Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

I Felelősséggel is egif@t«irfés5@i EREDMÉNYESEN zárult a XII. kongresszus előkészíté­sének az a szakasza, amely­ben párttagságunk megvi­tatta a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, ki­fejtette álláspontját a hely­zetértékelésben, a vázolt cél­kitűzésekben. A januári tag­gyűlések és a most véget érő járási, városi pártérte­kezletek fő jellemző vonása, hogy párttagságunk nagyfo­kú politikai érettséggel, meg­értéssel, tenni akarással fo­gadta és vitatta meg az or­szág, a társadalom, . munka- és lakóterületük és a párt helyzetével, a jövő felada­taival kapa sólatos kérdése­ket. A párt tagjai elismerés­sel méltatták a párt tevé­kenységét, a XI. kongresz- szus óta végzett munkát. Az állásfoglalások egyértelműen kifejezték azt az igényt, hogy a XII. kongresszus erő­sítse meg a fő politikai irányvonalat. Nehéz lenne megjelölni az irányelveknek azokat a pont­jait, melyek a leginkább le­kötötték a párttagság figyel­mét, hiszen valamennyi kér­désre nagyon élénk figyel­met fordítottak a vitában. A társadalompolitikai témákra csakúgy, mint a pártélettel összefüggő fejezetekre. Leg­feljebb arról lehet szólni, hogy az irányelvek egyes fe­jezeteinek vitáját a többitől* eltérően élénkítették bizo­Ahogy lakótelepeink, úgy a magánerőből épülő csalá­di házak is tájaink arcula­tát formálják, nemzeti va­gyonúnkat gyarapítják. Ezért nemcsak egyéni, hanem or­szágos érdek is, hogy a csa­ládi házak a környezetbe jól beilleszkedjenek, esztétiku­sán, gazdaságosan épüljenek meg, hiszen két-három ge­nerációt kell, hogy szolgálja­nak. A lakótelepi építkezések mellett egyre inkább előtér­be kerül a kislakásépítés. A Minisztertanács által meg­hirdetett második tizenöt éves lakásépítési programban félmillió kislakás elkészítése S2 irepel, melyet kedvező pénzügyi feltételekkel ösz­tönöz államunk. A lakosságot a kislakásépí- téshjz olcsó. tervekhez sze­retnék juttatni. Ehhez nyújt segítséget az Építésügyi Tá­jékoztatási Központi Miskol­ci Irodá ja, amely három me­gyét: Heves, Borsod és Nóg- rád megye lakóit látja el kislakásépítési tervekkel. Er­ről adott tájékoztatást ked­den délelőtt Miskolcon Mó­zes László, az iroda vezetője. Elmondta, hogy az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium olyan ajánlott terveket dolgoztatott ki a magánépíttetőknek, »amelyek az összes építésügyi, lakás­ügyi és egyéb hatósági elő­írásoknak megfelelnek. Ezek a kislakások oíyan szerkeze­ti elemekből építhetők fel, amelyek a TÜZÉP-telepeken beszerezhetők, kifogástala­nok, műszakilag megbízha­tók és gazdaságos anyagfel­használást tesznek lehetővé. Az egyedi terv készítésével szemben olcsóbbak, gyorsan beszerezhetők és az építési engedélyek kiadása megrövi­dül. Alkalmazásuk minden­képpen idő-, anyag- és pénz­megtakarítást jelent. Az ajánlott tervek körét, választékát az ÉVM folya­matosan fejleszti. A forga­lomban levő ajánlott csalá- diház-terveket két kataló­gusból ismerhetik meg az építeni szándékozók. Ezeket meg is vásárolhatják az Építésügyi Tájékoztatási Központ Miskolci Informá­ciós Irodájában. Összesen 135 tervváltozat­ból választhatnak az érdek­lődők. Sok a tetőtérbeépíté- ses változat, amely gazdasá­gos és esztétikus, valamint a lakás bővítésének legelőnyö­sebb formája. Lapunk mun­nyos közbejött események. A nemzetközi helyzet kapcsán erőteljesen megfogalmazó­dott a párttagságunkban a béke iránti vágy és annak a szándéknak határozott • tá­mogatása, hogy külpolitikánk elveinkkel, hazánk érdekei­vel összhangban aktívan se­gítse a szocializmus, a társa­dalmi haladás ügyét, a bé­kéért való harcot. A GAZDASÁGGAL, az életszínvonallal ‘és a szociál­politikai intézkedésekkel fog­lalkozó fejezeteket ugyancsak mindvégig élénk érdeklődés kisérte. Ezt tovább növelte az 1980. évi szabályozók megjelenése. Kiemelésre kí­vánkozik, hogy éppen ez a terület az, ahol szemlélete­sen érvényesült a pártalap- szervezetek szintjén is a po­litikai törekvés, hogy a XII. kongresszus munkájában a gyakorlati élet kérdései ke­rüljenek előtérbe. Ha valaki ugyanis figyelemmel kísérte a vitákat, azt tapasztalhatta, hogy párttagságunk túlnyo­mó többsége amikor a gaz­daság, az életszínvonal kér­déseiről szólott, ezt nem elvontan, országos összeha­sonlításokban tette, hanem a helyi tevékenység függvé­nyében. Az irányelvek vo­natkozó részeinek megköze­lítése végső soron azt tükrö­zi, hogy párttagságunk meg­értette az ország helyzeté­nek nagyon fontos kérdéseit, katársának kérdésére Mózes László elmondta, hogy az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium jelölése alap­ján Heves megyében a kisla­kásépítéshez kiemelt pénz­ügyi támogatást kapnak a hevesi, a füzesabonyi, a ká­li és a recski lakók. Ezeken a településeken a kislakás­építések a községek arcula­tának további fejlesztését se­gítik elő. Az egri városi tanács és az egri járási hivatal kö­zött 1974-ben született meg az a megállapodás, amely a megyeszékhely és a vonzás- körzetébe tartozó tizenhá­rom község — Andornaktá- lya,. Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát. Demjén, Felső- tárkány, Kerecsend, Makiár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szarvaskő — együttműködését alapozta meg. Az eltelt hat eszten­dő, ezen belül is az 1977- ben kötött új együttműködé­si megállapodás végrehajtá­sa során elért eredmények bizonyítják a közös tevé­kenység, a fejlesztés össze­hangolásának hasznosságát. Közelmúlt és jelen Az idén februárban elké­szült értékelő jelentés min­denekelőtt beszámol az V. ötéves tervre kitűzött fel­adatok megvalósításáról. Eszerint jelentős eredmé­nyek születtek az egyik leg­nagyobb gond, az ivóvízel­látás feltételeinek jobbá té­telében : két éve épült meg Ostoroson a községi vízmű, amelyet Eger vízvezeték-há­lózatára kapcsoltak. Légi fo­tók segítségével elkészítették a különböző szennyező for­rásokat feli áró környezetvé­delmi tervet. Az . üdülési lehetőségek bŐvitéc" érdeké­ben megkezdték a Laskó- völgyi víztározó építését, ta­nulmánytervet dolgoztak ki Szarvaskő és Almárvölgy. valamint az Egerszalók, Demjén környéki melegvíz­forrás mellett üdülőterület kialakítására. Egerben pedig megkezdték egy 220 szemé­lyes szálloda építését. és jól látja ebben a saját tennivalóit. Egyébként valamennyi ki­egészítésre és javaslatra el­mondható, hogy azokban a határozott tenni akarás, a cselekvőkészség, a párt poli­tikája iránti felelősség fo­galmazódik meg. A KONGRESSZUSI irány­elvek vitája az őszinteség, a nyíltság jegyében, a bizalom légkörében zajlott le. Nyil­vánvaló, hogy ez alkalom­mal is, mint a politikai élet­ben bármikor, adódtak olyan kérdések, amelyekben a tel­jes egyetértés nem rögtön alakult ki. Ez szinte termé­szetes, hiszen éppen ez a vi­ták lényege. Rendeltetése pe­dig, hogy megteremtse a né­zetazonosságot. Elmondható, hogy az irányelvek vitája jelentős állomása volt a párt­egység további erősítésének. Ez pedig értékét tekintve ugyanolyan súllyal jelentke­zik, mint az a sokirányú konkrét javaslat, melyet . a pártszervezetek fórumain a kommunisták tettek. A januári taggyűléseknek és a. pártértekezleteknek — mint közismert — egy má­sik feladatot is el kellett vé­gezniük : megválasztani az alapszervezetek titkárát, ve­zetőségét, a pártértekezlet küldötteit, a pártértekezle­teknek pedig a pártbizottsá­got és a megyei küldötteket. A választási munkák külön­böző fázisaiban, a jelölő bi­zottságok munkájában, a sza­vazás során messzemenően érvényesült a párttagság és a küldöttek akarata, a vá­lasztási rendszer és a párt­demokrácia elve. Párttagsá­gunk érettségére vall. hogy e párttisztségekre felkészült, alkalmas, egyéni életvitelük­ben is a követelményeknek megfelelő párttagokat állí­tott. NAPJAINK FELADATA, hogy az új alapszervezeti ve­zetőségek, és más párttiszt­ségeket viselők kialakítsák az egyes reszortfeladatokat, megismerjék, kidolgozzák a további munka fő irányait, szervezzék azok végrehajtá­sát. A későbbiekben pedig, kiegészítve majd a XII. kongresszus határozataival, sikeresen valósítsanak meg. Dr. Latos István Az áruellátás terén tovább javultak a kapcsolatok, ami többek között annak is kö­szönhető, hogy a környező községek a város mezőgaz­dasági termékekkel való még jobb ellátására töre­kedtek. De nagy segítséget jelentettek ebben az egriek­nek juttatott kertszövetkeze­ti területek az andornaktá- lyai, az ostorosi, az egerbak- tai, az egerszalóki és a ke­recsenéi határrészen. A megállapodás célul tűzte ki az együttműködés szélesítését a közművelődés­ben is. Ennek keretében konzultációkra, eszmecse­rékre került sor, s a közsé­gek művészeti csoportjai számos Egerben, tartott ren­dezvényen léptek fel. A kapcsolatok bővítésében fontos szerepe volt és van a Megyei Művelődési Köz­pontnak és a Megyei Könyv­tárnak. A klubtanácsok te­vékenységének összehango-. lása pedig a programok szervezésében, egyeztetésé­ben játszott jelentős szere­pet. Az egészségügyi ellátás­ban elsősorban a községek­nek van szükségük támoga­tásra. amit a városi tanács. egészségügyi osztálya meg is ad a hát; vént körzeti orvosi Ügyelethez és a nuormol-. szó irren dőléshez szükséges helyiségek biztosításával. A fentebb felsoroltak is indokolják a jelentés összeg­ző megállapítását: az együtt­működési szerződés elérte célját. Természetesen Eger és vonzáskörzete kapcsola­tainak fejlődéséhez nélkü­lözhetetlen az elkövetkező időszakok terveinek, elkép­zeléseinek kialakítása és is­Segítség Borsod, Heves és Nógrád megye lakóinak Miskolci tájékoztató a kislakásépitésről Mentusz Károly Az együttműködés jelene és jövője D megyeszékhely Jól kezdődött az év A Mátravidéki Fémművek­ben az elméit évben svájci gyártmányú, nagy teljesítmé­nyű aerosol" és tubusgyártó gépsorokat állítottak üzem­be Nemcsak a teljesítmé­nyük többszöröse a régiénél, de termékeik minősége is lényegesen jobb. Az elmúlt évben a kezdeti nehézségeken túljutottak, a betanulást követően az idén már nagyobb megrendelések­nek tettek eleget a sirokiak. Az idei év jól kezdődött, a havi terveket eddig . téljesí-' tették, s nőtt a tőkés export aránya is. Balázs Sándorné a nagy­teljesítményű tubusgyártó gépsor kezelője (jobbra) Az exportra induló aerosolpalackokat Tarjányi La.iosne cso­magolja (Fotó: Perl Márton) és vonzáskörzete merete. Ezt célozta a város és a tizenhárom helység ve­zetőinek részvételével nem­régiben megrendezett közös tanácskozás. A jövő Az itt ismertetett telepü­lésfejlesztési koncepció azo­kat a rövid, közép- és hosszú távú terveket tartal­mazza, amelyek ugyan a megyeszékhely fejlődését hi­vatottak biztosítani, de nagy hatással vannak a vá­ros vonzáskörzetéhez tarto­zó községek sorsának ala­kulására is. Közismert, hogy — völgy­ben fekvése miatt — terü­lethiány van Egerben. Ezért újabb családi házhelyek ki­alakítására a városban már nincs lehetőség, ehelvett a környező falvakban jelöltek ki telkeket, főként egriek­nek. Ugyanakkor a VI. öt­éves tervben szeretnék be­fejezni a Csebokszári-lakóte- lep építését, s várhatóan megkezdik a munkálatokat a Ti haméri-lakótelep kiala­kítására is. Fontos az is. hogy csak aznk jelentsenek be lakásigényt F-erbcn. akiknek a mecves-zS^beb'en van a munkahelyük.’ s be. költözécülr nac vnn indokéit Az ivóvi-rellá^ás gond iá* — amelv több községet, is érint — elsősorban az Eger­től délre fekvő vízm,ezö fel­tárása enyhítheti majd. En­nek tervein ielenles is dol­goznak a szakemberek. Az utcák, terek. közterületek rendben tartása, a szemét- szállítás megoldása is sok gondot okoz. Ebben a köz­ségek lakói példát mutat­nak, aminek mintájára a város vezetői azt szeretnék, ha a lakók maguk végez­nék a házak környékének szépítését. A zöldterületek növelésére pedig külön egri normatívákat dolgoztak ki. Nagy előrelépést jelent majd az egészségügyi ellá­tásban a 250 ágyas kórház és az új megyei rendelőin­tézet, amelyek közelében 350 négyzetméter alapterü­letű gyógyszertárat emel­nek. Tervezik még gyermek- fogászati rendelő létesítését is. A kereskedelmi fejlesztés során tekintettel vannak a községek lakosságának igé­nyeire is, a belvárosban két úi áruház épül. Tovább kell lépni a szociális ott­honok bővítésében is. A je­lenlegi elavult, korszerűtlen, felújításra szorul. Ezt az idén szeretnék elvégezni. A következő esztendőben pe­dig úi. 200 személves ott­hon építését kezdik meg. A sportéletben elsősorban a nagy haavománvokkal rendelkező úszás feltététel­nek javítását tervezik: a fe­dett uszoda felúiítását ta­vasszal kezdik meg. és vár­hatóan még az ősszel befe­jezik. Az e!kpr>zelé«ek kö­zött szerénél úszóiskola lé­tesítése. valamint pcv 50 mé+ot-es fedett uszoda meg- pní+Asc is. Az említett tervek, célok megvalósulása minden bi­zonnyal tovább erősíti Eger és a tizenhárom község együttműködését, kapcsola­tainak még szorosabbá válá­sát — ami a jövő szükség- szerű útja. (szalay) MAB Egészségügyi és kohászati szakbizottság alakult A Miskolci Akadémiai Bi­zottság (MAB) — amint ar­ról lapunkban korábban már hírt adtunk — meg­kezdte működését. A MAB, amely Borsod—Heves és Nógrád’ megyék tudós kuta­tóinak munkáját fogja ösz- sze, hozzákezdett szerveze­teinek kiépítéséhez, a kü­lönböző alap szaktudomá­nyoknak megfelelő szakbi­zottságok megalakításához. Az észak-magyarországi tudományos testület kereté­ben az elmúlt napokban el­sőként az egészségügyi szak- bizottság tartotta meg ala­kuló ülését. Elnöke dr. Pró- nay Gábor' az orvostudo­mányok kandidátusa lett, Heves megyei képviselőié­nek dr. Haraszty Antal kandidátust, az egri megyei kórház osztályvezető főor­vosát választották. Létre hívták ugyanekkor a kohászati szakbizottságot is, amely a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen tartotta alakuló ülését. El­nökévé ár. Simon Sándor akadémikust választották, Heves megyet a bizottság­ban dr. Szűcs László, a mű­szaki tudományok kandidá­tusa, tanszékvezető főiskolai tanár, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigaz­gatója képviseli. A kohásza-; ti szakbizottság három munkabizottságot alakított: metallurgiai, kohászati tech­nológiai, valamint anyag- vizsgálati csoportot. Jól telelt az őszi búza a Hátra alján (Tudósítónktól) A fejtrágyázással meg­kezdődött a munka a szán­tóföldeken. Áz időben és megfelelő mennyiségben ki­szórt műtrágya rendkívül fontos a tavaszi gyors nö­vekedésnél és fejlődésnél, hiszen az optimális táp­anyagellátottság a jó termés egyik alapja. A gyöngyös- solymosi „Mátra” Tsz-ben 100 hektáron végeztek az őszi búza műtrágyázásával. A —'20—23 °C-os hideg el­len megfelelő védelmet biz­tosított a hótakaró, jól telelt a gabona. A gyöngyösi Mátra Kin­cse Tsz '71 fi hektáron ter­meszt búzát, 100 hektáron már elvégezték a talajvizs­gálatok alapján a fejtrágyá­zást. A reggeli fagyot ki­használva végzik a munkát, hogy ne tegyenek kárt a növényállomány ban. Szurovecz János Awmwfy 1980. február 27., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents