Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .HPflUjSM AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 282. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. december 2., vasárnap r®* rr i 1 I Főiskola a Jászságban 1917-ben alakult a középfokú Állami Tanítóképző néven a Jászberényi Tanítóképző Főiskola. A felsőfokú intézmény rangot — húsz évvel ezelőtt, — 1959-ben kapta meg. Jelenleg 714 fiatal tanul itt — Szolnok, Heves és Nógrád megyéből — nappali és levelezői tagozatokon, nyolc szakon. Azok a rátermett ifjak kerülnek ide, akiknek majd munkájukért, fáradozásukért bőven nyújt kárpótlást a pálya sok öröme, a gyermeki tudásvágy megnyilatkozása, felejthetetlen élménye és melegsége. Felvételeink bepillantást nyújtanak az itt tanuló Heves megyei diákok életébe is. Ésszerű visszalépés A közismert latin mondás lényegretörően fogalmaz: a történelem az élet tanítómestere. A múlt ismerete nélkül aligha igazodnánk el jelenünkben, s jövőnket is úgy tervezzük helyesen, ha figyelembe vesszük elődeink tapasztalatainak gazdag tárházát. Ennyit is elég említeni annak igazolására, hogy_ a história tanítása nevelő-oktató munkánk hangsúlyozottan szerves része. A diákok nemcsak a tényadatokat jegyzik meg — ez sem mellőzhető, ez is rendkívül ] fontos — hanem meglátják, ■ felfedezik a legfontosabb ; társadalmi összefüggéseket, i a különböző események va- | lódi mozgatórúglpit, a poli- , tika és a gazdaság kapcsolatának megannyi sajátosságát. így hát érthető, hogy a világnézet formálásának nagyszerű lehetőségeit kínálják az egyes órák, s ha a pedagógusok ezeket ki is aknázzák, akkor a marxista —leninista szemléletmód hamarabb gyökeret ver if- ^ jaink tudatában. ' A már említett órákon lapoznak bele nemzetünk krónikájá- oa. népünk szabadságküzdelmeinek krónikájába, azaz tiszta jellemű példaképeket választhatnak maguknak, s erősödhet bennük a haza- szeretet érzése. Csoda-e, ha mindenki természetesnek tartotta azt, hogy kötelező érettségi tárgy legyen ne csak a magyar nyelv és irodalom, hanem a történelem is. A magasabb követelmények szorgalomra késztették a fiatalokat. Mennyire megváltozott a helyzet, amikor egy kellőképpen át nem gondolt rendelkezés mindössze a választható tárgyak körébe sorolta. Sokan és joggal háborogtak. Nemcsak a gyakorló pedagógusok, hanem mindazok, akik felelősséget éreztek a felnövekvő nemzedékek iránt. Hogy mennyire igazuk Volt, erről magam is meggyőződhettem érettségi elnökként. Jó képességű, értelmes fiúk-lányok, akik eligazodtak a matematika, a fizika útvesztőiben, akik nagyszerűen elemezték a verseket és a novellákat, meghökkentek, ha egy-egy alkotó koráról, annak társadalmi viszonyairól érdeklődtem. Válaszaik, amelyek majdhogy teljes tájékozatlanságról tanúskodtak, engem szomorrtottak el. Mi is történt tulajdonképpen? Akik nem óhajtottak ebből a tárgyból érettségizni, módszeresen abba is hagyták a tanulást, ; legfeljebb annyi ismeretet! sajátítottak el — azt is fel- i színesen — amiért megkapták az elégségest, vagy a közepest. Ezért jóleső érzés | szólni arról, hogy az Oktatási Minisztérium — alapos mérlegelés után — úgy határozott, hogy visszalép, s 1981-től ismét kötelező érettségi tárggyá minősíti a történelmet. A többi már tanárainkon múlik. Bízunk abban, hogy felkeltik a megcsappant érdeklődést, s a jövőben még sokoldalúbban képzett fiatalok búcsúznak majd az alma matertől. Pécsi István A következő ülés Egerben A Megalakult a Miskolci Akadémiai Bizottság Alelnöki Szűcs László kandidátus Szeged, Pécs, Veszprém és Debrecen után Miskolcon, is megalakult az akadémiai bizottság, amelynek feladata lesz a három megye — Borsod, Heves és Nógrád — területén, vagyis az Eszak- Magyarországon élő kutatók tudományos tevékenységének irányítása. összehangolása, az új tudományos eredmények segítése, a komplex kutatások szorgalmazása, a helyi és a területi tevékenység egyeztetése. A tudományos élet e jelentős eseményére a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen került sor. A Zambó János akadémikus elnökletével megtartott alakulóülés résztvevőit Fülöp János, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke köszöntötte, majd Drótos László, a miskolci városi pártbizottság első titkára beszélt az országos és a helyi tudományos kutatómunka koordinálásának fontosságáról. Az alakulóülésen megyénket Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, valamint Szűcs László főigazgató képviselte, de ott voltak a bizottság tagjai is. A három megye szellemi erőinek, tudományos életének összefogására alakult akadémiai bizottság elnöke Zambó János, az MTA rendes tagja, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tan-. székvezető egyetemi tanára lett, az egyik alelnök pedig Szűcs László, a műszaki tudományok kandidátusa, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója. A bizottság tagjai Heves megyéből: Bocsa Iván, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézetének igazgatóhelyettese, Budai László, a nyelvtudományok kandidátusa, az egri főiskola tanszékvezetője, Hrabecz József, a filozófiai tudományok kandidátusa, az egri főiskola tanára, Kócza Imre mérnök, az egri Fi- nomszerelvénygyár vezér- igazgatója, Nagy József, a történelmi tudományok kandidátusa, az egri főiskola főigazgató-helyettese és Szalai György, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézetének igazgatója. A Miskolci Akadémiai Bizottság tagjai megvitatták és elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot, majd megválasztották a társadalomtudományi, a közgazdaságtudományi, a bányászati, a kohászati, a gépészeti, a vegyipari, az egészségügyi és a mezőgazdasági szakbizottságok elnökeit. A mezőgazdasági szakbizottság elnöke Szalai György lett. A vitában felszólalók különböző javaslatokat tettek, véleményt mondtak és szorgalmazták a területi bizottságok közötti hatékony együttműködés kialakítását. Végül elhatározták, hogy a következő ülést Egerben tartják. Vita a Közel-Keletről Gyencs András hazaérkezett Olaszországból Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára november 28—30. között látogatást tett Rómában. Ott-tartózkodása során megbeszéléseket folytatott Giorgio' Napolitanóval, az OKP vezetőségének és titkárságának tagjával, Paolo Bufalinival, a vezetőség tagjával, Antonio Rubbi és Sergio Segre Központi Bizottsági tagokkal, és az olasz testvérpárt több más vezető képviselőjével. Áttekintették az OKP és az MSZMP közötti együttműködés eredményeit és megállapodtak abban, hogy a kölcsönös internacionalista szolidaritás szellemében tovább erősítik pártjaik kapcsolatait. 1930-ban épült a főiskola főbejárata neoklasszicista stílusban. A harmadévesek már otthon érzik magukat itt. Kompolt községben, Há- mán Kató szülőházánál szombaton emlékünnepséget rendeztek a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja születésének 95. évfordulója alkalmából. Méltatták Hámán Kató munkásságát, majd a helyi vezetők és az úttörők megkoszorúzták a szülőház falán lévő emléktáblát. Az ENSZ-közgyűlés megkezdte a vitát a közel-keleti helyzetről. A vita alapjául Kurt Waldhéimnek, az ENSZ főtitkárának a jelentése szolgál. A vitában felszólaló Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára, felszólította azokat az államokat, amelyek eddig még nem ismerték el a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, hogy mielőbb tegyék meg ezt a fontos politikai lépést. Követelte az Egyesült Államoktól, hogy gondolja át ezzel kapcsolatos álláspontját. — Nem elég csak egyes vonatkozásait bírálni az izraeli politikának, hanem fel kell ismerni, hogy az a népek érdekeit veszélyezteti — mondotta. Szenegál küldötte a vitában rámutatott, hogy a térségben csak akkor képzelhető el igazságos rendezés, ha Izrael kivonul az 1967-ben megszállt összes területről, és ha tiszteletben- tartják a Palesztinái arab nép elidegeníthetetlen jogait. A nyugati államok csak saját uralmuk fenntartásának biztosítására törekszenek a térségben — hangsúlyozta a szenegáli küldött. Fazekas Zsuzsa és társad a nevelés történetéből hallgatják az előadást (Szabó Sándor képriportjai Hámán Katóra emlékeztek Kudarc Dublinban i Megdöbbentek a nyugodt angolok Kalina Mária gyakorlóórát tart a negyedik osztályosoknak technikából A brit politikai élet és a közvélemény megdöbbenten és kiábrándultán vette tudomásul a dublini kudarcot, hogy az EGK-partnerek nem hajlandók ténylegesen csökkenteni Anglia aránytalan költségvetési hozzájárulását. Politikai körökben általános * a meggyőződés, hogy Thatcher asszony az utolsó pillanatban tanúsított önmérsékletével csak rövid időre halasztotta el a Közös Piac súlyos politikai és gazdasági válságát. Dublini sajtóértekezletén nyíltan megvallotta, hogy csak azért nem vonult ki, mert nem akarta azonnal kirobbantani a válságot, de nem sok reményt fűz a kora tavaszra előrehozott következő csúcshoz. Annál is kevésbé, mert a kormány semmiféle kölcsönös engedményhez nem engedi kötni a költségvetési kérdést, például az energiapolitika, vagy a halászati politika terén. Londonban Thatcher asszonyt most általában csatavesztett, de nem legyőzött hadvezérnek látják, aki még elszántabb hangulatban néz a következő csúcs elébe és utána nem habozik egyoldalú megtorló intézkedésekkel érvényesíteni Anglia érdekeit a közösségben. A kiábrándult angol, közvélemény pedig aligha engedi meghátrálni.
