Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! /Nsmwsm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 41. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. február 19.. kedd Púja Frigyes Japánba érkezett TOKIÓ A japán kormány meghívására hétfőn délelőtt négy­napos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A külügymi­nisztert, aki tárgyalásokat folytat japán kollégájával, Okita Szaburóval, fogadja Ohira Maszajosi kormányfő is. Púja Frigyes hétfőn felkereste Jasui Kent, a japán törvényhozás felsőházának elnökét, majd városnézésen vesz részt. (MTI) jgI pártértekezletekről jelentjük A HEVESI JÁRÁS Növekedett a párt tekintélye erősödött tömegkapcsolata A Két kongresszus közötti fejlődést bemutató kiállítással ismerkednek a küldöttek (Fotó: Szántó György) A hevesi járás 2380 kom­munistájának képviseleté­ben 110 küldött tanácskozott Misi Vilmos járási titkár el­nökletével a vasárnap meg­tartott pártértekezleten. A küldötteket a pártbizottság székházában egy szerény, de n)áis sokatmondó kiállítás fogadta, amelyen fotók, gra­fikák és a Népújság össze­gyűjtött példányai mutatták be a járás ötéves fejlődését. Az elmúlt öt esztendő gaz­dasági, politikai munkájáról, a társadalmi viszonyok és az életkörülmények alakulá­sáról szóló beszámoló — amelyet a küldöttek írásban megkaptak — és Szabó La­josnak, a járási pártbizott­ság első titkárának szóbeli kiegészítése, valamint a 16 felszólaló egyértelműen meg­fogalmazta: az eltelt öt év során jelentős eredmények születtek a járás életének, munkájának valamennyi te­rületén. Ezt erősítette meg Barta Alajos, a megyei párt- bizottság titkára is, amikor ismertette a felsőbb párt­szerv értékelését a járási pártbizottság ötéves munká­járól. Nem könnyű 43 ezer em­ber ötéves tevékenységéről, életéről, munkájáról, igé­nyeiről néhány gépelt olda­lon, vagy néhány óra alatt beszámolni. Csak érzékeltet­ni lehet azt az áldozatkész, szorgalmas és eredményes munkát, amelyet a kommu­nisták irányításával a járás lakossága végzett. A társa­dalmi viszonyok fejlődésének a legfőbb jellemzője a já­rásban az, hogy a munkás- osztály vezető szerepe, poli­tikai öntudata jelentős mér­tékben fejlődött ebben az egy évtizede még majd­nem teljesen mezőgazdasági jellegű járásban. Ma már a munkásság szemlélete hatá­rozza meg a dolgozók min­den csoportjának, rétegének gondolkodását, a szocializ­mus építésében való részvé­telét. A beszámolási idő­szakban tovább növekedett ^ ^£Z iparban és az építőipar­ban dolgozók száma, s ezen belül is a fizikai dolgozók létszáma. Mintegy 36 száza­lékkal 'nőtt az ipari Szak­munkások száma, elsősorban a jól dolgozó Finomszerel- vénygyár és a MEZŐGÉP hevesi gyáregységénél. Erő­södött a szövetkezeti pa­rasztság kollektív tulajdono­si szemlélet, a munkásoké­hoz ■ hasonlóan emelkedett műveltsége, képzettsége, po­litikai tudatossága. Sok szó esett az értelmi­ségről is, amelynek döntő többsége magáénak vallja a szocialista építés céljait, ki­emelkedő tevékenységet fej­tenek ki, örvendetes a ja­vulás a műszaki és a me­zőgazdasági értelmiség köz­életi aktivitásában, gond vi­szont egyes egészségügyi, jo­gi és alkal nazotti rétegek „beíélé fordulása”. A járás 320 kisiparosának többsége meg­találta helyét a szocializmus építésében. A nők — a ke­reső foglalkozásúak 40 szá­zalékát teszik ki — általá­nos és politikai műveltsége, aktivitásuk és közéleti tevé­kenységük az elmúlt évek alatt szintén nőtt. A járás ifjúsága aktívan részt vesz a gazdasági építőmunkában, a közéletben, eredményesen dolgozik, tanul. Mindezek után szinte ter­mészetesnek tűnik, hogy a gazdasági építőmunká és az életszínvonal alakulása meg­felel a, XI. kongresszus és az V. ötéves terv alapvető követelményeinek és az ér­vényben levő párthatároza­toknak. Az ipari termelés dinamikusan fejlődött, az üzemek közös vagyona 44 százalékkal növekedett. Az V. ötéves terv a járás ipari termelésének növekedését 33—35 százalékban határoz­ta meg, ezzel szemben az 1974-es termelési értékhez viszonyítva 61 százalékos a növekedés. A járás gazdasági életé­ben a, mezőgazdasági ter­melésnek változatlanul meg­határozó jelentősége van és lesz. A beszámoló és a hoz­zászólók is részletesen is­mertették azokat az ered­ményeket, amelyeket a he­vesi járás mezőgazdasága az elmúlt években elért. Né­hány példa: a termelési ér­ték 50 százalékkal, árbevé­tele 41 százalékkal nőtt a XI. kongresszus óta, s mind­ezt csökkenő létszámmal, a munka hatékonyságának nö­velésével valósították meg. Nőtt a tej- és a hústermelés, a sertéslétszám. Az eltelt időszakban az országoshoz hasonlóan fej­lődött a járás lakosságának életszínvonala. Csaknem 230 millióval nőtt a lakosság ta­karékbetétállománya, a bol­ti kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal, s eb­ben az időszakban majd 350 új lakás épült a járásban. Korszerűsödött az ivóvízel­látás, a kommunális és szol­gáltatási lehetőségek. Sok szó hangzott el a pártértekezleten az ideoló­giai és a művelődési munka tapasztalatairól is. Egyértel­műen megfogalmazódott: en­nek eredményessége döntő mértékben megnyilvánul az eszmei, cselekvési egység erősödésében, a közgondolko­dás alakulásában, a társa­dalmi célok megvalósítását segítő, a-ktív közéletiségben. örvendetes, hogy a párt kü­lönböző testületi, alapszerve­zeti tevékenységében mind­inkább a jelentőségének megfelelő helyet kap az ideológiai munka, s ezt a tevékenységet a korábbinál hatékonyabban, a politikai szükségleteknek megfelelően végzik. Részletesen elemezte a beszámoló — és a vitában is megfelelő helyet kapott — a pártoktatást, az oktatás- politikai határozat eredmé­nyes végrehajtását, a köz- művelődési tevékenységet, s elismeréssel szóltak azokról, akik e területen végzik munkájukat. Az eltelt öt évben a járás­ban tovább növekedett a párt tekintélye, erősödött a párt és a dolgozók kapcso­lata. megfelelően érvényesült a párt vezető szerepe. A párt lenini normái követke­zetesen érvényesültek, erősö­dött a pártdemokrácia és a demokratikus centralizmus. A párttagság döntő többsége isrrieri kötelességeit, jogait, teljesíti feladatát. Jelentősé­gének megfelelően foglalko­zott a pártértekezlet a párt­tagok magatartásával, a párt káderpolitikájával. a párt­építéssel. a társadalmi szer­vek. a tömeaszervezetek és a tömegmozgalmak munkájá­val is. A beszámolót és a felszó­lalókat hallgatva azzal le­hetne összegezni a pártérte­kezlet munkáiét, hogy az eltelt időszakban a hevesi járásban erősödött a párt vezető szerepe, növekedett a kommunisták aktivitása a párthatározatok végrehajtá­sában. És ez biztosíték a jövő feladatainak megoldásá- -ra is. A vita osszeíoglaíasa és a további feladatok meghatá­rozása után a küldöttek megválasztották a 43 tagú járási pártbizottság tagjait és a megyei pártértekezlet küldötteit. Ezt követően az új pártbizottság megtartotta első ülését, megválasztotta a végrehajtó bizottságot. A járási pártbizottság első tit­kára ismét Szabó Lajos, tit­kára pedig Misi Vilmos lett. A végrehajtó bizottság to­vábbi tagjai: Nagy Károly, a járási hivatal elnöke, Bá­lint Sándorné, a Finomsze­FÜZESABONYI JÁRÁS relvénygyár raktárosa, Ben- cze Béla, a hevesi nagyköz­ségi pártbizottság titkára, Gulyás Sándor tsz-elnök, Bakó Ferenc, az állami gaz­daság igazgatója, Nagy Sán­dor, a tarnaörsi termelőszö­vetkezet elnökhelyettese és Szász János, a Tiszai Erőmű Vállalat elektrikusa. A hevesi járás kommunis­táit a megyei pártértekezle­ten az alábbi 29 küldött képviseli: Ari János, Balázs László, Balogh János ifj., Báder Miklósné, Bálint Sán­dorné, Berta Joachimné, Bettembuk Lajos, Csepelyi Káoly, Csivincsik János, Gulyás Sándor, Hevér La­jos, Juhász Béláné, Juhász Lajos, Keresztessy Lászlóné, Kurunczi István, Magyar Sándorné, Marosi Istvánná, Misi Vilmos, Molnár György, Nagy Istvánná, Nagy'Károly, Pállai Ferenc, Pári József, Póka Józsefné, Somodi La­jos, Szabó Lajos, Szőregi Be- nedekné, Tari Anna, Zsutai Sándor. Papp János A kommunisták személyes helytállással mutatnak példát Nem csupán a kommunis­ták, hanem az egész járás lakosságának • munkájáról kell számvetést ’készíteni, és meghatározni a következő időszak feladatait — vázolta megnyitójában Antal Lajos, a füzesabonyi járási pártbi­zottság első titkára a vasár­nap megtartott, járási párt- értekezlet jelentőségét, a munka fontosságát. Elősza­vában köszöntötte a küldöt­teket és a meghívottakat, közöttük Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titká­rát, Szalay Istvánt, a me­gyei tanács általános el­nökhelyettesét és Mészáros Albertet, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkárát. Az előszó után a pártérte­kezlet megválasztotta az el­nökséget, a bizottságokat, és a pártértekezlet levezető el­nökét. A levezető eln.ök tisz­tére dr. Bocsi Józsefet, a fü­zesabonyi járási hivatal el­nökét választották. Ezt kö­vetően az elnök felkérte Antal Lajost, hogy a pártér­tekezlet írásban megküldött anyagához terjessze elő a szóbeli kiegészítést. A dokumentumok és a szóbeli előterjesztés megál­lapította, hogy a járásban ma már az előállított terme­lési érték 50.4 százalékát a/, ipair adja. Az ágazat az el­múlt évekre előirányzott ter­melési értéknövekedést túl­teljesítette, az állami ipar a termelését megkétszerezte, míg a szövetkezeti két és félszeresére növelte. A ter­melésnövekedés a piaci igé­nyekhez való jobb alkal­mazkodásból, a termelési szerkezet változásából, a ka­pacitások jobb kihasználásá­ból, az üzem- és munka- szervezés korszerűsítéséből adódott. Növekedett az egy­ségnyi állóeszközre jutó ter­melési érték is. Ez főképpen a termékek korszerűsítésé­nek, a belső tartalékok fel­tárásának és hasznosításá­nak az eredménye. Az em­lített időszakban javult a munkaidő kihasználtsága, és a felhasznált túlórák ’ará­nya csökkent. örvendetes, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti iparban ja­vult az értékesítési tevékeny­ség. *A kedvező eredmények el­lenére — tárta fel kritikusan a beszámoló — változatlan gondok akadályozzák a to­vábbi előrehaladást. Lassú az előrelépés a termelési szerkezet átalakításában, a szövetkezeti iparban a koo- •iperactós teraaekefe hoseaS--tá­von nincsenek szerződéssel fedezve, de probléma az is, hogy több gazdaságtalannak minősített termék kifuttatá­sa indokolatlanul elhúzódik. Probléma az is, hogy a já­rásban lévő nem önálló te­lephelyek kevés önállóság­gal bírnak. A járásban a másik fő ágazat a mezőgazdaság. A termelési érték majdnem fe­lét még ma is a termelő - szövetkezetek és az állami gazdaságok állítják elő. A mezőgazdaság az elmúlt idő­szakban a célul kitűzött ter­melésnövekedést biztosítani tudta, az évi növekedési ütem meghaladta a 4 száza­lékot. Örvendetes, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben javult a talajerő-gazdál­kodás, tökéletesedtek az ag­rotechnikai módszerek, és az üzemek egyre nagyobb mértékben alkalmazták a kutatási eredményeket. Ked­vező hatást váltott ki az iparszerű termelési rendsze­rek gyors térhódítása, amely egyben szemléletváltozást is eredményezett a gazdasá­gokban. A kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa termelése ma már komplex termelési. rendszerek keretében törté­nik. A mezőgazdasági üze­mek egyre inkább tökélete­sítik üzemi szervezetüket. A gazdaságokban egyre több a szakmunkás, és a magasan kvalifikált szakember. A növénytermelés a me­zőgazdaság össztermelés! ér­tékéből 42 százalékkal —az előirányzottnál valamivel ke­vesebbel rendelkezik. Az el­múlt években a búza átlag­termése a növekedés ellené­re sem érte el a tervezettet, de nem sikerült az előirány­zatot a kukoricából és a cukorrépából sem teljesíte­ni. Ez természetszerűleg meghatározza a jövő felada­tait is. Az állattenyésztés biztosít­ja a járásban a mezőgazda­ság termelési értékének 36 százalékét. Az elmúlt idő­szakban növekedett az egy tehénre jutó tejhozam, de az értékesítés is. A nagy­üzemek fejlődésén túlmenő­en jelentős eredmény, hogy tásban egyre nagyobb sze­repük van a háztáji gazda­ságoknak is. A sertéshús csaknem negyven százalékát a háztáji adja. A pártértekezlet beszámo­lójában megfogalmazódott, hogy a gazdasági eredmé­nyek mellett a járás lakossá­gának életszínvonala is — a lehetőségekkel összehang- ban — fejlődött. Az elő­irányzott ötszáznál 265-t.el több lakás épült. A munkás­ság és a parasztság reálke­resete nagyjából azonos ütemben nőtt. Bővült a víz­vezeték-hálózat, javultak az egészségügyi ellátás feltételei. Gond azonban, hogy a la­kosságnak a szolgáltatások iránti igényeit az ipari szö­vetkezetek és a magánkis­iparosok csak részben tud­ják kielégíteni. A beszámoló rámutatott arra, hogy az elért eredmé­nyekhez hozzájárult, hogy a párttagság eszmei, tudati színvonala az elmúlt idő­szakban sokat fejlődött. Fo­kozódott az ideológiai kér­dések iránti érdeklődés, az aktív közéleti magatartás egyre jelentősebbé tényezővé vált. Az agatációs munká­ban az alápszervezetek, párt­(Folytatás a '3, oldalon) * I % Az értekezlet küldöttei (Fotó: Szántó Györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents