Népújság, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
Mosógép vagy Patyolat? Drága az önkiszolgálás — népszerű a bérágynemű Állami támogatással fejlesztik a szolgáltatást Metszik a fákat V A kál-kápolnai Károlyi Mihály Termelőszövetkezet 100 hektáros gyümölcsöséhen megkezdték a fák metszését (Fotó: Perl Márton) Gépészmérnökképzés a mezőgazdaságnak A családok százezrei mérlegeli, mi a kifizetődőbb, a kényelmesebb: az otthoni mosás, vagy a Patyolat szolgáltatásainak igénybevétele. A választás a népgazdasági tervezés szempontjából sem közömbös, hiszen annak megfelelően kell több mosógépet forgalmazni, vagy a szolgáltató hálózatot bővíteni. A kereskedelmi forgalom és a szolgáltatás adatai arra utalnak, hogy a háztartások tekintélyes része — mindkettőt választja. Igyekszik mosógépet is beszerezni, ugyanakkor a szennyes egy részét — főként a vasalást is igénylő. terjedelmes ágyneműt, asztalneműt, törülközőt — a Patyolatba hordja. A Patyolat vállalatok, és a hasonló funkciójú szövetkezetek 1970-ben még csupán 269 millió forint értékben végeztek a lakosság számára mosást, nyolc évvel később viszont már 409 milliót tett ki a mosási számlánk. Ez természetesen nemcsak a családok elhatározásán múlott, hanem a mosodák és a felvevőhelyek számának gyors növekedésének is köszönhető. 1978-ban — a Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézet legutóbbi kimutatása szerint — az országban 19 vállalat, 20 szövetkezet és 293 kisiparos foglalkozott textiltisztítással. A vállalatok és a szövetkezetek 47 üzemet és 148 szalont működtettek, 16-tal többet, mint 1977-ben. (1975-höz képest másfélszeresére nőtt a szalonok száma.) Különösen vidéken, ahol a fővárosinál gyérebb a hálózat, általában komplex szalonokat létesítettek, vagyis olyanokat, amelyek mosást és vegytisztítást egyaránt vállalnak. Egyes szalonokban olyan automatákat is felállítottak, amelyeken — érme bedobásával — az ügyfél maga végezheti mind a mosást, mind a vegytisztítást. Csakhogy ezeknek a gépeknek nem volt sikerük, ami alighanem azzal magyarázható, hogy az árakat aránytalanul állapították meg. Egy kiló ruha mosása például kevesebbe került, ha a PatyolatHatvanná] több intézmény, vállalat, miniszteriális szerv, illetve városi és községi képviselő részvételével fontos tanácskozás zajlott le minap Hatvanban. A településcsoport — tehát a Zagyva-völgye — általános rendezési tervével, annak távlati megfogalmazásával foglalkoztak az egybegyűltek, éspedig annak a rövid, figyelemkeltő bevezetőnek nyomán, amelyet Halmos Béla főmérnök, a Várostervező Tudományos Intézet vezető munkatársa tartott. A harmincöt esztendős, tehát a harmadik évezredbe átnyúló általános elképzelések kapcsán a tervezést összefogó, irányító főmérnök ismertette a munkához szükséges, eddig feltárt adatokat. Hatvan és a selypi medence községeinek helvzetét, majd a szaktervezők — közlekedés, közművesítés. iparosítás, zöldfelület- kialakítás — beszéltek elképzeléseikről. Később természetesen a meghívottak is szót kaptak. .. Hatvani igények A távlati terv_ kapcsán elsőként a legfontosabb hatvani igényeket elevenítjük fel, ahogyan az elhangzott a tanácskozáson. A város viszonylag nagy területen fekszik. s ugyanekkor sok olyan közművesített körzete van, amely pillanatnyilag nem beépíthető, mert az elavult, a belterületet jelentő határok ezt. nem engedik. Ahogyan Endrei László ra bíztuk a műveletet, mintha magunk álltunk, vártunk a gép mellett. A szalonokat nem számítva 1978-ban az országban 1272 felvevőhely volt, 35-tel több, mint az előző esztendőben. Bár abszolút számban a fővárosban vették és veszik igénybe a legtöbben ezt a szolgáltatást, a hálózatbővülés, a mosatás igénybevétele vidéken sokkal gyorsabban növekedett. Az utóbbi három évben vidéken 75 százalékkal nőtt az a ruhamennyiség, amit a vállalatok és a szövetkezetek a lakosság számára kimostak. (Emellett még a közületek szennyesét is mossák, tisztítják.) 1975-ben a lakossági mosás országos mennyiségének kereken 30 százalékát adta a vidék, 1978-ban ezzel szemben mór 41 százalékát. Kiemelkedő a fejlődés Szabolcs, Zala, Tolna, Nógrád és Békés megyében. Az összes lakossági mosásnak már 12 százalékát, az úgynevezett kölcsönzött bérágynemű képezi. A nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy ez az arány a jövőben tovább fog növekedni. Jól igazolják ezt azok a megyék, amelyekben hosszú éveken át igen kevés ruhaneműt mosattak a vállalatokkal. a szövetkezetekkel, de amikor bevezették az új szolgáltatást, az ágyneműkölcsönzést. jelentősen megnőtt a mosnivaló mennyisége. Ez történt például Tolna megyében, ahol a kölcsönzött ágyneművel együtt már az egy kilót is meghaladja az egy lakosra jutó évi mosatás mennyisége. Jellemző, hogy a fiókokkal viszonylag sűrűn behálózott megyeszékhelyeken. így Egerben sem alacsonyabb a mosási „fejadag”, mint Budapesten; a vidék mégis alacsonyabb átlagát tehát a kisebb települések gyérebb ellátása magyarázza, nem pedig holmi konzervativizmus. Miért nem. fejlesztik hát gyorsabban a felvevőhálózatot? Természetesen nem elég egy-egy fiókot nyitni a kisebb településeken — ami még nem járna sok kiadással —, hanem a távoli községekből a központi helyen műszaki osztályvezető, a konferencia szervezője kifejtette: elodázhatatlan e (tatár módosítása! S az igény különösen jogos a Csányi és Delelő utak szögében. Az előterjesztett tervjavaslat ily szempontból Üj-Hatvan arculatát is át kívánja alakítani,, éspedig azáltal, hogy a korábban zöldterület-céllal fenntartott belterületi részeket más kategóriába sorolja, s lehetővé teszi a zárlat alól felszabaduló városrészekben a családiházas-építkezés megkezdését. A település fejlődése, kulturálódása szempontjából hasonlóan izgalmas téma a Zagyva által kettészelt városrészek új, második úttal való összekapcsolása is! Régi gond ez. De a déli részekre szánt útvonal megépítése hallatlanul költséges a terület ipari, vasúti létesítményei miatt, amelyeket föl kellene számolni, avagy hidat építeni föléjük. Nos, az ezredfordulós koncepció már a város északi részére helyezte át a tervezett utat, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának véleményezése alapján pedig úgy fogalmaz, hogy a Hatvanon átfutó közlekedés meggyorsítása végett elengedhetetlen a vasúti felüljáró híd négysávossá szélesítése. Figyelmeztet az Erdőfelügyelőség Mind Halmos Béla, mind a szaktervezők további ténykedése szempontjából igen levő mosodákba el is kell szállítani a ruhaneműt. S a munka végeztével természetesen visszaszállítani. Ez pedig már meglehetősen sok pénzbe kerül. Emellett a szolgáltatás további fejlesztéséhez újabb nagy teljesítményű gépeket is be kell szerezni, méghozzá külföldről. Hogy ez milyen sokba kerül, arra jellemző, hogy 1978-ban a textiltisztító szervezetek gépimportja meghaladta, a 140 millió forintot, s a behozatal 68 százaléka tőkés országokból származott. Ennek ellenére további központi mosodák épülnek egyebek között között Békásmegyeren. Miskolcon, Veszprémben, Putno- kon. De a felvevőhálózat, a ruhaneműt szállító teherautópark és a nagy teljesítményű mosógépek sem merítik ki a fejlesztéshez szükséges beruházásokat. Gondoskodni kell az üzemeken belüli,, méghozzá gépesített anyagmozgatásról, megfelelő' helyiségekről az előkészítő folyamatok elvégzéséhez, és a tiszta, valamint a szennyes ruha elkülönített tárolásáról, raktározásáról is. Ráadásul természetesen ez a szolgáltatás is munkaerőt igényel, de csak korlátozottan kap. Ennek az is az oka. hogy a Patyolatoknál, illetve a szövetkezeteknél dolgozók átlagkeresete alacsonyabb, mint. az iparban foglalkoztatottak átlag- keresete. Mindennek ellenére, amint a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is bővítik a mosodák, a felvevőhelyek hálózatát. És az árakra sem lehet panasz: a közelmúltban történt áremelés előttig évtizedeken át, változatlan áron mosták, tisztították a vállalatok és a szövetkezetek a lakosság ruhaneműjét. A tavalyi áremeléssel sem fedezték a népszerű szolgáltatás költségeit: a mosatást ma is támogatásban részesíti az állami költségvetés. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a családok többsége mosógépet tart otthon, ágyneműjét olykor — vagy akár rendszeresen — mégis a Patyolatba viszi. Gál Zsuzsa hasznos észrevételek, javaslatok hangzottak el más szervek, intézmények részéről is ezen a tárgyaláson. Szent- györgyi János, Lőrinci nagyközség tanácselnöke például a helyi lakásprogram kapcsán elmondotta, hogy az eí- kövétkező években száz lakást kívánnak fölépíteni különböző kivitelezési forrná-, ban, s az akciót az erőmű irányába kívánják tovább fejleszteni. Kérte a Város- tervezési Tudományos Intézetet, hogy munkájuk során vegyék ezt figyelembe, s a terület a 35 éves tervben lehetőleg építési övezetként szerepeljen. Antal József, a városi földhivatal vezetője, boldogi problémát feszegetett. Utalt a községben és határában föllelhető, de nem művelhető földterületekre, ahol fásított, . parkosított zöldterület alakítható ki mind a falusi fiatalság, mind az idősebbek egészséges szórakozására, időtöltésére. Az egyik hatvani felszólaló ugyanilyen célból a kavicsbánya elhagyott tava és az ifjúsági tábor közötti rész zöldövezetté nyilvánítása mellett voksolt. Az utóbbiak kapcsán azonban nem hallgathatjuk el dr. Bíró Lajos, az Állami Erdőfelügyelőség képviselőjének megjegyzését: Mielőtt e zöldfelület-fejlesztés pontosan körvonalazódnék. jó lesz tisztázni annak pénzügyi forrásait, meri az A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, majd az iparszerű termelésre való áttérés, a nagy szakmai tudással rendelkező szocialista típusú mezőgazdasági szakemberek nélkül nem valósulhatott volna meg. Ma a termelés további fokozásának, a mezőgazdasági ágazat elé kitűzött célok elérésének az egyik igen fontos tényezője a gépesítés. A gépek ésszerű, energiatakarékos felhasználását biztosító szakemberek egyike az okleveles mezőgazdasági gépészmérnök. Hazánkban a gödöllői Agrártudományi Egyetem képez ki a mezőgazdasági nagyüzemek részére gépészmérnököket. Évente mintegy százötvenen végeznek a nappali és levelező tagozaton. A képzési idő öt, illetve hat év. Ez alatt az idő alatt a hallgatók elsajátítják mindazon tudományokat, amely képessé teszi őket arra, hogy a nagyüzemek műszaki vezetőivé váljanak. Mivel a szakemberek okleveles gépészmérnökök, tanulják mindazon tárgyakat, amelyek más műszaErdöfelügyelőség anyagi lehetőségei elég hosszú időre behatároltak. Kökényes! fordulat A Zagyva völgye települései között legkisebb Nagykökényes. Lélekszáma tíz éve sem haladta meg az ezret, s azóta csak csökkenésről tudósítanak a legkülönbözőbb statisztikai adatok. Nos, a településcsoport általános rendezési tervének vitája során váratlanul izgalmas információhoz jutottak a jelenlevők. Kökényes fordulat előtt áll! Megszűnhet egy-két - évtizeden belül az elvándorlás, mi több: a község külső arculata és lélekszáma tekintetében pozitív irányú lesz a fejlődés. A Mátraalji Szénbányák Vállalat szakképviselője kifejtette ugyanis, hogy a közelmúltban lezajlott geológiai leutalások azt igazolták. hogy Nagykökényes környéke szénrétegen nyugszik, amelynek fejtése fontos lesz majd energiagazdálkodásunk szempontjából. A Várostervezési Tudományos Intézetnek tehát számolnia kell a ténnyel, a térség új adottságaival, amikor végső formába önti a Hatvan város Tanácsa, a Heves megye Tanácsa és az ÉVM megbízásából, azok finanszírozásával készülő, átfogó tervet. Mondhatni tehát, hogy szenzációval is szolgált a tanácskozás. Endrei László osztályvezető azonban gyakorlati oldaláról nézte az egész ügyet, s a tanácskozás összegezése során az elhangzott vélemények gyors összehangolására, hasznosítására kérte a megbízott tervezőket. Moldway Győző ki egyetemeken is általánosan előfordulnak. Ilyenek a matematika, fizika, kémia és a műszaki rajzos tárgyak. Az oktatás nagy figyelmet fordít a társadalomtudományi- politikai tárgyakra is. A műszaki alap és alapozó tárgyak ismeretei után mezőgazdasági tudományok néhány fontos elemét, a növény, és állattenyésztéstant és földműveléstant. Fontos területei a képzésnek a vezetési, szervezési, rendszertervezési, jogi, építészeti ismeretek. A képzés ugyanis figyelembe veszi, hogy a gépészmérnök sok gazdaságban még mindig csak egyetlen felsőfokon képzett szakember, aki nemcsak a gépekkel foglalkozik, hanem embereket is irányít, munkát szervez, tárgyal és szerződéseket köt stb. E sokrétű feladatot csak széles körű ismeretek birtokában tudja elA mezőgazdasági munka díjazásának idén életbe lépett új szabályozói a korábbinál nagyobb anyagi érdekeltséget teremtenek a vállalati gazdálkodásban, egyes ágazatokban és kijelölt területeken. amelyek egy része nemcsak a tsz-eket. hanem az állami gazdaságokat is megilleti. Mindenekelőtt a nagy értékű gépek munkába állítását, illetve a munkaigényes kertészeti termelés bérezési nehézségeinek megoldását szolgálják és egyértelműen ösztönzik a termelés korszerűsítését, a hozamok növelését. Már egy korábbi intézkedés lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben egy-egv nagy teljesítményű gép beállítása után meghatározott arányban adómentesen emelhessék a bért. Iidén ezzel a kedvezménnyel már az állami gazdaságok is élhetnek. A kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a gépet a termelési rendszer központja adja át. s az nem kerül a tag- gazdaság tulajdonába. Ily mórion egységesen nagyobb lesz a bérfejlesztési lehetőség. A gazdaságok akkor számíthatnak a kedvezményre. ha közvetlen termelési célt szolgáló építési beruházások, például állattartó telepek, feldolgozó üzemek, üzembe helyezésével növelik termelésüket. A beruházással megvalósított korszerűsítésre is vonatkozik ez a renlátni. A szakmai tárgyak kő-' zé tartozik a gépjavítás, a gépkarbantartási rendszerek, az élelmiszeripari feldolgozás is. A képzés utolsó fázisában, hogy a hallgatók könnyebben beilleszkedjenek a leendő munkaterületük feladataiba, ún. szakirányú képzés folyik. Itt az á’lattenyésztés, az élelmiszeripari feldolgozás, a gépgyártás és a gépjavítás, valamint a műszaki fejlesztés területén szereznek ismereteket a hallgatók. Ebben az időben ugyanis többnyire már kialakul, hogy !d milyen munkaterületre pályázik. A képzést államvizsga zárja, amelyen diplomatervet védenek, és három alapvető szaktárgyból vizsgáznak a hallgatók, s bizonyítják, hocy mindazon ismereteket, amelyeket az egyetemen szereztek, alkalmazni és felhasználni képesek. delkezés, amely a magasabb szintű technológiák megvalósítását ezúttal a munkabérszabályozás oldaláról karolja fel. A munkadíj-adókedvezme- nyek illetik meg az idén a kézi munkaigényes zöldségtermesztést, a bogvésgyümölcs- fcermelést, valamint a gyii- mölcs betakarít. ás t és -tele- . pitéén egyes fajoknál. Még V abban az esetben is. ha a munkáknál más területről átcsoportosított dolgozókat alkalmaznak. A tsz-tagok és az állandó dolgozók háztáji gazdaságaiba kihelyezett állatai lomány gond ozás ára felszámított munkabér nem esik az úgynevezett szabályozott átlagbémóvelés „körébe. Ennélfogva szintén adókedvezményt élvez. Az újabb lehetőségek körébe tartozik, hogy a rosz- szabb adottságú üzemek létszámának csökkentése a bérezés szempontjából is előnyökkel jár. Közvetlenül az üzemi érdekeket szolgálja, hogy amennyiben ezek a gazdaságok csökkentik a létszámot. akkor ennek irányában az előző évi átlagber* színvomaj alapján kiszámított összeg 30 százalékát a dolgozók átlagbérének növeléséle fordíthatják. (MTI) JNmüm® 1989. február 2., szombat Egy hatvani tanácskozás eredménye A Zagyva völgye 2000 táján Adókedvezmények a korszerűsítésért Létszámcsökkentés — emelhető bérek
