Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
Játékgyártás Megyénk levegője Ktírnyeze i védelem Á világszerte napirendre került környezetvédelem jelentős feladata a levegő tisztaságának megóvása. A cél érdekében hazánkban még 1973-ban kormányrendelet született s országos igyekezet kezdődött. A munka mind szembetűnőbb Heves megyében is. Szűkebb pátriánkban a KÖJÁL ma már nem kevesebb. mint 61 mérőállomáson figyeli a szennyeződést, végez rendszeres ellenőrzést mindannyiunk érdekében. A fontos tevékenységet, a jelzésekre, figyelmeztetésekre történő intézkedéseket két szaktestület érdeklődése kiséri, a megyei tanács és a népfront bizottságai ktilön- külön is fáradoznak az elképzelések, feladatok összehangolásán, segítenek a tennivalók elvégzésében. Mint a Heves megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomásnak á tanácsnál napokban adott jelentéséből — egyebek mellett — kitűnik: először Visontán és körzetében, aztán Lőrinci térségében, majd Eger város területén végeztek vizsgálatokat a KÖJÁL szakemberei az ülepedő por nagyságának megállapítására. Míg időközben odáig jutottak, hogy jelenleg már meglehetősen széles körben tájékozódhatnak a levegő szilárd és gáznemű szennyezésének mértékéről. Milyenek a tapasztalatok? Nos, ahogyan a Heves fne- gyei Környezet- és Természetvédelmi Bizottság ülésén részletesebben is elemezték a helyzetet: például a Gagarin Hőerőmű telepén, ahol egyébként már 1971-ben több port mértek, mint ami megengedett — minden bizonnyal a berendezések elhasználódása miatt és a külszíni bánya hatására — tavaly, o norma kétszeresét is túllépték, s a valamivel távolabbi Visonta községben szintén az elfogadhatónál nagyobb mennyiségről árulkodtak a feljegyzések. Ugyanekkor, a környéken másutt szerencsére a kisebb-nagyobb emelkedések éllenére sincs különösebb ok az aggodalomra, hiszen a leJellemezze ezt a munkát a politikai érzékenység, a frisseség, a dinamizmus, ne forduljon elő, hogy az egyik ember aránytalanul sokat, mások kevesebbet, egyesek pedig semmit sem végeznek. Jellemezze a pártalapszer- vezeti munkát, de az irányító pártszervek munkáját is a politikai önkontroll, az önellenőrzés képessége. Legyen ereje, elemző és értékelő képessége saját tevékenységének reális megítélésére. Ha a helyzet úgy adódik, legyen bátorsága, önkritikája a nem jól, vagy rosszul megoldott feladatok elismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, helyreigazításában. A POLITIKAI MUNKA nélkülözhetetlen eleme a pártellenőrzés. A pártvezetőségek, s a taggyűlések jól élnek a szervezeti szabályzatban biztosított jogkörükkel. Megfelelően érvényesül a segítő és ösztönző szándék. Ebben a munkában jobban kifejezésre jut annak vizsgálata, hogy hogyan érvényesül, hogyan valósul meg a párt politikája az élet minden területén. Azonban e munka sem hibamentes, van javítanivaló. Az ellenőrző munkának át kell fogni az élet minden területét a gazdasági, az állami, a kulturális életet, ki kell, hogy terjedjen a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájának ellenőrzésére. A pártszervezetek döntő többsége jól hasznosítja a politikai munka eszközeit, jók a feltételek, mert a párt tisztségviselőit és a párttagságot az áldozatvállalás, az elhivatottság, az önzetlen, fáradhatatlan munka jellemzi a politikai célkitűzések megvalósítása érdekében. Ennek következtében a vezető, irányító városi és járási Dártszerveknek jobban kell hasznosítani az alapszerveze- .tek, a párttagok tapasztalatai, s megfeleljen gondoskodni kell arról, hogy érdemi információk jussanak el a vezetéshez, de arról is, hullott pernye, por meg sem közelíti a négyzet!álométerenként elviselhető évi 200 tonnát. Kékestetőn és Nagy- úton pedig szerény pozitív változásról beszélhetünk. Az erőmű környezetrombolása Gyöngyösön már nem érvényesül, s a város leve- gőj.e így egyéb okok miatt is csupán helyenként közepesen szennyezett. A lőrinci „cent- rálé” vidékének keleti részében sem lehet már panaszkodni annyira, mint korábban, amikor olaj helyett szénnel tüzeltek a villamosenergia-termelők. Az elmúlt esztendőben még a leginkább veszélyeztetett helyen is, csak épp, hogy túllépték a normát, míg benn a nagyközségben lényegesen alatta maradtak ennek. Komoly gond viszont, hogy a Mátravidéki Hőerőműtől nyugatrá eső területen — ismertebb nevén: a „selypi medencében” jóval kedvezőtlenebbek a tapasztalatok. A cementgyárnál az eltűrhető 150 helyett 611 tonnás volt a múlt évben az egy négyzet- kilométerre jutó szennyezés, s Apcon is megközelítette, Zagyvaszántón pedig meghaladta a százat. Ami feltétlenül nagyobb igyekezetei sürget az üzemekben, felveti a Selypi Cementgyár technológiája megváltoztatásának, vagy éppenséggel az itteni termelés megszüntetésének szükségességét. Hatvan város mind a' hat mérési helyén — leginkább a Bajcsy-Zsilinszky utcában! — romlott ugyan a helyzet, de az értékek még így is mesz- sze esnek a kritikus határtól. Ennek ellenére a konzerv- és cukorgyár, különösen pedig az itteni kazánház üzemeltetése az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel a védekezésben. A megyeszékhelyi adatok arra vallanak, hogy a város levegőjét, ma már, a korábbinál általában kevesebb szennyezőanyag terheli. Ám, sajnos, ami nyereség az üzemeken, elvész a túlzsúfolt közlekedés miatt. Igen aggasztó, hogy az Egerben mért nitrogénoxid, ólom, szénmohogy több és használhatóbb ismeret, érvanyag jusson el a pártalapszervezetek tisztség- viselőihez, a párttagokhoz. Politikai célkitűzéseink megvalósítása elválaszthatatlan a végrehajtás megszervezésére alkalmas káderek kiválasztásától, a pártmegbízatások számonkérésétől, a felelősségteljes személyi munkától. A megyei párt- bizottság megállapította, hogy „Erősödött a párt irányító és ellenőrző szerepe a kádermunkában”. Ennek egyik fő területe a párton belüli, az alapszervezetek keretei között folyó kádermunka, Ide tartozik a párt tisztségviselőinek a ’ kiválasztása, felkészítése, a velük való rendszeres foglalkozás, képzésük és továbbképzésük. Mindez alapvetően rendben van, a jövőben is hasonlóan, de eredményesebben lehet és kell végezni. A XII. KONGRESSZUSSAL összefüggő választások során a pártalapszervezeti titkárok és vezetőségi tagok egy része előreláthatóan cserélődik. Helyenként meg kell válni olyan elvtársaktól, akik felett eljárt az idő, alkalmatlanná váltak az általuk viselt tisztségre. Máshol egyesek eltávoztak, új munkahelyet választottak, utánpótlásukról gondoskodni kell. Akad olyan vezető is, aki ugyan jelenleg megfelel, a feladatokat bizonyos szinten meg is oldja, de mellette felnőtt egy jobb, képzettebb, hozzáértőbb, aki színvonalasabban fogja megoldani a megnövekedett, összetettebb feladatokat. Ami a kiválasztást illeti: szélesebb körben, kell' gondolkodni. Ha egv funkció megüresedik. s nőt, fizikai dolgozót, fiatalt kellene funkcióba állítani. akkor nincsenek — de legalábbis alig vannak — javaslatok. Ez a látszólagos káderszesénység. az előrelátás szegénysége. Helyére kellene tenni azt a szót. hogy kádernevelés, mert úgy él a köztudatban, hogy valahol. noxid — amit a járművek maguk után hagynak — bizony, már túllépik a higiénés határértékeket! Bélapátfalva változatlanul az érdeklődés előterében áll, ha a korábban helyenként mért hat-nyolcszoros levegő- szennyezés időközben mérséklődött, vagy például a gyári tónál, Mikófalván, Bükkszentmártonban tavaly észrevehetőbben is csökkent. A még oly korszerű környezetvédő berendezések mellett is figyelembe kell ugyanis venni, hogy az új gyár a réginél ötszörié több cementet termel majd, ami eleve magában hordozza a sokkal nagyobb porképződés lehetőségét. Ezért nemcsak egyszerűen folytatják errefelé a megfigyeléseket, hanem a legszigorúbban ellenőrzik a nagyberuházás megvalósító-1 sara vonatkozó építési engedélyben előírt követelmények betartását, a mindennapi üzemmenetet. S például a Pleves megyei Környezetés Természetvédelmi Bizottság jövő évi programjában külön témaként is napirendre tűzik az észrevételeket. S nem különben figyelemmel kísérik — többi között — a Parádi Üveggyárat is, mivel a környékének levegője már most közepesen szennyezett ólommal. Ilyon hát a kép megyénkről. Több rajta a derűs szín, mint a lehangoló. Jobbára javulásról beszélhetünk, kedvezőbb tapasztalatokról. Számos említett gond azonban kétségkívül figyelmeztető, s még határozottabb cselekvésre serkent. Vállalni kell a feladatokat, s a tennivalókon osztozni. A környezetvédelemnek az eddiginél sokkal inkább társadalmi üggyé kell válnia. Mindenütt felelőse kell, hogy legyen a munkának, sehol sem szabad másodrangú kérdésként, főleg pedig valamiféle szükséges rosszként kezelni az ügyet. Hiszen amikor cselekszünk — mindannyiunkért tesszük! Gyónj Gyula az iskolán neveljük, aki majd hazajön, s dolgozik. Sokan ezt tekintik kádernevelésnek, pedig az igazi kádernevelés a munka közben, a munka frontján kell, hogy történjen. Itt kell nevelni, segíteni neki, figyelemmel kísérni munkáját, s ha ez így történik — nem lebecsülve az is- ' kólát — akkor nem lesz gond. akkor biztos lesz javaslat, s nem lesz különbség a leírtak és a valóság között egy-egy káder esetében. Ami a képzést és továbbképzést illeti, ebben nagyobb szerepet kell játszani a szervezett oktatásnak. Az alapszervezetek vezetőségi tagjainak képzésében, továbbképzésében, az elméleti kérdések mellett a pártmunka gyakorlatára nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Van javítanivaló a beiskolázásnál is. Sokan hiányolják a reszortfelelősök képzését, miközben a részükre szervezett tanfolyamokat nem veszik igénybe. Az alapszervezeti kádermunka fontos része: a párt- alapszervezet működési területén levő és dolgozó tömeg- szervezetekben és mozgalmakban folyó kádermunka segítése. E területről kiemelem az ifjúsági szövetségben folyó munkát, nem azért, mintha alapvető gondjaink lennének, bár jobban is mehetne ez a munka. Mégpedig a következő kérdésekben: — az eddiginél fokozottabb segítséget kell adni a KISZ- vezetők kiválasztásához, felkészítéséhez, s ez a segítő munka ne csak a hatáskörbe tartozó fiatalokra terjedjen ki: az utóbbi félévben a KISZ-szervek egy részében „generációváltás!’ van, s a normálisnál többször hallani, hogy nincs vezetésre alkalmas fiatal. — A KISZ VEZETŐIT és aktivistáit értelmes és hasznos megbízatásokkal jobban be kell vonni a pártmunka gyakorlatába. Kommunista felelősséggel segíteni a fiatalokat a feladatok megoldáGyermckek éve—játékok érc A játék öröm —hirdeti egy piaikát, s a rajta látható mosolygó indián arca is azt fejezi ki. A valóság azonban ez esetben is sokkal bonyolultabb, mint a látszat, ahogy azit egy szakember megfogalmazta: a játékgyártás színvonala, a választék lassanként olyan téma lesz mint a labdarúgás, mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla véleménye és ezt■ el is mondja. Az elmúlt évben például 900 újságcikk jelent meg ebben a témában. Ez a szám magasabb, mint amennyi az azt megelőző négy évben összesen. Nagy kei esiet 1970-ben az egv gyermekre jutó játékvásárlásaink összege 237 forint volt, két évvel ezelőtt pedig ennek a kétszerese. Ma már évente hazánkban 1,3 milliárd forint értékű játékot adnak el, s ez — még akkor is ha leszámítjuk belőle az áremelkedések hatását — szép eredménynek mondható. Igaz. az NSZK- ban hat-hétszerese, az Egye-. sült . Államokban nyolc-tízszerese, Japánban háromszorosa az egy lakosra jutó játékvásárlás értéke a rniénké- nek. S ■ ha az okokat keressük, sok minden eszünkbe juthat, csak az nem, hogy nálunk fukarul bánnánk a gyerekekkel: sokéves tapasztalat bizonyítja, hogy a boltokból először a drága — de jó — játékok tűnnek el, s ugyancsak ezt látszanak igazolni a'játékboltok előtt álló hosszú sorok is. A valódi okok elsősorban a játékgyártás és -forgalmazás hiányosságaiban kereshetők. A forgalomba kerülő játékoknak csak 55 százaléka hazai gyártmány, a többi — döntően szocialista országokból vásárolt — importtermék. A hazai játékgyártást mind ez idáig elsősorban nem a minőségi követelmények, hanem a nagy kereslet kielégítésére sában, munkájukat figyelemmel kísérni, azt rendszeresen értékelni. A párt választott tisztségviselői tekintsék személyes feladatuknak, hogy a hasonló reszortot ellátó KISZ-vezetőkkel rendszeres munkakapcsolatot tartsanak, segítsék fejlődésüket: — Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a fiatal szakmunkások munkahelyi beilleszkedésére, fejlődésükre, képzésükre. Az eddiginél jobban figyelembe kell venni a párt utánpótlásának biztosításában. a pártépítő munkában, de a káderutánpótlás biztosításában is. Mindezeket azért hangsúlyozom, mert a KISZ- a tömegszervezetek közül nem egy a sok közül, hanem a KISZ a párté, a párt ifjúsági szervezete, innen meríti utánpótlását. A pártalapszervezetek irányító munkájának fő jellemzője, hogy működési területükön egyre eredményesebben fogadtatják el a párt politikáját, nyerik meg a dolgozók cselekvő támogatását. A gazdasági irányító, szervező és ellenőrző munkájukban a gazdaságpolitikai kérdésekkel való foglalkozás előtérbe került. Jó a gazdálkodás pártirányításának, ellenőrzésének tartalma és formája. Megfelelően érzékelik a gazdasági helyzetben bekövetkezett változásokat. Reálisan és kritikusan értékelik a területükön folyó termelést, gazdálkodást. Döntéseik megalapozottab- bak. Az egységek előtt álló gazdaságpolitikái feladatokat konkrétan fogalmazták meg a cselekvési programokban. E feladatok végrehajtását folyamatosan ellenőrzik. A tömeaszervezetek termelést segítő munkáját megfelelően koordinálják. A pártalapszervezetek kisebbik részénél a gazdaságpolitikai munka egy-egy részterületén nem sikerült kellő előrehaladást elérni. Néhány helyen irreális tervet készítettek és szűklátótett erőfeszítések szabályozták. Ez egyben azt is jelentette. hogy egészen a legutolsó évekig a TRIÁL — a játékokat forgalmazó vállalat — szinte mindent megvett, amit a "kévés számú gyártó felkínált. A játékkínálat, szegényes voltának egyik okozója az. hogy a játékok gyártása és forgalmazása szinte mindenütt afféle melléküzemág, mellékes tevékenység: nincsenek sem nagy játékgyáraink, sem játékáruházaink. A választék mellett persze — ezzel összefüggésben — megemlíthetjük a játékok minőségét, formatervezését is: csak kevés helyen alkalmaznak főiskolai végzettségű, hivatásos formatervezőt. A játékkereskedelmet jelentősen befolyásolják az eladási körülmények. A játékboltok előtt álló — gyakran százméteres sorok — nemcsak a megnövekedett igényeket mutatják, hanem azt is, hogy a boltok átbocsátó képessége alacsony. Ebben közrejátszik az is, hogy az éves játékforgalom mintegy negyven százaléka két hónap alatt — novemberben és decemberben zajlik, de az is, hogy az országban összesen ' hetven játékszaküzlet van. A TRIÁL az utóbbi időkben többféle módon próbálta enyhíteni a kereslet egyenetlenségét, többek között azzal is, hogy idényvásárokat szervezett: a budapesti Városligetben a játék- pavilonban például 10 millió forint értékű játékot értékesítenek. Kaposvárott . a Dorottya szállóban rendezkedtek be átmenetileg játékárusításra. Egerben a volt Anyák- boltja „várja” a vásárlókat! Mi várható a jövőben? A játékgyártás problémáit tüzetesebben elemezve mélyebbre kellene néznünk: kezdve a érdekeltségtől egészen az irányítás, az alapanyag- és szerszámellátás problémájáig. A szakemberek egy dologban egyetértenek, s ez pedig az, hogy a kibontakozás nem könnyű. A menv- nyiségben és a minőségben egyaránt elégtelen játékgyártás fejlesztésére 1980-ig százmillió forintot irányoztak elő. Az ELZETT győri gyárának fejlesztésére például 40 millió forintot adtak, de jelentős támogatást kapott több szövetkezet például Debrecenben és Szarvason, Nagykörösön pedig új fajátékgyár épül. Mindezek eredményeként szeretnék elérni, hogy a hatodik ötéves tervben a hazai játéktermelés megkétszereződjék. 1979 a gyermekek éve, s bár nem mondhatjuk, hogy a játékgyártás mostoha gyermek, ahhoz .— mint a plakát szövege is állítja — hogy a játék valóban mindenkinek öröm legyen, sok mindennek kell történnie. Föld S. Pcter körűség miatt helyi érdekeket képviseltek a népgazdasági érdek helyett. (Pl. indokolatlan állami támogatások, bérpreferenciák és más kedvezmények kérése.) Az eszmei-politikai nevelőmunka a pártalapszervezetek tevékenységében mind fontosabb helyet foglal el. A pártpropaganda és az agitáció valamennyi formája és eszköze eredményesen segíti a politikai feladatok megoldását. A pártalapszervezetek többsége a korábbi időszaknál gyakrabban tűz napirendre ideológiai kérdéseket. Tapasztalható, — de még korántsem jellemző —, hogy a fontosabb politikai döntésekből adódó propaganda- feladatokat is megfogalmazzák. Nagy gondot fordítanak a pártoktatás megszervezésére, melynek különböző fórumain rendszeresen szerepelnek a munkahelyek konkrét teendői. A propaganda általában összhangban van az éves cselekvési programokkal. Továbbra is tapasztalható azonban egyoldalú, a szervezeti intézkedésekre való törekvés. Az újonnan felmerülő kérdések felismerésére és megválaszolására a kellő érvanyagok hiányában párt- alapszervezeteink egy része nincs felkészülve. Bátorta lanság, esetenként hozzá nem értés tapasztalható az elméleti viták kezdeményezésében, a helytelen, téves szemléletek visszautasításában. A közoktatás és közművelődés irányításában kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az állami szervek és a tömegszervezetek pártiránví- tásának tapasztalatai kedvezőek. A tanácsok pártirányításában az egyes pártalaDszerve- zetek munkája eltérő. Az a gyakorlat, hogy előzetesen véleményezik az alapvető fejlesztési elképzeléseket, és a személyi javaslatokat. A párttagok és a tanácstagi csoportok útján megfelelően mozgósítanak a feladatok végrehajtására. A tanácsi vezetők taggyűléseken esetenként tájékoztatják a tagságot a közérdekű kérdésekről. Gond, hogy ahol pártvezetőségek működnek, az alapszervezetek nem vesznek részt a tanácsok pártirányításában. A tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányításában erősödött az elvi-polili kai jelleg. Segítik és szá- monkérik az ott dolgozó kommunisták munkáját, növelték e szervek eszmei-politikai nevelőmunkájában a. követelményeket. A tömegszervezetekkel, -mozgalmakkal kapcsolatos határozataikban, állásfoglalásaikban többségében konkrét helyi feladatokat jelölnek meg. Legtöbb helyen alkalmazzák azt a helyes gyakorlatot, hogy a pártvezetö- ségi ülésekre rendszeresen meghívják a KISZ-titkárokat és a tárgyalt tárnától függően a szakszervezel vezetőit. Ennek következtében tájékoztatásuk rendszeresebb, irányításuk, segítésük konkrétabb. A kedvező változások elősegítették, hogy növekedett a tömegkzervezetek- ben dolgozó kommunistái-, száma és felkészültsége. Az alapszervezeti munka helyzetével kapcsolatos politikai bizottsági határozat óta eltelt évek eredményesek voltak. A megyei pártbizottság november 23-án hét,, munkában gazdag évet mérlegelt, mélynek eredménye egyértelműen pozitív. AZ ALAPSZERVEZETI munka színvonalának növekedése feljogosítja a párttagságot, de az irányító szerveket is arra, hogy még igényesebbek legyenek. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések konkrét, személyre szabott feladatok meghatározásával biztosítsák a párt politikájának megva» lósülását.
