Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
SOLÄS EBSLETARJAI, EGYESÜLJETEK! J/pfiPisäu AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 299. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. december 22., szombat Napirenden az 1980. évi költségvetés Teljesítjük feladatainkat Az országgyűlés elfogadta az 1980. évi költségvetési javaslatot Pénteken a Jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Lázár György is. Az elnöki megnyitót követően a hozzászólások következtek. A külkereskedelmi miniszter hozzászólása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollár elszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jogos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul- Dollár ■ elszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyag- és félkész jellegű termékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 136 százalékkal. Emellett több, mint 24 százalékkal emelkedett a gépipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel ,az összes dollár elszámolású kivitelünkben. 1 A külkereskedelem jövő ' évi feladatait bonyolult, el- I lentmondásos nemzetközi po- 1 litikai és gazdasági körülmények közepette kell megoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jel- léfnzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folyamán. Hatása 1980-ban . más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellenére az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodás^, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzésekét is meghaladó és tovább folytatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállítási követelmények. Erősödnek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény- Ezek ára könnyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi megítélése — problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs szerződést kötnek a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorban a gépipar' területén, de jelentősek a konfekció- ipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több, mint egyharmada tartalmazza közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét, vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia, nyersanyag, gépberendezés, és nem utolsósorban fogyasztási cikk szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsereforgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb (Folytatás a 3. oldalon) Költségvetés és fejlesztés — Mérlegen a népi ellenőrzés, a gyermekintézmények ■ ■ Ülést tartott a megyei tanács f 'Az országgyűléssel egy- időben szűkebb hazánk „parlamentje”, a megyei tanács is ülést tartott pénteken. A testület idei utolsó tanácskozásának résztvevőit — közöttük Wavas Aladárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képviselőjét — az elnöklő Fekete Győr Endre köszöntötte. j A megyei tanács elnöke mindenekelőtt a végrehajtó bizottság jelentését tolmácsolta a lejárt határidejű határozatok megvalósulásáról. Fekete Győr Endre tájékoztatója után Kántor Imre osztályvezető Heves megye tanácsai jövői évi költségvetési és fejlesztési alapjának javaslatát terjesztette elő. szóban is kiegészítve az írásban közreadottakat. A napirendre került témák vitájában felszólalt Berecz István. Iványi János. dr. Szalmás Lajos és Morvái András. Ezt követően Maróti Sándor elnökhelyettes beszámo- 1 lója került a résztvevők elé 1 a nem tanácsi dolgozók érdekében született művelődés- ügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok betartása, ellenőrzéseinek I tapasztalatairól, i Csepelyi Károly, a Heves megyei NEB elnöke a népi ellenőrök munkáját ismertette a tanácsi testülettel. Mint írásos beszámolója és szóbeli kiegészítése hangsúlyozta: a tevékenység az évek során közéletünk szerves részévé vált. A vizsgálatok többsége gazdaságpolitikai jellegű, más része társadalompolitikai kérdéseket, a lakosság széles körét, foglalkoztató ügyeket érint. A népi ellenőrök mindennapi tevékenységükkel egész sor olyan tapasztalatot szereznek, amelyek továbbítása feltétlenül közelebb viszi megyénket is gondjaink eloszlatásához. Említhetnénk ezek között például az idős korúak helyzetével kapcsolatos vizsgálódásokat, amelyek alkalmával nem csak az derült ki, hogy a tanácsok többsége sokat tesz az öregekért, hanem az is, hogy városainkban sajnos még mindig nem ismerik teljesen a gondozásra szorulókat, s így olykor jelentős segélyösszegek maradnak felhasználatlanul. Az ellenőrzések alkalmával kitűnt, hogy számos felnőtt teljesen illetéktelenül veszi igénybe az iskolai napközi otthonok konyháit, ebédlőit, holott azok még a gyermekek számára is szűkösek. Aztán, a NEB érdeklődése folytán vált ismertté, hogy a helyi tanácsok közül sok máig sem igazi gazdája a művelődési otthonoknak, a kulturális intézmények műsorpolitikája nem mindig megfelelő. Vagy, hogy mást ne említsünk: a tanulók őszi mezőgazdasági munkáinak előkészítése, szervezése, irányítása is seregnyi kívánnivalót hagy maga után. A diákok nem mindig kapják meg teljesen járandó bérüket, vagy éppenséggel szabálytalanul használják fel a gyerekek által keresett pénzösszegeket. örvendetes, hogy a népi ellenőri munka színvonala emelkedett hatékonysága javult. A tanácsokkal folytatott együttműködés kölcsönösen gyümölcsöző, s határozott a törekvés a még jobb eredményekért. A népi ellenőrökkel kapcsolatos téma vitájában Mázán Sándor, Lőcsei Ferenc, Varga Lajos és dr. Pápay Gyula mondta el véleményét, majd a továbbiakban Búzás Lajos megbízott osztályvezető adott jelentést a tanácsülés résztvevőinek a megyei gyermekintézmények fejlesztésére tett intézkedésekről. Dr. Hóka József és Szalay István felszólalásaikkal tették teljesebbé az információt. A megyei tanács elfogadta az előterjesztéseket, jóváhagyta a testület jövő évi munkatervét, majd egyebekről tárgyalt. Ez utóbbi alkalmával az idei lakóhely- szépítési és virágosítási versenyben, a városi kategóriában Gyöngyösnek ítélték oda az első helyet és a vele járó 200 ezer forintot, a 3000 lakoson felüli községek közül Verpelétre szavaztak 150 ezer ‘forint jutalommal, míg a kisebbeknél Boconád nyert, s 100 ezer forintot kapott. Személyi ügyekről is szó esett. A megyei tanács — érdemei elismerése mellett — felmentette tisztségéből Szabó Istvánt, a művelődés- ügyi osztály vezetőjét, aki más, fontos beosztásba, az apparátusi pártbizottság élére került időközben. Egyidejűleg Búzás Lajost 1980. január 1-i hatállyal kinevezte a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének. Irányítószám szerint válogatják a levélpostai küldeményei két és üdvözlőlapokat Naponta mintegy hétszáz darab csomagot vesznek át a felvevőhelyen (Fotó: Szántó György) Ünnepi csúcs a postán Csak egy pillantást kell vetni a felvételekre és máris meggyőződhetünk arról, hogy nemcsak szóbeszéd, hanem tény is, hogy csúcsforgalmat bonyolít le az egri Postahivatal az ünnepek előtti napokban. A forgalom közel hatszorosa a' megszokottnak, ezért a dolgozók teljes létszámmal végzik munkájukat. Dorka József, a megyei párt-vb tagja Gyöngyösre látogatott Gyöngyösön, a városi párt- bizottság épületében találkozott Dorkó József, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára a városi pártbizottság első titkárával, Kónya Lajossal és a' városi tanács elnökhelyettesével, Keresztesi Lajossal. A megyei párt-vb tagját elkísérte Go- tyár Lajos, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa. A városi pártbizottság első titkára a pártmunka időszerű kérdéseiről, a városi tanács elnökhelyettese pedig a várospolitikai tevékenységről tájékoztatta a vendéget. Ezt követően a MÁV Kitérőgyártó Üzembe látogattak, ahol Gyenes Imre, az üzemi pártvezetőségnek tagja, Kelemen Árpád igazgató, Zeltner Imre szb-titkár és Nádudvari György, az üzem KISZ-bizottságának titkára fogadta a megyei párt-vb tagját és kíséretét. A kitérőgyár gazdaságpolitikai tevékenységéről. az 1979-ben elért eredményekről és az 1980. év feladatairól, a várható fejlesztésről esett szó ezután. Majd üzemlátogatás következett, amelynek során a vendégek érdeklődve figyelték a nagykitérők elkészítésének különböző munkafolyamatait. Ebéd után a GYÖNGY- SZÖV Áfész központját keresték fel, ahol Szabó Zoltánná párttitkár, Rohánszky Ferenc elnök, Kovács Sándor szb-titkár és Tóth Lajos- né KISZ-titkár köszöntötték a megjelenteket. A rövid beszámoló után, amely átfogta a most záruló év eredményeit, illetve a következő esztendő feladatait is. Ezt követően előbb a GYÖNGY- SZÖV Áruházat látogatták meg, ahol Bakorik Imre igazgató kalauzolta a vendégeket, majd a húsüzemet keresték fel, ahol Vincze Já- nosné mutatta be a gyártási tevékenységet, végül a Pattinka üzemben Prokai László ismertette a sósrúdgyártás egyes szakaszait és az automata gyártósorok technológiáját. Elutazott Kiold Ölesen Pénteken elutazott Budapestről Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A dán diplomácia vezetőjét Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztatta. A búcsúztatásnál jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti .nagykövete.
