Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
film a mozik műsorából ff Égig érő gyermctegség Égigérő fű. Mesét, szárnyaló fantáziát sejtető' cím. Ilyesmit ígér az előzetes propaganda rs, amely gyermekfilmként sorolja műsorba Palásthy György művét. Végre egy gyermekfilm! — gondoltam, s a rendező korábbi alkotásaira. ■ a Hahó, öcsi!, a Hahó. a tenger!, valamint a Tótágas című filmekre emlékezve érdeklődéssel ültem be a moziba. Ahol kevesen voltak, gyerekek alig. Kezdett gyanús lenni. Az indító képsorok biztatóak voltak, a rendező itt még szabadjára engedte a Paripa utcában vakációzó tízéves Misu fantáziáját: peregtek az ábrándképek, a kalandvágyó fiúcska megvédte a gyengéket. visszaverte a bankrablókat, satöbbi. satöbbi. Aztán nevéhez méltatlan lépést váltott a Paripa utcai történet. Misu képzeletének szárnyalása is alábbhagyott. Egyszer még felcsillant ugyan, amikor a fővárosi bérház sivár udvarának keramitkockái közül kibújt az a bizonyos fűszál. De nem lett belőle égig érő lü még bokáig érő sem. A film alkotói ugyanis nemhogy a. nézőkét, de még h saját fantáziájukat sem mozgatták meg igazán. Nem a magasba, hanem túlságosan a földre, a keramitkoc- kákat felváltó gyeptéglákra, vagvis valamiféle köznapi realizmusra irányították a figyelmet. Miközben • eltévedtek a „gyepen" s így okos felnőttek kezdték irá- nyitani és pallérozni a történet két gyerekszereplőjét, s a nem titkolt nevelési szándék eredményeként megpaskolták a hivatali bürokráciát. védelmükbe vették az öregeket, közismert álbölcsességet ismételtek, Poldi bácsi, a nyugdíjas vonuló parkőr például többször is megjegyezte: Mindenütt jó. de legjobb itthon. Azok. a bizonyos gveptéglák pedig azért kerültek a szóban forgó udvarba, mert a becsületben megőszült parkőr a történet során gyakran el.sóhajtotta: „Csak azt nem tudom, hogv fogom kibírni a gyep nélkül”. S lám füvet „termett” az összefogás. Szép és elismerésre méltó cselekedet ez. A Paripa utcai ház lakóitól persze, de nem a magyar filmgyártástól, amely gyermekfilm helyett gyermekded {filmet készített. Mégpedig úgy, 'ahogyan a kicsik világát — ilyen gyermetegül! — a felnőttek el- kénzelik. Mert az Égigérő fűnek akadnak ugyan jó. helyen-, ként kedélyesen szórakoztató részletei, ám nincs épkézláb sztorija. A színészek pedig csak igyekezhettek — a rég nem látott Ifajz János. Fontig Márta. Dajka Margit akinek humorára, játékos- kedvére még mindig fel lehetne építeni egy filmet, január 12., szombat Drahota Andrea, Máriáss József és a szeneslegenyt remekül alakító miskolci—egri színész, Újlaki Dénes —, mert .mese hiányában nem tudott szárnyalni, kibontakozni a történet. A két gyerekszereplő kiválásztását nem igazolta a film. Forgács Ottó jellegtelen képsorait sem őrzi meg az emlékezet. Nem szokásom ugyan a durva fogalmazás, most mégis leírom: ezt a filmet nem kellett volna megcsinálni. Mert nem lettünk többek, gazdagabbak vele, általa. „Hölgyvendégszolgálat” csak katonáknak Bár a dominikai filmgyártásról édeskeveset tud a magyar közönség, a Pantaleon és a hölgyvendégek mégis biztos sikernek látszik. Igaz ugyan, hogy a perúi Mario Vargas Llosa a mai latinamerikai próza egyik legkiemelkedőbb alakja, nem ismeretlen hazánkban sem. eddig négy könyve jelent meg magyarul, a Pantaleon és á hölgy vendégek című regénye immár második kiadásban. A sikeres regényből az író, valamint Jose M. Gutierrez- Santos rendezői közreműködésével remek filmvígjáték készült. Sőt, több mint vígjáték, hiszen a mulatságos és pikáns történet mögött a vezényszavakra épülő katonai élet kifigurázását is felfedezheti a néző. Arról van szó ugyanis, hogy az ama- zóniai-helyőrségekben szolgálatot teljesítő katonák rendszeresen zaklatják a polgári lakosságot. Az asszonyokat és a lányokat persze. Ez így nem mehet tovább! — mondják a központban, s nyomban elhatározzák: radikálisan megoldják a problémát. Nos, éppen arról szól ez a film, hogy túl jól sikerült a megoldás, merthogy a titkos megbízatást teljesítő Pantaleon kapitány szinte tudományos alapossággal és kiváló szakértelemmel szervezte meg, hogy a garnizonok trópusi forróságtól feltüzelt legénysége rendszeres „nemi ellátmányban” részesüljön. Kiderült többek között az is, hogy a hadsereg legjobban szervezett alakulata ez a hölgyvendégszolgálat, amelynek fejlesztésére lassan már többet költenek, mint a fegyverekre. Katonai rendben. óramű pontossággal működik a szolgálat, mégis kipattan a botrány. Mondhatnám így is: a túl- szervezettség megbosszulta magát. Ara amíg idáig jut a történet. addig a közönség jól szórakozik, szép tájakat, csinos nőket lát, s bizonyára megjegyzi a főszerepet játszó spanyol színész, jose Sacristan ügyefogyott fapofa figuráját. Márkus* László Tizenhatezer elsőévest vesznek fel az egyetemekre, főiskolákra Változatlan feltételek mellett jelentkezhetnek az idén érettségizők ‘ vagy a korábban végzettek az egyetemek és a főiskolák nappali tagozatára és nincs lényeges változás a felvételi eljárásban sem. Boltokba került a magyar felsőoktatási intézmények 1980. évi felvételi tájékoztatója. amely az érintett fiatalok számára több fontos újdonságot is tartalmaz. Az agrár-felsőoktatásban például néhány szakon a korábbi három felvételi tárgy , helyett csak kettőből kell vizsgázniuk a jelentkezőknek. Azokon a szakokon, ahol a későbbi tanulmányok intenzív matematikai felkészültséget igényelnek, változatlanul felvételi tárgy a fizikával társult matematika, más szakokon pedig kémia- és biológiatudásukról kell számot adniuk a pályázóknak. Egyes tanárképző intézményekben hosszabb szünet után ismét meghirdettek néhány szakpárt; az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen például a filozófia—matematika, a szegedi József Attila Tudományegyetemen pedig a történelem—földrajz szakot. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szeptembertől magyar gyors- és gépírás szak- párosításban is képeznek szakembereket. A Testnevelési Főiskola nappali tagozatán az 1980—81-es tanévben nem kezdődnek edzői szakok. Idén is érvényes viszont, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett — képesített — dolgozók kérhetik a felvételüket, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a középiskolásoknak az iskola bocsátja rendelkezésükre, más jelentkezők pedig a budapesti, illetve a megyei nyomtatványboltban szerezhetik be. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt, (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, az önéletrajzot, az 1979-ben vagy korábban érettségizetteknek pedig a hatósági erkölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állóknak a' kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelniük kell. Akik a középiskolát 1978- batt vagy korábban, illetve esti és levelező tagozaton végezték el, közvetlenül a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez küldjék kérelmüket. A jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhatják be kérelmüket, egyidejűleg viszont pályázhatnak művészeti főiskolára, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre és élhetnek az átirányítás lehetőségével is. Aki például az orvostudományi egyetemre jelentkezik, jelentkezési lapján feltüntetheti, hogy — esetleges elutasítás esetén — az egészség- ügyi főiskolai kar melyik szakára kéri átirányítását. Számos más felsőoktatási intézményben is érvényben van az átirányítási rendszer. Figyelmet érdemel, hogy az a jelentkező, aki a lakóhelyén levő egyetemen vagy főiskolán is megszerezheti a választott szakképesítést, csak akkor jelentkezhet más városban levő hasonló felső- oktatási intézménybe, ha nem kér kollégiumi elhelyezést. A tudományegyetemek természettudományi karain — az utóbbi évek tapasztalatai szerint — Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés, itt azonban a kollégiumi helyek száma is erősen korlátozott. Ezért a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, akik a lakóhelyüktől legjobban megközelíthető vidéki , egyetemre nyújtják be kéé j reimüket. A tanárképző és t tanítóképző főiskolákra, il41 letve az óvónőképző intézettekbe jelentkezők csak a» meghatározott felvételi kör-) zet szerint kérhetik felvéle- Iliket a megfelelő intéz-) ménybe. A kérelmet a középiskoláié! február 10—25-ig, a felsőoktatási intézmények pedig; március 30-ig fogadják el. A1 felvételi vizsgákat - június 25-e és július 14-e között tartják, az időpontról a fel-j sőoktatási intézmény a jeé lentkezőt legalább nyola nappal korábban értesíti. Al matematika, a fizika és at biológia felvételi tárgyhót megírt közös írásbeli érettségi dolgozat az idén is megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli ré-j szének. A közös írásbeli idő*' pontja május 26—27. A diákok középiskolai eredményeik, alapján maximum 10 pontot vihetnek magukkal és újabb 10 pontot), szerezhetnek a felvételi vizs-r gán. A jövő tanévben az egyetem és a főiskolák nappali tagozatán — az ideihez hasonlóan — mintegy 16 eze» elsőéves kezdheti meg tanulmányait. Lényegéber» azonosak a keretszámok a ( különböző egyetemi szakof kon és a főiskolákon is. Hatvani ajándékcsomag Akik adják: Hatvan köz- művelődési intézményei. S természetesen jelentősebb művészeti, szórakozási alkalmakról van szó, amelyekből válogathat mindenki a maga ízlése szerint. Mit nyújt például a közeljövőben a Vörösmarty Művelődési Központ? Január 15-én, kedden este 6 órakor Koncz Gábor előadóestjét rendezik meg a Calcutta Trió közreműködővel, másnap indítják a KISZ- bizottsággal közösen szervezett barátsági est sorozatot, Románia életével, tájaival ismertetve meg a vendégeket, míg január 22. a gyermekek örömére szolgál: az Állami Bábszínház két előadásban mutatja be a Lúdas Matyit. Az ezt követő nap viszont már a reneszánsz-barokk zene kedvelőinek ígér élCsászár István: Ötödik szimfónia Este kilenc után beültünk Ferivel az ebédlőbe tévét nézni. Rajtunk kívül csak két-három ember volt a helyiségben. A többség kint cigarettázott az előtérben, csoportba verődve. Várták a tíz után kezdődő olasz filmvígjátékot. Pillanatnyilag Herbert von Karajan vezényelte Beethoven ötödik szimfóniáját. Ez űzte ki őket cigarettázni. — Mi van a tévében? — kérdezte Feri, amikor az előbb elhaladtunk közöttük. — Valami démoll —mondta az egyik — menj be, Ferikém, éppen neked való. Kedveskedő lenézés és talán egy kevés szánakozás is volt ebben a hangban. Nevettek is néhányan. Feri ugyanis egy mihaszna festő. Még ha szobafestő lenne... De képeket fest, itt az állami gazdaságban, ahol mindenki dolgozik, még én is, a testmozgás kedvéért fákat ültetek. kapálok, pedig én is egy mihaszna vagyok — íróban. Ráadásul Feri képei itt senkinek sem tetszenek túlságosan, mert olyan démoll- szerűek. Hallgattuk a zenét az ebédlőben. néztük a zenészeket és Karajánt, ahogy magas nyakú fekete pulóverben vezényelt, szinte végig behunyt szemmel. Közben eszembe jutottak azok az ismerőseim, akik át- kozódva szidják az úgynevezett „egyszerű emberek” mű- vészetellenességét, vagy inkább művészetgyülöletét. Egy zenerajongó asztalos barátom például azt mesélte fogcsikorgatva, hogy a munkatársai rohanvást elzárják az egyébként állandóan ordító rádiót, amint olyasmit hallanak, hogy ' Brahms, Schumann, vagy hegedűverseny, vonósnégyes. Különösen a vonósnégyes serkenti őket azonnali cselekvésre. Vannak emberek, akik már megkedveltek néhány operát, de a vonósnég'd%ektől irtóznak, .mint a tüztol. Számomra az az elgondolkodtató, hogy ezek az emberek. anélkül utasítanak el maguktól zenét, képet, könyvet. hogy valaha is meghallgatták. megnézték, elolvasták volna. És az indulataik éppen olyan hevesek, mint azokéi. akik „primitívek”-nek nevezik őket. Munkásszálláson láttam egv középkorú vagányt, aki miközen az elhallgattathatat- lan hangszóróból Csajkovsz- kij-zene szólt. tajtékozva hánykolódott az emeletes ágyán, és azt ordítozta, hogy az ilyesmi csak az agyalá- gyultaknak tetszik, csak azok hallgatják olyan pofával, mint egy beteg kuvasz, de ugyanúgy nem értik, mint ő, mert ennek nincs értelme, az ilyen zagyvaságot ngplopó hülyék találták ki, naplopó hülyék számára. Ahogy észrevettem, ezek az emberek a szimfóniával, vagy éppen a Feri képeivel kapcsolatban már eleve valamiféle „úri huncutság”-ot sejtenek, vagy talán megérzik ezeknek a müveknek azt a közönségét, amelyik egy tőlük idegen világban él. nem ismerve az ő életüket, gondjaikat, de annál jobban ismerve a mindeoré!e démoll'' kát. „Persze, ha egy vagon cementet kell kirakni, akkor nem ők hordják kettesével az ötven kilós zsákokat. Pedig az az igazi művészet!” A zenekar az utolsó tételbe kezdett. Kintről bejött a mindig tréfálkozó Kálmán. Magas, nagycsontú .testével lezökkent a székre. Fúrtam gosan mosolyogva nézte a képernyőt. Éppen egy sor gordonkást mutattak. —Odanézz, édesapám, hogy húzzák a brúgót! — mondta, és utánozta őket. — Hogy cifrázzák, az anyjuk keservét! Nézd, az meg a szemét is lehunyja, úgy integet. A trombiták! Figyeld, hogy regyegtetik. össze lehetne gyűjteni tőlük öt hordó trombitanyálat. Már csak félig figyeltem a zenére. Kálmán ugyanannyira érdekelt. Egyideüileg vannak. egymás mellett, é ki merné megmondani. hogy melyik a fontosabb. .. ményt, éspedig a BM Tinódi Kamarazenekar szereplésealkalmából. i Januártól önálló intéz-, ményként, s igen sokrétű' programmal dolgozik a Hatvani Galéria, az új épület átadásáig a művelődési ház kiállító- és klubtermében. Al műsort holnap, vasárnap délelőtt a galéria gyermekszakkörének foglalkozása vezeti be Paksi Gyula művésztanár irányításával, hétfőn pedig a? nyolcvanesztendős1 mestert,' Barcsay Jenőt köszöntik a galériabarátok körének találkozóján. A Kossuth-díjas festő életművét dr. Végvári Lajos műtörténész méltatja. Mindjárt ide iktathatjuk a január 19-én Szentendrére induló galériabusz útját is,' amelynek célállomása a Bar- csay-múzeum lesz, ahol maga a mester tart tál lal vezetést. A Hatvani Galéria so-, ron következő tárlata egyébként január 27-én nyílik Janzer Frigyes Munkácsy- díjas szobrász alkotásaiból, ( másnap este pedig a galéria- pódium első műsorán találkozhatnak a művészbarátok Janzer Frigyessel, Tasnádi Attila műkritikussal és Bitskey Tibor Jászay-díjas színművésszel. Egvre rangosabb szerepét tölt be a helyi közművelődésben a gyári művelődési ház, amelynek belső felújítását a héten fejezték be. Január 16-ától itt kap otthont a városi képzőművészeti stú- ■ dió Buhály József vezetésével, ■ ugyancsak szerdától folytatják munkájukat a nyelvtanfolvamok, január 26-án pedig színpadjukon koncertezik a KISZ Központi Művészegyüttesének rajkózenekara. Szervezik már a hagyományos munkásakadémiát. amelvnek előadói kövt találjuk Pálfy Józsefet, dr. Czeirel Endrét, s a hó végén kezdődik a gyári óvoda apróságaira számitó balettoktn- tás. Az ajándékcsomaghoz tartozik az az örvendetes tény is. hogy Szalmásy György személvében függetlenített igazgatót kapott a vasutasok í.iszt Ferenc művelődési háza, ahol január végén a he- lvi MÁV-szalonzenekar ad koncertet. S változatlanul ajánljuk az érdeklődőknek a Hátrány Lajos Múzeum ki- á'.’ítúsát. amely a Grassalko- vich-kastélyt mutatja be régi fényében, fotók, grafikák és Korúm Erika textiljeinek felhasználásával.
