Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
mAGPEOLETAKJ AI, EGYESÜLJETEK! Mfinui riyiy fim aJLMJ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA iS A MEGYEI TANAGS NAPILAPJA „r XXXI. évfolyam. 28. szám iHiimiiHniniHHiniiHiinini» ÁRA: 1,60 FORINT 1980. február 3., vasárnap A jobb több is L assan finiséhez érkezik — bár a nagy fontosságú eseménnyel korántsem ér véget — pártunk XII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaverseny megyénk üzemeiben, vállalatainál és szövetkezeteiben ás. A brigádok ugyan még javában 'szorgoskodnak a pluszként vállalt feladatok teljesítésén, de a tavalyi munkájukkal a nehezén már túl vannak, vagyis vállalásaik nagyobb részét teljesítették. És nem is akármilyeh eredményekkel. Hosszan sorolhatnánk a fentieket bizonyító számokat, tényeket. Hogy mégsem tesszük, annak több oka is van. Az egyik: a verseny még tart, így a végelszámolásra még várni kell. A másik: a kongresz- szusi verseny számos vonatkozásban eltér a korábbitól. A legnagyobb különbség: e nagyszerű küzdelem újat teremtő közösségei elsősorban nem a több, hanem a jobb munkára adták szavukat. Ezen belül is elsősorban a mi- ; nőség javítására, az anyag- j gal, az energiával történő 1 okos gazdálkodásra, a termelési költségek csökkentésére, a munka hatékonyságának emelésére tettek ígéreteket. Akik szívtak már üzemi levegőt, azoknak aligha kell bizonygatni: az esetek döntő többségében többet sokkal könnyebb termelni, vagy előállítani, mint jobbat gyártani. Az utóbbihoz ugyanis kevés a korszerű technika,.a modern technológia, a lelkesedés és az akarat is. Ez a munka az említetteken kívül még ugyanúgy megköveteli a sokoldalú szakmai és politikai tudást, a nagyobb egyéni és kollektív felelősségvállalást, az igényességet, mint a feladatok tisztességes kiszabását és a jobb munka feltételeinek biztosítását. S hogy mindezek korántsem csak szépen csengő szavak, vagy „előre gyártott” elemek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Izzó gyöngyösi gyára. az egri Finomszerelvénygyár, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, a Csepel Autógyár egri gyára, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat, az Egri Dohánygyár, a Mátraalji Szénbányák, a Gagarin Hőerőmű és az UNIVERSAL Ipari Szövetkezet kollektívájának eredményei. Csak úgy tudtak a nehezebb kül- és belgazdasági körülmények között is eredményesen termelni, gazdálkodni az elmúlt évben, hogy a munkahelyi kollektívák, élen a szocialista brigádokkal, a mindennapos munkájukban is igyekeztek eleget tenni a jobb. az értékesebb munka követelményeinek. Vagyis rájöttek, megértették és elfogadták: a jobb egyben több is lehet. Koós József fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejliésérel 1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megvalósult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése alakult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyensúly javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készletfelhalmozás miatt — csökkent. Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel összhangban változott, a kivitel dinamikusan nőtt. A népgazdaság egészében a termelési szerkezet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek a munkaerőgazdálkodásban. Az élőmunka termelékenysége emelkedett, azonban a gazdálkodás hatékonyságának. javulása nem volt kielégítő. Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelményekhez. 1979-ben a megtermelt nemzeti jövedelem, az előzetes adatok szerint, meghaladta az 550 milliárd forintot. összehasonlító áron a növekedés 1—1,5 százalék volt, kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott, hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgazdaság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, . a tervnek megfelelően, elsősorban az export árualapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett. A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi felhasználás 1978-hoz képest összességében kb. 8 százalékkal csökkent. Értéke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésnél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött. A NÉPGAZDASÁG 1979. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓSZÁMAI Mnzőgasági termékek termelése 103—103,5 100 Egy lakosra jutó reál- jövedelem 102 100 A lakosság összes fogyasztása 102,5—103 102,5—103 A szocialista szervezetek beruházásai. milliárd forint 204—206 203 Ipar A népgazdasági terv az ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2,8 százalékkal emelkedett. A termelés alakulását befolyásolta az, hogy — a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi' kereslethez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen , korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet, minőség, az időnként akadozó anyag- — főleg importanyag — ellátás, a kooperációs kapcsolatok. A vegyipar 4,6 százalékkal növelte termelését. Az építőipar, a gépipar és az élelmiszeripar termelése 3—3,5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelkedett a kohászat termelése, a könnyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok _ fejlődése differenciált vo>l(. Jelentősebben a gépek és gépi berendezések gyártása, a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal). Az ipari termékek export értékesítése jelentősen, 11,9 százalékkal fokozódott. A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem rubel elszámolású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylatú export átlagosnál jóval nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volit a kereslet és e termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dollár viszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználáson belül a termelőágazatok vásárlásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE terv az 1978. év ( tény rkában Nemzeti jöv. 103—104 101—101,5 Ipari termelés 104 102,8 Országos építési-szerelési tevékenyséB 100 101 az 1979. évi az 19' *9. év termelé-s az 1978. év mennyisége 0/-ában Villamos energia. milliárd kwó 24,5 96.0 Szén, millió tonna Kőolaj, minió tonna 25,7 2.0 100.0 32,2 Földgáz, milliárd köbm. 6,5 88.7 Acél, millió tonna Hengerelt acél, 3,9 100,8 millió tonna 3,2 101,6 Bauxit rniiii i tonna 3,0 102,7 rimfüid, e/cr tonna 793,4 101,0 Alum in iiim-f élgyári many. ezer tonna 145,3 96,3 Tégla, milliárd darab 1,9 98,6 Cement, millió tonna 4,9 102,0 Műtrágya, hatóanyagban ezer tonna 1042.5 101,9 Növény véd öszer. hatóanyagban. ezer tonna Műanyagok, 23.1 102.7 ezer tonna Vegyi szálak. 294,0 138.2 ezer tonna 27,3 96,3 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai 13,4 102,1 termékek, folyó áron, milliárd forint 5,2 115,4 Televízió ezer darab 421,0 96,8 Hevesi alma Skandináviába A Heves megyei ZÖLDÉRT Vállalat egri ’ hűtőháza mintegy 150 vagon jonatánalma — nagy része a csányi és a füzesabonyi állami gazdaságokból érkezett ide — széndioxjdos bértárolását vállalta sl az ősszel. Az alma nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokban is keresett csemege, amelyet nagy mennyiségben exportálunk. A HUNGARO- FRUCT Vállalat a helsinki Twkkukaúppoje Ponimckatu- céggel kötött szerződést: az első kamionszállítmány a hét végen már el is indult a finn fővárosba. A jövő héttől további két szerelvényt indítanak még az északi államba Egerből. Tasi Mária és Füleki Balázsné csomagolja az almát — Még pár forduló a targoncával — mondja Kobnlák Sán-> dór —, és indulhat a hevesi alma távoli üticél.ja félé. (Fotó: Szabó Sándor) Kongresszusi napok, kongresszusi műszakok Heves megye üzemei is csatlakoznak Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, a Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárának Sziklai Sándor szocialista brigádja elhatározta, hogy a párt XII, kongresszusa és hazánk felszabadulásának jubileuma tiszteletére kongresszusi műszakot tart. Felhívással fordult az ország szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Megyénk üzemeiben azonnal visszhangra talál! ez a felhívás. Egri Finomszerelvénygyár: A szombat' reggeli munkakezdéskor az Egri Finomszerelvénygyár szocialista brigádjai brigádgyűléseken határozták el csatlakozásukat: vállalják, hogy március 22-én, a szabad Szombaton kommunista műszakot tartanak. Elsők között. a szerszámüzemi KISZ és Lenin brigád, a kompresszor gyárrészleg Lenin brigádja illetve a gyártásfejlesztési főosztály Auróra és Nyiko- lájev brigádja jelentette be csatlakozását. Mezőgép Vállalat: A Mezőgép Vállalat egri gyárának Jedlik Ányos többszörös aranykoszorús és a vállalat kiváló brigádja címmel kitüntetett szocialista brigádja is csatlakozását jelentette be — kaptuk a tájékoztatást. Simon Lajos brigád vezetőtől. A kollektíva tagjai elhatározták, hogy március 22-én kongresszusi és felszabadulási műszakot tartarjak, s a 420 perc munkájának bérét Eger gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére ajánlják fel. Ugyancsak a Mezőgép Vállalat horti gyáregységének Április 4. szocialista brigádja értesítette szerkesztőségünket arról, hogy rendkívüli brigádértekezletükön csatlakozásukról , határoztak. Dánta Mátyáá brigádvezető tájékoztatott arról, hogy egy kommunista műszakot tartanak a kongresszus1 és a fel-, szabadulási jubileum tiszteletére. A gyöngyösi járási pártbi-. zottságtól kapott ' tájékoztatás szerint egymás után er-i keznek a felajánlások az iparvidék üzemeiből. A Sziklai Sándor brigád felhívásához való csatlakozásukról értesítettek a Mátraalji Szén-, bányák Vállalat, a Thorez Külfejtést}» Bányaüzeni. a Gagarin Hőerőmű Vállalat brigádjai s érkeztek felajánlások Selypről, a cementgyárból és a cukorgyárból is. A termelőszövetkezetek közül a gyöngyöspatai és a markazi közös gazdaság brigádjai tettek felajánlást és csatlakozási szándékukról értesítették a Gyöngyös—do_ moszlói Állami Gazdaság kollektívái is, Ebből: színes tv ezer db 26,7 8^,1 Magnetofon, ezer db 344,3 127,4 Hűtőszekrény, ezer db 458,6 106,1 Mosógép, ezer db 21,8,8 98,0 Háztartási villamos forróvíztároló, ezer darab 168,0 91,5 Háztartási edénj% ezer tonna 8,1 90,9 Bútor, folyó áron, milliárd forint 10,8 107,8 Pamutszövet, millió négyzetméter 348,8 95,5 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 41,0 96,3 Cipő, millió pár 44,8 97,6 Csontos nyershús, ezer tonna 593,1 108,6 Fogyasztói tej, millió liter 797,7 101,9 Vágott baromfi, ezer tonna 160,7 102.7 Napraforgóolaj, ezer tonna 85.8 116,5 Sör, millió hektoliter 7.4 102,2 Liszt, millió tonna 1.3 100,1 Kenyér, millió tonna 0.9 99,6 Cukor, ezer tonna 497.4 100,3 A szocialista iparban foglalkoztatottak száma éves átlagban 1 660 600 fö volt. 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés tovább csökkent. Az ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős üzembe helyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának első üteme és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a de- áki bauxitbánya. Termel az új Bélapátfalvi Cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. IVjunkába állt a Taurus ( Gumiipari Vállalat mezőgaz'dasági abroncsot gyártó új üzeme. A tiszai kőolajfinomítóban elkezdődött a kőolaj-feldolgozás. A cukorrépa “feldolgozási idény elején átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cukorgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-ra. Megkezdte a termelést a Kaposvári Húskombinát új üzeme. (F oly tatás a 3. oldalon)
