Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
) Gazdagok vagy szegények vagyunk energiahordozókban? i ' Bőségről ugyan nem beszélhetünk, de mindenesetre több í í a lehetőségünk, mint amennyit jelenleg kihasználunk. 1 Erről szól mai összeállításunk fő témája: a szénkémiai j . kutatások eredményeit mutatjuk be. A technika történetéből A báró postavonata —Mi a lumineszcencia? — Watt és Polzunov L Miksa német—római császár megbízta Franz von Taxis felső-itáliai nemest, hogy az általa meghódított Németalföld és Ausztria között szervezze meg a postai összeköttetést. Taxis báró 480 évvel ezelőtt, 1500-ban hajtotta végre a feladatot és szervezte meg az első. postavonalat. Családja (1650-től Thurn und Taxis grófi címmel) egészen a XIX. századig viselte a „birodalmi fő- postamestéri” címet. ★ Ugyancsak ebből az évből származik Leonardo da Vinci első terve' az ejtőernyőről. ★ Minden olyan sugárzás, amelyet az anyagok jóval izzási hőmérsékletük alatt bocsátanak ki, lumineszcenciának nevezünk. Bár ezt az elnevezést 1889-ben E. Wiedemann vezette be, a jelenségeket már a XVI. században elkezdték tanulmányozni, amikor felfigyeltek a foszforral, a barométerrel, az északi fénnyel kapcsolatos fényjelenségekre. Három részből áll a lumineszcencia folyamat: a gerjesztő energia elnyeléséből, tárolásából és kisugárzásából. Ha a fénykibocsátás azonnal megtörténik a gerjesztés megszűnte után, akkor fluoreszcenciáról (a jellegze- ‘°s fluoreszkáló anyagról, a fluoritról elnevezve), ha pedig a gerjesztés után .több órán át sugározza ki az energiát, foszforeszcenciáról (a foszfor ilyen kémiai tulajdonságáról elnevezve) beszélünk. ★ A technikai felfedezések történetében úgy szerepel James Watt (1736—1819) angol technikus, mint a gőzgép felfedezője. Ö azonbai 1765- ben a korábbi Newcomen- féle gőzgépet tökéletesítette a dugattyúnak közvetlen a gőzzel való meghajtásával, a gpzsűrítő (kondenzátor), a forgattyú és forgattyús gőzszabályozó (centrifugális regulator) feltalálásával. Ugyanebben az évben kezdte meg működését Watt találmányától függetlenül Szibériában, Barnaulban az első üzemi használatra beállított gőzgép, amelyet Ivan Polzunov szerkesztett. A gép magassága elérte a 11 métert, a gyári tó partján egy 18 méter magas épületet emeltek a számára. A kohászati fúj tatókat meghajtó gépen a feltaláló a himbák helyett nagy tárcsákat alkalmazott. Polzunov találmánya feledésbe merült, mert amikor kisebb üzemi hiba keletkezett rajta (a kázánja kilyukadt), a bányatulajdonosok nem'javították meg, hanem leszerelték. Iíováts Andor összefügg-e a tél és a nyár • | rr • r r % idojarasa? A tudomány termelőerővé válfk fi szénkémia: kiút az energia-zsák utcákéi? Általánosságban már elfogadott tény: a sorozatos olajválságok és egyáltalán a Föld szénhidrogénkészleteinek kimerülése miatti technikai-civilizációs zsákutcából a legközvetlenebb kiút- nak a szénhez való visszatérés ígérkezik. Igaz, ez sem végleges megoldás, mert ha a „kőolaj- és földgázkorszakra” — mondjuk — még fél évszázadot számítunk, akkor a szénre sem számolhatunk 2—300 évnél többet, hiszen a szénkészletek is végesek. De az biztos: az olajhiány felvetette súlyos kérdésekre áthidaló megoldást adhat a szénkémia addig. amíg gyökeresen más alapokon nyugvó energiahordozókat és vegyipari alapanyagokat nem találnak. Erről beszélgettünk a hazai szénkémiai kutatások egyik neves képviselőjével, Székely Tamással, a kémiai tudományok doktorával, a Magyar Tudományos Akadémia Szervetlen Kémiai Kutató Laboratóriumának igazgatójával. Mindenekelőtt a hazai szénkészletekkel kapcsolatos prognózisok kerültek szóba: — Magyarország geológiai szénkészletét elég jól ismerjük — mondja az- igazgató. — Ezenkívül ismerve a szénfogyasztás jelenlegi és várható. növekedési ütemét, azt is tudjuk, hogy e készlet mennyi időre elég. De ha azt vizsgáljuk, hogy a nagy ipari fűtőolaj-fogyasztóknál, így a kohászatban, a cement-, vagy az üvegiparban előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a fűtőolaj helyettesítése más energiahordozóval, például közvetlen szén- vagy szénalapú gáztüzeléssel. ez máris jelentősen megváltoztatja az ismert prognózisokat. Igaz, ez a visszaállás szénalapra nem ígérkezik könnyűnek, technológiai problémákat is felvethet — de hamarosan kényszerítő lehet. Eklatáns példája ennek, hogy két nagy olajerőművünk — a dunai és a tiszai — üzemanyag-okokból már most sem működhet mindig teljes kaoacitással, holott tervezésük idején arról volt szó, sóknak volna igazuk, és ez az erőmű meg nem térülő beruházás lesz? — “Ha a perspektivikus tudományos megoldást nézzük: nem kell pesszimistának lenni. Ezek az erőművek szénbázisú gázzal is működtethetőek. És éppen a Szovjetunióban, Kraszno- jarszk mellett hoztak létre egy új technológiai alapon működő szénbázisú * gázgyárat, amelyben gyors- vagy Flash-pirolízissel (hőbontással — a szerk.) fiatal barnaszénből az eddigi, például vízgáz-technológiáknál jóval több gázt és kevesebb kokszot lehet kihozni. A klasszikus 30—32-vel szemben 50 százalék a gázkiho- zatal. És szovjet részről felajánlották: szóba jöhet ilyen üzemek szállítása. A magyar lignitvagyont figyelembe véve tehát akkor is működhetnek ezek az erőművek (vagy akkor működhetnek majd igazán, teljes kapacitással?) — ha nem olaj lesz a tüzelőanyaguk. — Az új eljárás a szénel- gázosításban alapjaiban is új, amennyiben már nem a koksz a jő és a gáz a melléktermék, hanem fordítva? Társulnak ehhez más, forradalmian új eljárások? — Igen. Pé’dául a szénkészletfelmérés területén. Ezt a bányászat visszafejlesztésének időszakában természetesen a jelen korszerűség szintjén nem valósították meg, a minőségi felmérés nem történt meg. Talán szerencsére, mert azóta sokkal korszerűbb, a szénkémiár ban még sosem alkalmazott módszereket dolgoztak ki. és most már ezekkel dolgozhatunk. Sok mindent kell figyelembe venni, például: a nagy víztartalmú szenek optimális szárítását. Azért, hogy ne menjen veszendőbe, metán, hidrogén, szén-mono- xid a szárítás folyamán, tehát ne veszítsen fűtőértékéből, ontimális legyen a heví- tési idő — és mindehhez ' mikro-méretekben kell a kérdéses szén összetételét ' imernünk, odáig, hogy a hajdani növényzetnek, amelyből a szén keletkezett, az ásszén 1:1 arányban van jelen. korántsem biztos, hogy a két összetevő tulajdonságaiból is 1:1 arányban, „átlagolva” jönnek létre a keverék új tulajdonságai... Azt is mondhatnám: a szénkémia segítségével ugyanabból a szénből, azonos berendezésekkel, csupán „szellemi befektetéssel” lehet több energiát nyerni... És még valami: nyugaton a szénkémiában a szén csepp- folyósítása a „sláger”, de korántsem biztos, hogy valóban ez a legfontosabb terület, hiszen még mindig igen drága az így nyert folyékony üzemanyag. Ezért valljuk: sokkal fontosabb a szénkémiában hazai szénkészletek minőségi felmérése az előbb említett okokból: mi nem „olajat csinálunk” a szénből, hanem olajat helyettesítünk vele a lehető leggazdaságosabban. — Ss hol tartanak a munkában? — Tu’ajdonképpen még csak a módszerek kidoleo- zá-ánál, de félre ne értsék: szó sincs arról, hogy 10—15 évig laboratóriumban dolgozunk, aztán kész’etet mérünk fel, és agutéo alapozzuk erre a beruházásokat, eljárásokat. Erre most egyszerűen nincs icle.ie az országnak. A VT. ötéves tervben esvszer- ro keú. hogy gyakor’ati .stádiumába lépjen a készletfelmérés „nagyban”, és az erre aiapo-'ondó technológiák kifejlesztése. — tori valóban a tvdomámi aanvaali t.ermnlőnrn_ ó'n npl n sAyft} vrvn 8?Ó. rfr*1a 07 Unk 7T7r>n hft.fso^Ő c~s*ten az említetteken kiírni?-- A kok^rtv^rfns i'll l'lti «! kereksük. akarjuk forípS7tpni a célokra alvóim?»«?, kokszba tó szénbázíst. Frmek m^Hia; cvánkpveré^^^t 0ppÉ»r) a kéS7- «^cd'+c.orrpvpl nlvprj jrpnoc^cfn szeneket fll- rkinV a v^vfrpcKo b#sxronni. pmo1 »zpVrnl eflHitf koksz- szé sem ps»tt — ps ami a ]ónvPrt. P7 í’-onortkoVcvnál olp^bbak. F'ihpf corrí+ 37 nnolítiVa* a vizsgált szénmintából a hőA hosszú időre szóló időjárási előrejelzések kidolgozása az úgynevezett Bonaci- ma-féle elvre támaszkodik, amely szerint mindaz, ami a légkörben lejátszódik, következményekkel jár a légkör későbbi* viselkedésére. Ennek az elvnek alapján keresnek a hosszú távú előrejelzésekkel, foglalkozó meteorológusok olyan összefüggéseket. amelyek segítségével az egyik évszak időjárási jellegéből lehet később következtetni egy másik évszak időjárási jellegére. Az oxfordi .egyetem mezőgazdasági karának munkatársa gondos vizsgálatokkal igazolta a következő összefüggést. amely Európa észak- nyugati részére érvényes: Norvégia belső részén fekszik a daleni Telemark nevű meteorológiai obszervatórium. Ha a február hónap középhőmérséklete ezen az állón,ásón magas, akkor a reá következő június Északnyugat-Európában hűvös lesz; ha a február hónap hőmérséklete alacsony, akkor a június meleg lesz. További kapcsolat volt kimutatható a februári középhőmérséklet és a’ júniusi csapadékmennyiség között. Ha a február meleg, akkor június esőben gazdag, viszont a hideg' februárt száraz június szokta követni. Nagyfeszültségű távvezetékrendszer, amely a KOST tagországok villamosencrgia ipari együttműködése alapján épült. hogy ezek lesznek az állandóan működő gerinc-erőművek, a többi pedig csúcsidőben besegít. A gyakorlatban inkább fordítva van. — A tiszai olajerőmű építését sokan vitatták 1973. után, fel is merült: miért nem állít iák, le a beruházást? Talán a vitatkoványban megmaradt tulajdonságait is tudjuk. De fontos az is, hogy erőműveinkben, ahol általában sz,énkeveréket alkalmaznak, optimális legyen a keverékek összetétele, mert ezzel is sok energia takarítható meg. Ugyanis: a keverékben, ha mondjuk A és B típusú 11 radioaktív hulladék elhelyezése Üj módszert dolgozott ki a radioaktív hulladékok elhelyezésére egy ausztráliai kutatócsoport. A kísérleteket az egyetemük geológiai laboratóriumában végezték. Bárium és cirkónium ásványokból kiindulva, szintetikus úton állították elő a Synrac nevű anyagot, és ebbe ágyazták a radioaktív hulladékot. Az ásványok egyesítése 1300 fokon történt és így képlékeny állapotban ágyazták be a radioaktív hulladékok sóit. A „sziklapótló” Synrac 1100 fokon szilárdult és kikristályosodott. A radioaktív hulladékot tartalmazó Synrac tömböt ezután vasból és nikkelből készült ládába helyezték, majd a ládát légmentesen lezárták. Ezután a ládát 3000 méter mélységben egy elhagyott bányában temették el. A kutatók szerint ez a „temetési” módszer 200 millió évig biztonságot nyújt az emberiség szempontjából a hosszú felezési idő következtében. Az ausztrál professzor szerint az új módszer biztonságosabb, minth" üvegbe ágyaznák a hulladékot é.s sóbányák mélyére helyeznék. bontás során milyen vegyü- letek keletkezhetnek? Segít a számítástechnika: a vizsgálatok kiértékelését számítógéppel gyorsítjuk, és segítenek a már említett teljesen új eljárások, például a mágneses magrezonancia, amellyel már atomi, sőt atomon belüli „szinten” lehet vizsgálni a kérdéses szenek tulajdonságait. — Köszönjük a tájékoztatást. és reméljük: nemcsak ideiglenesen lendül fel a hazai szén’-émia, és nem „felejtik el” újra a szenet, ha esetleg a soro- ~atos olajválságok. között lesz egy kis szünet. Mert egy dolog mindenképpen biztos: szenünk van, kutatóink. vannak, bányászati hagyományaink vannak — olajunk viszont kevés. És ez nemigen változik meg a következő évtltedckben . .. Szatmári Jenő István MAI műsorok: IÁDIG KOSSUTH 8.27 Slágermúzeum. 9.17 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Romantikus kamarazene. 11,28 Sebességváltás. 11.43 Ragtime (Doctorow regénye). 12.35 A vizsolyi Biblia. 12.50 Zenemúzeum. 14.22 Üzenet a kedvesnek. 14.51 Oz (Filmzenerészl.) 15.10 Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 15.27 Kagylózene. 16.05 Bori Imre: Krúdy Gyula. 16.15 Adriana Lecouvreur (Operarészletek). 17.07 Leszerelési vagy fegyverkezési évtized? 17.40 Délutáni rádiószínház. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Kabaré (Zenésjá- ték-részletek). 19.40 Szimfonikus zene. 21.25 Népdalok. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Brahms. 23.19 Rómeó és Júlia (Operarészl.). PETŐFI 8.05 Réti József énekel. 8.20 Tíz perc külpolitika (Ism.). 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 A népművészet mesterei. 12.50 Kapcsolás a miskolci körzeti stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Szokolay Sándor gyermekmuzsikájából. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Népi zene. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista.. 20.33 Messzeség (Novella). 21.28 Népszerű dallamok. 22.33 Népek zenéjéből. 23.15 Köny- nyűzene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István — Roger Williams műsorából — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária — 18.00 Észak-magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.25 Iskolatévé (Ism.) 16.30 És... (Kisfilm). 16.55 Telesport. 18.25 Űr négy keréken — avagy az úrvezető illemtana. 18.35 Számvetés. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Plautus: a hetvenke- dő katona (Játék két részben). 22.05 Teremtett fény. 22.30 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.55 Fizika. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Csehszlovákia— Magyarország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés. 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 Monitor. 1980. február 14., csütörtök
