Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
Ái ország építésének programja Készül a terv Heves megye élelmiszer-gazdasága 1995-ig r HARMINC ÉVVEL EZELŐTT, 1950. január 2-án kezdték el az első ötéves terv megvalósítását Magyarországon. Az ötéves tervről szóló törvény első paragrafusában kijelölték a fő feladatokat: Magyarország átalakítását agrár—ipari országból ipari i —agrár országgá. I A feladatok teljesítése nem I volt könnyű, a napi termelő- I munka mellett még a hábo- ! rús károk helyreállításán is i dolgozniuk kellett az embe- } reknek. Ilyen körülmények 1 között szükségszerű volt a I gyors iparosítás, elsősorban a 1 nehéz- és a gépipar fejlesz- 1 tése. „Ez a döntő feltétele — ! állapította meg a tervtörvény I — népünk további gazdasá- \ gi és kulturális felemelkedé- I sértek is, népi államunk és ! nemzeti függetlenségünk I megszilárdításának és bizto- ! sitásának, a szocializmus épí- ! tésének hazánkban.’’ I Az öt év eredményei a I tervkészítők elképzeléseit I igazolták. A gyáripar az öt- ! éves terv utolsó esztendejé- [ ben több mint két és félszer ! annyit termelt, mint a terv I megkezdése előtt, a nehéz- I ipar termelése 188 százalék- 1, kai, ezen belül a gépiparé i 267 százalékkal nőtt, s a I nemzeti jövedelem ez idő I alatt több mint másfélszere- i sére emelkedett. f\ (Tudósítónktól): ( Szihalom község Tanácsá- 'í mák Végrehajtó Bizottsága is !' napirendjére tűzte a települt-lés jövő évi költségvetésének U tervezetét. Albert Tibor, a t végrehajtó bizottság titkára, f "bevezetőjében elmondotta, t'hogy a községben 1980-ban 4 IJ.millió 043 ézer forinttal gaz- ^•dálkodnak. A gazdasági ágazat kiadásai- f ra 361 000 forintot fordítanak, | ezen belül a közvilágításra, köztisztaságra, a parkok és | közkutak fenntartására fi- ' zetnek ki jelentősebb összeimponáló számok, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gyáripar, a nagyüzemű építőipar, a közlekedés, a külkereskedelem és nagykereskedelem területén ekkor váltak kizárólagossá a szocialista termelési viszonyok. Az orszásépítő munka eredményeit gyárak, városok sora jelzi; új utak, hidak és sínpárak hozták közelebb egymáshoz a különböző településeket. Az első ötéves terv a mezőgazdaság számára is jelentős sikereket hozott. Már ekkor hatékony erőt jelentettek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A mezőgazdaság sok tekintetben korszerűbbé vált: tízezernél több traktort és kombájnt. s számtalan más gépet kaoott az ágazat, s öt év alatt több mint 150 ezer ka- tasztrális holdat tettek ön- tözhetővé. AZ ÖTÉVES TERV célul tűzte ki „népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenféle szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését”. Az ipari munkásság reáljövedelme például több mint húsz százalékkal, a dolgozó parasztságé pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Az egyéni jövedelmeken geket. A szociális és egészség- ügyi ágazat kiadásai 621000 forintra rúgnak. Ezen belül jelentősebb tételt képvisel a körzeti orvosi és a fogszakorvosi ellátás kiadása. Mindezek mellett a védőnői szolgálat, az anya- és gyermek- védelem, a házi szociális gondozás ellátására is megfelelő összeg áll rendelkezésükre. Oktatási és közművelődési célokra több mint két és fél millió forintot terveztek. Ebből fedezik az iskola, az óvoda, a napközi otthon, a művelődési ház és a könyvtúlmenően, igen magas volt a közvetett juttatások értéke. Az ötéves terv első évének sikerei büszkeséggel és — most már világosabban látjuk— túlzott magabiztossággal töltötték el az embereket. Felemelték a tervszámokat. „Az ötéves terv felemelése azt jelenti, hogy gyorsabban számoljuk fel gazdasági elmaradottságunkat, hamarabb leszünk élenjáró országgá” — írta a Szabad Nép 1951 tavaszán. A tervmódosítás súlyos következményei ismertek. A jelszó: legyünk a vas és acél országa — nyersanyagbázis nélkül irreális volt. Eltorzult az iparosítás irama és üteme, az egyoldalú, erőltetett iparfejlesztés — s mindez főként a mezőgazdaság rovására — komoly gondok forrásávg vált. ISMERTEK HÁT az eredmények, csakúgy, mint a hibák. A mérleg nyelve mégis az előbiek felé • billen. Nemcsak az akkori — mai szemmel nézve elismerésre méltó — tervszámok miatt: az első ötéves terv legnagyobb eredménye, hogy megváltozott az ország, s ezzel együtt népünk arculata. Szebb, jobb lett hazánkban a dolgozó emberek élete. tár fenntartási, működtetési,- költségeit! A jövő évi községfejlesztés tervezett bevétele és kiadása 550 ezer forint. Ebből 150 ezer forintot fordítanak a művelődési ház előtti térség rendezésére, parkosítására, a pénz többségét azonban az új iskola építésének előkészítésére, építőanyagok vásárlására fordítják. A lakosság jövőre is jelentős mértékű társadalmi munkával segíti e szép tervek valóra váltását. Az MSZMP Heves megyei Bizottsága gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottságának javaslatára Heves megye Tanácsa felkérte a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetet, hogy készítse el megyénk gazdaságának hosszú távú fejlesztési tervét. A munka még tavaly megkezdődött, s ebből részfeladatként, Heves megye élelmiszer-gazdasága 1995-ig szóló tervének kidolgozását a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kom- polti Kutató Intézete kapta. Az ökonómiai • osztályon dr. Barta Ferenc és csoportja már az utolsó simításokat végzi a tervezőmunkán, hamarosan elkészül a hosszú távú elképzelés. Helyzetelemzés — Heves megye mezőgazdaságáról és élelmiszeriparáról az 1966-tól 1978-ig terjedő időszak alapján helyzetfelmérést készítettünk — mondja dr. Barta Ferenc. — Egységes adatlapokat juttattunk el az 54 termelőszövetkezethez, az öt állami gazdasághoz és a kilenc élelmiszeripari vállalathoz. A beérkezett adatok alapján ezután megvizsgáltuk a megye mezőgazdasági vállalatainál levő termelési feltételeket, a természeti, éghajlati adottságokat, a ■ föld minősége és a termelés közötti kapcsolatot, a művelési ágakat. Áttekintettük a növény- termelés szerkezetét és hozamait, a termelés színvonalát és az alkalmazott technikát. Az állattenyésztésben az állomány alakulását, a beruházások helyzetét, a műszaki fejlesztést, a zöldség-, a gyümölcs-, a szőlő- termelést, az erdőgazdálkodást, a melléküzemági tevékenységet, a háztáji és kisegítő gazdálkodást. Vizsgáltuk az állami . és a tanácsi felügyelettel működő élelmi- szeripari vállalatok: a Mát- ravidéki Cukorgyár, a Gabonaforgalma és Malomipari Vállalat, a Hatvani Konzervgyár, az Egri Dohánygyár, az egri, a gyöngyös— hatvani tejüzem, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát, továbbá a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gazdálkodását, termékeit, nyersanyagellátását és munkaerőhelyzetét. A legfrisebb adatokat feldolgozva elemzést készítettünk a jelenlegi helyzetről. A helyi adottságokhoz igazodva — Melyek a főbb megállapítások? — Az utóbbi évtizedben Heves megye mezőgazdasági üzemeiben kialakultak a megfelelő területi nagyságok. Az üzemek ma közepes technikai szinten gazdálkodnak, a hozamok nagysága megközelíti a természeti adottságok közepette alkalmazott technológiai szintet. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha-ágazat és a juhászat került előtérbe, melyek további fejlesztést igényelnek. Az élelmiszeripari vállalatok közül nyolc ágazat: a hús-, a tej-, a konzerv-, a malom-, a cukor-, a dohány-, a sütő- és édesipar képviseli megyénket. Vizsgálataink szerint ezeknél a vállalatoknál az elmúlt években növekedett a nyersanyagok felhasználása, a műszaki fejlesztések, a rekonstrukciók azonban nem képesek követni a mezőgazdasági nagyüzemek termelésének növekedését, a feldolgozást. A termelés jövedelmezősége emiatt többnyire alacsony. Az élelmi- szeripari vállalatok termelés-szervezésének új vonása, hogy, az együttműködési kapcsolatokat tovább mélyítették a mezőgazdasági üzemekkel. Ebben a legszervezettebb kapcsolatokat az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát alakította ki a közös gazdaságokkal. A különbségek csökkentése — Milyen, elképzeléseket valósítanak meg mezőgazda- sági üzemeink a következő 15 évben? — A jelenleg kialakult termelési szerkezeten túlzottan nem változtatnak a jövőben sem, ami nem is indokolt. Legfontosabb a helyi adottságokhoz igazított termelés megvalósítása. Jelenleg a gazdaságok között még elég nagy az eltérés/ főleg a megye északi részén és az Alföldön gazdálkodó üzemek között. Ennek megszüntetése komoly feladatot jelent a következőkben. Évi egy-két százalékos fejlesztési ütem mellett a különbségek fokozatosan csökkenthetők! A megye adottságait figyelembe vévé, a tájkörzeteknek megfelelő szőlő-, zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztése kerül előtérbe. A szőlőkben főleg az export növelő« . sét szolgáló bikarérprog* ram eredményes megvalósítása a cél. Az állattenyésztésben a juhászat és a szarvasmarha-tenyésztés hozamait növelik a gazdaságok, főleg tejben, húsban és gyapjúban. Ennek egyik feltétele a gyepgazdálkodásban rejlő lehetőségek jobb hasznosítása, a melléktermékek felhasználása, a szálas és a tömegtakarmányok termelés- növelése. A szántóföldi növények közül nagy jelentősége marad a búza- és a kukoricatermelésnek, évi kétszázalékos hozamnövelés mellett. Az olajipari növények jövedelmezőségük és kedvezőbb értékesítésük miatt még jobban tért hódítanak. Miután a hegyvidéki gazdaságokban nem jövedel- . mező a kukorica termelés, ezt a biztonságosabban termel- . hető őszi árpával váltják fel. Egy bizonyos, az üzemeknek hosszabb távon szemléletvál- tozásra lesz szükségük. A hozamok ugyanis túlzottan nem emelkednek, hanem in- . kább a minőség és a gazda- . ságosság kell hogy meghatá-. rozza a termelést. Ezek mel-. lett továbbra is támogatást -; kapnak a háztáji és a kise-. gítő gazdaságok, melyekre , I nagy szükség lesz a követ-. i kező években is. Nyereségre törekednek — Mit' terveznek az élei-. , miszeripari vállalatok? I — A skőlő- és a borgaz-, j daság egységének megterem-. j téséért az üzemekkel együtt-. ; működve az Eger—Mátra, Vidéki Borgazdasági Kombi-. nát termelési rendszert hoz I létre. Az állatforgalmi és j húsipari vállalatnál az ex-, port további fokozására és a ! fogyasztói igények jobb biztosítására üzemi rekonstruk-. cióra lesz szükség! A gabo-. t naforgalmi vállalatnál a ta-. karmánykeverő üzemek, va-. lamint a raktárterek bővítő-, se indokolt. A tejüzemekben, •a sütő- és édesipari vállalat-! nál a termékfeldolgozási i technológiákat tökéletesítik. A Mátravidéki Cukorgyárakban a répamechanizációt ja-, vítják. Ezeken kívül várha-. tóan bővítik a nagyrédei hű-, tőházat, valamint Hevesen, a , Magyar Hűtőipari-al együtt- ' működve elkészül a kétezer , vágonos hűtőház, amely ' a , környék termelőszövetkeze-, teiből a zöldségfélék egy ré-. szét tárolja majd. Hosszú távon az élelmiszeripari vál-, lalatok is nyereségre és jö-. vedelmezőségre törekednek. Mentusz Károly Császár István Elsőként kezdenek a fóliások Palánta, primőr, dísznövény F. S. P. Négymillióval gazdálkodnak jövőre Szihalmon r Bár az igazi tél még el sem kezdődött, a zöldségtermelő gazdaságok többségében már készülnek a tavaszi munkákra. Hagyományos módon elsőként a fóliások kezdenek, akik nem csak a ; nyári paradicsomot, paprikát j nevelik az elkövetkezendő ' hetekben, hanem arra is | gondolnak, hogy minél előbb í friss zöldség kerüljön a ház- 1 tartásokban az asztalra. L Márciusban * F friss saláta I Éppen ezért például az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben már a szilveszteri ünnepek után felállítják a brigádok azt a hat sátrat, amelyben százezer tő már korábban előkészített és ne- ^ veit salátapalántát ültetnek ki, mely március elején már az áfészen és ZÖLDÉRT-en keresztül a piacokra is kerül. j| Ezzel csaknem egyidőben I hozzáfognak több mint 150 ' ezer korai érésű paradicsom, i paprika és további salátapa- Slánta neveléséhez, amit fődként a nagyüzemek és a f háztáji gazdaságok használ- I nak fel. Amint ezzel végeznek — a tervek szerint bő két hónap múlva — újabb kétmillió palántát ültetnek a * lapkockákba. A sátrak má- á -sík részében jelenleg dísznövényeket ápolnak, s ezért lehet kapni még ezeken a hűvös napokon is szegfűt, és más virágos növényt. Az idei évhez hasonlóan például mintegy tízezer cserép hortenzia, több mint négyezer cserép ciklámen, és félmillió szál szegfű virul a jövőben is a fóliák védelme alatt s innen kerül azután Észak-Magyarország és Budapest szinte valamennyi piacára. Igyekeznek az említett virágokból és egyéb zöld növényekből mind többet termelni, amit azután társgazdaságokkal csei-élnek itt nem termesztett fajtákra. Többek között ily módon ke. rülhetett és kerülhet a jövőben is például fokföldi ibolya is a virágüzletekbe. Kilenszáz hektárnak A megye egyik legnagyobb zöldségtermesztő modellgazda- ságában, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben is január első felében megkezdődik a hajtatás. A másfél hektáros fóliatelepen 900 hektár paradicsom, paprika, uborka palántáját nevelik majd csak úgy, mint azt a több millió görög- és sárgadinnyét, ami tavasszal kerül ki a szabad ég alá. Somodi László főágazatvezető el- - mondta, napokon belül megFifjÉűvek SzBBbatíiefyröl kezdődik a sátrak felállítása és az idén is a már jól bevált dupla fóliás, energiatakarékos módszert alkalmazzák. A szomszédban az állami gazdaság fóliatelepén több ideje van még a kertészeknek, hisz itt csak februárban akad majd munka a fó- liateiepen. Kétszáz hektár dinnye, paprika és paradicsom palántáját állítják itt elő. s az előzetes munkák mintegy 30—40 dolgozónak adnak majd elfoglaltságot. Mindenesetre még az ősszel -előkészítették a talajt, kiszórták a szerves trágyát, hogy a kiültetés előtt már csak a műtrágyázás várjon a brigádokra. Az állami gazdaság szakembereit azért most is foglalkoztatja a zöldség, hisz a Gagarin Hőerőmű mellett fölállított üvegházakból egész lélen .szállították a paradicsomot és paprikát az üzletekbe. Mostanra leérett a termés és jelenleg a még novemberben kiültetett uborka növekedését, s termésének beérését várják. A háromezer négyzerméteres üvegházban január elején kezdik meg az újabb paradicsom és paprika kiültetését, hogy májusig a szabadföldi áruk megjelenéséig, is jusson friss zöldség a megye piacaira. 15 millió palánta Megélénkült az élet már az erdőtelki termelőszövetke. zet kertészetében is. A szakemberek készítik elő a fóliákat, hogy január első napjaiban felállíthassák a sátrakat. A tápkockákba először a káposztafélék magja kerül s ezek palántáit ültetik majd ki elsőként a szabadföldekre. Ezt követően, menetrendszerűen következnek majd a paradicsom, paprika, dinnye és dohányfélék is, melyből összesen mintegy 14—15 milliót kívánnak nevelni a tavasz folyamán. Kell a sok palánta, hisz több mint félezer hektár lesz Erdőtelek zöldségterülete. és ültetnek 80 hektár dohányt is. A brigádok ezekben a napokban fejezték be a fóliatelepen a talajelőkészítést, csakúgy, mint a zöldség termőterületének nagy részén. A jobb termés és a mind fontosabb megtakarítás érdekében több mint 370 hektár, ra szórtak ki nagy mennyiségű szerves trágyát s, úgy számolnak a gazdaság vezetői. hogy így több mint egymillió forint értékű műtrágyával kevesebb fogy majd a következő esztendőben. (cziráki) A Magyar Vagon- és Gépgyár Szombathelyi Futómű- gyárának tizenötezer négyzetméteres gyártócsarnokában az év végére befejezték a futóműgyártó sorok betelepítését. Az új évtől a szombathelyi gyárban már csak futó- műveket, azok alkatrészeit cs a Raba—MAN motorok dugattyúit készítik a mező- gazdasági eszközök helyett. (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS.j JL 1979. december 31., hétfő
