Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
1 * A HEVES MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG HÍRADÓJA * 1980. február Hz élethez jobban igazodva Elmúlt évi munkánkról, ez évi feladatainkról A II. világháború befejezése óta eltelt 35 év olyan hosszú idő volt, hogy még az idősebbeknél is feledés homályába merültek azok a szörnyű pusztítások, melyeket a háborúk eredményeztek. A II. világháborúban a történelemben addig nem ismert pusztító eszközök kerültek alkalmazásra, mérhetetlen szenvedéseket okozva a részt vevő országot; népeinek. A közel 50 milliós veszteség /jól érzékelteti, hogy a világháborúk történetének eddig legpusztítóbb háborújáról volt szó. Bár ezt nagyon sokan felejtjük, ezért szükségessé válik, hogy a megnövekedett technikai fejlettségi színvonal mellett egy kicsit a figyelmet ilyen kérdésekre ráirányítsuk. A technikai forradalom nemcsak a tudományban, az élet különböző területein jelent előrelépést, hanem nagyon sok esetben lényeges előrelépés mutatkozik a hadi- technikai eszközök fejlesztésében. korszerűsítésében. Ez természetszerűleg azt jelenti, hogyha a II. világháború pusztítását, mérhetetlen szenvedését a jelenlegi pusztító viszonyszámokkal kellene kifejezni, szinte ösz- szehasonlíthatatlanul magasabb élet- és vagyonvesz- teségek következhetnének be. A termonukleáris fegyverek felhalmozottsága, a vegyi, és biológiai fegyverek nagy mennyisége túl az emberi élet pusztításán az anyagi javak szinte teljes pusztulásához is vezethetnek. Addig amíg a különféle úgynevezett hagyományos robbanótöltetek felrobbantása következtében megszámlálhatatlan emberi élet pusztulása és még több traumás sérülés következett be, addig a korszerű viszonyok között alkalmazott fegyverfajtákkal láthatatlan hatások is előtér- bé kerülnek, természetesen kombinált sérülésekkel együtt. Ez csak az egyik oldala a kérdésnek, a másik oldala abból adódik, hogy míg korábban a falvak, városok építkezései struktúráját is alapvetően a földszintes, vagy egy-két szintes házak és téglaépítmények jellemezték, addig ma falun és városon egyaránt többszintes és nagyon sok esetben az előregyártott vasbeton elemekből összeszerelt építmények gyári, üzemi csarnokok épülnek. Ez azt is jelenti, hogy addig míg: a földszintes házak esetében a meglevő keskeny utcák és az ebből következő romha-' tár lehetővé tették a mentés megszervezését, eljutottak az óvóhelyhez, az emberekhez, és gyors elsősegélyt tudtak nyújtani, addig ez a jelenleg alkalmazandó . építkezési struktúrával komoly gondot vet fel. Mindezeken csak úgy tudunk változtatni, ha megfelelően felkészülünk a legszükségesebb tennivalók ismeretéből és azok gyakorlati alkalmazásából. Ha a polgári védelem célját, rendeltetését nézzük — a teljesség igénye nélkül — el lehet mondani, hogy a legfőbb célkitűzés a lakosság, az üzemi dolgozók védelme, a különféle vagyontárgyak mentése (műkincsek, stb.) és az elemi és egyéb ipari katasztrófák, csapások bekövetkezése után a mentő, mentesítő és halaszthatatlanul Szükséges helyreállító munkákban való részvétel. Sokan felvethetnék a kérdést, ha békés célkitűzéseinket hirdetjük, akkor miért szükséges az ilyen irányú felkészítés. Éppen ezért alaposan kell vizsgálni, elemezni ezt a kérdést. A meglevő technikai fejlettségi színvonal mellett, a hatalmas mennyiségi vegyi anyagok (műtrágyák, műanyag alapanyagok) gyógyszer alapanyagok stb., valamint a különféle üzemekben bekövetkezhető balesetek, ipari katasztrófák, elemi csapások következményeinek a felszámolásában való hathatós részvétel is kötelezően ezt írja elő részünkre. De azt is tudni kell, hogy az imperialista hatalmak kül- és katonapolitikájában érezhetően megrtpvekedett a jobboldali, szélsőséges csoportok befolyása, ennek következtében fokozódott agresszivitásuk. Ez elsősorban arra irányul, hogy megbontsák és a maguk javára fordítsák a kialakult erőviszonyokat. Nap mint nap tapasztalhatjuk, — hogy az imperializ- mus stratégiája, célkitűzése változatlan: a szocializmus erőinek visszaszorítása, megsemmisítése. Ezek a felkészítések tehát' nem önként vállalt feladatok, , hanem az élet és más által ránk kény- szerített. saját életünk, anyagi javaink védelme érdekében megkövetelt, feladat. Életszínvonalunk növelése, és a különféle beruházások megvalósítása mellett anyagi lehetőségeinket is figyelembe véve differenciáltan kell felkészíteni dolgozó népünket azokra a feladatokra, amelyek egy valamilyen okból kialakult kárterületen a mentő, mentesítő és halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák végzésében elengedhetetlenül szükségesek. Természetes, hogy a felkészítés nagyon sokoldalú. Másképp kell tevékenységünket megszervezni egy földrengés esetén, egy vegyi üzemben bekövetkező ipari katasztrófánál, egy árvíznél stb. A sokoldalú felkészítés tehát túl a sokrétűségen differenciált felkészítést kell hogy feltételezzen. Alapvető kérdésekben egy kárterületen az elvégzendő feladatoknál az általános elvek szinte azonosak, azt minden vezetésben és irányításban részt vevőnek ismernie kell ahhoz, hogy tevékenységét úgy szervezze meg —, mind a parancsnokságok és törzsek részére, mind a következmények felszámolásában részt vevő erők részére —, hogy az minél kevesebb energiaráfordítással, minél rövidebb idő alatt eredményre vezessen. Elsődlegesen az emberi élet megóvása^ megmentése érdekében. A polgári védelem 1979. évi feladataiban is ezért lényeges kérdés volt a polgári védelemmel hivatásszerűen foglalkozó tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak, valamint a függetlenített és nem függetlenített üzemi törzsparancsnokok felkészítése, továbbá a szakszolgálati alegységek parancsnoki és törzsállománya, illetve az önvédelmi szervezetek parancsnoki állományának felkészítése. Ez a különféle területeknél más és más kérdésekre korlátozódott, alapvető elvként szem előtt tartva az általános elveket. A MEGYEI POLGÁRI VÉDELMI PARANCSNOKSÁG, szakszolgálatainak, önvédelmi szervezeteinek parancsnokai, törzsei és a beosztott állomány kiképzése, a munkaviszonyban álló dolgozók differenciált és a munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítése az elöljáró polgári védelmi, illetve aj minisztériumi, főhatósági szervek által kiadott intézkedések alapján került megszervezésre és végrehajtásra. Fő célkitűzéseink között szerepelt a parancsnokok és- törzsek vezető, irányító készségének növelése. Jelentősen előre léptünk — a korábbi évek eredményeire alapozva — a harckészültség magas színvonalon tartásában. A kidolgozott tervek és követelmények. valamint a gyakorlat alapján a kérdéssel foglalkozó — elsősorban vezető — állomány megismerte, illetve továbbfejlesztette ismereteit tervezési, szervezési, és irányítási kérdésekben, az alegységek gyakorlati foglalkozásának megszervezésében és levezetésében. A PARANCSNOKI ÁLLÓ MANY FELKÉSZÍTÉSÉNÉL — túl az elméleti ismereteken — összekapcsoltuk a tevékenységet az alegységek gyakorlati kiképzésével, módszertani foglalkozásokkal, amelyek eredményesnek bizonyultak. Pozitív eredményekről számolhatunk be a megyei élelmiszer-ellátó, egészségügyi, és a műszakimentő óvóhely szakszolgálatok parancsnoki állományánál a foglalkozások előkészítésében és levezetésében. Jelentős és szép eredményeket értek el a különféle alegységparancsnokok felkészítésénél* a megye városaiban, és járásainál. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kiképzések. felkészítések megszervezésénél hiányosságok nem tapasztalhatók. Ezek felfedése, megállapítása is pozitív, mert megmutatja azt az irányt, amelyet ez évben követnünk kell ahhoz, hogy az ötéves terv időszakára előírt polgári védelmi feladatokat eredményesen végrehajthassuk és ezzel megfelelően megalapozzuk a 6. ötéves terv ilyen irányú feladatait is. A SZAKSZOLGÁLATOK BEOSZTOTT ÁLLOMÁNYA, az alegységparancspokok vezetésével gyakorlati foglalkozás, valamint komplex gyakorlatokon az elmúlt évekhez viszonyítva is tovább fejlesztette szakfeladataival összefüggő tevékenységét a mentő, mentesítő, halaszthatatlanul szükséges helyreállító munkák végrehajtásában. Pozitívan . értékelhetjük, hogy bár nem minden területen és nem hosszú időben, de munkájuk egy részét a különböző rendszeresített védőeszközökben hajtották végre. Ugyanakkor ezen gyakorlatok elé egy olyan célkitűzést is meghatároztunk, amellyel megítélésünk szerint mindenki maximálisan egyetért. A gyakorlatokat tervező, szervező törzseknek úgy kellett előkészíteni, és az alegységeknek úgy kellett végrehajtani e feladataikat, hogy az minden körülmények között balesetmentesen és túl a bekerülési költségen népgazdasági hasznossággal záruljanak. Elmondhatjuk, hogy á szakszolgálatok és üzemi önvédelmi szervezetek által tervezett és Végrehajtott gyakorlatok a célkitűzéseinknek megfelelően, balesetmentesen kerültek végrehajtásra, és ez nagy eredmény. Ezen túlmenően az is megállapítható volt, hogy a megye különböző területein végrehajtott gyakorlatok a polgári védelmi feladatok csorbítása Mentési gyakorlat nélkül mintegy 2 millió forintos értékben népgazdasági hasznosságot eredményeztek. Ebben élenjártak Eger város üzemei, és a selypi medencében levő üzemek, valamint a Thorez Bányaüzem vezetésével végrehajtott üzemi önvédelmi szervezetek gyakorlatai. Sajnos az alegységek felkészítésében azt is meg kell mondani, hogy nagyon sokfelé tapasztaltuk még az elméletieskedő foglalkozásokat. amelyekre a következő években jobban oda kell figyelni. Az eredmények és a meglevő hiányosságok mellett következtetésként megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva a kiképzés megszervezésében és végrehajtásában jelentős előrelépés van, ez azonban még nem elegendő az élet által is elénk állított követelményeknek. Ezért már az 1980-as évben úgy kell megszervezni tevékenységünket — függetlenül az alárendeltségi viszonytól —. hogy mind a parancsnoki állományt, mind az alegységek személyi állományát következetesebben kell felkészítenünk és el kell érni, hogy az alegységek kiképzésénél a gyakorlati képzés legyen a meghatározó. AZ 1979. ÉV FELADATAI KÖZÖTT SZEREPELT A MUNKAVISZONYBAN álló dolgozók differenciált felkészítése is. Megállapítható, hogy a munkahelyi vezetők felkészítését az üzemi, vállalati, mezőgazdasági, termelőszövetkezeti polgári védelmi parancsnokságok az előző évben megtartott felkészítésre alaoozva hajtották végre.. A felkészítésnél figyelembe vették a technikában, munkaeszközökben. gépekben beállt változásokat, melyek alapján konkretizálták a dolgozók differenciált felkészítéséhez szükséges polgári védelmi tematikát. A felkészítést balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatással együtt tartották. Pozitívumként értékelhető, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva egvre több üzemi polgári védelmi parancsnokság törekedett áz önvédelmi alegységek kikén- zésével együttesen felkészíteni dolgozóit a polgári védelmi tevékenységeik végrehajtására. LÉNYEGES KÉRnESNEK TARTOTTUK AZ ELSÜLT évben azt is, hogy a munka- viszonyban nem álló lakosság is megismerje az elemi csapás, az ipari és egyéb katasztrófa, vagy más egyéb esetben végrehajtandó feladatait, hogy magabiztosan tudjon tevékenykedni és a segítségnyújtásban eredményesen í’észt venni. Ezt elsősorban a Heves megyei Népújságban a havonta megjelenő PV-híradóban, a televízióban a „Nyugalmunk érdekében” ... sugárzott műsor, és a megye filmszínházaiban kísérőműsorként vetített különböző témájú polgári védelmi filmekkel segítettük. Ennek megfelelően 1979. évben a lakosság megismerte különböző veszély- helyzetekben : a lakóházi tüzek oltásának módszereit, eszközeit és a magatartás szabályait, feladatait járványos állatmegbetegedés esetén, illetve a neutronfegyver hatása elleni védekezés lehetőségeit. Eredményesnek bizonyult a fegyveres erők napjára megrendezett kirakatverseny is, mert a megye lakosságának nagy százaléka tekintette meg, ahol vizuálisan is érzékelhették az élelmiszerek védelmével, megóvásával. felhasználásával kapcsolatos kérdéseket. Ha kismértékben is, de sikerült az iskolákban is a , megfelelő segítségnyújtás a különféle honvédelmi ismeretek oktatásában, amelyben 1980-ban és a további években lényegesen előbbre kell lépni. Következtetésként megállapíthatjuk, hogy az előfordult és meglevő hiányosságok ellenére az 1979-es kiképzés a célkitűzését elérte, eredményes volt. Jó alapot szolgáltatott a parancsnoki állomány magasabb szintű továbbképzéséhez, a beosztott állomány szakfeladatainak jártasság szinten való végrehajtásához, a dolgozók differenciált gyakorlati felkészítéséhez. Mindezen tevékenységek, eredmények és hiányosságok elemzése azt a feladatot állítja elénk, hogy az 1980-as évben feladatainkat körültekintőbben, tervezettebben. nagyobb követelménytámasztással és jobban az élethez igazítva szervezzük meg és hajtsuk végre. Ez minden szintű vezetőnek elsőrendű feladata. Ezzel pénzben ki nem fejezhető értéket, az emberi életet lehet menteni és komoly anyagi károktól mentesülhetünk. Az 1980-as év feladatait épp ezért az alábbiakban határozhatnánk meg: Az eddigi eredményekre alapozva lényegesebben előbbre kell lépni a parancsnoki, vezető állomány, a törzsek kiképzést és feladatvégrehajtást előkészítő, tervező, szervező és irányítókészségének növelésében. Az eddig elért jó döntések meghozatala mellett a különböző intézkedések kidolgozásában és a végrehajtókhoz váló időbeni eljuttatásához is meg kell keresni a lehetőséget. Fontos feladatként jelentkezik az' alegységek gyakorlati kiképzésének megszervezésé, az üzemi dolgozók, a munkaviszonyban álló és a munka- viszonyban nem álló lakosság további eredményes felkészítése is. KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGGEL KELL FOGLALKOZNUNK az általános- és-^; közép és a felsőfpkú tanintézetek hallgatóinak felkészítésével is, akik befejezve tanulmányaikat, majdan munkahelyi vezetőkként szervezik, vezetik a polgári védelmi felkészítést. Kiemelt jelentőségű feladatként kell értékelnünk és szem előtt tartanunk 1980. II. félévében végrehajtásra kerülő járási, városi polgári védelmi gyakorlat előkészítését és lefolytatását, hogy az méltóképpen deprezentálja az 1979. évben végrehajtott feladatok eredményességét. Köszönöm a polgári védelem érdekében tevékenykedő és a felkészülésben valamilyen formában is résztvevők hozzáállását, aktivitását. Kívánom, hogy ebben az évben e felkészültségünket tovább fokozva teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy a különféle veszélyhelyzetek létrejötte esetén is magabiztosan, gyorsan, operatívan tudjunk tevékenykedni az élet- és vagyonvédelem biztosításában, az esetleges nem várt cselekmények következményének felszámolásában. Hajdú József alezredes megyei PV-törzsparancsnok ci tv-ben A Honvédelmi ismeretek (középfokú iskolák) tv-adásai — február 22-én péntek 13.05 órától az „Egyéni vegyi védelmi eszközök készítése” — március 7-én péntek 13.05 órától az ..ön- és kölcsönös segélynyújtás”. — március 14-én péntek 13.05 órától a „Haditechnikai • ismeretek”. Az általános iskolák 7—S , osztályos tanulói részére / — február 21-én csütörtök 12-05 órától a „Polgári védelem szervezete és feladatai”. Kérjük az általános és középfokú iskolák igazgatóit, hogy az adások megtekintését, a hallgatóság részéve tegyék lehetővé. »
