Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

STCLAG PfiDLETÄHfAl EGYESÜLJETEK! fl I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 4 MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 7. szám ARA: 1,20 FORINT *980. január 10., csütörtök Kilenc nagyberuházás fejeződik be az idén Recsken jelentős kutatások, Bélapátfalván március 30-ig elkészül a második vonal Szükséges is, hasznos is I lyenre is régen volt példa! I Mármint arra, hogy fel- I mondjanak — történt mindez a napokban és Eger egyik üzemében — egy szakmailag igen jól képzett, a munkáját éveken át kifo­gástalanul végző egyik negyven év alatti belső el­lenőrnek. Az ügy természetesen nem azzal kezdődött, hogy megkeresték és kiadták az illető munkakönyvét. Az első „lépcsőben” a nem ter­melő munkát végzők tévé- i kenységét vizsgálták meg a gyárban, a másodikban hoz­ták meg a döntést, amely­nek értelmében az érintett területeken huszonhétről ti­zenháromra csökkentik az adminisztratív és az al­kalmazott státuszokban dol­gozók számát. A harmadik­ban pedig új é6 más mun­kaköröket ajánlottak fel a gyár termelő üzemeiben mind a tizennégy volt iro­distának. A döntést egyikük kivé­telével a vártnál is csende­sebben és nagyobb megér­téssel fogadták az érintet­tek. Kilencen a gépek mö­gé álltak, ketten egyelőre táppénzen vannak, öten meg kiléptek. A szóban for­gó belső ellenőr viszont — végeredményben érthetően is —, visszadobta a kesz­tyűt, s úgy dönrott: pert in­dít a vállalat vezetőinek a határozata ellen. Hogy ki nyeri majd meg a pert, azt ma még korai lenne megjósolni. A Mun­ka Törvénykönyvének új paragrafusai, a módosított szabályozórendszer, vala­mint az eddiginél lényege­sen értelmesebb munkaerő­gazdálkodást sürgető párt­ós kormányhatározatok is­meretében azonban egyál- talán nem biztos — legfel­jebb az eljárás szokatlan —, hogy a gyár vezetői döntöttek volna rosszul. Mert igaz ugyan, hogy szocialista társadalmunk­ban nemcsak gazdasági, ha­! nem politikai okok, illetve követelmények miatt is csak végső esetben, a fel­ajánlott és visszautasított más munkakör esetében szabad a felmondást „be­vetni”, de ha az üzem és rajta keresztül a népgazda­ság érdekei — mint a pél­dánkban is — ezt kívánják, akkor nincs más hátra, mint előre, vagyis: megke­resni és kiadni a munka­könyvét. A félreértések elkerülése miatt még egyszer hangsú­lyozom : ez az eszköz, ez a módszer csak a végső eset­ben és a köz érdekében al­kalmazható. Hogy az effaj­ta döntések ismeretlenek voltak számunkra? Az kétségtelen. De hol­napunk érdekében meg kell ismerkednünk velük. A más munkakörbe irányítottak érdekében is! Koós József V ................... ­A z idén kilencet befejez­nek — a tervek szerint — a folyamatban levő 29 nagy- beruházásból. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat deáki bányája, ahonnan már tavaly 488 ezer tonna bauxitot hoztak felszínre, az idén — a ter­vezett év végi határidő he­lyett — már május 1-re el­éri teljes kapacitását, s az év folyamán 600 ezer tonna ér­cet szolgáltat. A vállaltnak ez, az első olyan munkahe­lye, ahol már az indulástól kezdve 100 százalékban gé­pesítették a rakodást és a szállítást. A jól- szervezett beruházási munka sikere az is, hogy nem lépték túl a tervezett 855,3 millió forin­tos költséget. Recsken a bányászati kuta­tással összefüggő igen je­lentős beruházások feje­ződnek be az idén. A fejlesztés eredményei lehetővé teszik, hogy már 1980-ban, mintegy 20 ezer méternyi kutató fúrást vé­gezzenek a térségben elhe­lyezkedő ércvagyon minősé­gének és értékének megálla­pítására. Meggyorsultak a munká­latok a leninvárosi tiszai kőolajfinomítóban is, amely a TVK olefinművét látja el az etilén előállításához szük­séges vegyipari benzinnel, a kőolaj lepárlása során visz- szamaradó pakurával pedig a szomszédos hőerőmű ka­zánjait fűtik. A beruházás létesítményeinek nagy része már kész, az év közepéig még két, egyenként 30 ezer köbméteres tartályt, egy iszapégetőt, továbbá a pro­pán-bután töltőállomást épí­tik meg és június 30-ra vár­hatóan befejeződik a beru­házás. Az idén a kőolajfino- mitóban már összesen 1 millió 600 ezer tonna — Szovjetunióból származó — kőolajat dolgoznak fel, s a vegyipari benzinen kívül motorbenzint, gázolajat és fűtőolajat is nyernek, ezzel az üzem számottevően hozzájárul a hazai ellátás javításához. Korszerű tech­nológia segítségével a kőolaj szétválasztását itt körülbelül 5 százalékkal kevesebb ener­giával oldhatják meg, mint a régebbi technológiával, dol­gozó hazai kőolajfinomítók­ban. A nyergesújfalui níagyar viscosagyárban már koráb­ban üzembe helyezték a PAN II. üzemet, ahol poli- akrilnitrilt állítanak elő, a kapcsolódó létesítmények hátralévő részét azonban az idén adják át. A befejező munkákon meg körülbelül 200 ember dolgo­zik. s 100 millió forint érté­kű feladatot kell megoldani­uk ahhoz, hogy a kétmilliárd forintos nagyberuházás számláját lezárhassák. Re­mény van arra, hogy a két­milliárdból körülbelül 50 millió forintot megtakaríta­nak. Az Adria-kőolajvezeték Csurgótól Százhalombattáig terjedő 210 kilométeres ma­gyar szakasza már a múlt év végén készen állt az olaj- szállításra. Az idén a veze­ték automatikus távirányító­rendszerének szerelői végzik az utolsó simításokat. A ma­gyar szakasz évente 10 mil­lió tonna kőolaj szállítására alkalmas. A Jugoszláviából érkező kőolajat Százhalom­battától a már korábban megépített Barátság vezeté­ken továbbítják majd a csehszlovák partnernek. Bélapátfalván az új ce­mentgyárban a tervezett két termelő vonal köz.ül az egyik január 1-e óta fo­lyamatosan dolgozik, a má­sodikat pedig március 30- ig helyezik üzembe. Szeptember 30-ra várha­tóan teljesen lezárul a be­ruházás, s az idén az új gyár 600 ezer tonna, később pedig évente 1 millió 250 ezer tonna cementet termel. A Magyar Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója is lényegében befejeződött, er­re az évre már csak kisebb munkák maradtak. A válla­lat' a korábbi 400 helyett most már 800 féle csapágyat készít, egyebek között a jár­művekhez szükséges kúp­görgős csapágyak valameny- nyi típusát, ami a hazai ellá­tást lényegesen javítja. A beruházás nyomán tavaly 30, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán a főváros I. kerületébe látogatott. A ke­rületi pártbizottság székházá­ban Kékedi György, a pártbi­zottság első titkára, Tóth Sándorné tanácselnök, vala­mint a tömegszervezetek he­lyi vezetői fogadták és tájé­koztatták a több mint 40 ezer lakosú városrész pártbi­zottságának munkájáról. a kongresszusi előkészületek­ről. Licenc- és know-how vá­sárlásokkal, hatékonyabb, de takarékosabb gazdálkodással, az iparvállalatokkal való szo­rosabb együttműködéssel kí­vánják mintegy 3—5 száza­lékkal növelni termelésüket az ipari szövetkezetek. Vala­melyest emelkedni fog a bel­kereskedelmi szállítások ér­téke és az export is. Rév Lajos elnök, az OKISZ szék­hazában az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsának ülésén arról szólt, hogy vál­tozatlanul a legfőbb feladat a keresett termékek válasz­tékának bővítése, a szolgál­tatások színvonalának eme­lése. Elmondta, az ipari szövet­kezetek 1979. évi nyeresége valamelyest elmarad a ter­vezettől. Kedvező ugyan, hogy a szövetkezetekben is megkezdődött a termelési szerkezet átalakítása, ennek üteme azonban még nem elég erőteljes. Több UHtrt 300 ípanáüa-. az idén pedig további 20 százalékkal növelik az ex­portot, mégpedig javuló el­adási árak mellett. A re­konstrukció azt is lehetővé teszi, hogy korábban tőkés országokból vásárolt hegyes csapágyakat most már itt­hon állítsák elő. Teljes kapacitással dolgo­zik már a Hajdúsági Cu­korgyár is, amely naponta 6 ezer tonna répa feldol­gozására alkalmas. Az utolsó simításokat, hi­ánypótlásokat végzik az épí­tők a budapesti Vigadó épü­letében, amelyet tavasszal átadnék a művészetszerető közönségnek. Az európai vi­szonylatban is kiemelkedő szépségű múlt századbeli műemlék megújulva — a Vörösmarty tér kulturális centrummal együtt — kul­turális életünk egyik köz­pontja lesz. A Vigadó- termei kiállításoknak és hangver­senyeknek adnak otthont. A Központi Bizottság tit­kára ezután a vendéglátók társaságában ellátogatott az Általános Épülettervező Vál­lalathoz, majd a program a Magyar Villamos Művek or­szágos teherelosztó központ­jában folytatódott. A Központi Bizottság tit­kára délután a kerület párt­aktivistái részére időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót. lattal alakítottak ki szoros együttműködést, s a nagyvál­lalatoknál gazdaságtalanul gyártott termékek közül mintegy 600 millió forint ér­tékű cikk termelését vették át. Egyebek között a kem­ping-gázkészülékek, a nyílás­zárók egy részét, a komp­resszorok, a műszerek, a he­gesztőberendezések többsé­gét is ipari szövetkezetek ké­szítik ezentúl. A lakásépítő szövetkezetek elmaradtak az építkezéssel, s terveik sze­rint az idén is csak 4600 la­kást adnak át, ami kevesebb a vártnál. RéV Lajos felhívta a szö­vetkezetek figyelmét a ter­melési struktúra átalakításá­nak gyorsítására, a fokozott anyag- és energiatakarékos­ságra, az ésszerűbb készlet- gazdálkodásra. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT fő­titkára, nt. II OVh-..­(MTI) Győri Imre az I. kerületbe látogatott Együttműködés a nagyvállalatokkal Javuló szolgáltatások az ipari szövetkezetekben Savas napok a hegyen KiréndtiAók, üdülők jókedvétől hangosak hegyeink ezekbeit a hetekben. A téli sportok kedvelőinek százai hódolnak a sínek, a szánkónak a Mátra lankáin, De sokan egy-egy ki­adós sétát is élménynek tartanak a havas tájon. Képeink mátrai pillanatokat örökítettek meg. Síző lány indul a kékesi tevetorony alól A felvonónál hegynek föl Is csúszik a léc Következik a második menet. Mátraházáról autóbuszok viszik az ország tetejére az újabb lesikláshoz a szánkózó­ka t. (Szabó Sándor képriportja)

Next

/
Thumbnails
Contents