Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

flAß PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M/fin ui Tn n / IW *H***t* UMj I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 281. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. december 8., szombat Kenyér G uberálókat” láttam a napokban a lakóte­lepen. Félreértés ne essék, nem szakadt ruhás, éhes, nincstelen emberekkel, te­hát nem a szó klasszikus értelmében vett guberálók­kal találkoztam, hanem olyanokkal, akik nyitott szemmel járva, felismertek egy lakótelepi jelenséget. Pontosabban fogalmazva: azt, hogy az épületek tö­vében elhelyezett szemét- tároló konténerek tele van­nak negyed, illetve fél ke­nyerekkel. A tegnap, vagy a tegnapelőtt vett kenyér sorsa kiszámítható: kuká­ban a helye ...! Igaz, a jó­kora darabok végül is nem vesznek el, az élelmes „ku­kakutatók” háza táján ma­lacok gömbölyűdnek tőle... A helyzet mindezek el­lenére elgondolkodtató. Az élelmiszerárak emelésekor ugyanis hányán, de hányán reagáltak úgy, hogy „ez már mégiscsak felháborító, ennyibe kerül majd egy kiló kenyér?!” Aztán el­telt néhány nap, s a drága kenyér a konyhai szeme­tesvödörbe, onnan pedig a konténerbe került. És ez így megy nap mint nap — egyszóval bőkezűen „szór­juk” a kenyeret, pazarlunk. „Mi mást tehetnék — pa­naszolta egy háziasszpny —, ha ránkszárad, nem fogy el egyszerre az egész. De beszélhetnénk a minőség­ről is ...” Való igaz, szóba hozhatjuk a minőséget is, ezzel azonban még nem ér­velhet az ember a pazarlás melleft. Világot járt honfitársa­ink mesélik: a határon túl döbbentek rá — és nem­csak a nyugati oldalon —, hogy „miként mulat” a magyar idehaza egy-egy vásárláskor. Nálunk ugyan­is nem szokás három sze­let húst kérni, hogyan is néznének rá az eladók a „csóróra”. Veszünk hát fél kilót, egyet, másfelet, ha nincs szükség ennyire, ak­kor is. Így vagyunk a ke­nyérrel, a felvágottal és még egy sor más élelmi­szerrel, amelynek az ára valóban nem mondható ol­csónak. Ügy tűnik, dolga­ink egy részében rendkí­vül hagyománytisztelők va­gyunk. Itt vannak például az étkezési szokásaink: rendkívül egysíkúan, egész­ségtelenül és nem utolsó­sorban — drágán táplál­kozunk. Gondoljunk csak a már-már lukulluszi ünnepi, ballagási, búcsúi ebédekre, amelyekkel mintegy túl­szárnyalni kívánjuk egy­mást. Mit számít ilyenkor a pénz, a sok-sok, veszen­dőbe menő ételmaradék. Az a lényeg, hogy minden­ből dúskálhasson a ven­dégsereg, s a fogások szá­ma olykor-olykor elérje az első kétjegyű számot. És most ismét ünnepek jönnek, nagy vigadalmak előtt állunk. A háziasszo­nyok a konyhák rabszol­gáivá válnak, hogy a ka­rácsony, a szilveszter múl­tán sóhajtva dobják ki a fölösleges, el nem fogyasz­tott finomságokat. Köptük: a kenyeret... Szilvás István titiiiiuimmusuuEiuuiuiuuui Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kí­vül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, a Szakszervezetek Országos T anácsának titkárai, a Minisztertanács tag­jai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesz tői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az- 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. (A közlemény lapunk 3. oldalán) Megemlékezések a magyar sajtó napján EURORAKÉTÁK Leszerelési tárgyalások kezdődjenek Javaslat a belga kormány előtt — Rómában tüntettek A belga parlamentben ki­lenc interpelláció után több hozzászólás hangzott el. Des- mavrets hadügyminiszter igyekezett úgy beállítani a NATO-tervet, hogy szó sincs a fegyverkezési hajsza foko­zásáról, csupán a régi fegy­verzet „modernizálásáról”, s ez semmiféle veszélyt sem jelent Belgiumra. A parlamenti ülésen azon­ban fordulat következett be, amikor a Flamand Szocia­lista Párt, tehát a kormány- koalíció egyik pártja határo­zati javaslatot terjesztett be. A határozati javaslat hangoztatja, hogy a parla­ment azt kívánja: a belga kormány javasolja a NATO miniszteri konferenciáján konkrét európai leszerelési tárgyalások megindítását, méghozzá haladék nélkül. Kívánja továbbá, hogy a tár­gyalások eredményére vár­va, a NATO halassza el meghatározott időre közép- hatótáv.olságú rakéták felál­lítását. Minthogy formális határo­zati javaslatról van szó, a parlamentnek szavaznia kell felette. Még nem lehet tud­ni, mikor kerül sor a szava­zásra. A belga kormány azonban hasonló helyzetbe került, mint a holland kor­mány. Hágában is azt hitték, hogy el lehet kerülni a par­lament állásfoglalását. Meg­figyelők szerint nem kétsé­ges, hogy a belga kormány- koalíció egyik partja által előterjesztett határozati ja­vaslat a holland képviselő­ház csütörtök éjjel hozott döntésével kapcsolatos. (MTI) ★ Rómában pénteken nagy­szabású tüntetésen tiltakoz­tak a képviselőház csütörtö­ki határozata ellen, amely jóváhagyta a kormánynak azt a korábbi döntését, hogy hozzájárul az amerikai Pershing—2 és cirkáló' szár­nyasrakéták gyártásához és elhelyezéséhez Nyugat­Európában. Az olasz képviselőház tag­jai csütörtökön 329 szava­zattal 230 ellenében, öt tar­tózkodás mellett, szavazták meg a NATO nukleáris ter­veit jóváhagyó kormányelő- teriesztést, s zöld utat biz­tosítottak az új típusú ame­rikai atomrakéták olaszor­szági elhelyezése előtt. A tüntetés utáni nagygyű­lésen felszólalt Giancarlo Paletta, az OKP titkárságá­nak tagja, A kommunista vezető rámutatott azokra a veszélyes következményekre, amelyekkel az új típusú atomfegyverek gyártása és nyugat-európai elhelyezése járhat. Pajetta hangoztatta, hogy mindez csak a fegy­verkezési verseny újabb sza­kaszához vezet, és élesen bí­rálta a kormánytöbbséget, mert hozzájárult a NATO túlfegyverkezéséhez. Pajetta végül sürgette az európai atomfegyverek csökkentésé­re vonatkozó tárgyalások mielőbbi megkezdését. (TASZSZ7 Erich Conen.s, az NDK Nemzeti Frontja országos tanác s ónak elnöke pénteken a helsinki Finlandia-palotá- ban ünnepélyes körülmények között átnyújtotta Rorroesh Chandrának, a Béke-világta- nács elnökének azt a nyilat­kozatot. amellyel az NDK népe hitet tett a Szovjetunió legutóbbi békekezdeménye­zései mellett. A dokumentu­mot az NDK több mint 13 millió állampolgára írta alá. (TASZSZ) Az amerikai acélipar ál­lamosítását követelte csütör­tökön New Yorkban közzé­tett nyilatkozatában, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja. Egyidejűleg síkraszállt azért, hogy az ország katonai - költs ■■ g vetése - bői vegyenek el pénzt a sú­lyos válságba került acélipar fejlesztésére. Az acélgyárak tulajdono­sainak termelést csökkentő gazdaságpolitikája sérti az ország érdekeit és a munka­helyek számának ugrásszerű csökkenéséhez vezet — hang­súlyozza a párt nyilatkozata. ★ A NATO nyugat-európai rakétaépítési tervének gya­korlati megvalósítása a fegy­verkezési hajsza újabb for­dulóját indítaná el — jelen­tette ki a Svenska Dagbladet című svéd lapnak adott in­terjújában Mauno Koivisto finn miniszterelnök. Hangsú­lyozta, hogy e terv elfogadá­sa negatív irányban befolyá­solná az észak-európa orszá­gok helyzetét is, majd így folytatta: Finnország érde­kelt az .enyhülés elmélyíté­sében és a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Több HÁTO-ország tiltakozik Carter amerikai elnök — megkísérelvén megőrizni a NATO egységét, amely alig egy héttel a december 12— 13-ra tervezett miniszteri tanácsülése előtt minden jel szerint megromlott — sietve úgy határozott, hogy pénte­ken fogadja a NATO há­rom „kisebb” tagjának csü­törtök este váratlanul az Egyesült Államokba érke­zett két kormányfőjét, a harmadik ország külügymi­niszterét pedig Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó és Mondale al- elnök „gondjaira bízza”. Az Egyesült Államok és a többi NATO-ország közötti szövetséget próbára tevő ügy legfrissebb fejleménye­kért a 150 tagú holland par­lament csütörtökön este 76:69 arányban, öt tartózko­dás mellett olyan döntést hozott, hogy a holland kor­mánynak el kell utasítania a rakétatelepítésre vonatko­zó NATO-terveket. Az ellen­zék által beterjesztett indít­ványhoz a kormányáé ke­reszténydemokrata párt né­hány képviselője is csatla­kozott. Á holland kormányt minden jel szerint váratla­nul érte a szavazás eredmé­nye. Mint ismeretes, a dán kor­mány hivatalosan azt java­solta, hogy hat hónappal ha­lasszák el a döntést a nuk­leáris rakéták telepítésének kérdésében, és Norvégiának is fenntartásai vannak a NATO terveivel szemben. Ilyen előzmények után re­pült — az AFP hírügynök­ség szerint — „rögtönzött” látogatásra Washingtonba Andreas van Agt holland és Odvar Nordli norvég mi­niszterelnök, valamint Kjeid Ölesen dán és Knut Fry- denlund norvég külügymi­niszter, akik elsősorban a tervvel kapcsolatos fenn­tartásaikat, másodsorban pedig azt akarják megvitat­ni az amerikai vezetőkkel, hogy milyen belpolitikai kockázattal járt a rakétaügy kormányzatuk számárga « Ünnepség Budapesten és Egerben Papp János, a Népújság főszerkesztője emlékezett meg a Vörös Újság megjelenésének 61. évfordulójáról, a magyar sajtó napjáról. Hatvanegy esztendővel ez­előtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, pénteken a MUOSZ székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének választmánya. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit és meghí­vottait, majd Hars István, az újságíró szövetség elnök­ségének tagja, a Magyar Rá­dió elnöke ünnepi beszédben emlékezett meg az évfordu­lóról. Ezután átadta a ta­valy alapított „Arany em- Ié/cto!!”-akat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a nyugdíjba vonult újságírók kiemelkedő tevékenységét, életútját, a szocialista újság­írásban kifejtett munkáját ismeri el. Ezután az újságíró szövet­ség Rózsa Ferenc-termében az első magyar legális kom­munista lap megjelenésének évfordulója tiszteletére megkoszorúzták a Vörös . Újság márvány emléktáblá­ját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve ko­szorúkat helyeztek el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papír- és a Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete, a Művészeti Dolgo­zók Szakszervezete, valamint a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége képviselői. Megkoszorúzták az emléktáb­lát az újságíróiskola hallga­tói is. Az ünnepséget követően a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatala és az újságíró szövetség a sajtónap alkal­mából fogadóst adott, ame­lyen részt vett Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Fodor László, az MSZMP KB ' agi- tációs és propagandaosztá­lyának helyettes vezetője, megjelentek a lapok és a sajtószervek vezető munka­társai. A Vörös Újság megjelené­sének 61. -évfordulójáról bensőséges ünnenséaen em­lékeztek meg pénteken az MSZMP központi laoia. a Népszabadság székházéban is. A szerkesztőség nevében koszorút helyeztek el az éoület előcsarnokában a Vö­rös Újságot olvasó munkást ábrázoló bronzemlékmű ta­lapzatán. * Sajtónapi ünnepségre ke­rült sor a megyei pártbi- átfftság és a megyei tanács (Fotó: Szántó György) lapja, a Népújság szerkesz­tőségében is. Az ünnepség résztvevőit — köztük Vaskó Mihályt, a megyei pártbi­zottság első titkárát, Fekete Győr Endrét, a megyei ta­nács elnökét, valamint Lé­vai Ferencet, az SZMT tit­kárát — ár. Noszticziüs Fe­renc, a Heves megyei Lap­kiadó Vállalat igazgatója köszöntötte, majd Papp Já­nos, a Népújság főszerkesz­tője mondott • ünnepi be­szédet, amelyben egyebek között szólt a Vörös Újság vezércikkében vázolt kom­munista újságírói feladatok végrehajtásáról, majd a sajtó, az MTI, a rádió mun­katársainak, tudósítóinak, a lapterjesztők, a nyomda, a posta dolgozóinak áldozat- vállalásáról ebben a komoly, felelősségteljes munkában, A pénteken délután ren­dezett egri sajtónapi ünnep­ségen felszólalt Vaskó Mi­hály, a megyei pártbizott­ság első titkára is, aki töb­bek között hangsúlyozta: — A megyei pártbizottság és a tanács agitációs, propa­ganda és tájékoztatási esz­köze a Népújság, amelynek munkatársai, tudósítói és terjesztői ezen a napon meg­érdemlik az elismerést. Eb- beh azonban ott van a jövő elvárása, az elkövetkezendő napokban végzett jobb, eredményesebb munka ígé­rete ... Az ünnepségen ezt köve­tően adták át a Kolacs- kovszky-nívódíjat az e pá­lyázat nyerteseinek: a díj első fokozatát Márkusz László kulturális rovatveze­tő, a másodikat Kaposi Le­vente főmunkatárs kapta. A magyar sajót napján vidéken is több helyütt ren­deztek ünnepségeket a kom­munista újságírás kiemel­kedő alakjainak emlékhe­lyein. Pécsett megkoszorúz­ták Magyar Lajosnak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének emléktábláját a róla elneve­zett uránvárosi utcában. Ka­posvárott- a Somogy megyei születésű Gábor Andor mell­szobránál rendeztek koszo- rúzási ünnepséget a város párt- állami és társadalmi szervei, valamint a helyi sajtó képviselői. Hasonló megemlékezést tartottak a Baranya megyei Kistapolcán, Barta Lajos, a. neves kom­munista író és újságíró szü­lőfalujában. Veszprémben a Tanácsköztársaság napjai­ban megjelent Vörös Zászló ■ímű Veszprém megyei lap egykori“főszerkesztőjének, dr. Hajós Zoltánnak a sírját ko- szorúzták meg,'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents