Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Célkitűzésüket nem tudták valóra váltani Napirenden az NB Il-es tekézők í A hajdan legmagasabb osz- I tályt is megjárt Egri Sparta­cus NB Il-es férfi tekecsapa­ta a 7. helyen végzett az el­múlt esztendőben a bajnoki táblázaton. A 26 fordulóból 13-at megnyert, a többit el­veszítette; 26 megszerzett pontjával 50 százalékos tel­jesítményt ért el. A nagyon erős, kitűnő, együtteseket fel­vonultató — Ózd, Borsodi Bányász, Kőbányai Porce­lán, STC stb. — Keleti cso­• portban nem mondható rossz teljesítménynek ez a helye­zés, de a szakemberek, sőt a csapat tagjai is többet vár­tak ön maguktól. A miértek­re kértünk választ Pummer Györgytől, az együttes edző­jétől, amikor a tavalyi esz­tendő mérlegét igyekeztünk elkészítene beszélgetésünk során. — Több évi stagnálás után 1979-ben csapatunk elé azt a célt tűztük ki, hogy lépjen előre, akár a dobogó legma­gasabb fokára is — mondot­ta az edző. — Nos, ezt a tervünket nem sikerült tel­jesíteni, annak ellenére, hogy célkitűzésünk a versenyzők képességei alapján nem volt túlzott. — Talán nagy „mellény­nyel” indultak a küzdel­meknek? — Ezt nem állíthatom. Ebben a csoportban nem mehetett biztosra egyetlenegy csapat sem, hiszen erősen I kiegyensúlyozott a mezőny. I Nagyobb szerencsével, jobb i koncentrálással egy-egy szo­ros meccsen — akár a má- i sodik helyet is elérhettük volna 34 ponttal. Meg vol­tak rá a reális lehetőségek. Felkészülésünk a bajnok­ságra jónak volt mondható. A januárban megrendezett Spartacus Kupán csapatban harmadik helyen végeztünk, egyénileg Tősi második, Tóth Tamás pedig harmadik lett. Ennek ellenére a kupa után i egy héttel induló bajnokság- | ban rosszul rajtoltunk. Ide- , genben kezdtünk a S. Sík­üveggyár otthonában, és sú­lyos vereséget szenvedtünk. Az igazi hideg zuhany azon­ban az ezutáni hazai talál­kozásunkon jött, ahol az • újonc Kazincbarcikától kap­tunk ki 5—3 arányban. — Hogyan sikerült talpra állni? — Viszonylag gyorsan rendeztük sorainkat, mert egy hét múlva Debrecenben nyertünk. Ez viszonylag megnyugtatta a játékosokat, mert ezután már a hazai mérkőzéseinken nyerni tud­tunk, idegenben azonban veszítettünk, nem tudtunk a pályákhoz alkalmazkodni. Bár a sorsolás se volt a leg­szerencsésebb, de egy dobo­gós helyre törő csapatnak nemcsak otthonában kell nyernie, hanem idegenben is sikeresen kell szerepelnie. A várt tavaszi jó eredmé­nyek elmaradtak, s ez már kétségessé tette az első há­rom hely valamelyikének a megszerzését is. — Mire számítottak az ősszel? — Abban bíztunk,. hogy nem csúszunk lefjebb a ta­bellán, a középmezőnyben végzünk. Ez teljesült is, bár ősszel sem tudtuk „átlépni saját árnyékunkat”, szinte minden a tavaszi „menet­rend” szerint zajlott le. Má­sodik mérkőzésünkön példá­ul az STC-nél az utolsó pil­lanatig vezettünk, végül az 1200-ik dobásnál kikaptunk hat fa különbséggel. Követ­kezett ezután a későbbi baj­nok, Özd elleni mérkőzé- sünW Eger ben. Nagyon ké­szültünk ellenük. Az is mel­lettünk szólt, hogy a Kohász még nem nyert otthonunk­ban. Aztán robbant a „bom­ba”. Az év leggyengébb tel­jesítményével vesztettünk, egyetlenegy elfogadható egyéni teljesítmény sem akadt a csapatban. Jellemző, hogy ezen az összecsapáson még Tősi sem tudott egyéni pontot szerezni. A nagy aka­rás görcsös erőlködésbe ful­ladt, s ezt ügyesen kihasz­nálták vendégeink. — Milyen érdekesebb ese­tek fordultak még elő? — Perecesen a Borsodi Bányász ellen úgy veszítet­tünk, hogy a bíró a pályára se. engedett lépni bennün­ket. A versenyzők minősíté­sével volt probléma. Eddig ezt az illetékes sporthivatal végezte. Tavaly viszont már a szakosztályoknak kellett a minősítéseket a könyvekbe bevezetniük. Mivel az aláírá­sok mellett nem volt ott a szakosztály bélyegzője, nem lehetett érvényesnek tekin­teni a minősítéseket. Az eset után derült ki, hogy csak a megyei szövetségek kaptak erről írásos értesítést 1978- ban, de a szövetség elfelej­tette a változásról értesíteni a megye csapatait. így mi­nősítés nélkül játszották lé­nyegében bajnoki találkozói­kat a megye együttesei. s— Miként lehet minősíteni egyénileg a játékosok tava­lyi eredményeit? — Évek óta Tősi Pál a legeredményesebb játéko­sunk. Átlaga ugyan tavasz­hoz képest 7,1 fát romlott, azonban teljesítményét így sem tudta senki megközelí­teni. Második legeredménye­sebb emberünk Molnár De­zső volt. Őszi átlaga példá­ul 6,9 fát javult. Széphegyi János a tavalyi negyedik helyről lépett előre a har­madikra, Molnárhoz hason­lóan megbízhatóan szere­pelt, a csapat egyik legszor­galmasabb játékosa. Pummer ősszel jött fel. Tóth Tamás viszont tavasszal volt jobb. Tóth József hazai pályán játszott jól, idegenben ke­vésbé, így nem véletlen, hogy idegenbeli átlaga a leg­gyengébb a csapatban. He­gyi István csak tavasszal szerepelt, Rajtuk kívül szó­hoz jutott még Ficzere, Si­mon, Molnár L., Molnár Cs., Kátai, Bakos és Pás. — Milyen az utánpótlás? — A „hátország” biztató­an fejlődik. > örvendetes, hogy több mint egy csapatra való ilyen fiatallal rendelke­zünk: Tóth J., Csáki, Molnár G., Tóth T., Molnár Cs., Pós, Nagy T. Ezenkívül Egercse- hiből ide igazolt Kátai és Bakos. Velük erősödtünk. Csupán Lukács távozott el az Ágriába. — S végül, milyen tervek­kel indultak az új bajnoki évnek? — A játékosok december 14-től január 3-ig szabadsá­gon voltak. Ekkor kezdtük a felkészülést. Január 18—19— 20-án bonyolítjuk le a Spar­tacus Kupát, majd január 24—30. között edzőtáborozá­son veszünk részt. A baj­nokság február 3-án kezdő­dik. Mindenképpen jobban szeretnénk szerepelni, mint 1979-ben. Jó lenne végre a dobogóra felkerülni. Fazekas István BfRKÓZáS ' A gyöngyösi Horváth Károly úttörő-olimpiai bajnok Birkózó sportágban az óesztendő utolsó eseménye a Tatabányán rendezett úttörő­olimpia országos döntője volt, amelyen három gyön­gyösi és két egri pajtás kép­viselte a Heves megyei út­törőbirkózást. A hagyomá­nyos küzdelemsorozat — melyben először rendezték külön a kötött- és szabadfo­gást — városi és megyei szintű versenyekkel kezdődött, majd területi bajnokságokkal foly­tatódott. Ez utóbbi verseny legjobbjai a téli iskolaszünet­ben mérték össze tudásukat, hogy eldöntsék a végső he­lyezések sorrendjét. A me­gyénk színeit képviselő ver­senyzők közül legeredménye­sebben a gyöngyösi Horváth Károly szerepelt, aki a sza- badfogásúak 45 kg-os mező­nyében magabiztos verseny­zéssel úttörő-olimpiai baj­nokként állhatott a bajnoki dobogó legmagasabb fokára. A gyöngyösi szabadfogású birkózás hagyományait gaz­dagította a +68 kg-os Ben- csik is, aki súlycsoportjában második lett. Szőke Miklós edződ munkája kamatozott a két pajtás eredményében, melyért feltétlen elismerés és dicséret illeti az edzőt és a versenyzőket egyaránt. A kötöttfogásúak 41 kg-os súlycsoportjában ugyancsak második helyézést szerzett Molnár Gy., aki csak mint birkózó tekinthető egrinek, hiszen Andomaktályáról jár be a megyeszékhelyre bir­kózni. Felkészítését kezdet­ben Mirkóczky József edző irányította, jelenleg pedig Soós László és Kállai Sán­dor edzők segítik szakmai fejlődését. Az érmes helyezetteken kí­vül a gyöngyösi Alvarez ne­gyedik. az egri Kovács pe­dig hatodik letit súlycsoport­jában. i' J0SO. jamrav 6.. A mérlegen: 1979. (IV.) Szántó (H. Kinizsi) és a „közepesek” Heves megye női atlétái­nak 1979-es versenyszámon­kénti rangsora. Ügyességi számok. Távolugrás: Szabó Éva (Hevesi SEj 596, Tóth V. (Hevesi SEj 592, Henter (Gyöngyösi SEj 541, Kelemen R. (Eger SEj 540, Kiss Cs. (Egri TKj 537, Szántó (H. Kinizsi} 516, Bányai (Hevesi SEj 515, Perlaki (Hevesi SEj 513, Molnár J. (ETKj 502, Marczis (ESEj 502. Magasug­rás: Szántó Annamária (H. Kinizsij 169 (új serdülő me­gyei csúcs, aranyjelvényes eredményj, Henter 160, Kele­men R. Í60, Kovács H. (ESEj 158, Szabó E. (ESEj 155, So­mogyi (Hatvani Berzej 150, Kiss Cs. 150, Pummer (ESEj 150, Parajdi (Gyöngyösi Sportiskola} 145, Petre V. (ESEj 145. Súlylökés: K.uzbelt Hilda (ETKj 12.81. Mészáros (ETKj 11,08, Erős (ETKj 11,06, Sinka (ETKj 11,03, Molnár E. (ETKj 10.92, Hen­ter 10,91, Borbély (ETKj 10,64. Lukácsi (ETKj 10,11, Kiss Cs. 10,36, Pethes (Gyöngyösi Berzej 9,71. Diszkoszvetési Borbély Erzsébet (ETKj 43,78, Sinka 43,20, Kuzbelt 41,36, Pintér (Gyöngyösi SEj 36,48, Mészáros 36,14. Pethes 30,44, Lukács (GYSEj 29,48, Kó- czián (ETKj 28,42. Fehér (GYSIj 28,26, Bánszky Molnár Erzsébet (Egri TKj 38,56, Bozsák (ETKj 36.24, Lipkovics (ETKj 35,74, Vati (ETKj 35,54, Bánszky 34,60, Fehér 33,38, Kertész (ETKj 32,40, Borbély 31,96, Lukácsi 31,52, Benei (ESEj 30,74. Távol- és magasugróink or­szágos viszonylatban közepes eredményeket értek el. A he­vesi Szabó Éva és Tóth Vera mögött Henter, Kiss, Kele­men eredményei biztatók. Magasugrásban a hatvani Szántó Annamária 169 centi- méteres eredménye új serdü­lő megyei csúcs, aranyjelvé­nyes teljesítmény. Henter Ágnes (Gyöngyösi SEj is biz­tos 160-as ugrónak számít, Kelemen Rita (Eger SEj pe­dig újra megkísérelte régi kedvenc számában a ver­senyzést. A rangsorba kerül­tek valamennyi átlagot meg­javítottak, s közülük többen még egy-két évig serdülők maradnak. Parajdi (GYSIj és Petre (ESEj felzárkózhatnak az élmezőnyhöz. Súlylökés­ben és diszkoszvetésben csak­nem azonos neveket találunk, jó közepes teljesítményekkel. Az egri főiskolások főleg a súly-, a diszkosz- és gerely­vetésben voltak eredménye­sek. Ebben a mezőnyben új névként bukkant fel Sinka Judit, aki nagy eredmények­Egyetlen centiméterrel ma­idét el a 170-től Szántó An­namária, a felnőtt női ma- gasugró-rangsor megyei lis­tavezetője. Idén túljuthat ezen a magassáeon a serdülő korú atléta (Fotó: Szabó Sándor) rú negyedik helyezett gyön­gyösi Pintér Ágnes 36,48 tri­es diszkoszeredménye még mindig nem fejezi ki hűén képességeit. A gerelyhajítók közül senki sem érte el a II. osztályú eredményt. Itt a serdüiő Bánszky keveset ver­senyzett, nagyot javult vi­szont Fehér Judit (GYSIj, és az országos bajnokságon má­sodik helyezett gyöngyösi sportiskolás Bata Enikő (30,54 mj. pFolytatjuk) +1".­KőajfdÁSmAs SportlexiMatüránk Forma I. A boxoló (Szómagyarázónk: Gáspár Gusztávé Újdonság — sportolóknak, lábadozóknak: Sportrobi! Sportolók, cukorbetegek és betegség után lábadozók szá­mára új készítményt állított elő a Központi Élelmiszer­ipari Kutató Intézet: A Sportrobi névre keresztelt koncentrátum könnyen emészthető, por alakú erő­sítő szer, amely a tejfehér­je kivonatát tartalmazza. A tej és fehérje a köny- nven emészthető élelmisze­rek közé tartozik, ezért is egészséges rendszeres fo­gyasztása. Az intézet újdon­sága azonban az eredeti tej­fehérjénél is gyorsabban szí­vódik fel a szervezetben, s éppen ezért a testi fáradt­ságnál, a legyengült szerve­zetnél elősegíti a regenerá­lódást. Sportolók, kórházak, klinikák eddig is használták az ilyenfajta készítmér ezt azonban külföldről s rezték be: az Élelmiszeri] ri Kutató Intézet munkát sad biológiai eljárással, tejből enzim hozzáadagc sával az eredetinél kis« molekulasúfyú kompon sekre bontják a fehérjét, teszi lehetővé a könny« felszívódást. A Sportrobi főként t mixitalokba keverve, de j rancs- és más gyümölcsí sítéssel, pudingba, sajtos i lacsintába adagolva, vs akár kenyérbe sütve „kon kenyérként” fogyasztható. Vas megyei Tejipari Vál lat répcelaki üzemében dúlt meg a próbagyártás, eddig hat tonnát állított elő ebből az erősítő szert----------r — S portról-sportért „Nagyon jó lenne, ha csinálnának jégpályát.. Gondosan, jellegzetes gye­rekírással papírra vetett sorokból ragadtam ki a mondatot. A szerkesztősé­günkhöz címzett levélben korcsolyázni vágyó egri gyerekek fogalmazták meg a kérést .Egyikük kezében volt a toll, de a kezet sok kis társának vágya vezette. Lesz jég... Ma jd ha fagyi , A válasz komoly, bár nem • annak tűnik. Me­gyénkben nincs sehol mű­jégpálya — ilyet legköze­lebb Miskolcon vagy Jász­berényben találhatunk — s egyhamar nem is várható, hogy épül. így aztán az időjárás szeszélyeinek van kitéve minden esztendőben a jégpályaépítés. Az elmúlt telek nem kedveztek a korcsolyázóknak, tartós hi­deg alig volt, így aztán még a kevés vállalkozás is csak napokra teremtett le­hetőséget erre az oly ked­velt téli szórakozásra. Most itt az igazi tél, s úgy tűnik, nem is egy-két napra érkezett. Az új esz­tendőt fogvacogtató fagy­ban köszöntöttük. Azzal a szándékkal kérdeztük vé­gig a járási és városi sport­felügyelőségeket, hogy az egész megyére kiterjedő ajánlatqt közlünk: hol köt­hetnek korcsolyát a gyere­kek? A bőség zavarával —> sajnos — nem kell meg­küzdeni. Több pálya közül csak a gyöngyösiek válogat­hatnak: az ITSK sportte­lepén — immár hagyomá­nyosan — nyílt meg az el­ső, az ifjúság úton pedig társadalmi munkában ala­kítottak ki jégfelületet. Ügy hírlik, hogy az isko­lákban- is megteremtették a korcsolyázás lehetőségét. A most készült el a Mait utcai (volt Spartaci sporttelepen két kise méretű jégfelület, s tál lesz még a városban tö is, de hogy hol és mik arról nem kaptunk pont információt. Hatvanb nincs jégpálya, talán a I nizsi-sporttelepen lesz. . rokban a lakótelepen m korcsolyázhatnak mától gyerekek. A füzesabon atkári, pétervásári. bélapt falvi pályáról mindösi feltételes módban halb tunk, többről még félté] les módban sem. Szegény szűkös a kínálat Gyöngy kivételével. Pedig egyáh Ián nem olyan költséges nehéz jeget „hizlalni” kólák mellett, lakótelei ken. Kezdeményezők, vt lalkozók kellenének, de b tőlük igen kevés van na jainkban. A szülök segítőkészség re bizonyára jobban leht ne építeni. A gazdagon fi díszített, ajándékhalmazi körülrakott karácsonyfi arról tanúskodnak, hot nem fukarkodunk, I örömszerzésről van szó. 1 az örömszerzésnek nemest ez a módja létezik. Tette re kellene ösztönözni, vat talán az is elegendő lem ha a szülői m unka köze segekben, KISZ-alapszerv zetekben egy-egy jó sze vezökészséggei rendelke személy maga köré gyv térté azokat, akikben él szándék, és csak a csele vés körülményeit keile számukra megteremteni. Ha túl sokáig várul egymásra, olvadni kezd jég, s eltűnik vele egyi, a vállalkozók kedve is. I most senki nem mondho ja komolyam a korcsolya ni vágyó nyerek ektteia * «

Next

/
Thumbnails
Contents