Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 48. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 21., szerda Kádár János látogatása a Magyar Távirati Irodában Alkohol az öltöző­szekrényben B orsódzik . a hátam, valahányszor a Kal- cidur betonfagyásgátló fo­lyadék reklámját hallom. A néhány éve történt és megírt tragédiát idézi: egy üzemben az éppen aktuális névnap alkalmából poha- razgattak az öltözőben. Az­után kissé spiccesen ugyan, de ki-ki sietett a dolgára! A kis csoport egyik tagja azonban hamarosan úgy érezte, rá kell töltenie. Visszalopódzott az öltözőbe, s jól meghúzta az ott talált borosüveget. Amelyben Kal- cidur volt. A méntéktelen- ség az életébe került, a többiek rossz lelkiismere­tükkel fizettek a kalandért Az üzem megszigorította az ellenőrzést, de nem tüd- ni, hány napig tartott a buzgóság a tragédiát köve­tően. Vajon azóta is ellen­őrzik — legalább egy-egy szúrópróba erejéig —, nem kerül-e alkohol az üzembe? A munkahelyi közvéle­mény ugyanis meglehető­sen kétlaki alkohoiügyben. Szorgalmazzák ugyan a fo­gyasztást korlátozó intéz­kedéseket, de ezt valaho­gyan csak az üzem tálain kívül képzelik el kivitelez­hetőnek. Nemrégiben pél­dául érdekes levelezést folytatott egymással üzem és helyi tanács egy élelmi­szerbolt ‘szeszesitalárusítási jogáról. A bolt az üzem tő­szomszédságában lévén — mondták^ a gyár vezetői — valósággal csábít az italo­zásra. .. Az emberek ki- Szökdösnek műszak közben és behozzák az innivalót. De italt — hangzott a ta­nácsi. illetve kereskedelmi ellenvélemény — munka után is lehet vásárolni, né­hány üveg sört otthoni fo­gyasztásra. Nem beszélve a közelben lakó, ott vásárló háziasszonyokról, akik ta­lán szintén nem az alkoho­lizmus támogatása jegyé­ben szerzik be a család heti egy-két üveg borszük­ségletét. Köztudomású, hogy az üzemi balesetek jó részé­ben közrejátszik az ital. A már-már örökzöld megálla­pításban rejlő tanulságot azonban kevéssé szívlelik meg. A? is köztudomású, hogy a válások 50 százalé­kánál az egyik ok a szesz, az italozás, és hogy csak­nem 100 ezer gyermeket veszélyeztet a szülök alko­holizálása. Vajon mennyire ismert tények ezek az üze­mi közvéleményben ? Bizo­nyos, hogy nem eléggé. Er­re vall az a tény is, hogy még mindig ritkán kezde­ményez maga a munkahely elvonó kezelést. Pedig sok­kal kevesebb tartanivalója lenne ettől a gesztustól, mint a megfélemlített csa­ládnak, az iszákos család­főtől rettegő feleségnek. T ársadalmi szervezetek, • főként szakszervezeti bizottságok kötelessége len­ne kezdeményezni, példát mutatni az alkoholizmus elleni küzdelemben. Okos lépések megtételében, olyan légkör teremtésében, amely­ben nem történhetnének meg a Kalcldur-tragédiához hasonló esetek. Ilyen lég­kör azonban a mainál sok­kal szilárdabb munkafe­gyelmet kíván. £,. W. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a Magyar Távirati Irodába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kékedi György, az I. kerületi párt- bizottság első titkára és az MTI vezetői fogadták, majd tájékoztatták a száz évvel ezelőtt alapított hírügynök­ség munkájáról. Egyebek között elmondot­ták: az MTI központi ■ ro­vataitól, 19 megyei szerkesz­tőségétől, 23 külföldi tudó­sítójától és mintegy 70 külföldi hírszolgálati irodá­tól, fotóügynökségtől, sajtó­szervtől kapja folyamatosan a híranyagot. Az intézmény hazánk életéről öt nyelven folyamatosan tájékoztatja a nagyvilágot, s nyomdai úton 5.0 — napi vagy heti — kiadványt készít a hazai és a külföldi előfizetők számá­ra. A Központi Bizottság el­ső titkára megtekintette a Ilyen széles körben első ízben találkozott a sajtó képviselőivel Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A Parlamentben kedden tar­tott sajtótájékoztatóján az elmúlt esztendő tapasztala­tairól, a külkereskedelem idei feladatairól tájékoztatta az újságírókat, értékelte kül­gazdasági kapcsolataink ala­kulását. A részt vevő újság­írók nagy száma, s a kérdé­sek sokasága is mutatta: gazdasági életünk eredmé­nyeinek szinte összefoglalója volt ez a tájékoztatás. Hi­szen a gazdaságos termék- 'szerkezet kialakulása, az egyes ágazatok fejlődése, a minőség javítására tett erő­feszítések itt mind egyszer­re kerültek nagyító alá. Csak a jó, korszerű termé­ket lehet jó áron eladni. Országunk gazdasági éle­tében — ismert dolog — rendkívül fontos a külkeres­kedelem. Veress Péter ösz- szefoglalóan ezt mondta 1979-ről: külkereskedelmi áruforgalmunk passzívu­mának csökkentésében a tervezettnél is nagyobb eredményt értünk el. Jó esztendőt zártunk, s a ki­alakuló kedvező irányokat az idén is tartani kell, el­sősorban a megszerzett pia­cok megtartása a fontos. A határainkon túlra szál­lított áruk mennyisége 13 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a be­hozatal viszont 3 százalék­kal alatta maradt az 1978. évinek. Az export árszínvo­nala. átlagosan 4, az im­porté 5,6 százalékkal növe­kedett. Külkereskedelmünk, bea igen fontos és a jövő­külföldi adások szerkesztősé­gében a számítógéppel mű­ködő képernyős szerkesztési rendszert. A hírek, tudósítá­sok innen öt világnyelven kábelen, rádióhullámokon, illetve műhold közvetítésével jutnak el négy világrész csaknem száz országába. A vendégek ezután a hírügy- , nökség nagytermébe látoga­tok, ahol a belföldi, vala­mint a külpolitikai szerkesz­tőség tevékenységével ismer­kedtek. majd a telefotó- központot és áz MTI-fotó korszerű, színes technikára berendezett laboratóriuma­it keresték fel. Ezt követően Kádár János az MTI párt-, állami és tár­sadalmi vezetőivel találko­zott. Elismeréssel szólt arról a tájékoztató munkáról, amelyet a hírügynökség dol­gozói mind eredményesebben végeznek, s tevékenységük­höz további sok sikert kí­vánt. (MTI) ben is növekvő jelentőségű a szocialista országokkal ki­alakult kapcsolat. A teljes kivitelünk összege 282 mil­liárd forint, ebből szocia­lista országokba szállítot­tunk csaknem 163 milliárd értéket. Behozatalunk 309 milliárd forintot kitevő ösz- szegéből 165 milliárd forint értékű a szocialista ország­ból származó árucikk. A miniszter elmondta, hogy az elmúlt napokban befejeződtek a tárgyalások, s megkötötték az államközi egyezményeket a KGST-or- szágokkal. Bonyolultabb a helyzet a tőkés piacon, ám összességében optimisták le­hetünk : kitűzött céljaink megvalósítására az idén is biztosítottak a külkereske­delem lehetőségei. Sokakat aggaszt, hogy a nemzetközi helyzet feszültsége kihat a gazdasági kapcsolatokra is. Kereskedelmünket egyér­telműen za\&aró intézkedé­sek eddig még nem szület­tek, s a kapcsolatok bővíté­sére legjelentősebb tőkés partnereink hajlandóságot mutatnak. Az ország keres­kedelmi forgalmában egyéb­ként a tőkés partnerek kö­zül az NSZK-é a legnagyobb rész. Utána Ausztria és Olaszország következik. Az imnort csökkenésében nem elsősorban a központi elhatározások a döntőek. Az elmúlt évben a vállalatok önkéntes lemondásai, illetve az importot helyettesítő ha­zai alapanyagok biztosítása javított sokat a mérlegen. Munkatársunk kérdései több megyei vállalatunk, * így .például az egri Finom- szerelvcnygyár és a Neves megyei Tanácsi Építőipari Czinege Lajos kitüntetése MOSZKVA Kedden a Kremlben Leo­néid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanác.Ófe Elnökségé­nek elnöke átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdem­rendet Czinege Lajos had- seregtábornoknak, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének. A magas ki­tüntetést a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége a szovjet fegyveres erők és a Magyar Néphad­sereg közötti baráti kapcso­latok fejlesztésében, a varsói szerződés katonai szerveze­tének erősítésében szerzett érdemeiért 1979. szeptember 28-án adományozta Czinege Lajosnak. A kitüntetés átadásakor Leonyid Brezsnyev és Czi­nege Lajos méltatta a sok­oldalú magyar—szovjet együttműködést. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta a szocialista államok közössé­gének azt a törekvését, hogy gúzsba kösse a háború erőit, megőrizze és tartóssá tegye a békét a földön. Eze­ket a célokat megbízhatóan szolgálja Európában már csaknem negyedszázada a varsói szerződés. A megbeszélésen részt vett Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Vállalat gondjaihoz kapcso­lódtak. A miniszter válaszá­ban elmondta, hogy a sza­kosítási egyezményeket igyekszünk minden körülmé­nyek között betartani, hi­szen ez jelenti a KGST-beli kapcsolatok bővülésének le­hetőségét. Alaposabban meg kell vizsgálni azonban a jövőben, hogy a szocia­lista exportra kerülő áru­cikkek tőkés importhányada milyen mértékű, s ilyen módon is mérlegelni kell a gazdaságosságot. Szocialista kivitelünk tőkés importból származó alapanyag-tartalma átlagosan eléri a 13—15 szá­zalékot, sőt egyes ágazatok­ban ennél jóval magasabb is. A termelők és a külkeres­kedelmi vállalat együttmű­ködésével foglalkozó kérdés­re a miniszter elmondta, hogy fontos célkitűzés a külkereskedelmi szervezet korszerűsítése, a közös ér­dekeltségek megteremtése. A jövőben lehetővé teszik, hogy a termelő vállalatok vá­laszthassanak a termékeiket értékesítő külkereskedő cé­gek közül. A korrekt kap­csolat alapia az is, hogy minél pontosabb és gyor­sabb információt kaphassa­nak a gyártók a kereskedők­től. A recski beruházással kapcsolatban megtudtuk, hogy több külföldi partner­rel is elkezdődtek az üzleti tárgyalások: amerikai, japán, francia. NSZK-beli cégek is érdeklődnek. Döntés azon­ban egyelőre még nincs, itt is a fő szempont a gyors megtérülés és a gazdaságos termelés. ~ ~ Hekeli Sándor Magyar—olasz fórum Budapesten Az európai biztonság és együttműködés kérdéseit, a két ország kapcsolatait ezúttal nyolcadik alkalommal áttekintő magyar—olasz fórum kedden Budapesten megkezdte munká­ját. : ; Fontos cél: megtartani a megszerzett piacokat Veress Péter külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Silók az NSZK-nak A folyadéktartály összeállítása Az idén új termék gyártását kezdték meg a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet lakatosüzemében. Ez a sike­res melléküzemági tevékeny­ség fellendítette a termelő­szövetkezet exportját. Az NSZK számára évi egymillió nyugatnémet márkáért folya­dék- és cementsilókat készí­tenek a lakatosok. Aladi Ferenc és Ferenc János a méreteket ellenőrzi (Fotó: Szántó György) Megbeszélések az együttműködésről A Szovjetunió debreceni főkonzuija Egerben A február közepén lezaj­lott bemutatkozó látogatás •után I. I. Kraszarm, a Szovjetunió debreceni fő­konzulja ismét megbeszélé­seket folytatott a megye- székhelyen. Kedden — dr. Sipos Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának kí­séretében — a BM Heves megyei Rendőr-főkapitány­ságra látogatott, ahol Pá­linkás Ferenc r. vezérőr­nagy, főkapitány fogadta. Ezután I. I. Kraszarm az Egri Megyei Bíróság, illet­ve a Heves megyei Főügyész­ség vezetőivel — dr. Kovács Pállal és dr. Patkó Benjá­minnal — találkozott. A megyeszékhelyen ' foly­tatott megbeszélések után a főkonzul a poroszlói Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet kollektívájának munkájával ismerkedett, majd visszautazott állomás­helyére. PártmuEikások köszöntése Dr. Dabrónaki Gyulát, az MSZMP KB tagját és Pet­rák Ferencet, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosait, 40 éves párt­tagságuk alkalmából az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében Borbély Sándor, a KB titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A köszöntésen, amelyre kedden a KB székházában került sor, jelen volt Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. (MTIJ ti I t i

Next

/
Thumbnails
Contents