Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

vtmrsss/ss/jmrsjyjy/mfm Ezek a fiatalok — vagy mások Pontok és kérdőjelek „Közömbös vesszők, pontok és pontosvesszők, pana­szos felkiáltójelek száműzték a kérdőjeleket” — írja/ Csoóri Sándor. „Egyúttal mintha mást is száműztek vol­na. Mindenekelőtt azt az izgatottságot, feszültséget, me­lyet csakis életbevágó kérdések válthatnak ki és tarthat­nak izzó állapotban... Aki kérdez, összefogásra buzdít, /) tanácskozásra: össze akarjuk kötni a múltat a jövővel, a}, titkot az értelemmel — épp a kiegyenesített kérdőjeleket ! fektetve le hídpadlónak". I „A hatvanas években nyár felé tetőzött az ifjúsági, probléma” énekli Cseh Tamás. Ma általában a gazdaság' kérdéseiről, problémáiról beszélünk mindenhol, a fiata-( lókról talán kevesebb szó esik, mint évekkel ezelőtt. Milyenek ma a fiatalok? A sajtóközhely (gondolko­dásközhely) még mindig — görcsösen és automatikusan! — melléjük rendeli a jelzőt: türelmetlenek, újat akarók, ( lendületesek. Végletek között ingadoznak. Ha az ifjúsági parla-^ mentek, egyetemista éveim alatt átunatkozott KISZ-gyű-( lések légkörére gondolok — nem szívesen —, akkor egy/ kissé elkeseredem. Még nem vagyok harmincéves, de^ néha félek a saját korosztályomtól, s. a fiatalabbaktól még! inkább. Egykori évfolyamtársaim, ha néha meglátogatom ( őket, az asszonyt borért küldik a konyhába, előkerülnek, a sóssütemények, harmadik napirendi pontként pedig; kötetlenül beszélgetünk. Bejárók vagyunk — Cseh Tamás szavaival — bejá-( rók, akik a vonat — megy a vonat (?) — ablakából ki­könyökölve nézzük, hogy fut a táj. De nemcsak a táj' fut, életünk, elszalasztott, lehetőségeink, meg nem történt/ választásaink is ugyanígy elrohannak mellettünk. Em-/ lékszem arra az ifjúsági parlamentre, ahol a KISZ-titkár ^ (27 éves) szavait az egyetem rektora (47 éves) fordította;' le magyarra és „fiatalosra”. A hatvanas években még „tetőzött az ifjúsági prob-t léma” — ma nem tetőzik semmi. Vannak ugyan rocke-/ rek, csövesek, van Piramis és Beatrice — de megkérdez- / hetjük: csak ezt akarták (akartuk) tíz-tizenöt évvel eze-' lőtt? Nézem a diszkóklubok közönségét és sajnálom őket. Sajnálom őket, mert jó részük Ruhagyuri és Senkijaricsi,\ akiknek a szombat esti diszkó jelenti a cselekvést, a' megvalósulást. Es félek is tőlük, mert elaltatják a társa- ( dalomban itt-ott még fellelhető tüzeket. „Értsd meg, az i senkit nem zavar, ki mindent helyesel és semmit nem akar” — énekli a Fonográf, s ha végignézünk ezeken a ( látványosan és elegánsan unatkozó fiúkon és lányokon, ( megértjük a dalt. A „felnőttekben” is megnyugvást kelt, az egész: lám, a fiatalok tudnak kulturáltan is szárához ni, ezek a fiatalok nem járnak farmerban, nem hosszú a ( hajuk, tiszták és elegánsak. Nézem hát az elegáns fiúkat'és lányokat az egyete-) mek klubjaiban, szívják az amerikai cigarettát a szoli- ( daritási gyűléseken, s azt kérdezem: tudják-e, hogy mit ( és miért csinálnak? Szántak-e arra egyetlen diszkótlan. estét is, hogy végiggondolják, mi miért van és egyálta-' Ián: azon kívül, hogy ülünk és nézzük a tévét, hogy ki-( könyökölünk a vonat ablakából, van-e még valami? / Látom egykori barátomat, Pistát, akivel már nyolc, évvel ezelőtt éjszakákat átvitatkoztunk azon, amit Han- kiss Ágnes néhány hónappal ezelőtt — Martinovics élet­rajzán keresztül — a Valóságban megírt: az önmegvaló-/ sítás és az önérvényesítés bonyolult, s mind máig felold-' hatatlannak tűnő problémáján. Ha most megpróbálnánk! felidézni egykori Önmagunkat, tudom, előkerülne a süte­mény, s egy üveg bor az asztalra, talán beszélgetnénk is, É'e — Ladányi Mihály verséből idézve — .mi lenne a' szöveg? Néhány év múlva a mostani fiatal generáció veszi át) a mai középnemzedék szerepét, nekik kell megtölteniük1; a „cserépbe borult tetőink” alá szorult helyet tartalom­mal. „Általában a mai világnak egyik legnagyobb hibája az. hogy az emberek nem akarják megváltani” — írja' Bálint György, vagy negyven évvel ezelőtt. — „Az embe- ( rek szép óvatosan dezertálnak, egyesek a gyakorlatban ki, a hegyekbe, mások pedig elméletben be a kényelmes és[ légmentesen elzárható kis mániájukba és neurózisaikba. Tessék vissza jönni a hegyekből a városokba és tessék sür­gősen megváltani a világot”. Ügy tűnik, e gondolatok ma is érvényesek, s majd' fél évszázad múltán is feladatot fogalmaznak meg. Föld S. Péter Q Gondolatok az egészségkárosodottak pályaválasztásáról (1.) Számukra nincs lehetősén...? Már ina sem lehet hallgatni róla, s a .jövőben még kevés­bé... A Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatóhelyettesének írását — melynek első részét ma közöljük rovatunkban '— gondolatébresztőnek szánjuk. Szívesen vennénk, ha illetékes testületek, intézmények képviselői is leírnák véleményüket: mit lehet tenni me­gyénkben az egészségkárosodott fiatalok pályairányítása érdekében. Az egyik kezünkön megszámlálhatnánk, a hírek és az események rovatában hányszor tudósítanak olyan létesítmény átadásáról, amit az egészségkárosodott gyer­mekek kaptak. Akik szerzett vagy velük született beteg­ségük miatt nem tanulhat­nak. játszhatnak az egészsé­gesekkel. Beszéljünk most róluk. Bár nincsenek nagy számban, de egyre többen lesznek és felelősek-vagyunk értük. Másfél százalék A Heves megyei Tanács Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zete évente felméri az általá­nos iskolások hetedik osztályos tanulóinak és a középiskolák harmadik osztályos tanulói­nak munkavállalási szándé­kát. Az egészségkárosodott ta­nulókra név szerint kérdez rá a felmérés. Lássuk hát az 1979—80. tanévben végző ta­nulók adatait. Az 1980. jú­niusi tanévzáró ünnepélyen mintegy négyezer fiatal feje­zi be általános iskolai tanul­mányait, kapja meg bizonyít­ványát a megye 113 iskolájá­ban. Az utóbbi évek demog­ráfiai csökkenése után némi emelkedés tapasztalható. A végzős tanulók közül egész­ségkárosodott 65 fiatal, eb­ből fiú 33, leány 32. Az egészségkárosodás okai: szer­vi károsodás 35, idegrend­szeri 4, mozgásszer­vi károsodás 12, érzékszervi 14. Ezek a fiatalok a megye normál általános iskoláiban tanulnak, azonos tantervi kö­vetelményeket teljesítenek mint egészséges társaik. A megye három kisegítő isko­lájában (Hevesen, Hatvan­ban, Egerben) 24 tanuló végzi el a nyolcadik osztályt. A Siketek Általános Iskolá­jában 8 tanuló végez ebben a tanévben. Részükre speciá­lis szakmatanítás folyik az ország néhány iskolájában (pl. Sopronban intarziaké­szítő, műbútorasztalos szak­mára oktatják őket). Az egészségkárosodottak száma tehát kerekített becs­lés szerint 1.5 százalék. Nem sokan vannak, ám sorsukkal és jövőjükkel foglalkozni kell. hiszen ők is a mieink, ők is jogosak vívmányaink­ban részesülni. P'illö társa­dalmunknak szüksége van minden munkáskézre, ne­kik is kell, hogy le­gyen lehetőségük tovább­tanulásra, szakmaszerzésre! Egvébként félő, hogy nem teljes a. Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet felmérése, nem minden tanuló szerepel benne. A korábbi tapasztala­tok ugyanis arra utalnak, hogy a jelzett kétszerese (110—120 fő) a reális lét­szám. Ez a hiányosság rész­ben a szülők, a környezet hi­bája. a nevelés és a gondos­kodás hiányossága. Sokszor nem vesznek megfelelő fele­lősséggel tudomást gyerme­kük egészségügyi rendelle­nességéről. féltésből vagy rosszul értelmezett hiúságból, szégyenérzetből. Amire szükség is van... Az intézet a felmérésben megküldött nevek és .diagnó­zisok alapján csoportos és egyéni pályaválasztási ta­nácsadásban részesíti a ta­nulókat, akik orvosi vizsgá­laton is részt vesznek. Több­nyire szüleik is elkísérik őket, hozzák az orvosi lele­teket az elbeszélgetésre. A szakemberek a tanuló képes­ségei és a lehetőségek alap­ján egészségi állapotának megfelelő szakmát igyekez­nek javasolni. Lehetőleg olyat, amire szükség is van és a tanulás lehetőségei biz­tosítottak: iskola-kollégium — később természetesen munkahelyi elhelyezkedési lehetőség. Magyarországon jelenleg 189 szakmát oktatnak a szak­munkásképző intézetekben, ebből megyénkben elsajátít­ható 40 szakma. Az egész­ségkárosodott tanulók azon­ban nerrx tanulhatnak min­den szakmát. Ahogyan a szakmáknak vannak szellemi követelményei, ugyanúgy vannak egészségügyi követel­mények is. A fiatalkori egészségkárosodás többnyire nem magában jelentkezik, hanem sokszor halmozottan. Ki gondolná például, hogy a lúdtalpas fiatal igen sok szakmát nem sajátíthat el?’ A színtévesztés (vörös, zöld) ugyanúgy sok szakma tanu­lásának kizáró oka. Bizony a leggondosabb vizsgálat sem lehet eléggé alapos. Az el­múlt években például két tanulót kellett színtévesztés miatt más szakmára irányí- lani — húsipari termékfel­dolgozó szakmát tanultak. Az elmúlt napokban pedig egy másik fiatalt kellett átirá­nyítani, mert szédülése és félelemérzete volt a létrán. A tanulót ebben az évben vették fel szobafestő- és má­zoló szakmára. Csak a fővárosban Heves megyében nincsen olyan speciális középfokú is­kola, ahol az egészségkároso­dott fiatalok továbbtanulhat­nak. Észak-Magyarországon Borsod megyében van lehető­ség Hernádvécsén és Putno- kon károsodott, szellemi fo­gyatékos tanulók bentlaká­sos képzésére. Betanított szinten néhány mezőgazdasá­gi szakmában szerezhetnek ismereteket. A többiek részére a vizsgálatok után vagy az­zal egy időben megkezdődik a levelezés oda-vissza a fővárosi szakmai irányító szerveken keresztül (Szociá­lis Intésetek Központja). Ha van lehetőség, a tanuló és a szülő reménykedhet. Ha nem tudják felvenni a tanévre, akkor bizony egy, sokszor két évet is késik a tanuló felvétele. Meg kell jegyezni, hogy a fővárosi intézet nem bürokrácia, vagy egyéb ké­nyelmesség miatt késik a vizsgálattal, vagy felvétellel, hanem mert az egyetlen in­tézet az országban, így reá hárul az egész országból az egészségkárosodott fiatalok felvétele. A lehetőségek sok­kal kisebbek a szükségletné (Folytatjuk) Kövecses Rezső igazgatóhelyettes Heves megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet GYERMEKEKNEK Betűdominó i - egész évfolyam sze- ** relmes volt Elvirába. De legjobban cn. Másodéves voltam, amikor úgy d'iütöt­tem. hogy nem várhatok tovább. — Feleségül kell jönnöd hozzám! — e szavakkal fe­jeztem be szenvedélyes mo­nológomat. — Szívem a tiéd, add a kezedé — A szíved... az nem rossz — mondta elgondolkoz­va a leány. — De hol fogunk lakni? — Elvirocska, van egy bá­tyám. kandidátus — kiáltot­tam fel örömmel. — Majd NYELVÖLTŐ Elvira vesz nekünk szövetkezeti la­kást. Elvira szeme felcsillant. — És miből fogunk élni? — érdeklődött. v — Hogyhogy miből? Az én kandidátus halvámat majd felveti a pénz. Mi tanulunk, ő meg majd dolgozik. — Minden valamirevaló családnak kell. hogy legyen tévéje, magnója, rádiója. — Ez se probléma! A kan­didátus bátyámnak van té­véje, magnója, rádiója. Majd nekünk adja. magának meg vesz újat, Még a motorbi- ciklijét is nekünk fogja ad­ni. ő meg vesz egy kocsit. Elvira szeme még jobban felragyogott, vidám kis ör­dögök ugrállak benne. — Sok embert meghívunk a lakodalomra? — De még mennyit! Az én kandidátus bátyám olyan la­kodalmat rendez, amilyent még álmodban se láttál. Hamarosan meglett az es­küvő. A vacsora valóban fe­jedelmi volt, rengeteg nép gyűlt össze, alig győztem fo­gadni a gratulációkat az ör­vendetes családi esemény al­kalmából. A vendégek vígan ettek-ittak és nézték hogyan csókolódzik az ifjú pár: El­vira. meg bátyám, a kan­didátus. Vlagyimir Tumanov (Z. Hering Margit fordítása) A dominóköveket rakjátok egymás mellé úgy, hogy a betűk folyamatosan olvasva egy magyar költő (1883— 1941) nevét adják megfejté­sül. Ki a költő? — a nevét küldjétek be december 10-ig a Népújság Ma: a holnapért rovata címére. (3301 Eger, Ff. 23.) MAI MŰSOROK! RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Szocialista brigádok akadémiája. 8.56 Beszélni nehéz. 9.08 Haydn' D-dú' szimfónia. 9.41 Kis magyar néprajz. 9.46 Tarka mese, kis mese. 10.05 Inasévek. 10.31 Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.46 Geneviéve Touraine Poulenc-dalokat énekel. 11.01 Örökzöld dal­lamok. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.10 Kóruspódium. 14.39 Látogatás a Bolgár Kultú­ra Házában. 15.10 Zeneka­ri muzsika. 15.28 MR 10-14. 16.10 Kritikusok fóruma. 16.20 Énekszóval, muzsiká­val. 16.34 Fekete gazdaság — második gazdaság. 17.07 Zenekari operarészletek. 17.28 Hangverseny a Min­denki zeneiskolája hallga­tóinak. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Kurtág György: Vonósné­gyes. 20.14 Valóság-e a válság? 20.44 Világhírű zongoraművészek. 21.29 Népdalkórusok. 22.15 Sport­hírek. 22.20 Tíz perc külpo­litika. 22.30 Zenekari mu­zsika. PETŐFI 8.05 Tűzön-vízen (operett­részletek). 8.20 Világtörté­nelem dióhéjban. 8.33 Idő­sebbek hullámhosszán. 9.28 Nóták. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 A Szabó család. 12.00 Népi zene. 12.33 Tánczenei koktél. 13.20 Egy kis fi­gyelmet kérek! 13.30 Ének­lő ifjúság. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Egészségün­kért! 16.40 Csodatükör. 17.00 Nyolc rádió nyolc da­la. 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Barangolás régi hang­lemezek között. 18.53 Ci­gánydalok, csárdások. 19.25 Ruhr-vidék az őserdőben. 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 Látogatás „Salamon királynál”. 21.25 Voith Ági. Zenés portré. 21.57 Népi zene. 22.20 Kellemes pihe­nést! MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17.05 A százmillió tonnás drágakő. Szerkesztőriporter: Horváth Kálmán — Bemu­tatjuk Hacky. Tamás új nagylemezét. 17.30 Tíz perc mezőgazdaság — A szeren­csi cukorgyár ez évi ter­melési és munkaszervezési tapasztalatai. Szerkesztő- riporter: Borsodi Gyula — Helyi gyűjtésű népdalok — Cipó az ablakban. Dr. Fo­dor László jegyzete — 18.00 Észak-magyarországi króni­ka — Jön a Télapó — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 10.25 Delta. 11.05 Nem kell kopogni. .. (angol filmvígjáték). 15.30 Iskola­tévé (ism,.). 16.40 Johannes Kepler (rövidfilm). 17.10 „Életet az éveknek”. 17.50 Virgács (vidám Télapó­műsor). 18.40 Staféta. 19.05 Olvassatok mindennap. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Margret felügyelő (francia bűnügyi film). 21.25 SALT. 22.00 Unokáink is látni fog ják... 22.40 Tv-híradó 3. 2, MŰSOR 20.01 „E nyelv bűvöleté­ben”. 20.40 Kertünk-udva- runk. 21.00 Tv-híradó 2. 21.25 Bolondok májusban (angol tévéfilm). ' Az elmúlt heti számrejt- venyünk megfejtése: 10 000. Könyvet nyert (postán küld­jük el) Bártfai Zsolt, Gyön­gyös; Csomós Katalin, Vécs; Lengyel András, Karácsond, —-------y> 1 979. december 5., szerda k A

Next

/
Thumbnails
Contents