mindenki köz­lekedik. 20.40 Természetba­rát. 21.00 öt perc meteoro­lógia. 21.05 Tv-híradó . 2. 21.30 Az éjszaka angyalai 1980. február 29., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents