Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

Mai témáink az orvostudomány újdonságaival foglalkoz- ■ nak, szólunk a szívgyógyászat eredményeiről, összeállí- • tásunkhoz jó alkalmat ad egy fontos tudományos fórum: : az Egerben rendezett Markhot-cmlékülés. Üj fogamzásgátló Tabletta helyett mikrokapszula? A gyógyszerek adagolásá­nak módja nem sokat válto­zott az elmúlt száz évben: a legtöbb gyógyszert tabletta vagy drazsé formájában le­nyelik, vagy injekcióval ad­ják be. Ezeken az utakon azonban a hatóanyag nem mindig érkezik a szükséges helyre és időben a megfelelő koncentrációban. Amerikai orvoskütatók néhány éve új gyógyszeradagolási módsze­rekkel kísérleteznek, hogy a gyógyszert közvetlenül a kí­vánt szervbe juttassák, illet­ve folyamatosan adagolják a bőrön és a szöveteken keresz­tül. A kísérletek eredménye­ként született meg a mikro- kapszulás módszer: a gyógy­szer hatóanyagát megfelelő műanyag membránnal von­ják be, vagy a műanyagot a gyógyszerrel impregnálják, majd a mikrokapszulát a szervezet megfelelő pontjára helyezik, és akkor a gyógy­szer á kívánt sebességgel jut a szükséges helyre. Így pél­dául megvalósítható, hogy fogamzásgátló tabletták sze­dése helyett egy kis mű­anyag membránba zárt pro- gesztéront vigyenek közvetle­nül a méh be, ami egy éven át azonos eredménnyel jár. Egy másik példa: glaukóma kezelésére a szokásos szem- cseppek helyett egy parányi pilokarpinnal impregnált mű­anyag filmet csúsztatnak a szemhéj alá, amit a beteg maga is elvégezhet, és ez 24 órára helyettesíti a gyakori szemcs^ppentést. E két, már kidolgozott példa mellett még számos más gyógyszer hasonló adagolásmódjával folynak klinikai kísérletek. 40 éves a Mongol Vöröskereszt A Mongol Vöröskereszt Szervezet léte, negyvenéves története szorosan összefonó­dik a Mongol Népköztársa­ság életével, fejlődésévél. A szervezet megalakulása óta híven teljesíti a humanitás szolgálatában álló feladatait. Tagjainak száma meghalad­ja a 300 ezret. Eredményeiben nem kis részük van a nemzetközi kapcsolatoknak. A szívsebészet — tegnap és ma A szívsebészet első esemé­nye valószínűleg 1896. szep­temberében történt: egy fia­talember verekedés közben átszúrt szívét varrta össze egy frankfurti sebész. Ezt követően a szívsebészet ro­hamos fejlődésnek indult, s az első tíz év 124 műtétjével szemben napjainkban több tízezer szívműtétet végez­nek évente világszerte. A szívsebészet sikereit el­sősorban annak köszönheti, hogy a szív és a tüdő mun­káját ideiglenesen egy írre a célra szerkesztett berende­zéssel. a szív-tüdőgéppel he­lyettesítik. A mesterséges szív-tüdőgépet 1937-ben pró­bálták ki először Ameriká­ban. állatokon. Ember ese­tében 1954-ben helyettesítet­ték először a szív és a tüdő munkáját géppel —sikerte­lenül. de két évvel később sikerrel végrehajtották se­gítségével az első igazi szív­műtétet. Ezt követően az eljárás rohamosan elterjedt. A szív-tüdőgép nem külö­nösebben bonyolult berende­zés A vér a test alsó és fel­ső részéből a szív irányába haladó két gyűjtőéiből egy műanyag csövön jut a gép pumpájába, majd átáramlik a gázcserélőbe, ahol leadja a széndioxidot és felveszi az oxigént. A szív-tüdőgépet röviddel a műtét megkezdése előtt készítik elő. A berendezést csíramentesen összeállítják, s feltöltik vízzel. Régebben ki­zárólag friss emberi vért használtak erre a célra. De mivel egy-egy szívműtéthez sok liter friss vérre, követ­kezésképpen sok véradóra van szükség, napjainkig a beteg nem csupán vért kap. Amikor a szív-tüdőgépet feltöltötték és a beteget a műtétre előkészítették, elal­tatták. a mellkast, majd a szívburkot megnyitják, s a szív-tüdőgép műanyag csö­veit a felső és az alsó fő­gyűjtőérbe kötik. Ezáltal a szív üregei vértelenítődnek, s megkezdődhet a műtét ér­demi része: a szívbillentyűk pótlása, vagy a szívkoszo­rúerek vérellátását megoldó beavatkozások. Mihelyt a szív hibáit kijavították, a szív üregeit zárják és gon­dosan légtelenítik, majd a szívműködést mesterségesen megindítják. Ezután a szív- tüdőgép munkáját fokozato­san csökkentik, s a szívre mind nagyobb munka hárul. A technika történetéből A Zsgspelín-sztori Erkner „Zeppelinje", amivel az Atlanti óceánt átrepülte 55 esztendeje. 1924-ben re­pülte át Hugo Seltener (1868 —1954 1 német léghajós a „Zeppelinnel” az Atlanti- óceánt, majd 1929-ben vi­lágkörű utat *et* meg ' le 1931 ben átrepülte az Északi­sarkot, Í936-ban pedig me­netrendszerű járatokat veze­tett az Atlanti-óceánon át. Az évfordulók alkalmat adnak a ..Zenoelin” regény­be illő történetéből felvillan­tani azt, hogy ez merev vá­zas léghajó volt, melyen be­lül gázzsákok voltak elhe­lyezve. Ferdinand Zeppelin (1838—1917). találta fel, aki ezt eredetileg a ballon he­lvett háború bin a felderí­tésre szánta. Felajánlotta ta­lálmányát • Schliefíen tábor­noknak, a német vezérkar főnökéinek. A német milita­rizmus a légi fölény' biztosí­tását látta benne és állami támogatással több léghajót építettek. 1900-ban repült először a ..Zeppelin", 31 km- es sebességgel. Az I. világ­háború kitöréséig 25 épült és ebből a háború első hónap­jában 15 veszett el. A két világháború közt nemcsak a németek, hanem az amerikaiak is építettek merev vázas léihaiókat. A német „Hindenburg” Lake- »hurstban a kikötőlánc előtt elégett, állítólag pokolgép robbantotta fel. A második világháború előtt a németek ismét nagy léghajó-építkezésbe kezdtek, amihez azonban a robbané­kony hidrogén helyett héliu­mot kívántak az amerikaiak­tól vásárolni. Onnan ez volt a válasz: „Eckenernek igen. de Hitlernek egy köbcentit sem". A háború kezdetén Göring parancsára a légha- ió'--nt és csarnokaikat lerom­bolták. duralumínium anya­gaikat repülőgépekhez hasz­nálták fel. Kováts Andor Gázfáklya ég Öcsöd határában mellett helyeztek el, s elekt­ródájukat bevezették a test­be. A miniatürizálás gyors fejlődése, a parányi és na­gyon megbízható alkatrészek sokasodása azután forradal­mat hozott: mintegy másfél évtizede sorozatban készül­nek már a kicsiny, bőr alá beültethető automata szív­verés-szabályozók. A pace­makerek három típusa közül az egyik állandó ritmusban biztosítja a szívműködést. A másik fajtát azok a betegek kapják, akiknek szívműkö­dése csak időnként rendelle­nes. A harmadik készüléktí­pus ritmusa kívülről, táv­vezérléssel állítható be, amint azt a beteg állapota megkívánja. Poliamid háló — sérvre Üj bolgár találmány — a szófiai Vegyészeti Főiskola kollektívájának munkája — a biológiailag aktív poli- amidháló, amelyet az orvo­sok lágyéksérv- és hasi mű­téteknél, valamint hashár- tyagyulladás esetén eredmé­nyesen alkalmaznak. Kétszáz hazai műtétnél bizonyosodott be a poliamid háló haszna. Több külföldi országban — többek között Kubában, Finnországban — végzett be­mutató műtétet ennek a há­lónak a segítségével Nikoláj Vaszilev professzor. A hálót Bulgáriában egyébként már üzemi méretekben gyártják. Az új anyagot és eljárást sok országban szabadalmaztat­ták, így többek között Ma­gyarországon, a Szovjetunió­ban, Romániában, Finnor­szágban, Franciaországban, Nagy-fjritanniában, az NSZK-ban, Ausztriában, az USÁ-ban és Japánban is. Éghető földgázt találtak a Szolnok megyei Öcsöd ha­tárában a Kőolajkutató Vál­lalat középalföldi üzemének dolgozói. A bányászok a gáztároló réteghez érve, a rétegnyomás ellensúlyozá­sára használt iszap elgázo- sodását észlelték a fúrólyuk­ban. A felszínre törés meg­előzése érdekében meggyúj­tották és az erre a célra ki­épített fáklyavezetéken ke­resztül1 vezetik a gázt. A fúrópontnál dolgozó oljabá- nyászok sikeres munkája nyomán már a délelőtti órákban elaludt a lángcsóva és ismét helyreállítják az eredeti műszaki-technikai állapotokat és folytatják a felfedezett szénhidrogén-tá­roló réteg teljes feltárását. A nyugatnémet Siemens-cég által gyártott ritmusszabá­lyozók három változata: a legkisebbet kisgyermekekbe, a másik kettőt felnőttek mellkasába „építhetik be” az orvosok. E szívütem- adék áramfogyasztása kicsi, ami a hosszú élettartamuk feltétele: lítiumjodid tele­pükkel tíz évig is kifogás­talanul működnek. (KS) A szív a világ legcsodála­tosabb motorja. Évtizedeken át pillanatnyi megállás nél­kül dolgozik, s teljesítmé­nyével felülmúlja a legtöké­letesebb, legszívósabb gépet is. Ha megáll, vége az élet­nek. Há percenként 72-nél jóval kevesebbet, vagy sok­kal többet üt, akkor súlyos a betegség. Ma azonban már szabálvozni lehet a szívve­rést. Ez idő szerint több ezer ember él az országban (a világon pedig talán több millió), akiknek a szívritmu­sát egy kis méretű elektro­nikus szerkezet, a korszerű orvostechnika remeke, az an­gol nevű pacemaker (pész- méker) szabályozza. A szívidegek természetes munkája a szívkamrát egyenletes ütemű összehúzó­dásra. elernyedésre készteti. A pacemaker olyan kis elektromos generátor, ami egy. a szívbe felvezetett elekt­ródán át mesterséges impul­zusokkal áramlökésekkel éri el ugyanezt á hatást. Először 1932-ben Ameri­kában sikerült egy nagy gép­be befektetett állat szív­működését külső elekt­romos lökésekkel fenntar­tani. 1952-ben már voltak nagy „dobogtató” gépek, amelyeket a beteg ágya Csehszlovákiában, a brnói ahol a legkorszerűbb felsze­egyetemen most épült fel relés áll a gyógyítás szolgá­egy új szívsebészeti osztály, latában. Szívműtét az űi brnói szívsebészeti osztályon (MTI Külfiildi Képszolgálat — H.S) Eletet ment a pacemaker MAI műsorok; IÍOíO KOSSUTH 8.27 Fúvószene. 8.45. Szer­pentin. 9.44 Muzsika Zsu­zsika meséi. 10.05 Dominó. 10.35 Operaári á'.c. 11.05 Né­pi zene. 11.25 Idegenfor­galmunk előőrsei. 11.40 A sziget. 12.35 Hegyi Béla: A dialógus sodrában. 12.45 Zenemúzeum. 14.48 Nép­dalkórusok. 15.10 Julio Ig- lesias énekel. 15.28 Csiribi­ri. 16.05 Kóruspódium. 16.34 Körmikrofo . 17.07 Üdvöz­let az olvasónak. 18".07 Honthv Hanna két Lajtai Lajos-dalt énekel. 18.15 Hol volt, hol nem vo..... 18.30 Esti magazin. 19.15 Ope­rettkettősök. 19.40 Szimfo­nikus zene. 21.20 Népzenei feldolgozások. 22.20 Olajvá­ros a kanadai tajgában. 22.30 Sztravinszkij: Mavra (Opera). 23.00 Elszáll et bu­borék? 23.20 Schubert: C­dúr vonósnégyes. PETŐFI 8.33 Csárdáscsokor, verbun­kos muzsika. 9.00 Örökzöld dallamok, 10.00 Zenedél- elött. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Hull a pelyhes fehér hó... 14.00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullám­hosszán. 17.30 Zenei tükör Helsinkiből. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Az Ezüst tavak kincse. 22.15 Nóták. 23.15 Rádióoperet­tekből. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 Női dolgok, női gon­dok. A nőpolitikái határo­zat nyomában egy munkás­városban. .. Szerkesztő: Ja­kab Mária — Szűcs Judit énekel —7 A jó társadalmi közérzetről.. . Gyárfás Imre jegyzete. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika (köz­lekedésbiztonsági tanács el­nökségi ülése — A fogyasztói érdekvédelem helyzetéül tárgyal Miskolc megyei városi tanácsa) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 10.no Tévétorna. 10.05 Isko- latévé. 15.25 Isko­latévé (Ism.). 16.35 Kollá- nyi Ágoston rövidfilmjei­ből. 17.00 Az építésvezető (Szovjet film). 17.50 A si­vatag partján. 18.15 Perc­nyi megállás nélkül... 18.45 Téli könyvvásár. 19.10 Té­vétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Csak egy csap (Tévéjáték). 20.50 Kockázat. 21.20 Telesport. 21.45 „Sok van, mi csodála­tos. .22.20 Tv-híradó 3. 2. MÜSOIl 18.50 Programozott oktatás. 19.10 Táborozás a múzeum­ban. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Magyar tudósok. 20.50 Tv- híradó 2. 21.20 Tombol a hold (Angol film). MmiswGl 1979. december 13„ csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents