Népújság, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
Mai összeállításunkban jő témaként biológiai kutatások ról, állatkísérletekről szólunk. Az egri tanárképző főisko la állattani tanszékvezetőjének tollából ismertetést közlünk Európa legnagyobb testű emlőséről, a barnamedvéről. Magellan expedíciójának Az emberi gondolatot megörökítő, első fennmaradt írás az időszámításunk előtti 6. évezredből, a Tigris és az Eufrátesz folyók közéből származó két kőtáblán olvasható, melyeket jelenleg a párizsi Louvre múzeumában őriznek. Az i. e. 4, évezredben az egyiptomiak is ismerték az írás mesterségét, templomaikat képírással borították. Maga az írás eredete sokkal korábbi, valószínűleg a jégkorszak utolsó évezredeibe nyúlik vissza. Kezdetben írásjelekként képeket alkalmaztak („képírás”). később ezek a jelek közvetlenül nem- a fogalomra, hanem szavakra utaltak („hangjelölő Írás”). Az egy- szótagos szavak jelzéseiből alakult ki a szótagírás és a fejlődés utolsó foka volt az Egyiptomban sémita forrásokból kifejlesztett betűírás. A legkorábbi ABC. az és-zak- semita, sokkal későbbről, az időszámításunk előtti XIII.— XII. századból származik. ★ A Föld első körülhajózása Fernao de Magalhaes (spanyolul Magellán) tengerész expedíciójának nevéhez fűződik. Magellán elhagyta hazáiét, mert elvetették tervezetét a Maluku-szigetek — akkori portugál gyarmatnak — nyugati úton való elérését. Spanyolországba ment, ahol megismerkedett egy tehetséges csillagásszal. Ruy Faleiróval aki mes tudta határozni a távoli gvarmatok földrajzi hosszúságait. Felkeresték Sevillában az Indiai Tanácsot azzal, hogy a Ma- luku-szigeteknek Spanyolországhoz kell tartozniuk, mert a világ akkori felosztása szerint azok a f;nyugati”, azaz spanyol félgömbön vannak. Ugyanolyan jogokat követelútvonala (1519—1522) tek maguknak, mint annak idején Kolumbusznak ígértek. A siker reményében l. Károly spanyol király öt hajót szereltetett fel és kétéves készlettel látta el. A flottilla 1519. szeptember 20-án futott ki a Guadalquivir torkolatából és nyugat felé tartott. Közvetlen célja tehát nem a Föld körülhajózása, hanem a távol-keleti gyarmatoknak nyugati úton való megközelítése volt. Faleiro közvetlen az indulás előtt a vállalkozástól visszalépett, s az egész ügy lelke Magellá- non maradt. A »nagyszerű tengerésznek sikerült elérnie, hogy a különböző típusú hajók az út során — a jelzésrendszere révén — egyszer sem váltak szét. Az utat azonban a lázadások sora kísérte, melynek során az egyik spanyol kapitány akarta átvenni az expedíció iránvítását. Ennek során Ma- gellánnak tulajdonítják a büszke tengerészmondást: ..Az ön kötelessége nappal zászlómat, éjszaka pedig lámpásomat követni!” 460 évvel ezelőtt, 1520-ban hatolt be az expedíció Dél- Amerika keleti partján, az 52° déli szélességen fekvő öbölbe, amely végül is a Csendes-óceánba vezető tengerszorosnak bizonyult, ahová 38 nap alatt jutottak el. („Magellán-szoros”.) A felderítő út teljes sikerrel járt. mert megtalálták a gyarmatokhoz a nyugati utat. Magellán -egyébként nem érte meg a hazatérést. a Fülöp-szigetek egyikén a bennszülöttekkel vívott harcban elesett, hajói közül csak egy. a Victória érkezett vissza a .Guadalquivir torkolatához 1522. szeptember 22-én. befejezve a Föld első körülhajózását. Kováts Andor A technika történetéből Az első fennmaradt írás — Magellán útja Hadviselő delfinek A tenger élőlényei közül cülönösen érdekesek. és újabban különféle okok miatt „divatosak” a delfinek. Nagy népszerűségnek örvendenek. cirkuszokban, delfiné- .'iumokban nagy nézőközönség előtt végeztetnek mutatványókat az állatokkal. Tény, hogy rendkívül könnyen idomíthatok nem különösebben igényesek, a fogságot jól tűrik. Az elmúlt évtizedekben a biológusoknak, sőt a bionszichológusoknak is kedvenc kísérleti állatává váltak. A kutatások megállapították. hogy . agyvelejük aránylag nasv és a felületén igen sok az agytekervény. A fogva tartott állatokkal számos intelli gencia-kísérletet. végeztek, ezek eredménye alapján a szakemberek a delfinek szellemi képességét a, malmokéval hasonlítják össze és nagyra értékelik. E tulajdonságai miatt sajnos olyan kísérleteket is végeztek és végeznek a delfinekkel, amelyek kifejezetten a katonai célú felhasználásra irányulnak. Az USA-ban merült fel az a borzalmas gondolat, hogy idomított delfineket kaják felrobbantására használjanak fel. Az „értelmes torpedók” az egyik elkéozelés szerint sebészi beavatkozással kapnák meg a robbanótöltetet: az előgyo- morba operálnák. Másik elképzelés szerint a robbanótöltetet a hátúszóhoz erősítik, és az állat zsinóron vontatja maga után a henger alakú aknát. Olyan kísérletek is ismertek, amelyek az álilatok- nak azt a tulajdonságát használja ki, hogy a delfinek sebesült fajtársaikat a felszínen tartják. A torpedót ebben az esetben injekciós tűvel ellátott ampullával helyettesítik, amelybeit bénító, vagy gyilkoló gyógyszert helyeznek el. Ez a módszer természetesen a békaemberek elleni védekezésre volna alkalmas. Ismét más elképzelés szerint arra idomítanának delfineket, hogy tengeralattjóró-elhárító rakétákat azonosítsanak és emelienek ki. erre a célra egyébként állítólag a fókák is alkalmasak. Nem alussza át a telet.. Egy játékos delfin idomítása dclfináriumban, természetesen mutatványos célra (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Bár egyes katonai tervezők nagy reményeket fűznek a delfinek ilyen irányú ido- mítására és hatalmas összegeket költenek a kísérletekre, nem valószínű, hogy e téren jelentős eredményeket érhetnének el. Laboratóriumi állatok Állatokat, kísérleti célokra már az ókorban és a középkorban is felhasználtak. A gyér próbálkozások ellenére nehéz volna meghatározni, mikorra tehető a laboratóriumi állatok felhasználásának kezdete élettani, orvosi stb. célokra. A repülni vágyó ember első állatkísé" íére 1783. szeptember 19-én került sor, amikor a Montgolfier fivérek léggömbjének kosarában egy juh, egy kakas és egy kacsa emelkedett a magasba. Két hónappal később Pilatre de Rozi- er és d’Arlande márki személyesen is követte eay légaömbrepülés során az állatokat. »Amikor az ember a viláaűr meghódítására készült. szintén állatokat küldött maga előtt előre.» így Gagarin űrrepülését egy űrkutya,. Glennét egy űrmajom vállakózása előzte meg. Napjainkban a gyógyszer- kutatók, orvosok, biológusok, űrkutatók sokféle állatot használnak fel kísérleti célokra egerektől, majmoktól elkezdve a rovarokig. Ez utóbbiakat elősorban az űrbiológiai kísérleteknél állítják csatasorba. Mik az eredmények e téren? 1978 szeptemberében a franciaországi Lyon-ban a ..Mérieux Alapítvány” konferenciát tartott a laboratóriumi állatok felhasználásának legújabb eredményeiről. Az egyik előadó felhívta a fi eveimet egy új laboratóriumi állatra. — a halra. Egyes halfajok, különösen a pisztráng kiválóan alkalmasak a víz szennyezettségi fokának jelzésére. A bamamedve Európának legnagyobb és legzömökebb testű, de egyúttal a legkevésbé vérengző természetű ragadozó emlőse a barnamedve (Ursus arc. tos). Ma már gyérül száma, csak a magasabb hegységekben, a nagy kiterjedésű erdőkben él. A Skandináv- félszigeten és az Ural területén gyakori, de előfordul a Balkán-államokban, a Kárpátok középső és északkeleti vidékein. valamint az erdélyi részeken. Közép-Eu- rópa több országából fő ellensége, az ember, már teljesen kiirtotta. Hosszúsága eléri, vagy túlhaladja a két métert, vállmagassága pedig az egy méter körülit. Testsúlya 1.5—2.2 mázsa is lehet. Fülei eléggé kicsinyek, farka nagyon rövid, kb. 8 centiméter hosszú és a bundájából alig áll ki. Tömött bundája a feketébe hajló barnától a sárgás fakóbarnáig, egyedenként változik. Némelyik nyakán .szennyesfehér örv is látható. Lakása sziklaüregben, faodúban, vagy fagyökerek közt készített üregben van elrejtve. Elsősorban éjjeli állat, de csendes vidékqn * nappal is mozog. Erdőn kívülre csak . éjjel merészkedik. Ugyanazon oldalon levő lábaival lép esvszerre. ezért testének saiátságos himbálódzásával cammog. üset. vaav fut. Talpának egész felületére lép. Gyorsan fut, a hegynek fel gyorsabb mint lefelé. Jól úszik, a fiataloké a fák tetejére is felmásznak. Érzékei közül a szaglása és hallása kitűnő. A nőstény nvolchónapi terhessége után, januárban hozza világra két kicsinvét. A kicsik születésükkor alig nagyobbak a patkánynál, négy hétig vakok és szőrzetük sárgás. A bocsok négyhónanos korukban már' anyjukkal járnak, de csak négyéves korukban érik el teljes nagyságukat. A medve fő táplálékai vő. vényt anyagok és apró állatok. Tavasszal megeszi a rü_ gveket. gyökereket. áttelelt magvakat, nedvdús lombokat. Elfogyasztja a csigákat, gilisztákat. rovarokat és a madártojást is. Nyáron széttárja az útjába eső han- gvabolvt, s a hangyát és háhiait eszi. Felforgatja a földön korhadó fatörzset, hogv ' pudvás * részeiben nagyobb rovarlárvákhoz jusson. Kijár az erdővel határos zab. és rozstáblákra, s az érő vagy érett kalászt ülve legeli. A nyári hónapokban az erdő széléből óvatosan lopódzik a legelő háziállatokra. A ló fél tőle. közeledésekor többnyire ide_ iébén elszáguld. A szarvas- marha nem fél tőle. n°ki_ ps élet-halélhnr" kezdődik közöttük. M'"dig á szarvasmarha marad a w. rondán, mert a medve m«n_ sA "|*nV>ónoV hrifalmoc: íi+Af/ní _ '’<>1 q iát összetöri. Néha a juhok között is pusztít. Szereti az epret., málnát, áfonyát, Vu_ te kizárólag makkon él, és alaposan meghízik. Lakmá- rozik a friss állati hullából is. Dr. Fábián Gyula leírta, hogy a lódögön először hosz- szan „parfümöztek”, „illatosították” magukat a medvék. Állukat, pofájukat, oldalukat a bűzlő döghöz dörzsölték. Ezután eszegetni kezdték, miközben ügyesen használták hosszú karmos mancsukat. Eszegetés közben 10—12 másodpercenként felfigyeltek. Időnként hátulsó lábaikra állva körülnéztek. A dög megtalálásában elsősorban a szag tájékoztatta őket. Az embert nem támadja meg, legfeljebb megsebesíté- se esetén, vagy bocsai védel- rfiezésében. Az emberrel való találkozása esetén egyet fúj, majd megfutamodik. Ha erdei úton bocsait vezető medvével találkozik az ember, jobb ha kitér az útból. ősszel téli szállását mohával és száraz lombbal béleli ki. November végétől, szakaszos téli álmot tart. Nem igaz. tehát az a nézet, hogy a medve átalussza a telet. Álma csak hjdeg időben mélv. enyhébb téli napokon előbúv.ik. A havon megfigyelt nyomai bizonyítják. hogy ki is jár. Télen nem eszik, hanem saját zsírját használja föl élettevékenységeihez. Tavasszal lesoványodva ébred téli nyugvásából és aktívabb életet . kezd. Dr. Vajon Imre MŰSOROK KOSSUTH 8.27 Daljátékokból. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Mozart: C-dúr concertone. 11.05 Kórusművek. 11.18 A bor és a cégér. 11.33 Rózsaméz. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 A Vizsolyi Biblia. 12.50- Zene- múzeum. 14.29 Népek meséi. 15.10 Amatőr zenei együttesek felvételeiből. 15.25 Kagylózene. 16.05 Kerecsényi Dezső válogatott írásai. 16.15 Gáspár Cassa- do gordonkázik. 16.30 Holnap közvetítjük... 17.07 Olvastam valahol... 17.27 Közvetítés a Magyarország —Ausztria Király Kupa teniszmérkőzésről. 17.32 Filmdalok. 17.41 Délutáni rádiószínház. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Közvetítés a Magyarország—Ausztria Király Kupa teniszmérkőzésről. 19.20 Joan Sutherland könnyűzenei felvételeiből. 19.40 Szimfonikus zene. 21.30 Virágének. 21.44 Élmény és ismeret. 22.15 Sporthíradó. 22.25 Tíz perc külpolitika. 22.35 Rádiószínház. 23.22 Kocsis Zoltán Haydn-műveket zongorázik. PETŐFI 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Kortárs magyar szerzők gyermekkórusaiból. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 A Philip Jones- rézfúvósegyüttes. 16.33 Útközben. 16.33 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Közvetítés a Magyarország—Ausztria Király Kupa teniszmérkőzésről. 20.38 Szórakoztató Európa. 21.38 Baumgartner, az érzékeny kapus. 22.02 Nótacsokor. 23.15 A progresszív beat híres előadói. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István. — Gitármuzsika. — Kisiskolások, gyerekek. Szer- kesztő: Jakab Mária —Re- * gélő megzenésített versek, mondák. 18.00 Észak-magyarországi krónika — Kongresszusi- munkaverseny a Csavaripari Vállalat 2-es számú gyárában — A tüzelőanyag-ellátásról — 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. 5.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 15.00 Iskolatévé (ism.). 16.45 Bergengóci kirándulás. 17.00 a nyelv világa. 17.45 Einstein világa (angol film). 18.40 Gazdátlan percek. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 „Balett Brasiliero do Bahia”. 21.15 Az izzólámpák fényében (dok.- film). 22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 16.-25 Környezetismeret. 16.40 Magyar irodalom. 17.00 Telesport. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Fegyverek a világgazdaságban. 20.55 Tv- híradó 2. 21.15 A tojásrán- tottr. (francia filmszatíra). 22:15 Reklám. .Némsős® 1980. január 17., csütörtök á r
