Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
*£LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ßffinuM rnn l1w*Zf**H*M UMg I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS NAPILAPJA XXXT YKW'lil!), 22. szám ÄEA: 1,60 FORINT 1979. január 27., vasárnap A légkör K ülönös kéréssel fordult a közelmúltban megyénk egyik gyárának művezetője az igazgatóhoz. Azt kérte, hogy a gyár igazgatója üljön már le az egyik munkással, és utasítsa, hogy ne kifogásoljon mindent, ne keressen a kákán is csomót, hanem „húzza meg már magát” és a sok „fecsegés” helyett inkább dolgozzon többet. Az igazgató furcsállotta a dolgot és elkezdett érdeklődni. Arról, hogy az illető munkás elvégzi-e a dolgát aztán arról, hogy az illető milyen dolgokat kifogásol. A beszélgetés során kiderült, hogy a munkás az egyik legjobb esztergályos, munkáját precízen, kifogástalanul végzi, csak olyan ..nagy hangú” típus. Aztán azt is megkérdezte az igazgató, hogy vajon a művezető „leült-e már” az illetővel egyszer is beszélni a vitás dolgokról. Az igazgató azt tanácsolta, hogy először a művezető és a munkás tárgyalják meg közösen a dolgokat, s ha nem jutnak közös nevezőre, csak akkor szóljanak neki, A gyárigazgató a beszélgetés után várta, hogy jelentkezzen a művezető, de nem jelentkezett. Mint később kiderült, azért nem, mert sikerült közös nevezőre jut- niok. E kis példa is azt igazolja, hogy az esetek döntő többségében a meggyőzés, a kölcsönös bizalmon alapuló tárgyalás sokkal inkább a problémák megoldását eredményezi, mint a „lentről” jövő utasítás, a leintés. az adminisztratív véleménybetiltás. A vezetők szinte kivétel nélkül azon a véleményen vannak, hogy a jó munkahelyi légkör megteremtésének alapja az. hogy mindenki nyíltan elmondhassa a véleményét a kollektívát érintő kérdésekről — még akkor is, ha nincs igaza. Hi viszont egy munkahelyi kollektíván belül nem alakul ki a szabad véleménycsere, akkor az emberek elfásulnak, sem kisebb, sem nagyobb ügyekben nem emelnek szót. Ezt pedig a kollektíva sínyli meg, hiszen számos ötlet, javaslat, vagy a hibát feltáró vélemény „belül marad” az emberekben — s ezáltal forintokban nem mérhető károk keletkeznek mind a termelésben, mind pedig a munkahelyi demokráciában. Sajnos azonban az is előfordul még, hogy a meggyőzés helyett a „ledoron- goláshoz” folyamodnak egyesek, s ezzel elérik, hogy a munkahelyi légkör megromlik, az emberek bizalmatlanná Válnak. S mindez a munkafegyelem meglazulását is eredményezi, hiszen a munka vállalása helvett mindenki azt nézi. hogy hol és mikor lehet lazítani. Általános tapasztalat, hogy ahol jó a munkahelyi légkör, ott általában a munkafegyelemmel _ sincs baj. Hiszen a vezetők és a munkások egy célért dolgoznak. s a kölcsönös bizalom nem gátolja, sőt segíti a munkát. Kaposi Levente Farkas Sándor beszámolóját tartja Tegnap, szombaton délelőtt, a megyei tanács nagy tanácstermében rendezték meg a Munkásőrség megyei törzsének ünnepélyes, egységgyűlését. Részt vett ezen többék között Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, a megyei párt-vb tagja, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, Mlin- kó László, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára. Gubán Dezső, az SZMT elnöke, Papp János, a Népújság főszerkesztője. Kerékgyártó Béla ezredes, a magasabb katonai egység pai rancsoka. Tóth György, az MHSZ Heves megyei vezetőségének elnöke. Szabó Géza ezredes, a területvédelmi és kiegészítő parancsnokság vezetője is. A jelentéstétel és a Himnusz elhangzása után Farkas Sándor,. a Munkásőrség Heves megyei parancsnoka tartotta meg az elmúlt kiképzési év és az 1980-as esztendő feladatairól szóló beszámolóját. A megyei parancsnok bevezetőjében elmondotta, hogy ezzel a törzsértekezlettel zárták a kiképzési évet. amelyet a felsőbb szervek jónak minősítettek. Az állomány képes harcké- sziiltségi feladatainak végrehajtására. A megye munkásőrei a részükre kitűzött feladatokat teljesítették. Különösen kiemelkedő eredmény született az új feladat, a harcszerű kötelék-lőgyakor- lat végrehajtásában, amelynek értékelése kiváló volt. Ezt csak úgy tudták elérni, hogy a megemelt követelmény előírásait a beosztottak és a parancsnokok nagy szorgalommal gyakorolták, sajátították el a kiképzés során az új ismereteket. A megyei parancsnok elmondotta. hogy az irányító pártbizottságok, pártvezetőségek folyamatosan beszámoltatják a hatáskörükbe tartozó munkásöregységek parancsnokait, részt vesznek a rendezvényeken, gyakorlatokon, útmutatásaikkal, s egyéb hasznos javaslataikkal elősegítették a jobb eredmények plérését. Tovább javult a társ fegyveres testületekkel való kapcsolatuk is. Kiképzési terveiket egyeztetik, a közösen elvégzendő feladataikat meghatározzák, különösen' sokat tettek; a- munkásőrök a rendőri szerveinkkel, a közrend, a közbiztonság megszilárdításáért. Azt is elmondotta az előadó, hogy a megyei munkásőrállomány erkölcsi-politikai állapota szilárd, fegyelmi helyzete jó. A munkásőrök politikai és közéleti tevékenysége aktív, a testülethez való kötődésük tudatos. A szocialista munkaver- seny-mozgalomban is élen járnak, az állomány 75 százaléka brigádtag, majdnem 7 százaléka pedig brigádvezető. Nagy eredménynek tartotta, hogy az elmúlt esztendőben is nőtt azoknak a száma, akik a Munkásőrségben végzett kimagasló munkájuk alapján nyertek felvételt a pártba, erősödött a tekintélye az acélszürke „egyenruhásoknak” a lakosság körében és összetételük is tükörképe a megye lakosságának. Soraikban döntő többségében munkások, parasztok vannak, de az értelmiségiek is szép számban képviseltetik magukat. A törzs munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a szakcsoportok, a törzs tagjai, az elmúlt kiképzési év során nagy aktivitással dolgoztak, éppen ezért sokat fejlődött irányító, ellenőrző, kiképzést segítő munkájuk. Nagy részt vállaltak az új követelmények elsajátításában, s annak begyakoroltatásában. E feladatok teljesítésére szabad idejük nagy részét is feláldozták. Nem véletlen, hogy az alárendelt egységek működéséhez szükséges minden eszköz, beleértve az új fegyverek is, biztosítottak. A megnövekedett feladatok ellenére, végre tudták hajtani a takarékossági intézkedési tervükben előírtakat is. A beszámoló elégedetten állapította meg, hogy az át.fegy- verzés során jelentősen megnövekedett az egységek tüzéré je, s ráadásul minden beosztásra kellően felkészült, létszámban elegendő ember jut. Kellemes gond, hogy a jelentkezés a Munkásőrségbe, meghaladja az igényeket. A megyei parancsnok ezután kitüntetéseket' és dicsérő'okleveleket nyújtott át. A „Szolgálati Érdemérem 20 évi szolgálat után” kitüntetésben részesült Nagy István, Gotyár Lajos , és Zólyomi Joachim. 15 év után kapta meg ezt a kitüntetést Adorján Rudolf, Barics József, dr. Fekete Ferenc, Gyenes Sándor, Hideg Gábor. Jágerszki Gyula, Kovács József, Kazicska József, Rutkai László, Varga László (II.), Visontai István és Vincze László. 10 év után ketten, öt év után pedig nyolcán vehették át ezt a kitüntetést. Munkásőr emlékérmet és emléklapot vettek át ezek után a leszerelő, tartalékállományba vonuló munkásőrök. Végül Pálinkás Ferenc vezérőrnagy tolmácsolta a megyei párt-vb elismerését és köszönetét a megye munkás- őreinék az elmúlt évben végzett jó munkájukért, és további sikereket kívánt az idei esztendő megnövekedett feladatainak erdeményes végrehajtásához. . Állattenyésztés - toq Fellendülőben a juhállomány Több lesz a baromfi -Növekszik a vágósertés-termelés Tovább erősödött a munkásőrök tekintélye A Munkásőrség megyei törzsének ünnepélyes egységgyűlése Egerben Zavartalan, kiegyensúlyozott hús- és tejtermék-ellátást ígér az állattenyésztés az idei évre. Annak ellenére, hogy 1979 —, mint ismeretes — a vártnál alacsonyabb színvonalú abraktermést hozott, s ennélfogva a takarmánygazdálkodás különös gondosságot követel. Az állati termékek termelése, amely tavaly 2,4 százalékkal haladta meg az 1978. évit, az idén — a tervek szerint — hasonló arányban bővül. A terv nem számol a sertésállomány növelésével, kiindulva abból, hogy ez már az elmúlt évben elérte az 1980. végére előirányzottat. Ez összhangban van az igényekkel. A tavaly örvendeKüzdelem a téllel a Mátrában A Mátrában húsz év óta nem volt ilyen tartósan havas tél mint az idén. — így ítélik meg az erdészek. A hegyeket 30—40 centiméteres vastag hótakaró borítja, de a szélmozgások nyomán helyenként 100—150 centiméteres magas hótorlaszok keletkeztek. A téli időjárás lényegesen nehezíti és költségesebbé teszi az erdei fakitermelést. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén az erdei utakat hóekékkel tették járhatóvá, hogy a munkások és a szállító járművek részére zavartalanná tegyék a közlekedést. A fakitermelés teljes ütemben folyik tovább, de a munkát szaporítja, hogy a fűrészek előtt mindenhol előbb havat kell eltakarítani ahhoz, hogy a fatörzseket megfelelő szinten tudják elfűrészelni. . A kitermelt fák szállítását mérsékelték olymódon, hogy elsősorban a folyamatosan dolgozó famegmunkáló telepeket látják el nyersanyaggal, a kevésbé sürgető szállításokat későbbi időpontra ütemezik. A favágókat gyakorta forró teával is ellátják. A tartóson havas tél erősen megviseli az erdei vadakat is. Élelem után barangolva lábuk mélyen lesüly- lyed, hasuk a havat éri, így tártani lehet az állatok fóliázásától. Éppen ezért, a szokásosnál nagyobb mértékben fokozták az idén a Mátrában a vadak etetését. Erre a célra több vagon élelmet biztosítottak. Gépkocsikkal, ahol ez nem lehetséges. lovas- szánokkal, vagy lóháton juttatták el az élelmet a vadak tartózkodási helyére. A vadak etetését úgy szervezik meg, hogy az erdő lakói kpvés mozgással jussanak élelemhez. A rendszeres és változatos étrenddel arra törekszenek, hogy az állatok kondícióját erősítsék a havas tél elviselésére. Az egységgyűlés résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Szántó György.) tesen szaporodott állomány szaporulata részben az idén érik be, s ez lehetővé teszi a vágósertés-termelésnek a tavalyihoz képest 20 000 tonna fokozását. A nagyüzemekben, korábban megkezdett telepberuházások és rekonstrukciók 1980-ban jórészt befejeződnék. A szarvasmarha-tenyész. tésben az állomány . kisebb mértékű csökkenését mutatja az idei terv, azonban anélkül, hogy a tejtermelés fokozását ösztönző kormány- program végrehajtásának lendülete fékeződne. A kistermelői körben a szarvas- marhatartás színvonalának fenntartása nem lehetséges — a háztáji gazdák egy része kiöregszik —■, s 1980-ban a nagyüzemek még nem képesek átvállalni a háztájiból kieső állatlétszámot. Ezt a folyamatot viszont a tejtermelésben ' jól ellensúlyozza majd a hozamok növekedése. Az elmúlt évi, az előzetes számítások szerint tehenenként!, csaknem 3200 literes termelés az előirányzat sze-; rint az idén 100 literrel nő. A baromfitenyészetekből 3,5 százalékkal több vágóállat kerül a feldolgozóba, a tojástermelés pedig az igényekhez igazodik majd. Fellendülőben van a - ju^ hászat. Az anyaállomány egy év alatt 140 000-rel gyarapodott. Az idén 1979-hez képest további százezres fejlődéssel számol a terv. Az ágazat fellendülése összefüggésbe hozható azzal, hogy viszonylag kis beruházással jövedelmezően lehet tartani a juhokat. (MTI) Pista bácsi, ‘ fiatalok között Eger legidősebb munkás- őréről rajzolt portrét munkatársunk. Az irás a lap 3. oldalán található. Meddig jutottunk? Szűkebb pátriánk mezőgazdaságának gondjairól, jelenéről, az 1979-es KB-hatá- rozat megvalósításáról olvasható elemző írás az 5, oldalon. Farsang hajdan { és most Nagyapáink, dédapáink fényes báltermeibe vezeti el az olvasót munkatársunk írása a lap 6. oldalán. Disznó — tor 1 címmel olvasható színes, humoros riport, ugyancsak a 6. oldalon, egy disznó csúfos haláláról és torosasztalon való megdicsőüléséről. Az akadémiai bizottság kiváló lehetőség a tudományos munkához Mit várhatunk a Miskolci Akadémiai Bizottság tévé kenységétől? Márkusz Lász ló dr. Szűcs László kandi dátussal beszélgetett erről Az interjút a 7. oldalon olvashatják. Olimpiai totó Hogyan nyerhet olimpiai utazást? Rejtvénypályázatunk feltételeit a 10. oldalon találhatják meg. v*» t n
