Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

} Idei utolsó összeállításunkat nem korlátoztuk egy té- I makörre. Tallózva az év „termése” közt, a technika, a I tudomány érdekességeiből, szenzációiból választottunk néhányat. H technika történetéből Megfiatalítás? — Az anyagok hullámelmélete — Üszótestrc szerelt szivattyútelep — Atommaghasítás Ritka fémek - fontos szerepbe:! A Szojuz-rakéták anyagra is számos ritka. de a nagy hő­hatásnak cllenáiió fémötvözöl tartalmaz (MTT Külföldi Képszolgálat — KS) — 60 évvel ezelőtt, 1919- ben óriási szenzációként ha­tott és még évtizedekig fog­lalkoztatta a világ közvéle­ményét Szergej Voronov (1866—1951) orosz fizioló­giának, a párizsi Collége de France kísérleti sebészlabo­ratóriumában végzett kísér­letei, amelyek a férfiak megfiatalítását célozták. Ezt majmok .heréinek átültetésé­vel kívánta elérni. Elmélete szerint ugyanis' az öregedés okát a nemi mirigyek sorva­dása okozza. Ezek a kísérle­tek eredményre nem vezet­tek, mert operációi ugyan íukoztúk az öregedő férfiak nemi ingerelhetőségét, de biológiai értelemben á „meg- firitalodás”-hoz nem vezet­tek. ★ — 55 éve, 1924-ben alkot­ta meg Louis de Broglie francia fizikus az anyag hullámelméletét, amely sze­rint minden anyagi részecs­kéhez hullám („de Broglie- hullám”) rendelhető, amely­nek a részecske impulzusá­tól függ a hullámhossza. Ké­sőbb (1926) ez segítette hoz­zá E. Schrödiger (1887— 1960) osztrák fizikust a hul­lámmechanika elméletének felállításához. — 40 éve, 1939-ben Otto Hehn és F. Strassmann né­met kémikusoknak sikerült a legnehezebb atommagokat (az urán, majd a tórium atommagját) neutronok se­gítségével hasítani. Ez gya­korlatilag nemcsak azt je­lentette, hogy az urán mag­ja két közel azonos nagysá­gú részre: báriumra és krip- tonra hasad, hanem azt is, hogy közben óriási mennyi­ségű energia és néhány to­vábbi hasadást előidéző neutron szabadul fel (lánc­reakció). Ottó Hahn 1945- ban Nobel-díjat kapott. Fel­ismerte a találmányában rejlő óriási veszélyességet is és 1955-ben más tudósokkal együtt az atomenergia hábo­rús felhasználásának veszé­lyességére figyelmeztette a világot, majd az' NSZK 17 fizikusával együtt nyilatko­zatban ítélte el a Bundes­wehr atomfelfegyverzésének tervét. — Gornp Ferenc 30 évvel ezelőtt, 1949-ben szerkesz­tette az úszótestbe szerelt szivattyútelepét, amely le­hetővé tette, hogy a folyó­víz változó magasságánál is kiemeljék annak vizét az ön­tözőcsatornába. Szerelvé­nyén 3—4—5. sőt ennél'több szivattyút alkalmaztak, ame­lyeket egyenként 45 lóerős Diesel-motorok hajtottak meg. Az elmés szerkezet 7,2 méter magasságba tudta fel­emelni a Tisza vizét az ön- tözőcsa tóm á ba. Harminc-negyven évvel ezelőtt olyan elemek buk­kantak elő az ismeretlenség homályából, amelyekről csak annyit tudtak, hogy 100—150 éve történt felfedezésük után — nem tudván mit kezdeni velük — félretették őket. „Csipkerózsika-álmuk- ból” ébresztették fel őket a minden anyagban új lehető­séget kereső tudósok. Az atomkutatás, a repülő­gép- és rakétaipar új kor­szaka a korábban pusztán ötvözőanyagként használa­tos berilliumra egyszeriben fontos szerepet rótt. Kitű­nően bevált az atomreakto­rok belső felépítésében, mert nem nyeli el a neutro­nok zömét, hanem visszave­ri, tehát nem válik mara­dandóan radioaktívvá, belső szerkezete nem változik meg. A repülő- és rakétatechniká­ban elsősorban kis fajsúlyút, jó hővezetőképességét és kedvező hőállóságát aknáz­zák ki. A titánt több mint 100 éve ismerik, de a : II. világhábo­rúig nem használták másra, mint festéknek és kerámia­ipari zománcanyagnak. Könnyebb a vasnál, de mechanikai tulajdonságai versenyeznek a lefinomabb acél tulajdonságaival. Olva­dáspontja magas, elviseli a nagy hőmérsékletet. E tulaj­donságai miatt az ipar a ko­rábbi évi néhány tonna he­lyett ma már több tízezer tonnát használ fel. Ez a A kéz az ember legfőbb munkaeszköze, az agy gondo­latainak a végrehajtója a ta­pintás szerve, valamint egyéb érzékszerveink működésének a kiegészítője. Többszörös és fontos funkciója ellenére ke­zeink nem állnak olyan gon­fém ugyancsak nélkülözhe­tetlen ötvöző.ie sok rakéta- és repülögépalkatrész anya­gának. A turbinaszerkesztők is előszeretettel használják ki jó hőellen állását. A szak­értők szerint a jövő 3000 km óra sebességnél gyorsabb repülőgépei anya­gának több mint 65 százalé­ka titánból fog állni. A niobiumot még az ara­nyat oldó királyviz sem tá­madja meg. Bár már isii­ben felfedezték — a tantál­lal együtt — csak 100 év után vált népszerűvé, ami­kor megkísérelték felhasz­dos anatómiai védelem alatt, mint más érzékszerveink: testünk perifériáján teljesen szabadon helyezkednek el, és feladatuk végzése közben minduntalan érintkeznek, üt­köznek a környezet tárgyai­val. Ezeknek az érintkezé­náini a rozsdamentes acél­csövek ötvözőanyagaként. A rozsdamentes acélból hegesz­téssel készített vegyi és energiaipari csövek és ké­szülékek magasabb hőmér­sékleten elveszítik jó kémiai ellenállóképességüket és szi­lárdságukat. a hegesztés he­lye mellett felrepedeznek. Az 1—4 százalék niobium adagolásával ezek a pana­szok megszűnnek. A gőztur­binák, a repülő- és rakéta­hajtóművek konstruktőrei azonnal felhasználták ezt a kiváló lehetőséget. seknek nagyon gyakran sérü­lés a következménye. A sta­tisztikai adatok szerint a bal­eseteknek több mint felében a kéz károsodik. A kéz sérüléseit a leg­utóbbi időkig az általános se­bészek gyógyították. Ma már azonban a külön szakágat képviselő kézsebészek nem­csak a betegség megszünte­tésére, hanem a sokrétű mű­ködés megtartására és hely­reállítására is törekednek. Űj szemléletű és mpdszerű mun­kájuk alig két évtized alatt minimálisra csökkentette a nyomorék és amputált kezek addig ijesztően nagy számát, az emberek tíz- és százezrei­nek mentette meg dolgozó, alkotó, érző kezét. A kéz testünk egyik leg­bonyolultabb szerve. Szó sze. rint „tenyérnyi” területén több mint 200 „alkotórész” (27 csont, 17 ízület, 42 izom, ín és alig számlálható ér, ideg) van összezsúfolva. A kéz műtétjeit az „aktív moz­dulatlanság” jellemzi. Az operálok nem állnak, hanem ülnek a műtőasztal mellett, alkarjukat a kéztartó-aszta. Ion biztonságosan megtá­masztják, mozdulataik ki­mértek, pontosak, finomak. Az operatőr nagyító szem­üveget és homlokreflektort visel. A műszereknél a finomság, élesség, roncsolás- mentesség a követelmény. A kézsebészeti műtét leg­kényesebb művelete a ron- csolódott, szakadt inak és idegek egyesítése. Rendkívüli türelmet, figyelmet, nagy kézügyességet igénylő eljárá. sok ezek, és még arra is ügyelni kell, hogy az össze­illesztett idegvégek tengely­irányban ne legyenek elcsa­varodva egymáshoz képest, mert lényeges, hogy az ideg­törzsön belüli rostok is pon­tosan találkozzanak egymás­sal. Lényeges követelmény az is, hogy a varró-fonalak­nak nem szabad érintenie magukat az idegszálakat, csak az idegtörzset körülvevő vé­kony hüvelyt szabad varrni. De nem könnyebb a feladat a kéz vékony ereinek az össze varrása sem. MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 6.05—7.28 Kellemes vasár­napot! 7.28 Faluról minden­kinek. 8.05 Útközben. 8.10 Öt kontinens hét napja. 8.25 Hallgatóink figyelmébe! 8.26 Népdalkórusok, népi hang­szerszólók. 8.55 Zenés fek- lámturmix. 9.00 Minden ver­sek titkai. 9.30 Házy Erzsé­bet operettdalokat énekel. 9.50 Szerkesztői üzenetek. 10.33 Útközben. 10.38 Hilpe- rick, a nagy zsivány. 10.51 Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. 11.09 Reklám. 11.14 Vasárnapi koktél. 13.00 A7 önisméret büszkesége.' 13.10 Észbontó! 13.45 Gulyás László: Békési esték. 14.00 A 70-es évék. 15.09 Richard Strauss ope­ráiból. 16.04 Irószobám 17.05 A rádió lemezalbuma. 17.50 Kodály kórusműveiből. 18.15 Hol volt. hol nem volt... 18.28 Hallgatóink figyelmé­be! 13.40 Sporthírek. Totó. 18.45 Régi ismerős. 19.44 Gershwin-melú iák dzsessz- feldölgozásai. 20.11 A rádió dalszínháza. János vitéz. 22.10—22.15 Sporthírek. To­tó. 22.45 Áve Mária. 22.50 Zenekari muzsika. 0.10 Me­lódiakoktél. PETŐFI 6.58 Hallgatóink figyelmébe! 7.00 A református egyház félórája. 7.30 Romantikus órgonamuzsika. 7.54 Torna. 8.05 Mit hallunk? 8.30 Mis­ka bácsi levelesládája. 9.00 /. Budapesti Koncert Fú­vószenekar játszik. 9.24 Vi­lágvasárnap. Magyarok a nagyvilágban. 10.27 A Ma­gyar Rádió Karinthy Szín­pada. Emberiség, gyerünk a víz alá! 11.24 önarckép, be­fejezetlen. Ruttkai Éva. 11.54 Jó ebédhez szól a nóta. 12.51 Gulliver utazásai. 14.00 Rek­lámparádé. 14.05 Újdonsá­gainkból. Magyar előadók sanzonfelvételci. 14.33 Tás­karádió. 15.30 Az évtized legnagyobb sikere — legna­gyobb bukása. II. rész. 16.00 Rose Marie. 16.28 Hallgató­ink figyelmébe! 16.33 Bik- falvy Júlia és Martin János népdalokat énekel. 17.00 Slá­gerek mindenkinek. 17.55 Mit üzen a rádió? 18.33 Nó­takedvelőknek. 19.20 Film­zene. 19.36 Új lemezeinkből. 20.20 Mikrofon előtt az iro­dalmi szerkesztő. 20.33 Sport­hírek, totó. 20.38 Társalgó. 22.35 Kellemes pihenést! 8.58 Műsorismertetés. 9.00 Idősebbek is elkezdhetik ... 9.05 Szünidei matiné. 10.05 Hogyan filmezik Rozma­ringot? Csehszlovák film. 11.30 Játék a betűkkel. 11.55 —12.10 Reklám. 13.17 Mű­sorismertetés. 13.20 Tarzan és asszonya. Amerikai film. (1934.) 14.45 Időutazás. A Perpetuum mobile év végi vetélkedője. 15.45 A Közön­ségszolgálat tájékoztatója. 15.50 Reklám. 15.55 Képes Sport teremlabdarúgó-torna. Videoton—FTC és DMVSC— MTK-VM mérkőzés. 17.40 Műsorainkat ajánljuk. 18.05 Reklám. 18.15 Autók az eme­leten. 18.40 Idősebbek is el­kezdhetik ... 18.45 Esti me­se. 19.00 A Hét. 20.00 Hírek —Totóeredmények. 20.05 Űj Scotland Yard. Angol bűn­ügyi tévéfilmsorozat. 20.55 „Távolból írok, kedvesem...” A Fonográf-együttes műso­ra. 21.40 Macska a forró bá­dogtetőn. Angol tévéfilm. 23.20 Hirek. 2. MŰSOR 18.43 Műsorismertetés. 18.45 Fogságom naplója. Történel­mi játék. 20.00 Hírek. 20.05 „Van három jóbarátom...” 20.25 Pápua Űj-Guinea élő­világa. 20.55 Einstein világa. Angol film. II. rész. 21.40— 22.45 Első szerelem. Lengyel film. Az emberré válás lelőhelye Etiópiában, az Addisz Abeba környékéről észak felé folyó Anas vize egészen az Afar vidék déli részéig ér cl. így az Afar vidék nem tökéletesen száraz sivatag, hiszen néha 200—400 milliméter csapadék is esik itt évente. Ezen a kietlen területen kezdett geológiai kutatómunkához egy nemzetközi kutatócsoport. Ez a terület az egyik legis­meretlenebb vidéke volt Afrikának. 1928-ban hatolt be ide először egy expedíció, de három tagjának a halála miatt — nem beszélve 11 tevéjének és 7 öszvérének el­vesztéséről — kénytelen volt visszafordulni. Az Anas folyó rejtélyére is csak 1934-ben derült fény. Ez a folyó ugyanis az etiópiai központi fennsíkról északra, majd északnyugat felé indult, de nem folyt a Vörös tengerbe. Egy angol kutató, követve az Anas folyását, Afarba ér­kezett és itt látta, hogy a jelentős folyó vizei a legfor­róbb sivatagban három tóba folytak, és valósággal elpá­rologtak. Egy fiatal geológus 1958-ban egyetlen kísérőjével járt ott és arra a következtetésre jutott, hogy nagyon fontos * őslénytani anyagot lehetne itt találni. 1972-ben két geo­lógustársával újra bejárta a területet* és megállapították, hogy a híres olduvai-völgyi és az omói leleteknél is ré­gibb kőzetekre és leletekre számíthatnak itt. Hamarosan megalakpuit a kutatóexpedíció. 1973-ban kiáslak egy 3 millió éves női csontvázat — Lucie-nak keresztelték el, 1975 őszén pedig már nem Australopitheeus maradványo­kat találtak, hanem 5—7 egyén esontjaira bukkantak, amelyek már a Homo. az emberfajhoz tartozó egyedek maradványai voltak. Es ezek a csontok 3 és fél millió évesek. A munka — bár a katonai események természe­tesen zavarták — tovább folytatódik, és a szakemberek szerint az emberré válás legcsodálatosabb lelőhelyére - bukkantak » kutatók. Otto Hahn kísérleti asztala, amelyen az első urán-atommag hasítást elvégezte. (Fotó: Deutsches Museum, München Bravúros kézmütéf A kézsebészet látványos eredménye: elektromos balesetnél sérült bal hüvelykujjat a jobb láb nagyujiával helyettesítet­tek egy bostoni kórházban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents