Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

I A zene, a zene tudománya ma is sokakat foglalkoztat. A Í hangok rögzítése, a hangszerek fejlődése érdekes nemcsak a ma emberének, hanem az utókornak is. összeáliításuhk j a zene tudományának műhelytitkaiba kalauzolja el } olvasóinkat. jgg technika történetéi»«!! * Hangsebesség — Az első barométeres időjárás- jelentés — Hooke és a légnyomás — Nairne villa- nyozó gépe — Torziós mérleg Nairne villanyozó gépe (Fotó; Physikalisches Kabinett, Görlitz) o Az első hahgsebesség-mé- ■néseket az ágyú torkolattü- zének felvillanása és a dör­renés észlelése közti idő megállapítása révén végez­ték. Pierre Gassendi (1592— 1655) francia természetkuta­tó 330 évvel ezelőtt, 1650- ben az ágyú és a puska hangjával azt igazolta, hogy a mély és a magas hangok ugyanolyan sebességgel ter­jednek. ★ A légnyomás és az időjá­rás változása közti kapcso­latot Otto Guericke (1602— 1686), Magdeburg tudós pol­gármestere ismerte fel.. 1660. december 3-án látványos kí­sérletet mutatott be: néhány órával előbb egy vihar ki­törését jósolta meg. ★ További érdekes kísérlete­ket 'folytatott a légnyomás­sal Robert Hooke (1635—- 1703) angol fizikus és kémi­kus, aki Guericke légnyomás­kísérleti eredményeivel fog­lalkozott és azt állapította meg: hogy a levegő sűrűsé­ge arányos a ráható nyomós­sal (1660). Ennek alapján 315 évvel ezelőtt, 1665-ben a barométer segítségével el­végezte az • első magasság- mérést. •k Az elektromosság, illetve az áram különféle hatásait a XVIII. század végén fe­dezték fel. Ohm és Kirchhoff törvényei pedig lehetővé tet­ték az áram gyakorlati al­kalmazását. Ebben az idő­ben a legnagvob várakozás­sal az áramnak a gyógyá­szat céljaira való béállítésa felé *ekinteMek. Az egyik első ilyen célú eszköz Edward^ Nairme 200 évvel ezelő't, 1730-ban szerkesztett „vil- lanyoző gépe” volt. Coulomb torziós mérlege Az elektrosztatikus erő mérésére az ún. „torziós mérleg” szolgál (a „torzió”: csavarást, csavarodást jelent, a „torziós inga” egy felfüg­gesztett huzal elcsavarása és visszaesävarodäsa erején alapuló inga). Az első ilyen torziós mér­leget 195 évvel ezelőtt' 1785- ben Charles Aueustin Cou­lomb (1736—1806) francia fizikus, az elektrosztatika egyik megalapozója készítet­te el. A mérleg egy mutató­val (ábránkon 1-gvel jelez­tük) ellátott szerkezet volt, amelvhez egv elcsavarható, torziós huzal (2) kapcsoló­dott. Erre elforgatható fém- golvó (3) volt erősítve. A készülék alsó része légrit­kított tér volt. amibe egv másik fémeolvő (4) lógott, bele. Ez utóbbi — ha elekt­romos töltést adtak neki — az elfordulásra késztette a 3-mal jelzett fémgolyót. Az igv keletkezett elektroszta­tikus erő aztán leolvasha­tó volt (az 1-gyel jelzett ké­szüléken). Régi hangok megőrzése Nemrégiben ünnepelte a világ Edison híres találmár nyónak. a fonográf felfede­zésének a századik évfordu­lóját. Edison tízféle lehető­séget említett arra vonatko­zóan, hogyan képzelte el ta­lálmányának a hasznosítását: hangos archívum, zeneköz­vetítés, beszédek hiteles rög­zítése. nyelvtanulás, a vakok számára hangos könyv stb. Nos. a hangrögzítés lehetővé tétele, majd továbbfejleszté­se jóval 'túllépte ezt a prog­ramot. De azt is lehetővé tette a fonográf, hogy híres emberek hangja megmarad­jon az utókor számára. A muzeális értékű régi hangemlékek megmentése különleges technikai eljárást igényel. Érdekes módon a ré­gi, kezdetleges fém- és vi­aszhengerek, ha a tárolás közben nem sérültek meg, napjainkban is viszonylag jól lejátszhatók. Sokkal több munkát adnak viszont a ké­sőbbi. a maguk idején tech­nikai tökéletesítést jelentő lakk- és röntgenfilmlemezek. amelyek az évtizedek alatt deformálódtak, megkarcolód­tak. Ezeket először emulziós réteggel vonják be, ettől rö­vid időre kisimulnak, majd anyagukat átjátsszak mag­netofonszalagra. A szalagon tovább finomítják, megkísér­lik kiszűrni a mechanikus zörejeket Akadnak ,olyan régi. mechanikus eljárással' készült lemezfelvételek, amelyeket csak fatűvel lehet lejátszani,- s mivel a felve­vőgép fogantyúját emberi erővel tekerték, a fordulat­szám sem egyenletes, a le­mez hol gyorsabban, hol las­sabban forog. Hangrögzítő berendezés az 1900-as évekből, egy spanyol- országi kiállításon. ((MJl Külföldi Képszolgálat — KS) A kezdetleges fonográfhenge­reket és lemezfelvételeket az ötvenes évek elején felváltot­ta a magnetofonszálag. Ám a korszerű magnetofonsza­lag „élettartama” a szakem­berek megállapítása Szerint 15—20 év. Még ha nem is -nyúlnak a felvétélhez, a sza­lagra rögzített mágneses je­lekben olyan kopás tapasz­talható, hogy viszonylag rö­vid idő alatt használhatat­lanná válik. Mégis a ma világszerte hanghordozókon eladott ze­nének a felét már nem Edi­son barázdáiba vésik.' Az elektromágneses hangszalag, amelynek a feltalálása egyébként 1900-ban, a pári­zsi világkiállításon nagydíjat nyert, a piacon egyre inkább túlszárnyalja a lemezt. Nagyfokú hanghűség A milliószámra forgalom­ba kerülő hanglemezek több­sége ma már olyan hangmi­nőséget őriz. amit csak kor­szerű lemezjátszón leforgat­va, hi-fi minősítésű erősítőn felerősítve, több különféle, kiváló minőségű hangszórón megszólaltatva lehet mara­déktalanul élvezni. Nem árt tudni, hogy a hi-fi jelzés a high fidelity angol szavak rövidítése, jelentése: nagyfo­kú hűség. E széles körben elterjedt fogalom tehát 'azfa feltételt szabja, hogy a hang- felvétel lejátszására szolgáló berendezés a természetes hangzást megközelítve, nagy­fokú hanghűséggel adja vissza a lemezre, vagy sza­lagra rögzített zenei művet. A természethű hangzás visz- szaadásához ma már az is hozzátartozik, hogy a felvétel és a lejátszás térbeli hatása, sztereofonikus legyen. A lemezjátszóknál a hi-fi hangminőség eléréséhez mindenekelőtt a forgatás egyenletességét, rezgésmen­tességét kell. megoldani, ami nem könnyű feladat. A vég­letekig kifinotnított háng- visszaadást sokban befolyá­solja a mechanikai rezgése­ket villamos jelekké alakító hangszedő szerkezet, a pick­up minősége. A hangszedőt a lejátszókar vezeti végig a forgó hanglemez barázdáin: alakján, hosszán, anyagán ecvaránt sokat változtatott a ni”? nem szűnő korszerűsí­tés. Napjaink lemezjátszói­nak finoman kiegyensúlyo­zott lejátszókarján — a tű- nvomás nem lehet több 1.5-r- 2.5 g-nál — elektrodinami­kus pick-up, ül. s gyémánt- hegvű letapogató fut a feke­te lemez finom barázdáiban. A szakemberek véleménye szerint a nem is olvan távoli jövő lemezjátszói már nem tűs. hanem lézersugaras le- tanosatásúak lesznek, s meg­jelennek a 11.5 centiméter átmérőjű. 1.1 milliméter vas­tag minihanfflemezek. ame­lyeknek mindegyik oldalán egyórás sztereo-hangfelvétel lesz rögzítve. Elektromos órám a baktériumok ellen Sokféle élelmiszert ' . és gvógv.szert csomagolnak fémdobozba, amelvnek belső tatát műanyag fóliával von­ják be. A fólia megbízható védelmet nyűit arra, hogy a becsomagolt anyag ne érintkezzék a fémmel. Ah­hoz. azonban hogy a bakté­riumfertőzés* megakadá­lyozzák. a fólia felületét ste­rilizálni kell. A Szovjetunióban végzett kísérletek eredményeként megállapították, hogy na­gyobb frekvenciájú elektro­mos rezgés a rothadást oko­zó baktériumokat és gom­bákat elpusztítja, ha a felü­letet 12—15 000 volt ’ fe­szültség alatt tartják. Az ez­zel az eljárással végzett ste rilizálás a fólia kémiai é- mechanikai miajdonságait nem károsítja. Egy űj termék, a lengyel gyártmányú G—1100 Dániel típusú sztereo lemezjátszó. A hi-fi minőségű készülék elektrodina­mikus hangszedővel rendelkezik és nyomógomb nélküli, szenzoros kivitelű. Keresettségre számíthat a szocialista or­szágok hasonló gyártmányai sorában. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) M Ü műsorok: IÁI 110 KOSSUTH 8.27 A longjumeanu-i pos­takocsi. 9.00 Népi zene. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Schumann: Esz-dúr zongoranégyes. 11.05 Hárem a kislány (Daljátékrész, 11.43 Ragtime. 12.35 A vá­ros községei. 12.50 Zene­múzeum. 14.21 Szabadpolc. 14.51 Indulók fúvószene­karra. 15.10 Kóruspódium. 15.27 Litera-túra. 16.05 Ka­zinczy Ferenc válogatott művei. 16.15 "Népi zene. 16.40 'Király László: Tizen­két miniatűr. 17.07 A ma­gunk érdekében, a magunk védelmében. 17.32. A rádió- színház híradója. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 A pró­féta. 20.03 A zeneirodalom remekműveiből. 20.53 Népi muzsika. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Brahms. 23.16 Ivan Szusza- nyln (Operarészletek). PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 12.33 Nemzeti­ségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a Pécsi Körzeti Stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Daloló tájak. 14.00 Színe-java. 16.00 Tánczene. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. 17.3(f Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33, Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. 22.03 Népzenekedvelőknek. 22.33 Bécsi vér (Operettrészle­tek). 23.15 A dzsessz a 70- es években Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok félórája. Találko­zás a stúdióban ... Bemu­tatjuk a Borsod és Heves megyei KISZ vezetőit. Szerkesztő: Dobog Béla — Oscar Peterson triója ját­szik — Kollektív részvétel, kollektív felelősség ... Önodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magVaror- szégi krónika (ATITB.-A - Z. megyei Szervezetének tá­jékoztató fóruma Miskol­con — Dohányzás, • vagy egészség című program be­fejeződött akciójának ér­tékelése Egerben) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... S.00 Tévétorna, 8.05 Iskola­tévé. 14.50 Iskolatévé (Ism.) 16.20 Az éjszaka angyalai (Belga filmsorozat). 17.15 Tízen túliak társasága. 18.05 Telesport. 18.30 Zárszám­adás... 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kék fény. 21.00 Bertold Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti. (Népi komédia zenével, két rész­ben). 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 Korok művészete. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Rá­kos Sándor (Portréfilm). 20.45 Tv-hiradó 2. 21.05 Aszfaltdzsungel (Amerikai film). lt/öo. február 28., csütörtök * P I

Next

/
Thumbnails
Contents