Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
IDILL ß Nagy Szent Bernát-hágó kutyái (Fotó: Zeit im Bild) Érdekességek mindenfelől A „bajang kulit” * »■ * -• Csíki László: Farkas András; Kit így szeretnek... Kit így szeretnek, annak nem szabad rossz bőrbe biíni. sem bánatokba — az egyenes legyen s mintha csak táncolva szememből kiforogna. Nem lophat ki apránként a létből a semmibe is elcsorgó tejed, öröm, mit máshol kell betöltened, sem testedből szakított gyermekek. Mit szeretek itt. ha te is elfogysz, akár a málnacukor a számban? Kiszereltem a testet tetőled. hogy így lebegsz most, lélekre vált-an? Mának nem jutott már énmiattam — belőled: hát nekem hagyd meg magad — Rossz bőrbe búni — már én is rossz vagyok —. kit így szeretnek, annak nem szabad. Vers a köznapi világból A köznapi világban, A szűk mindennapokban Mint a tudás, az érdek Alapvető szabályát Szavaljuk, hajtogatjuk: A termelés a közjó, A munka és az ember Már elválaszthatatlan, A gazdasági formák, A szükség és a törvény Minden fokon előír Fegyelmet és kötelmet Ma, holnap, mindörökre, A számok egybezárják A munka és a termék Egymásbanött hatását, S mjkor már a komolyság A józan egyszerűség Kifáraszt, mert a képlet Túl szürke, megszokott már. Bclénknyilall a kérdés: Hiszen minden cselekvést Egy gondolat előz meg. Vagy több, a gondolatnál Már ott kopog a döntés, A döntés már ítélet, Az ítélet legalsó. Legelső tételénél Tamáskodik a kétely: Miért? S ha a miért van, Már ott remeg az okság, És hogyha nő az okság, Kutatni kell, hogyan lesz Okos a néma sejtés. Amely igényt igényből Repít elő, ha tudja, Hogy nemcsak ö van itt már, Itt már sokan, elődök Ugyanezt végigélték S a döbbenést a sorrend Reánk is kényszeríti, S ha most megint leírom E végig gondolásom Izgalmát és keservét: A köznap és a munka Valóság, ám kegyetlen, Konok erkölcsi kérdés, A lét fontos szabálya. Nem gazdasági téma Csupán, a földi önzés, A szellem és a lélek Együttes tánca, néha Minden izmot felőrlő Találkozás a perccel, Ahol a cél, a mozgás Próbára vettetödik, Mikor a tér, a térség Kezünk közé kerülve Válik faggathatóvá: Mit, mért, hová tehetnénk? Humorszolgálat Valaha ő volt az egyetlen reménysége azoknak, akik el; kadtak a hóban. Napjainkra azonban a helikopter már helyettesítette. Ebből a két mondatból köny- nyen rájövünk arra. hogy' a Nagy Szent Bernát-hágó kutyáiról van szó. Bár ma már „munka nélkül vannak”, még mindig híresek, és még mindig tenyésztik őket a Nagy Szent Bernát- hágó mellett található szerzetesek irányítása alatt álló menedékházban. A bernáthegyi kutya, amelynek jellegzetességei szinte már legendásak (óriási mérete — néha több .mint 200 fontot nyom — bánié 'ehérrel . pöttyözött bundát ..visel,'’, óriási, négy- szögletes feje van, erős kötelességtudata, és utánozhatatlan képessége arra, hogy megtalálja a hóban elveszett. vagy eltemetett embereket!, tulajdonképpen századokig tartó tenyésztés ..eredménye”. A Nagy Szent Bernát-hágó mellett található menedékházban, amelyik kb. 8700 lábnyi magasságban helyezkedik el a svájci Alpokban, szerzetesek tenyésztették ki a bernáthegyi fajt. Pontosan nem lehet tudni, de feltételezések szerint a bernáthegyi Asszíriából származik. A rövid szőrű, rendkívül nagy méretű kutya először Caesar idejében jelent meg Svájcban. Az Alpokban kitűnően érezte magát, hiszen az itteni körülmények hasonlítottak szülőföldje körülményeihez. Mivel pedig nem tudott érintkezni más kutyafajokkal, rövidesen egy egészen különleges-és erős fajtává fejlődött ki. Az említett menedékházban először a XVIII. század közepén kezdték el a bernáthegyi tenyésztését, mivel ekkor nagy szükség. volt házőrző kutyákra: az útonálló -bandák ugyanis gyakran használták a Nagy Szent Bernát-hágót. Körülbelül ebben az időben történt, hogy a Nagy . Szent Bernát-hágó lett a legforgalmasabb összekötő út Svájc és Olaszország között. Ettől kezdődően a menedékházban már naponta nem kevesebb mint 400 személynek adott szállást és élelmet. A kutyákat arra is felhasználták, hogy velük forgattassák azokat a nyársakat. amelyeken a hús sült. A szerzetesek ugyanebben az időben kezdték kiképezni a kutyákat arra is, hogy 'elkísérjék ‘ őket azokra a mentő expedíciókra. amelyeket elveszett utazók felkutatására indítottak. A menedékház feljegyzései -tartalmaznak érdekes eseteket is. Megtörtént pél- ‘ dául, hogy egy kutya, miután megtalálta az elveszett utazót, addig nyaldosta, ameddig magához nem tért, és ezután, óriási testével utat vágva a hótorlaszokba, visszavezette őt a menedékházba. Máskor, amikor a kutyák úgy látták, hogy a megtalált utazóknak már jártányi erejük sincsen, a leghevesebb hóviharban is visszatértek a menedékházba. és elvezették a szerzeteseket a hóban szenvedőkhöz. Az egész világon elterjedt az a valós tény, hogy az Alpokban ezek a. kutyák csökkentették tulajdonképpen a félelmes „fehér halálok” számát. Valahogyan kialakult az a hagyomány, hogy a menedékházhoz tartozó legerősebb kutyát Barry-nek nevezték el. Az felső Barry (amelyiknek születése egybeesett Napóleon átkelésével) állítólag 40 embert mentett meg 12 év alatt. A XIX. században különböző járványok, és a beltenyésztés azzal fenyegetett, hogy kihalnak a bernáthegyi kutyák. Éppen ezért 1855-ben a szerzetesek átvettek néhány kutyát Stuttgartból. olyanokat, amelyek sikeresen „dolgoztak” a hegyi átjárókban és hasonlítottak a menedékházban felnevelt kutyákhoz. Az ajándékba kapott egyik kankutya azonban -hosszú szőrű volt, és amikor 1857-ben kiskutyák születtek, mind az öt hosszú szőrű volt. Ekkor még a kutyáknak nem is volt általánosan elfogadott nevük. A legkülönbözőbb elnevezéseken ismerték őket: „Mastiffs Alpins”, „Heilige Hunde” vagy például „Chiens-Barry”. 1862- ben azonban, amikor egy nemzetközi kiállítást tartottak az angliai Birmingham- ban, megszületett a kutyafajta . „hivatalos neve” is. Angliában hívták a kutyákat első ízben „bernáthegyieknek”. 1883-ban azonban már az egész világon hivatalosan is elismerték a „bernáthegyit”, mint svájci fajkutyafajtát. Mire azonban ez bekövetkezett, lassan már csökkenni is kezdett a bernáthegyi kutyák iránti kereslet. 1906- ban megnyitották a Simp- lon-alagutat, és ezt követően már nagyon kevés utazó vállalkozott arra., hogy gyalog kel át az Alpokon. a Nagy Szent Bernát-hágón keresztül. A telefon és a távíró alkalmazása hatékonyabb módszereket vezetett be a sürgős segítség hívására. A mikor pedig megjelent a helikopter, tulajdonképpen már meg is szüntette a bernáthegyi kutyák szükségességét. , Utoljára 1971-ben mentett meg egy embert bernáthegyi kutya. A menedékház 1974-ben meg is szüntette a kutyák mentőtevékenységre szolgáló kiképzését. Az árnyszínház — a „bajang kulit” — a színjátszás egyik legrégibb formája Jáva szigetén. Az indonézek között nagyon népszerű. A „bajang kulit” bábuit vékony bőrből vágják ki. A bábokat könnyű fehér lepel mögött mozgatják, amely eltakarja őket. A figurákat mindig kifestik és bevonják arannyal, annak ellenére, hogy a néző csak sötét sziluettjüket láthatja. Néha azonban nappal, függöny nélkül is játszanak bajangot és ilyenkor a néző látja a figurák rikító 'színéit. A bábokat mozgató karokkal állítják a szükséges pózba. A játékok témáját a Ramaja- na vagy a Mahabharaita eposzból merítik. Minden előadás témája lényegében azonos: a jó harca a rosszal. Csináld magad New Yorkban megjelent egy csoport, amely a Zene saját gyártmányú hangszerekre nevet viseli. A zenekar négy tagja maga készíti a hangszereket például konzervdobozokból, törött cserepekből, régi biciklikerekekből, összetört edényekből, műanyag- és öntözőcsövekből. A zeneműveket, amelyeket a csoport koncertjein előad, szintén a tagok szerezték. A hihetetlen hangzavart a közönség természetesen óriási lelkesedéssel fogadja. A kereskedő megkérdezi az autóvásárlótól: — Nos, hogy tetszik az új kiskocsija? — Megjárja, csak a láb. ujjamat szorítja egy kicsit! Silvia egy évig városban volt cselédlány. Amikor visszamegy a falujába, az egyik iskolai pajtása meg- kérdezi: — No. mit tanultál azoknál a városiaknál? — Illemet és jó modort — te marha barom! A feleség így szól jóvágású férjéhez: — Ö jaj, te megcsalsz! — De hiszen már százszor is megmondtam — mente. getőzik a férj —, hogy számomra csak egyetlen asz- szony van a világon! — Igen — zokog a féltékeny feleség. — Ez igaz, csak azt nem mondtad meg, hogy ki ez az asszony! Az alkalmazott így szól a főnökéhez: — Főnök úr. nyolc nap szabadsagot szeretnék, mert a nővérem férjhez megy. — De hiszen ehhez magának nincs egy egész hétre szüksége — így a főnök. —■ Dehogynem, főnök úr. hiszen a keresztelőn is ott akarok lenni! A bölcs sejk így oktatja a többieket: — Tudjátok, hogy minél kevesebb anyósom legyen, én világéletemben mindig csak nővéreket vettem feleségű I! ★ Schattenbergék szabadságon vannak, és nagy gyalogtúrákat tesznek, hegyen-völgyön át. t — Remek! — áradozik a férfi. —■ Az ilyen kiránduláson az ember valósággal újjászületettnek érzi magát— — Én is észrevettem, hogy újszülött vagy — helyesel csípősen a feleségé —: minden két órában ugyanis okvetlenül innod kell valamit... ★ A kis Beatrixot éppen fürdetik és Meike. a szomszédék négyéves kislánya, azzal az élénk érdeklődéssel szemléli a tisztogatás aktusát, amelyet a kislányok réges-régóta az ilyen ese- 'menyek iránt szoktak tanúsítani. Karján tartja félkarú, félszemű é$ egyébként is meglehetősen megviselt babáját. Meike jó ideig szótlanul elmerül a szem~ , lélödésbe és aztán megkérdi: — Mióta van tulajdonképpen bébitek? — öt hónap óta — feleli mosolyogva az anya. A kis Meike a babájára, pillant, végül csodálkozva kiált fel: — Hát ti bezzeg jól kar. bantartjátok! Egy szűk kis helyiségbe voltam bezárva, a rácsos ablakon tűi néhány csíkos ruhás ember sétált fel s alá idegesen. A homlokom csupa verejték volt, a térdeim összeverődtek a félelemtől. Még szerencse, hogy a feleségemnek sikerült meglátogatni ! Hozzám simult, mellemre ejtette a fejét és hüppögni kezdett. — Ne sírj — vigasztaltam —. lehet, hogy még minden jóra fordul. .. A lányunkra legyen gondod. A napokban azzal a harmadik bejáratbeli huligánnal láttam... Félek, hogy semmi jó nem lesz ebből az ismerkedésből. Frantisek Janura: A búcsú Az asszony még keservesebben rázendített, és szívem összes zorult. — Könyörgöm, nyugodj meg — mondtam remegő hangon, érezve, hogy nekem magamnak is kigördül egy árulkodó könnycsepp a szememből. — De ha... ha... — Nagy nehezen lenyeltem a torkomat szorongató gombócot, és így folytattam: — Ha nem térnék vissza. .. ne felejtsd el megnézni holnap a totó- szelvényt. A kony haszekrényben var a gombosdobozban És a kiskertünkbe: se feledd el lenye.s- ni a rózsákat... Lehet, hogy szükséged lesz egy csokorra a. . . a szomorú eseményre. .. De mégis reménykedem. . . Nem volt időm befejezni a mondatol. Kitárult az ajtó, és a szobába belépett két feketeruhás férfi. A feleségem hangos zokogásba kezdett. A bejöttek egyike az órájára nézett. és fojtott hangon így szólt: — Nagyon sajnálom, de az idő lejárt. Gyerünk. — Higgye el — suttogta a másik —, én megértem, hogy mit kell átélnie. .. E szavak kíséretében a nyakamba dobott egy zsinórt. A zsinóron vészjóslóan fityegett egy bírói síp. Többé nem néztem a feleségemre. A szurkolók füttykoncertje. dobogása és kiabálása köze- nef)e kifutottunk a futtballpályára. (A Krokodilból . fordította: Juhász László) Farkasmái — Farkasmály A Gyöngyös és Mátrafü- red között található határ- rész nevét idéztük meg közleményünk címében. Erre vonatkozólag lapunk hasábjain olvashattuk az a'ábbi szövegrészletet: „Számos turista eL nem tudja képzelni, mit jelent a Farkasmály felirat az árokszéli jelzőtáblán” (Népújság, 1979. dec. 9.). Azt is kevesen tudják, mi a név eredete, és mi lehetett a névadás indítéka: Először is arról szólünk. hogy ez a típusú helynév igen gyakori a magyar nyelvterületen. Gyöngyös környékén találkozhatunk ezekkel a megnevezésekkel-' is: Nyúlmál, Lencsemái, Rózsamái. Az sem véletlen, hogy a Tokaj környéki szőlőshegyek elnevezései között is gyakoriak az ilyen típusú tulajdonnevek: Mézesmái. Királyinál!/. Rókáinál. Barna- mfily, Melegmál, Ravaszmái stb. Az ilyen nevekkel a szőlőhegyek déli, délnyugati vagy délkeleti hatjait, oldalait jelölték meg. A sok napsütésben elhelyezkedő hegyoldal valóban megérdemli a Verömál nevet. Ezeknek az ismereteknek birtokában már választ adhatunk a címben idézett helynév mindkét tagjának az eredetét firtató kérdésre. A finnugor eredetű mái utótag a mell szavunk alakváltozata. Jelentése: a hegy melle, oldala, hasa. Régi szótáraink még pontosabban határozták meg használati értékét. „A Melegmál,; a Verőmái jelezi a szőlőhegynek hasát, oldalát, amelyet a déli napra düllyeszt”. A mái. szóalakból az 1 jésülésével keletkezett a mály alakváltozat, Ezért idéztük a címben mindkét változatot. A hegy mái összetételben szereplő mái cc mály másik jelentése: a prémesállatok hasa, a hast takaró prémbőr. Erre utalnak ezek a. köznevek: rókamái. farkasmái, hölgymái (menyétmál) stb. A földrajzi nevek etimológiai szótára című kitűnő kiadványban is olvashatunk a címben idézett helynévről. „Farkasmály: Gyöngyöshöz tartozó határrész. A magyar farkas állatnévnek és a mái cv) mály hegyoldal jelentésű szónak az összetétele". A szótár1 azt is hozzáfűzi ehhez az erédeztetéshez, hogy „egykor bizonyára farkasok látogatták ezt a helyet”. Dr. Bakos József t
