Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-10 / 7. szám
fekete-arany háromszög A minőségvédelem hadállásai Ä Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet nevével többnyire csak akkor találkozik az olvasó, amikor a lapok hírül adják, hogy megtiltotta valamilyen rossz minőségű fogyasztási cikk árusítását. Ezek a közlemények nem mindig megnyugtatóak, mert általában az derül ki belőlük, hogy a hibás áruból — például az egészségre ártalmas anyagból készült játékból — egy bizonyos mennyiség már eljutott a vásárlókhoz. Vagyis: akik megvették, bizony pórul jártak. A KERMI intézkedései közül ezek a letiltások azonban csak a végső lépések, melyekre éppen azért meglehetősen ritkán kerül sor, mivel az intézet mindenekelőtt megelőzni igyekszik a rossz minőségű termékek forgalmazását. Sőt, mint a fogyasztói érdekvédelemre hivatott szervezet, gyakran eligazítást is nyújt a vásárlóknak a különféle termékek minőségéről. Ilyen tájékoztatás például az úgynevezett KERMI Tanúsító Védjegy, vagy az áruteszt. Áruvizsgálat Az árutesztekkel — az azonos rendeltetésű cikkek ösz- szehasonlító vizsgálatainak eredményeivel — rendszeresen a fogyasztók lapjában, a Nagyítóban, annak nyomán időnként lapunkban is találkozhatunk. Az árutesztek a KERMI laboratóriumaiban, műszeres vizsgálatok segítségével készülnek, és ahogy bővül a fogyasztási cikkek választéka, úgy növekszik az áruvizsgálatok iránt az érdeklődés. Természetes ez, hiszen amikor 10—20 féle rádió vagy televízió van forgalomban, akkor a laikus vásárló egyszerű szemrevételezéssel aligha tudja eldönteni: számára melyik megvásárlása a legelőnyösebb. Az ösz- szehasonlító áruvizsgálat minden apró részletre kiterjed, s a legfontosabb jellemzők összesítése révén alakul ki a szaíksizerű ítélet, melyik cikk kiváló, jó, megfelelő, vagy ennél gyengébb minőségű. A közelmúltban vezette be a KERMI a tanúsító védjegyet; rövidített nevén a KTV címkét. Ezen a címkén — amelyet a vásárló az áruval együtt megkap — megbízható tájékoztatás olvasható arról, milyen minőségű a termék. 1979. első felében ösz- szesen 69 terméket árusítottak KTV-címkével. ezek többsége — szám szerint 55 — iparcikk volt, s csak néhány ruhanemű és élelmiszer akadt köztük. A KERMI-ben már készültek más termékek számára is hasonló címkék, pontosabban: folytak a vizsgálatok, amelyek alapján egyéb fogyasztási cikkeken is fel lehet majd tüntetni a minőségüket. A KTV-címke azért ébreszthet bizalmat a vásárlóban, mert az ezzel forgalmazott termékeket a KERMI folyamatosan, állandóan ellenőrizi. KÁF-embléma Hasonlóképp, mint azokat az árukat, amelyek a Kiváló Áruk Fórumának emblémáját viselik. A KÁF-jelű cikkek száma már sokkal magasabb — megközelíti az ezret —, de a feketearany háromszöget csiak addig használhatják a gyártók, amíg árujuk megfelel a magas minőségi követelményeknek. Ellenkező esetben — s ilyen esetek is a KERMI vizsgálatainak eredményéként kerülnek felszínre — az embléma viselésének jogát megvonják. Szakvélemény ' A megkülönböztető minőségj elzé&ek, az árutesztek azonban a forgalomban levő fogyasztási cikkeknek csak egy töredékét érintik. Az áruk nagy tömegének rendszeres vizsgálata szintén a KERMI feladata. A vizsgálat-sorozat már a forgalom- bahozatalf megelőzően megkezdődik. Vannak olyan termékek — például élelmiszerek, elektromos készülékek —, amelyeket nem is szabad addig árusítani, amíg az intézet szakemberei nem adtak rá engedélyt. A termék másik csoportjához a gyártó vagy a forgalmazó vállalatok önként kérik — vagy nem kérik — a KERMI szakvéleményét. Mielőtt egy vállalat importálna valamilyen fogyasztásra szánt cikket, a mintadarabot szintén megvizsgáltatja az intézetben. Mindezeken a vizsgálódásokon túl következik az igazi tömegmunka: amikor a már az üzletekbe került árukat ellenőrzik az ország különböző raktáraiban. TÜZÉP- telepein, vagy az áruházakban. Erre azért is szükség van, mert sajnos sűrűn megtörténik. hogy az első sorozattermékek — az előmin- ták — kifogástalanok, ám a későbbiek között hibásak is akadnak. Vásárlói panasz Bizonyos esetekben a vásárló is kapcsolatba kerül a KERMI-vel. Ha valakinek minőségi reklamációja van, s a hibásnak talált árut visz- szaviszi a boltba, ám az üzlet vezetője nem méltányolja a kifogást, akkor a vásárlónak joga van megkövetelni, hogy a terméket a kereskedelmi vállalat vizsgáltassa meg a KERMI-vel. 1979. első felében a szervizek, a kereskedelmi vállalatok több mint 20 000 vásárlói kifogás ügyében kértek szakvéleményt. A KERMI a kifogásolt termékek 56 százalékában döntött a vevő javára: állapított meg reklamációra okot adó gyártási Hibát, vagy nem kielégítő tájékoztatást. Ütmutatók Mert ez utóbbival is foglalkozik az intézet: vizsgálja, hogy az árukhoz mellékelt kezelési-használati útmutatók megfelelnek-e az előírásoknak. a feltüntetett adatok valóságosak-e. Amennyiben nem, úgy a hibák kijavításáig. illetve a hiányzó útmutatók elkészítéséig a KERMI megtilthatja az ára forgalmazását. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet félévenként jelentést készít tapasztalatairól. A jelentések eljutnak a gyártókhoz, a forgalmazód hoz, és tájékoztatják az érintett ágazatok vezetőit is a jellemző hibákról, általában a minőség alakulásáról, ilyenformán kiindulópontjai lehetnek a gyártás során elkövetett hibák kijavításának. Gál Zsuzsa Mit kívánjunk az'új évre? Párád, Parádsasvár és Bodony közös erővel A busz Egerből egyre erősödő hóesésben indul el. A hópelyhek kavarognak, táncolnak a levegőben. A vezető óvatosan veszi a kanyarokat. — Ilyenkor bizony vigyázni kell a hegyekben, az autó könnyen megcsúszhat — mondja a mellettem ülő útitársam. A következő pillanatban megtorpanunk. Mindenki felpattan a helyéről, s figyeli, hogyan segítenek egy keresztbefordult autót az út szélére. — Szerencséje volt, megúszta — lélegzőnk fel. Sirok, Recsk, nemsokára Párádon leszünk. A Mátrában minden fehér lepelbe burkolózott. szép ilyenkor ez a táj. Amikor Párádon megáll a busz. a hóköpenybe burkolózva sétálok végig a tanácsházáig. Három község tartozik 1973. óta ide — Párád, Parádsasvár és Bodony — három különböző múlttal, adottságokkal, arculattal rendelkező település. Párád — Parádfürdővel — elsősorban üdülőhely, országosan ismert szépségéről, Parádsas várnak nagyhírű üveggyára van, míg Bodony mezőgazdasági jellegű. neves háziipari szövetkezettel rendelkezik, a palócföld egyik központja. . Nehéz egv ilyen heterogén társulást igazítani, hiszen ötezer, különböző körülmények. települési viszonyok között élő ember érdekeit kell összeegyeztetni. A közös községi tanács elnökével, Kovács Gáborral a települések jelenlegi helyzetéről, gondjairól és jövőjéről beszélgetek. — A tanács feladata nem könnyű. De igyekszünk helytállni — a tanácselnök bizakodó. — Mindenki el tud helyezkedni helyben, kevés az eljáró munkás. Községeink jól kiegészítik egymást. Kereskedelmi hálózatunk is jó, s közlekedésünk is megfelelő. Ezek alapot biztosíthatnak további fejlődésünkhöz. — Bizonyára akad azért itt is — mint mindenhol — sürgős tennivaló.. ■ — Van, nem is kevés. Falugyűléseken már többször felvetették az óvoda és az iskola kérdését. Nagyon kevés az óvodai férőhelyünk. 50 gyermek helyett 92-t kellett felvennünk. Reméljük, a következő ötéves tervben segíteni tudunk ezen a bajon. Az iskola ügyében történt előrelépés, az elmúlt évben a tanácsi építőipari vállalat már lerakta a régi épülethez az újabb négy taúterem alapjait és tornatermet is épít körzeti iskolánkhoz. Számunkra ez komoly beruházás, 12 millió 300 ezer forintunkba kerül, amelyben jelentős a lakossági támogatás aránya: több mint százezer forint és 4050 társadalmi munkaóra a felajánlás. Végre megszűnik az az áldatlan állapot, hogy pedagógusainknak délután, este is tanítaniuk kell. — Miben szenvednek még hiányt a községek lakói? — Jó vízben, pedig vizünk országszerte ismert. Párádon és Parádsasváron még aránylag jó a helyzet, bár az utóbbi helyen régi, ezért „rendszeresen” törik a csőhálózat. Bodonyban viszont csak ásott kutak vannak. Nagy szükség lenne szenny víztisztítókra is. — Ez nem,csak a községek, hanem, az ideérkező vendégek érdekeit is szolgálna, jönnek, s nem is kevesen... — Igén. vonzó ez a környék. Parádfürdő és Parádsasvár 1973-ban országos üdülőtehületi besorolást, kapott. Néhány száz vendég mindig van nálunk, még a téli hónapokban is. A SZOT- üdülő teljes, az utógondozó kórházunk karbantartás miatt csökkentett, a gyermek- üdülő szintén teljes létszámmal üzemel. A turistaházba, magán házakba s a sok hétvégi házba ilyenkor ig érkeznek vendégek. — Mit kínál ez a vidék a vendégeknek?-=■ Nagyon jó levegőt es Már a tavaszra készülnek a Szolnok megyei Vetőmagtermeltető Vállalat 1. sz. üzemében. Jelenleg a napraforgó, a lucerna és a retek magját tisztítják, csomagolják. Ezekből évente mintegy ötszáz vagonnyit szállítanak exportra. (MTI Fotó — Cser István felvétele — KS) Társultak az építők Versenyben, ezután is... A KARÁCSONY, a szeretet ünnepének közelsége minden bizonnyal csak véletlen volt, de az tény: december utolsó napjaiban egyeztek meg a megye építőiparát képviselő vállalatok, hogy társulnak, társasági szerződésben rögzítik együttműködésük formáit. Az országban nem elsőként határoztak így a Heves megyeiek, másutt is alakult már hasonló célú csoportosulás. Itt az ailapitók nyolcán vannak: a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, az Egri Közúti Építő Vállalat, a Heves megyei Beruházási Vállalat, a megyei tanácsi tervező vállalat, az egri ingatlankezelő, a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, az Egri Épületkarbantartó Szövetkezet. A részletek előitt néhány szót az előzményekről. Az elmúlt években — különösen ilyenkor, esztendő kezdetén — e sorok írója rendszeresen vett részt olyan tanácskozásokon, ahol a fő téma az volt: mennyivel nagyobb az építési igény az építőipar teljesítményénél? Feszültség — mondták az illetékesek. Sok milliót takart az a „feszültség” és jócskán szerveszép környezetet. Sok érintetlen természeti szépség van még erre, de még talán sajnos túlságosan „szűz” ez a vidék. A Bükk kiépítettebb, járhatóbb, ott több táborozóhely található. Itt, ha felmegy az ember a hegyeikbe, akár a Sándorrétre, a piszt- rángostóhoz vagy a Petőfi- forráshoz, nem tud letáljo- rozni. nincs ivóvízvezeték, sem árnyékszék, nincsenek meg a kultúrált táborozás előfeltételei. — Községünk belterületén is van erdő. 93 ezer négyzetméter belterjes parik várja az üdülőket, igaz. nekünk csak három emberünk van ennek a gondozására, de a kórház szocialista brigádjai sokat segítenek ebben. — A község milyen kulturális lehetőségekkel várja az ide utazókat? — Minden üdülőnek van kultúrterme, ahol műsorokat, programokat kapnak a beutaltak. Párád községben viszont nincs kultúrotthon. A mozi roskatag, a könyvtár pedig 'egy nagyon kicsi helyiségben húzta meg magát. Községünket is kulturáltabbá kellene tenni, hogy vendégeink kellemesebben érezzék magukat. Ez az itt lakók érdeke is. Az lenne a legjobb. ha a kulturális intézményünket az iskolánk mellett tudnánk létrehozni, hogy egy komplex művelődési központot alakíthassunk ki. Elbúcsúzva a közös községi tanács elnökétől, boldog új esztendőt kívánunk, sok sikert és sok örömet a községek lakóinak, hogy otthonosabbá és még vendégváródba váljék ez a környék. Gábor László zetlenséget. az összhang hiányát, meg persze eltúlzott, megalapozatlan beruházási igények tömegét. A megyehatárokon túlira jártak dolgozni a cégek, ha itt nem találtak „kedvükre való” munkát. Amiről pedig úgy döntöttek, hogy nem kedvükre való és esetleg rájuk erőltették, azt meg is lehetett nézni... MÜLT? JÓRÉSZT MÁR IGEN, Hiszen az is kétségtelen, hogy jó gazdálkodással, támogatással az ország legnagyobb tanácsi építőcége lett a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Kedvező fordulat történt az EVM vállalata. az állami építők munkájában is s most egyenrangú partnerként rivalizálnak egymással. Az építőszövetkezeteket egyesülésekkel, az erők koncentrálásával tették ütőképesebbé s a családi, társasházaik építését, kisebb létesítmények kivitelezését legtöbbjük megbízhatóan elvégzi. Sőt: a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet is középvállalati szintre nőtt fel az elmúlt esztendőkben. Mód nyílt tehát arra, hogy a vállalatok korszerű technológiák meghonosításával, a műszaki színvonaluk növelésével legyenek képesek nagyobb teljesítményre. építőknek Egerben. Ha ugyanabban a városban készülne a beépítendő szerkezet — a társcég telepén — fuvarköltséget takaríthatnánk meg. A közúti építőket például elláthatnánk anyaggal a betonkeverő telepünkről, nem kellene nekik külön ilyen telepet létrehozni. Közös megrendelésekkel az építési anyagok nagyobb választékát kaphatnák meg az építőipari szövetkezetek. Elképzelhető, hogy fejlesztési alapunkból átadunk a tanácsi építőknek a műanyagab- lak-gyártás bővítéséhez, ennek fejében mi is kapnánk a korszerű termékből. Sok példát lehetne sorolni még. amely a társaság' előnyeit illusztrálja. Hasonlóan pozitív véleménnyel volt a társaság ötletéről Varga Lajos, a tana-, esi építőipari vállalat igazgatója. Elmondta viszont azt, hogy szabad, önálló vállalkozáspolitika lesz érvényes továbbra is, s ebben még akár verseny is elképzelhető. Alapos viták után egyeztek meg a feladatok elosztásában, s egyes reszortokat, mint például az összehangolt műszaki fejlesztés, gépészet, munkaerő-gazdálkodás, aszerint osztották el. hogy hol nagy óbbak a tapasztalatok, hol találhatók mások számára is hasznosítható eredmények, ISMERVE AZ ELŐZMÉNYEKET. már eredménynek mondható az is, hogy az említett építőipari vállalatok, szövetkezetek vezetői az utóbbi hónapokban többször találkoztak, egymással. Ismerkedtek egymás munkájával, s megpróbálták összehangolni terveiket. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ösztönzésére, a megyei pártbizottság és a megyei tanács támogatásával létrejött társaság egy újabb minőséget ígér megyénk építőiparában. Ügy hisszük, .nem azért alakult ez a társaság, hogy összefogjon a megrendelők ellen, hanem a munka összehangolásával a jobb eszköz- és munkaero- gazdálkodással hatékonyabb építőipari együttest akarnak létrehozni a megye érdekében. Régi és sokat emlegetett mondás, hogy egy-egy terület úgy fejlődik, amilyen színvonalú az építőipara. Lehet, hogy ez a kialakulásában mindenképpen pozitívan értékelhető társaság éppen a magasabb színvonal feltétele? Hekeli Sándor 1980. január 10., csütörtök Nem tartunk már ott mint éhány éve, amikor kény- zarmegoldásként. az állami s tanácsi építőipari vállalat gyesítését is fontolgatták, lines már olyan nagy fe- zültség sem az építési igé- yek és a teljesítmények kö- ött. Sőt, ismert okok miatt, árhatóan csökken majd a megrendelések száma, nagyága is. A társulás kezdeményezője z állami építőipari vállalat. íz egyezség szerint a gesztor zerepét is ez a cég kapta, a állalat szervezési osztályálak vezetője lett a társaság itkára. Az igazgatói tanács gyébként a titkári, előkésztés alapján félévenként érékeid az együttműködés ta- • lasztalatait. — Most. a kezdeteknél kü- önösen fontos az első szánd vezetők akarata a közös nunkához — mondta a gesztor” igazgató, Rakusz ’ózsef. — Eddig is érthetet- ennek tartottam, hogy mi, ibben a nem is túl nagy negyében közösen dolgozó ipítők, nem ismertük egy- nás elképzeléseit. A távoleső égek munkájáról többet udtunk. mint a szomszéda- nkról. Párhuzamos fejle,sz- ések történtek itt is. ott is élig kihasznált berendezé- ekkel. Az eredmény az lett, iogy jó néhány munkát egyik :ég sem vállalt eL — AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS IOK jót hozhatna például az . szközök kihasználásában. ( kekünk ipari háttérüzemünk ran Gyöngyösön, a tanácsi
