Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

e c h n i k a ♦ A csillagos égbolt látványa, amióta ember néz az égre, mindig szárnyakat adott a tantázianak. De mit látnak a tudományos kutatók? Néhány érdekességet, technikai új­donságot mutatunk be mai összeállításunkban. A technika történetéből Az első vízvezeték — Kapcsolónap — Zarándokok Amerikában- a téli csillagképek előterében Mintegy 3000 éves a víz­vezeték. Salamon zsidó ki­rály uralkodása alatt (1. «a. 970—930) épült a legrégibb vízvezeték Jeruzsálemben. Az ókorban egyébként a vá­rost öt vízvezeték látta el ivóvízzel. Ennek egyik táplá­lóját, a históriai Mária-for- rást a Kidron-völgyén ke­resztül, egy 531 méter hosz- szú alagúttal kötötték be a vízvezetékbe, amely még ma is vízvezeték céljára szolgál. A Hiskia zsidó király ural­kodása alatt (i. e. 720—699) ^ épült alagút egyébként egyi­ke a legrégibb, mestersége­sen készült alagutaknak. A benne talált táblát — amely annak építéséről tudósít — ma az istanbuli múzeumban őrzik, mint a legrégibb hé­ber írásmaradványt. » A babiloniak magas fokú csillagászati ismereteiről ta­núskodik az, hogy Hammu­rabi uralkodása alatt az i. e. XVIII. században, már idő­számításukba bevezették a „kapcsolónap"-ot, hogy ezzel kiegyenlítsék a naptár elto­lódását. • Hogy az Amerikai Egyesült Államokban létezik ,.arisz­tokrácia”, erről a Mayflower Társaság tanúskodik. Eredete pedig egy ebben az évben 360. évfordulóhoz fűződik. A XVI. században a reformáció eszméi és VIII. Henrik ma­kacssága Angliát elszakítot­ták a pápaságtól, kialakult ot», az anglikán egvház, amely a katolikus hitgvakor- latot ötvözte egybe Luther Az elmúlt évtized felfe­dezései közé tartozik a mág­neses erőterek élő szerveze­tekre gyakorolt hatásának a felismerése. Bizonyos megfi­gyelések szerint az erős mágneses erőtér az állatok szaporodását is befolyásol­ja. A probléma tisztázása vé­gett NDK-beli kutatók bika- ondósejteket helyeztek 30 percre 8500 gauss erősségű mágneses térbe. A mágneses tér hatására mintegy 7,5 szá­zalékkal fokozódott az ondó­sejtek oxigénfelvétele. A fo­kozott oxigénfelvétel az on­dósejtek megnövekedett moz­gékonyságának volt a követ­tanításaival. Kialakult azon­ban a puritánok vallásos-po­litikai irányzata is, akik mindentől szabadulni kíván­tak, ami a pápaságra emlé­keztette őket. A ouritánok mérsékeltebb szárnya, a pres- biteránusok az egyház kor­mányzását világi vezetőkre, a presbiterekre bízták, a ra­dikálisok — az independen- sek, a szeperatisták csoport­ja pedig az egyházközségek teljes autonómiáját követel­ték. Hazájukban üldözték őket és ezért Németalföldre menekültek. Az angol kor­mány nyomására itt is zak­latásokban volt részük, ezért elhatározták, hogy kivándo­rolnak az Újvilágba, hogy ott hitük szerint élhessértek. Kölcsönt vettek fel és abból felszerelték a Mayflower lángol szó, galagonyácskát jelent) nevű vitorlást és azon kilencvenkilenc elszánt ember nekivágott az óceán­nak. Jó kéthónapi utazás után 1620. december 16-án szálltak partra a mai Mas- sachussetts állam sziklás vi­dékén és mégalakították Néw Plymouth néven kis közösségüket. Az első évek nehezek voltak, például az indián őslakosok tanították meg őket a kukorica ter­mesztésére. Fő foglalkozásuk a vadászat volt. s a prémek árából törlesztették vissza a hajóra felvett kölcsönt. A Zarándok Atvák végre saját gazdáik lettek. Ezek leszár­mazó! 1804-ben alakították meg a már említett Mayflo­wer Társaságot, melynek tagsága előkelő rangot, mint­egy az amerikai arisztokrá­ciához való tartozást jelent. kezménye. A kísérlet során megvizsgálták az így. kezelt ondósejtek megtermékenyítő- képességét és azat tapasztal­ták, hogy az is fokozódott. A kutatók véleménye szerint a mágneses tér a sejten be­lüli anyagcserére hat. Való-- színflleg az enzimfehérjék — közülük \a főleg a fém­ionnal vagy'aromás aminó- savmaradékkal vegyületben lévők — fogékonyak az erős mágneses hatásra. A mág­neses térben a sejten belüli vizes közegben meghatáro­zott szerkó'éti átrendeződés következik be. s ez okozhat­ja a biológiai működésben változásokat. Venus Mostanában ritka alkalom, hogy a csillagos égboltban gyönyörködhessünk. A borús­párás időjárás csak elvét­ve deríti fel előttünk a ránk boruló éggömböt. Flammarú on, a csillagok nagy szerel­mese, a téli csillagos eget „az égbolt Kaliforniájának” nevezte. (Egy amerikai sze­mében Kalifórnla a földfel­szín legszebb vidéke). Tiszta égbolt esetén, e hó folyamán a kora esti lát­vány színes, mitológiai képet juttat eszünkbe. Szürkület végén, a keleti égbolton fel­tűnik Orion, a híres va­dász. akit semmiféle vadál­lat le nem győzhetett. Di­csekedett is ezzel. Emiatt Jupiter haragját vonta ma­gára. Mea akarta büntetni, a ..Skorpiót" szabadította rá, h >gv elveszítse. Diana isten­nő, Orion csodálója azonban megmentette Oriont, s az égbolton távol helyezte a Skorpiótól. Az Oriont. a vadász alak­ját hét fényes csillag rai- zolja ki: egy-epv a két vál­lát. másik kettő a térdeit, három pedig az Orion övét jelzi. Ez utóbbiakról ismer­hető fel könnyen, ezeket a magyar mondavilág „Ka- száscsillag” néven nevezi. Már az amatőr csillagászok is i'v ismerik az Orion fé­nyesebb csillagait: Betel­geuse, a jobb vállánál, mely vörös óriás, Rigel, a bal tér­dénél, ez pedig fehér óriás. Orionnal szemben a Bika­csillagkép alakja néz farkas­szemet. Jobb szeme (Aldeba­ran) vérvörösen tündököl. Az állat védi a „Hétnővért" (magyar nevük: Fiastyúk), akiket Orion a szerelmével üldöz. A téli égbolt csillagai mel­lett e szerencsés hónapban a bolygók Is felsorakoznak. Az 1960-as évtized nagy átalakulást hozott a meteo­rológiai tudomány módsze­reiben. A világszervezet irá­nyítása mellett felvirradt az az időszak, amelyet a me­teorológia elektronikus kor­szakának szokás nevezni. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a meteorológusok ez időtől kezdve teljes mértékben ki­aknázni igyekeznek azokat a technikai eszközöket, ame­lyeket az elektronika kínál a tudomány számára. Ilyen mindenekelőtt az elektroni­kus hírközlés: rádiószondá­kat jjocsátanak fel minden­nap a földkerekség sók száz pontján a légkör felső réte-y gelben fennálló hőmérséklet­nek, légnyomásnak és lég- nedvességnek a fnegmérésé- re. Az elektronika azt is le­hetővé teszi, hogy az idő­járási jelenségek térbeli el­helyezkedését feltüntető kész térképeket lehessen naponta többször is továbbítani egyik országból a másikba. Az elektronika egy másik fontos alkalmazása a radar. A radarkészülék segítséget nyújt ahhoz. hógv száz­kétszáz kilométeres körzeten belül észleljék az esőket és zivatarokat. Sok száz meg­figyelőállomást helyettesít­het egy központi radarállo- más. amely késedelem nél­kül megmutatja az ország területén bekövetkező ösz- szes változásokat: az esőzési zónák megjelenését, továbh- fejlfíHését. haladási iránvát és feloszlását. UTvancssk a radar teszi lehetővé. hogy biztosan meg lehessen kü­lönböztetni a nagy • iéasze- meket tartalmazó felhőket .(amelyek iéeesővel „feuve- setn»l<>. azoktól a felhőktől, nmelvek nem hoznak liven veszedelmet. Ennek az elíá- rásnak alaovető jelentősége van a jégeső elleni mester­séges beavatkozások — raké­Legragyogóbb a „vacsora- csillag” más néven az „Est- hajnalcsillag”, a Venus, mely a délnyugati égbolton tündököl. Az elmúlt napok kemény hideg estéin szinte szikrázva fénylőt, su­garai megtörtek a levegőben libegő jégtükrön. 4978—79-ben mind a Pio- neer-Venus 1—2, mind a Ve- nyera 11—12 űrszondák igye­keztek ezen „égi pokolnak” is nevezett bolygó tulajdon­ságait felderíteni. Régóta is­meretes. hogy vastag felhöta- karó borítja. Ezért a táv­csöves vizsgálatok keveset tudhattak az alatta uralkodó viszonyokról. A szondák mű­szerei áttörték a felhöbur- kot, felderítették, mit takar a sűrűség. Ezek megállapítá­sai szerint a Venuson a föl­di élet teljesen kizárt. A bolygót körülölelő felhőzet tömege a Föld légkörének a súlyát százszorosán felül­múlja. A 100 atm. nyomás alatt a földi szervezetek szétbomlanának. Bár a Nap­ból odaérkező sugarak nagy része vagy visszaverődik, vagy elnyeli a vastag felhő­zet, annak csak két százalé­ka éri el a bolygó felszínét. Ennek ellenére ott 470—500 Celsius-fokos a hőmérsék­let. Ezt a forróságot azzal magyarázzák, hogy a beeső hősugarakat a felhőburok nem engedi kisugározni. A jelenséget „üvegházhatás­nak” nevezik. Így ott a fel­színen minden vörösen izzik, sötétségről nem is lehet be­szélni. A fojtó légkör 96 százaléka széndioxid, mellet­te kevés nitrogén és csekély a nemesgázok mennyisége. De e gázelegyben jelentős szennyező anyag, kén és kén­vegyületek lebegnek. ezek teszik a felhőt sötétté. takilövések — alkalmazásá­ban. Az elektronika további jó­téteménye a meteorológiai számítógép. Vannak olyan egyenletek,' amelyeknek a se­gítségével az időjárás jövő­beni alakulását számítás út­ján meg lehet állapítani. A Vénusról, a szépség bolygójáról milyen más ké­pet alkottak az ókori csil- lagjósok. Kristálytiszta fé­nye a szépséget jelképezte. A szerelemben való vonzódás csillagaként tartották szá­mon. Az asszonyi erények megtestesítőjeként tekintet­ték. Az asztrológusok által for­gatott, 1498-ból származó né­met kalendárium ezt tartal­mazza a Vénusról: Az én képem mindig nagy örömet mutat. Irigy gyülölségnek elvágom az utat. Gyermekim érzéki örömre hallanak, Fájdalom, gond nélkül vidáman dalolnak. Hogy az ábrándozó csil- lagjósok munkáját is meg­könnyítsük. közöljük Gabriel Giolitto Ferrari 1533-ból származó jellemábrázolását is: A Venus jegyében szüle­tett lány: „szereti a szép ru­hákat, arany ékszereket, dalt, vidámságot, játékot. Szereti az érzéki édes beszédet. Hó­dol a szép szemeknek és tiszta homloknak, a szépség minden megjelenésének.” Az amatőr csillagászok ré­szére a Venus január 20-án, vasárnap izgalmas ^negfi- gyelésre adott alkalmat. Meg kellett keresni délben a hold­sarlót. Ez megfelelő nagyí­tással lehetséges. A Hold ke­ringése közben szemünk elől eltakarta a Venust. E nap­pali égbolton a holdkorong a megvilágítatlan oldalán közeledett a Venushoz, majd az ellenkező oldalon ismét megjelent. E jelenség tudo­mányos neve okkultáció, va­lójában csillagfedés. Dr. Zétényi Endre Ezek a számítások olyan hosszadalmasak és terjedel­mesek, hogy emberi erővel való elvégzésükre sokáig nem lehetett számítani. Az elektronikus számítógépek viszont ma már könnyedén megbirkóznak ezzel a fel-' adattal. MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Mai dalok. 8.45 Örök­zöld dallamok. 9.44 Zene­vár. 10.05 Dominó. 1U.35 Népi zene. 11.34 Rózsaméz. 12.35 A főkapitány naplója. 12.50 Zenemúzeum. 14.33 Szabadpolc. 15.10 András Béla féld.: Mónár Anna — népballada. 15.28 Litera-tú-' ra. 16.05 Szilágyi Domo­kos: Válogatott versek és műfordítások. 16.15 Amatőr zenei együttesek felvételei­ből. 16.27 Heinz Hoüiger oboázik. 17.07 A magunk érdekében, a magunk vé­delmében. 17.32 Sporthírek. 17.37 A rádiószínház hír­adója. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Sporthírek. 19.20 A Purcell énekegyüt­tes angol madrigálokat éne­kel. 19.40 Szimfonikus ze­ne. 21.25 Régi magyar tán­cok. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. 22.°0 Tíz perc külpolitika. 22.30 Üj leme­zeinkből. 22.48 Meditáció. 22.58 Évszázadok mester­művei. 23.37 Cherubini operáiból. PETŐFI 8.05 Kazacsay Tibor: Pan­tomim szvit. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napköz­ben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zené­jéből. 12.55 Kapcsolás a szolnoki stúdióba. 13.25 G. /cvmekek könyvespolca. 13.30 Évszakok. 14.00 Sport­világ. 14.50 „... szóval fő- - ci”. 16.00 Nyolc rádió nyolc dala. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. '17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Sporthírek. 21.08 Ka­barécsütörtök. 22.08 Részle­tek Suppé és Zeller ope­rettjeiből. 23.15 Népi mu­zsika.» SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok félórája. A miskol­ci középiskolában. Szer­kesztő: Dobog Béla — Az asztal másik oldalán. Ri­porter: Horváth-Kálmán -r­18.00 Észak-magyarországi krónika (A Miskolc megyei városi tanács tárgyalta — A Miskolci Galéria ez évi tervei. A COOPTUORIST programjaiból — Sajtótá­jékoztató Miskolcon) 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... 8.00 Tévétorna. 8,05 Iskola­tévé. 11.20 Kuckó. 15.20 Is­kolatévé (Ism.). 16.40 Láto­gatóban Kányádi Sándor­nál. 17.00 Tízen Túliak Tár­sasága. 17.40 Tévéböfze. 17.50 Telesport. 18.20 Fa­lujárás. 19.05 Tévétorna. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Szilveszterkor láttuk... 21.40 Családi kör. 22.30 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 18.50 Plusz egy fő. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Csehov: Ivanov. Kb. 21.15 Tv-hír­.NwüsödGí 1980. január 31., csütörtök A Japánban legújabban épült meteorológiai radarállomás (KS) ‘ Kováts Andor A mágneses mező és az élé sejtek Á radar a meteorológia szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents