Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
Hol és hogyanba hevesi vagy.»?! Készül az első NDK—magyar koprodukciós film 1 Mielőtt a kérdést teljessé tennénk, s , keresni kezdenénk rá a választ, mondjuk meg őszintén: az itt mellékelt felvételek kiválasztásában némi „önkényesség” is szerepet játszott. készültek kevésbé — és még inkább — elriasztó képek, illusztrálandó. Milyen szórakozási lehetőségek kínálkoztak mindeddig, s kínálkoznak minden bizonnyal még jó ideig Heves nagyközségben, ahol — nem a most folyó, tehát legfrissebb népszámlálási eredmények szerint — mintegy 12 ezer ember él. • Ezek után pedig: Lássuk a tried vét”! Elhangzott tehát a kérdés, hogy hol és hogyan szórakozz — ha hevesi vagy? Elsőként a járási pártbizottság egyik fiatal funkcionáriusától kertünk választ. — Erről csak őszintén lehet beszélni — kezdte válaszát. — Attól függ tehát, hogy kiről van szó: igényesről, vagy igénytelenről, fiatalról, vagy korosabbról, alacsonyabb, vagy magasabb beosztásban dolgozóról. Ami engem illet, úgy érzem, én még a fiatalokhoz sorolhatom magamat, és az apparátusi dolgozók közül talán az egyetlen vagyok, aki időnként benézek egy kávéra, kis konyakra a hevesi presz- szóba. Más ugyanis nincs, gyakorlatilag ez az egyetlen, valamelyest kulturáltnak nevezhető szórakozási lehetőséget kínáló hely, de ez is csak ritkán, és a napnak csak meghatározott óráiban. Végezetül még csak any- nyit, hogy e sivár kép egyik fő okát abban látom, hogy úgyszólván valamennyi ilyen Ez év tavaszától ismét a közművelődést szolgálja — csaknem három és fél évtizedes — a háború okozta kényszerű szünet után — a pesti Duna-part. a főváros egyik legszebb épülete, a Vigadó. Az' építők — a generálkivitelező: a középületépítő vállalat. irányításával — számos gonddal, nehézséggel meg1980. január 6., vasárnap egység egyetlen szervhez tartozik, egészséges konkur- reneiáról így szó sem lehet. Korábban tudomásom szerint lettek volna jelentkezők, de számomra érthetetlenül — elutasították őket. Mindehhez azt is hozzá kell tennem, hogy természetesen tudjuk, napjaink problémái közül ez a kérdés semmiképpen, semmi esetre sem sorolható a legfontosabbak közé. Ha azonban arra gondolok. hogy Heves a nagyközségi rangnál magasabb szint elérésére törekszik... De ez más kérdés, és mint tudjuk, vannak nekünk „városaink”, amelyek sajnos — és nem utolsósorban ilyen okok miatt is — semmiben sem különböznek a falutól. Az egyik üzemi pártbizottság mérnök párttitkára: — Osztom a véleményt. Magam is csak nagy néha, és akkor is rövid időre ugróm be a hevesi presszóba. Ha vendégeim - érkeznek, vagy egy kis családi kiruccanást tervezünk, inkább bemegyünk Egerbe, vagy átruccanunk Jászberénybe. Sajnos. Sokkal jobb lenne, ha két-három kellemes óráért nem kellene kilométereket utazgatni, de az az igazság, hogy nincs sok más választás. A Húszon aluliak helyzete kétségtelenül jobb valamivel, őket még nem kösem család, sem egyeb. Viszont az is -igaz, hogy nemcsak a húszéveseké a világ... A presszó egyik törzsvendége, alig valamivel túl a húszon: — Nem kell olyan finnyásnak lenni. Jó kis hely, csak nem az ilyen vén hapsiknak való. Azok meg ne járjanak kocsmába, hanem menjenek haza, és éljenek vidám családi életet a nejükkel, meg a gyerekükkel. Ha rendelsz egy sört, még szövegelhetek. És így tovább, és így tovább. Mármost a kép teljességéhez tartozik, hogy a Fi- nomszerelvénygyár KISZ- esei egészen szép pinceklubot alakítottak ki maguknak a könyvtár épületében, de birkózva végül is megtartották a sokadik határidőt és az óév végére műszakilag átadták az épületet. Ezekben a na pókban-hetekben a még szükséges kiegészítő, javító munkákat végzik és rendre a helyükre kerülnek a berendezési tárgyak is. A Dunára néző. eredetileg Feszi Frigyes tervezte felújított műemléképület földszintjén — mint egykoron — hangulatos söröző kap helyet, a vigadó valójában azonban a zene és a képzőművészet korszerű otthona lesz. néhány zajosabbra sikerült összejövetel után értésükre adták, hogy ilyesminek itt nincs helye. Így a kisebb közösségek egyre inkább máshol ülik meg különböző ünnepeiket. Van egy elismerően mű-, ködő járási-nagyközségi művelődési ház is,, rendszeres programmal, de csodákra az sem képes. Így néha sajnos, ilyen képet mutat a főbejárat előtti hirdetőtábla, mint amilyet felvételünk híven mutat — miközben egy kissrác élvezi előtte a kellemes téli napsugarakat. Más kérdés, persze, hogy a művelődési ház nem is tekintheti elsőrendű feladatának, hogy a hiányzó presszók, éttermek — netán halász-, vagy birkacsárdák — funkcióját vegye át. (Effélére tudtunkkal egyik-másik termelőszövetkezet gondolt már ugyan, de a gondolatnál tovább — nem is mindig saját hibájukból — mindeddig nem jutották.) Hol — és hogyan — szórakozz tehát, ha hpvesi vagy...? Nos, a válasz nehéz, de mint a „nagylajos-művek” előtti kerékpár-csendélet mutatja, nem (mindenki számára) megválaszolhatatlan... B. Kun Tibor Látszik a mozgásán, ahogyan hozzányúl, és fölemeli a földről, csupa szakértelem. Egészen közel hajol hozzá, úgy vizsgálja. Ugyan mire lehet ennyire kíváncsi? Eső után van, a fű, a levelek, minden csurom víz, és a felhőkön átcsattanó napsütés vastag párát szakít föl a földből, gomolygat elő a lombok alól. A házánál fogva tartja a kezében, forgatja, az állat mégis előkandikál, nem tudja legyőzni, úgy látszik a párás meleg levegő csábítását, még a veszély érzete se benne. Biztosan éhes. Ő persze, a fiam, másra gondol. Még nem tudja, mi az éhség. — Hogyha leveszem a házát. akkor házatlan csiga lesz belőle? — Ne vedd le, m«rt akkor megdöglik. Hiányzik egy szobor Egerben Nem vettem ugyan számba, hány szobor ékesíti Eger utcáit, tereit, hány műalkotás idézi az elmúlt idők nagyjait, de bizonyos: egy hiányzik. Balassi Bálinté. Jó ideje késik már az egri ..vitézlő oskola" dalnokának a szobra, noha alig telik el nap a történelmi városban, hogy ne kapna említést a végvári költő-katona élete, munkássága. Turisták százezreinek mesélik el, hogy az alig 25 éves Balassi 1579 nyarán mint lovascsapat-parancs- nok érkezett szolgálattételre az egri végvárba, ahol több mint három éven át szervezte e harcok történetének sajátos hadi vállalkozásait, az izgalmas rajtaütéseket. És említik a várat, a várost látogató vendégeknek Balassit, a költőt is, aki megénekelte a szerelmet, a gyötrődést, de a vitézi élet szépségeit is. A diákok persze többet tudnak Balassiról. Reneszánsz vitalitásáról, kicsapongó életéről, az Anna- versekről, a Júlia-ciklus- ról, a Szép magyar komédiáról, de arról is, amit Nemeskürty István jegyez fel könyvében: „Egyetlen hozzá hasonló rangú főúri kortársa sem szolgált ötven vagy akár száz, vagy akárhány lovassal végvárban: várkapitányságon alul egyikük sem adta, inkább megmaradtak birtokaikon Nem ismeretlen az a Ba- bits-megállapitás sem, miszerint : ,,Balassánál az írás nemcsak a szeretkező vitézúr amatőr kedvtelése volt, mint azt eddig szerették elhitetni, hanem teljes tudatossággal vállalt írói hivatás: az első írói hivatás a magyar költészet történetében.” Kalandregénybe illő élete, a magyar múltat felra- gyogtató költészete és nerh utolsósorban egri végvári szolgálata bizony megérdemelne már egy alakjához méltó szobrot Egerben is. De legalább egy emléktáblát fenn a várban! Mert Balassi nevét ma még csak egy félreeső utcácska őrzi Eger városában. — Nem veszem le, de ha levenném, akkor házatlan csiga lenne belőle? —- Nem, döglött csiga lenne belőle. — És ha a szarvát vágom le? — vált témát, mert látja, az előzővel semmiképpen sem boldogul. — Akkor nem lót többet. — Nem döglik meg? — Nem tudom. Lehet, hogy megdöglik, lehet, hogy nem. — Akkor levágom, jó? — Ne vágd le! — Miért? — Mert hátha megdöglik. — Jó, akkor nem vágom le — egyezik bele lemondóan. de érzik a hangján, hogy evvel nem tartja befejezettnek az ügyet, csak még egyelőre nem tudja, hogyan tovább. Egy darabig így forgatja, nézegeti csöndben a csigát, s csak hosszú fontolgatás után szólal meg. A hangja bizonytalan, de már A MAFILM Budapesti Filmstúdió munkájáról, terveiről nyilatkozott Nemes- kürty István, a stúdió vezetője az MTI munkatársának: — Az 1980-as újdonságaink közül két film forgatása már befejeződött. Mindkettő úttörővállalkozásnak számít. Fejér Tamás rendezésében az első magyar—NDK kopruduk- ciós mű készül; alapját Balázs Bélának az 1930-as években a Szovjetunióban német nyelven írt könyve, a ..Heinrich Beginnt den Kampf” adta. Ebből annak idején Kijevben filmet is készítettek. A produkcióban NDK-beli színészek szerepelnek, s a címe: „Veszélyes vállalkozás”. Rényi Tamás „Élve vagy halva” című munkáját azért várjuk az átlagosnál is nagyobb érdeklődéssel, mert azit a műfajt igyekszik műAldebrő község nem rendelkezik korszerű közművelődési objektumokkal, ennek ellenére a település klubkönyvtára, iskolája és mozi- üzeme alapvetően kielégíti a lakosság kulturális igényeit. Rendszeres és folyamatos a kölcsönzés és szolgáltatás az aldebrői és a tófalusi könyvtárakban. A két könyvtár 320 olvasójának többsége fiatal, le növekvőben van a felnőttek, a munkásolvasók száma is. A helyi közművelődési munka fontos bázisa az általános iskola. Itt a szülők számára tartják rendszeresen a pedagógiai előadássorozatot, működik a,z iskolai modellező és honismereti szakkör. A klubkönyvtár vezetője elkészítette az intézmény 1980-ra szóló munka- tervét, amely főleg a téli hónapokban rendszeres ismeretterjesztő propagandát tartalmaz a felnőtt lakosság részére. A pedagógiai előadásokon kívül .egészségügyi sorozat tartására is sor kerül, ezenkívül a szocialista életmód tudja, mit akar. — És ha a fejét vágom le? — Akkor biztosan megdöglik. — Ez meglepi, pedig .számíthatott volna rá. Tulajdonképpen nem akarja bántani az állatot, csak nem tudja. mit. kezdjen vele; Üj lehetőséget keres. — Apa, és mit eszik a csiga? — Füvet, — Adok neki, jó? — Így nem eszik, csak ha bókén hagyod. Ereszd el, akkor majd eszik. Engedd szabadon, jó? — De hát nem bántom, csak adok neki füvet. — A csiga háza a két ujja között, a csiga maga a levegőben lóg, a másik kezében fűszál és avval piszkálja. — Itt a jó füvecske! Mi van, nem szereted? — A csiga visszahúzódik a házába. — Apa, visszament a házába. — Talán nem éhes. — De éhes. — Honnan tudod? — Az előbb evett belőle. — Biztosan jóllakott. — Mikor jön elő megint? — Nem tudom. — Gyere elő. na, nem bántalak. — De a csiga nem jön, pedig még éneke! is neki. Nem figyelem, mi történik, mással vagyok elfoglalva, könyvespolcokat fűrészelek. A fűrész, most metszettem. mohón harapja a fát. egy-egy mozdulatra fél centit, néha többet is előre halad a deszka hosszan. A vélni, amelyet a már eltá- vozott elődök — Várkonyi Zoltán, Gertler Viktor, Keleti Márton és Bán Frigyes — oly sok sikerrel képviseltek. Hiteles történelmi eseményt visz celluloidszalagra: Nosz- lopy . Gáspár 1848-as kormánybiztos szökését és elg rablását Terveinkben további négy Mai témát dolgoz fel Sós film megalkotása szerepel. Mária a „Boldogtalan kalapéban Kosztolányi Dezső „Színes tintákról álmodom” című művéből Ranódy László forgat filmet. Szép Ernő „Vő- legény”-éből Müller Péterirt filmszinopszist, rendezője Rényi Tamás lesz. Jókora meglepetést okozott Bujtor István színművész, aki most krimi szerzőjeként jelentkezett, A tervek szerint a főszerepet is- ő jáifcsAa, s a filmet Mészáros Gyula rendezi. kérdéseiről hangzik el egy Hí előadásból álló jogi, közgazdasági sorozat. Több előadás segíti a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelőmunkát. Dr. Simon László állatorvos a háztáji állattenyésztés, a növénytermesztésben dolgozó szakemberek pedig a zöldséges gyümölcstermesztés egyes témaköreiből tartanaik előadásokat. A helyi közművelődési munkát több kisközösség tevékenysége is sizínesíti. A feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet támogatásával működik a népdalkórus, amely a helyi hagyományok és népdalkincsek szakavatott ápolója. Az együtwi a közelmúltban már vegyes kórussá alakult át. Jól működik az ifjúsági klub, amely a közösség és művészet címet viselő megyei pályázatba is benevezett. A helyben élő és dolgozó értelmiségiek kezdeményezésére rövidesen TIT-klub néven működő értelmiségi vitakör kezdi meg működését.' Császár István port, ami kétoldalt csapódik ki a fogak mentén, azonnal elkapja és szanaszét, hol a fűre, hol a terasz kövére szórja a szél. Minden fehéren lisztes lesz tőle. Megfe- ledkezésemből váratlan kiáltás zökkent ki. — Au! — hallom. — Mi történt? — kérdezem aggódva. — Leesett. — Mi? — A csiga. — Megköny- nyebbülök. — És? — Eltörött a háza. — Szegény. — Most mi lesz vele? — Megdöglik. — Még él. m — Majd később döglik meg. Látod, mondtam, hogy ereszd szabadon. — Szabadon eresztettem. — Jó. — Akkor meggyógyul? — Nem. — És ha mégis? — Rendületlenül bízik. Odaviszi a lejtő szélét keretező bokrok alá, és elereszti. Ez a nagyvonalúság alighanem a lel- kiismeretfurdalás jele. Visz- szaugrik. hogy megnézze, él-e még. Szeretné, ha nem lenne igazam. Valahányszor visszajön a csigalátogatás- ból, szemrehányóan jelenti, be, mintha ón törtem volna a csiga életére: — Még , él!. Még él! — A buzgalma persze nem éri meg a száraz időt, alig tíz percig tart, és nem tovább. Tavasszal nyit a pesti Vigadó Programajánló tábla a művelődési ház előtt. Látszik az érdeklődők keze nyoma is ... (Fotó: Perl Márton) (márkusz) ti sem „komoly” életkor, Közművelődés Aldebrőn
