Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
Az energiatermelés, az energiahordozók szállítása önmagában is nagyon költséges és az energiára éhes korunkban könnyen elfeledkezünk arról, hogy itt is sokat meg lehet takarítani. Mai összeállításunk fő témája is ez; néhány, megyénkben hasznosítható ötletről is szólunk. A technika történetéből A szén cseppfolyósítása — Berger felfedezése — A Penicillin felfedezése — A legnagyobb földön mérj sebesség — „Repülő palacsinta” Kallódé milliók 55 évvel ezelőtt, 1924-ben kezdődött meg a szén nyomás alatti katalitikus hidra- lására vonatkozó nagyüzemi kísérlet, azaz a szén átalakítása katalizátorok jelenlétében szénhidrogénné, de elsősorban benzinné. Az eljárás első megvalósítója F. Bergius német kémikus (1884—1949) volt 1913-ban. Rendkívül előnye az, hogy a szén közvetlen felhasználását teszi lehetővé és a rossz minőségű, barna szenekre is alkalmazható. ★ Hans Berger német elmegyógyász 50 éve, 1929-ben felfedezte az agyban folyó elektromos áramok mérésének módszerét, illetve ezen adatok segítségével az agy egyes részei kinkéi óképességének megállapítását. ★ Kísérletei során Alexander Fleming (1881—1955) skót orvos és bakteriológus azt tapasztalta, hogy a bakté- rumtsnyészetbe belehullott penészgomba körül a baktériumok elpusztultak. Megfigyelése — ugyancsak ötven óta kísérletezett „a repülés történetének egyik legmeglepőbb tervével”. A konstruktőr széles szárnyakat azért alkalmazott, mert ezek jelentősen emelik az aerodinamikai hatást és jó emelkedőképességet biztosítanak. Több szabadalmát építette be a gépbe, például a két-, háromágú és egymással ellenkező irányban forgó propellert. A gép éles szögben tudott fordulni és helikop- terszerűen lebeghetett is. Az akkori amerikai repülőgépek repülési és landolási sebességarányával szemben (4:1- hez) 40:1-hez arányt lehetett vele biztosítani. Két 1350 lóerős motorral volt felszerelve. A háború befejeződött, így hadi bevetésre nem került az érdekes konstrukciójú gép.-AA földön az ember vezette legnagyobb jármű sebességet 25 évvel ezelőtt, 1934 márciusában dr. Stapp repülő orvos ezredes érte el. Rakétaszánjával óránként 1005 kilométer sebességgel száguldott. Kováts Andor Világszerte az érdeklődés középpontjába került ászén, tüzelése» erőművek környékén nagy tömegben felgyülemlett pernyének, e szinte kifogyhatatlan mellékterméknek a hasznosítása. Míg a fejlett ipari országokban az erőmüvi pernyének már KO— 80 százaléka további feldolgozásra kerül, addig a hazai ipar csupán mintegy 8 százalékát hasznosítja a rendelkezésre álló pernyének. Pedig az alkalmazási lehetőségei egyre szélesebb körűek ennek az ásványgazdálkodási szempontból nem elhanyagolható mennyiségnek. Hogyan keletkezik a pernye? Az erőművekben a szenet régebben darabos formában tüzelték el, ma azonban már — a jobb hatásfok érdekében — mindenütt porrá őrlik, és ezt a port fuvatják be a kazánok tűzterébe. Ennek következtében a kevés el nem égett szenet is tartalmazó, ez. redmillimétéres, lisztfinomsó- gú hamuszemcsék elhagyják a kazánt, és a légáramlat magával ragadja őket a kéménybe. E szemcséket különféle berendezésekkel — többkevesebb sikerre! —. visszatartják. még mielőtt elhagynák a kéményt. Ezen a módon a hazai erőművekben évente kb. 5 millió tonna pernye keletkezik, amit vízzel kevernek, s az így létrejött i'zapot — úgynevezett zag’ ' — a külön e célra lé- tes'tctt, védőgátakkal körülvett tavakba vezetik. A vizet elszivárogtatják a fekete tavakból, de a felszín az új adagoktól mindig nedves marad, ezért a szél nem sodorhatja el a pernyét. Erőműveink környékén eddig több mint 60 millió tonna pernye gyűlt össze ilyen formában. A pernye hasznosításában és feldolgozásában két tényező játszik döntő szerepet. Egyrészt a benne levő vegyi anyagokat hasznosítják, ideértve az el nem égett szenet is. Másrészt összepréselve különféle célokra alkalmazható. Cement helyett pernye A hazai ipari célú 8 százalékos felhasználás jelenleg abból adódik, hogy egyes cementgyáraink a cementhez hozzáőrölnek, vagy hozzákevernek bizonyos mennyiségű — legfeljebb 20 százaléknyi — nernyét. Ez kezdetben „hígítja” ugyan a betont, s ezáltal lassítja a kötését, amit az építészek többnyire kifogásolnak, is. Csakhogy az ilyen cementtel készített beton a beépítés után két-há- rom hónappal nemhogy ugyanolyan szilárd, mintha nem volna benne pernye, hanem még nagyobb is a szilárdsága ! Az út- és mélyépítés is hasznosíthatná a pernyét, különösen azóta, hogy eredményesen zárultak az Építéstudományi Intézet és a Közúti Tudományos Kutató Intézet kísérletei, s kidolgozták a pernyehasznosítási eljárások bevezetéséhez szükséges előírásokat és kivitelezési technológiákat is. Az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat három évvel ezelőtt, késő ősszel, kedvezőtlen időjárási viszonyok között egy 4 m széles» összesen 1486 mJ felületű kísérleti útszakaszt épített, amely 3 százalék mész- hidrátot és 12—20 százalék szárazpernyét tartalmazott. Az 5 cm vastagságú bitumenes záróréteget tavasszal készítették el. Megállapították, hogy sem a téli fagyok, sem a tavaszi felengedések nem okoztak megítélhető elváltozásokat a pernyeadalékkal készült útszakaszokon. A pernyebeton lassú kötési tulajdonsága az útalapok készítésénél kifejezetten előnyös, mert a keverék több nap után is beépíthető, illetve a frissen tömörített alapra a járműveket forgalomelterelés nélkül azonnal ráengedhetik, miközben a nehéz gumiabroncsos forgalom tovább növeli a réteg tömörségét. A pernye a habarcsok ce- ménttartalmát részben, vagy egészben helyettesíti. A kísérletek tanúsága szerint, ha mészhidrátot és pernyét kb. 1:1 arányban kevernek, kötőanyagkeverék felhasználásával olyan habarcsot nyerhetnek, amely jóformán az összes javított mészhabarcsot helyettesíteni tudja. E megoldásnak további előnye, hogy a kötőanyag-keveréket és az adalékot szárazon is lehet keverni és szállítani a helyszínre, ahol mór csak a víz hozzáadása szükséges. Igen figyelemre méltó,- hogy a habarcsban köbméterenként átlagosan 100 kg körüli cementmennyiség helyettesíthető pernyével, s ez tekintélyes megtakarításokat eredményezhet. Sóder helyett pernyekavics A betonkészítésben . és általában az építésben sokoldalúan hasznosítható kavics nem áll kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre, így több szempontból is érdeklődésre tarthat számot a pernyekavicsgyártásnak az Építéstudományi Intézetben kidolgozott; technológiája. Ennek lényege az, hogy száraz pernyét — amelynek széntartalma ismert, — ösz- szekevernek ugyanabból a bányából származó meddő kőzettel, amelynek szintén tudott a szén tart alma. A keverék arányát úgy állapítják meg, hogy az önégő légyen, vagyis kemencébe rakva tüzelőanyag nélkül is el-, illetve kiégjen. Az anyagokat jól elkeverik, egységesítik, megnedvesítik, szemcsésítik (granulálják), azután forgódobban kialakítják a megfelelő szemcsenaeyságot. Kissé •kiszárítják, végül kiégetik. Az így gyártott pernyekavics- csal jó. minőségű könnyűbeton házelemek készíthetők, ami egyébként ma még nem mindig és mindenütt gazdaságos, de, perspektivikusan feltétlenül van jövője. A nyersanyagokban hazánknál lényegesen gazdagabb országokban is érdemesnek tartják a pernye- és saíakfélékben rejlő kén-, mész-, vas- és alumínium- oxidok, valamint a nagyon értékes nyomelemek feltárását. Sajnálatos, hogy ezek kinyerésével nálunk ma még nem foglalkoznak érdemlegesen. Az erőművi pernye tervszerű hasznosítása évente több tízmillió forintos megtakarítást jelenthetne a népgazdaságnak. Nem véletlen tehát, hogy az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már csaknem egy évtizedé felkarolta e fontos témát, s több kutatóintézet, tudományos egyesület és néhány üzem is foglalkozik a „kalló, dó milliók” megmentésének kérdésével. Blahó István Gáz a vezetékben Gázvezeték befutósor A „Repülő palacsinta” éve — a Penicillin felfedezéséhez vezetett, amit munkatársainak sikerült izolálniuk. Ennek a rendkívül eredményes gyógyszernek az alkalmazása sokáig váratott magára, csak a II. világháború sebesültjei kezelésére kezdték alkalmazni. Flemin- get és munkatársait is csak jóval később érte el az elismerés: 1945-ben kaptak No- bel-díjat. ★ 35 évvel ezelőtt, 1944-ben rendszeresítette az amerikai tengerészet egy érdekes repülőgépet, a Flyng pancake-t („Repülő palacsinta”). Stories Zimmerman 1933 légi bevetésben Mint minden, az atomerőmű sem örök életű. A szakemberek szerint az atomerőműnek 20 év alatt kell a befektetett költségeket meghoznia. és a következő 10 évben az erőmű „ingyen” dolgozik. Egy atomé'őmű reaktorának élettartamát ma 30—45 évre jósolják. Aztán kiöregednek, és le kell őket bontani. A kísérleti és a minierőművek egy része már elérte a végső kort. F ’iig egyetlen kri erőművet sikerült teljesen lebontani (Elk River, USA). Pillanatnyilag 26 nagy erőművet állítottak le a világon: 15-öt az USA-ban. 2—2-t Franciaországban, az NSZK- ban, Nagy-Britanniában. Svédországban, a Szovjetunióban és egyet Svájcban, valamennyi 250 mW teljesítményű volt. A most épülő atomerőművek jó része 1300 mW-os. A tervek szerint 2000-re a világon .2000 nagy teljesítményű atomerőmű fog működni: viszont évente 40—50 atomerőművet kell leállítani. Világjelenség, hogy egyre több földgázt használnak fel, amelyet csővezetéken kapnak a fogyasztók. Ha az autógumi szelepét megnyitjuk, nagy sebességgel áram'ik ki belőle a levegő. A levegőt itt az az energia készteti mozgásra, amelyet sűrítéskor — a pumpáláskor — kifejtettünk. Ha égy csővezetékbe az egyik végén gázt pumpálunk, préselünk be. azaz, ha a gáz energiáját, nyomását megnöveljük, a gáz a csővezeték másik vége — a kisebb nyomású hely — felé áramlik. Franciaországban a két „nyugdíjas” erőmű közül az egviket. az 1974-ben megszüntetett Chinoin I-et nem semmisítik meg — lebontása 120 millió frankba kerülne —. hanem ■ atommúzeummá alakítják át és jövőre nyitják meg. Az elöregedett atomerőművek megsemmisítésének egyik módja az lehet, hogy a tervezők és építők valamilyen módon figyelembe veszik a majdani lebontást is. A földgázt ma a forrástól a felhasználásig a kontinenseken csaknem kizárólag csővezetékeken juttatják el. A lelőhelyeken — kutakból feltörő gázt — megfelelő előkészítés után — nyomják a vezetékbe. A „száilítópálya” tehát körülveszi a szállítandó közegeit, a hajtóerőt pedig a közegben tárolt nyomásenergia szolgáltatja. A távvezetékben a földgázt a nyomásenergia hajtja előre. De minthogy a gázmolekulák egymáshoz, illetve a cső falához súrlódnak, a kezdeti energia — a gáz nyomása — fokozatosan felmorzsolódik. A gáz csak addig áramük a vezetékben, amíg a súrlódás fel nem emészti a benne tárolt energiát. Ha a gázt nagyobb távolságon akarjuk szállítani, újra meg újra energiát kell közölnünk vele. Az energia-utánpótlás a vezetéket megszakító kompresszorállomáson történik: ott a gázt olyan berendezéseken — kompresszorokon — vezetik keresztül, amelyek pótolják a felemésztett energiát. A gáz szállítónyomása azonban mégsem lehet korlátlanul nagy. A nagy nyomás elviseléséhez ugyanis nagy szi lárdsáigú. vastag falú cső kell. ami viszont nagyon drága. Nyugdíjas atomerőművek MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.37 Verbunkosok. 9.05 Város a föld alatt. 9.44 Zenetár, 10.00 Hobbi-dominó. 10.35 Sztravinszkij: A csalogány. 11.23 Fúvósművek. 11.40 A sziget. 12.35 Nerc csökkent munkaképességűek! 12.50 Zenemúzeum. 13.56 Behár György kó- rusfeldolgozásaiból. 14.09 Világirodalmi könyvszemle. 14.39 Német népzene. 15.10 Kóruspódium. 15.30 Irodalmi rejtvényműsor. 16.15 Operaáriák. 17.07 Orvosok az iskolában! 17.32 A Rádiószínház híradója. 19.15 Leh ár-operettek. 19.35 Az ÁHZ hangversenye. 20,15 A Dunánál. 21.10 Népdalok. 22.30 Egy művészpálya emlékeiből. 23.42 Madrigálok. PETŐFI 8.05 Kórusművek. 8.33 Napközben. 10.33 Zerie- délelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Takarékosabban, célszerűbbem. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.20 Gyermekkórusdalok. 14.00 Színe-java. 16.00 Könnyűzene. 16.16 Beszélni nehéz. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei Tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi Panórártla. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szo- cic’.'giai Figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. 22.03 A country muzsikáról. 22.33 Beatzene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek, Időjárás — 17.03’ Fiatalok félórája. Miért lettem ipari tanuló? Szerkesztő: Dobog Béla. Magasabb mércét. Ónodvá- ri Miklós jegyzete. — Slágerek tíz percben — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Miért nincs az Avas déli részénél újságárusító pavilon és postaláda? — A téli Bánkúton) 18.25 Lap. és műsorelözetes... 9.00 Tévétorna. 9.05 A természet válaszol. 9.15 Szünidei matiné. 16.05 Surik, Vászja... és az ige. Város. 16.35 Hírek. 16.40 Az ősi Plovdiv. 17.00 Regősének. 17.45 Tízen Túliak Társasága. 18.25 Tévébörze. 18.35 Mibe kerül ez nekünk. Riportműsor. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Lev Tolsztoj: Legenda a lóról. Zenés játék. Előtte: Elbert János jegyzete. 2145 Sok van mi csodálatos. 22.30 Tv-híradó. 2. MŰSOR 18.50 Kettős portré rajzórák tükrében. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból 21.25 Tv-híradó 2. 21.45 Egy király Hollywodból. MMiixnaGb 1980. január 3., csütörtök
