Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
t r * VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' Kádár János fogadta a dán külügyminisztert AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 298. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. december 21., péntek : Napirenden a jövő évi költségvetés „Heg tudjuk csinálni...!" M egyénk üzemeiben, vállalatainál is sokfajta véleménnyel találkozhatunk ezekben a naplókban a módosított ár-, és szabályozórendszerrel kapcsolatban. Ahány munkahely, annyiféle a fogadtatás. Egy dologban azonban nincs különbség. Ez pedig nem más, mint hogy jövőre és az elkövetkezendő esztendőkben az eddiginél jóval okosabban és hatékonyabban kell dolgozni, termelni. Mert ahol nem ezt teszik, ahol változatlanul csak szavakban áhítoznak a több és a jobb munkáért, a magasabb jövedelmekért, ott bizony nemcsak hogy számon kérik, a nem tudást, vagy a nem akarást, de a fizetési borítékok is egyre • vékonyabbak lesznek. Bizonyára olvasóink közül is sokan hallották a I kohó- és gépipari miniszter december 18-i televíziós nyilatkozatát. Az életet igencsak közelről ismerő vezető — a Csepel Vas- és Fémművekből került a miniszteri székbe — kerekperec kimondta; a magasabb igényeknek csak azok a vállalatok lesznek képesek megfelelni, amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ez nem ígérkezik könnyűnek, de nem is lehetetlenre kell vállalkozni. „Meg tudjuk és meg is kell csinálni” — hangzott a miniszteri interjú zárómondata. Jóval több, mint a nagy gondolatok találkozása: a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága december 14-én tartott ülésén is szintén az csendült ki az igényesebb tennivalókkal, a nagyobb feladatokkal kapcsolatosan, hogy a hatékonyabb, a gazdaságosabb munka feltételei. ahogyan az országban, úgy megyénkben is adottak, illetve megteremthetők. A hogyanoknak és a mikénteknek természetesen nincsenek általánosítható és lemásolható receptjei. A legfontosabb tennivalók közül azonban aligha hiányozhat például a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a minőség javítása, az export növelése, a gazdálkodási költségek csökkentése, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás, a legjobbak megkülönböztetett megbecsülése, és a minden szintű s rangú vezetési színvonal emelése. Egyik sem új, egyik sem ismeretlen, évtizedek óta beszélünk valameny- nyiről. Mert beszélni tudunk és szeretünk is. Ez viszont már most is kevés, és jövőre s azután még kevesebbet érnek majd a tettek nélküli üres szavak, miniszter egyébként optimista csengésű véleményét ne csak biztatásnak, hanem figyelmeztetésnek is tekintsük tehát. De tippnek, módszernek sem rossz. Mert valóban tudjuk, így hát „Meg is kell csinálni!” Koós József A Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka A Magyar Távirati Iroda tudósítói jelentik a Parlamentből: A jövő esztendei állami költségvetés megvitatásával zárja idei munkáját az országgyűlés. Az erről szóló» törvényjavaslatot csütörtökön megkezdődött téli ülésszakán tűzte napirendre legfelsőbb államhatalmi testületünk. A tanácskozáson részt vett Kádár János és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett történelmünk kimagasló eseményére, arra, hogy 35 esztendővel ezelőtt, 1944. december 21-én gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. A pénzügyminiszter expozéja Az 1979-es esztendő fő gazdaságpolitikai célját sikerült elérni — mondotta. — Megkezdődött a gazdasági egyensúlyunk helyreállításának folyamata. A belföldi felhasználás megfelelően alkalmazkodik a most lassabban növekvő nemzeti jövedelemhez. A lakosság fogyasztása körülbelül két százalékkal nő. Felére csökkent a készletfelhalmozás. A beruházások évek óta először — a tervezett keretek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózisnak, hogy a nemzeti jövedelem csak körülbelül egymásfél százalékkal lesz több az idén az előző évinél, külkereskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken, gazdaságunkban a teljesítmények javításának megvannak a feltételei. A gazdaságpolitikának 1980-ban az lesz a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát helyreállító, erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért' életszínvonalunkat. Ehhez a célhoz kell igazítanunk a gazdasági növekedés ütemét. A termelésben a jó minőségre kerül a hangsúly. A világpiacon is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szerkezetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980-ban a bruttó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése — 3.5—4, a mezőgazdaságé 5—5,5 — százalékkal növekedhet. A nemzeti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhasználással — 3—3,5 százalékkal gyaranodik. A gazdasági növekedési ütem tehát továbbra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szeretnénk azt. A belföldi felhasználásnak valamivel az 1979. évi színvonal alatt kell maradnia. A lakosság fogyasztása mérsékeltebben, 1.—1,5 - százalékkal növekedhet. A külkereskedelmi mérleg javítása jövőre ' is gazdaságpolitikánk egyik sarkpontja: a behozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönző és kényszerítő gazdasági hatáLázár György, a kormány elnöke beszél sok, intézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A hazai termelői árszínvonal átlagosan mintegy 3 százalékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 százalékkal lesz magasabb, serkenti a takarékosságot. A feldolgozóipari árak színvonala 10 százalékkal mérsékeltebb lesz. A mezőgazda- sági felvásárlási árak és az áruszállítási tarifák emelkednek, ellenben az építésiszerelési tevékenység árai — a költségekhez igazodva — valamelyest csökkennek. A nagyobb hatékonysággal dolgozó vállalatoknak az átlagosnál több, a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan törekvés: a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb munka a termékszerkezet átalakításával és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabályozás. Vállalati — egyben népgazdasági — érdek, hogy a munkabéreket és a kereseteket ténylegesen az egyéni teljesítmények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságokban és a tsz-ekben a jövedelem szabályozása azonos elvekre épül. Országos érvényű törekvés; a szabályozóknak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó kollektívák erőteljesebben érzékeljék munkájuk hasznát. Lesznek új nehézségek, kialakulhatnak >olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább serkenti, javítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költségvetési törvényjavaslat előirányzatai között a bevételek összesen 423.5, a kiadások 428 milliárd forinttal szerepelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és a szövetkezetek befizetéseiből kerül az államkasszába. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó megszűnik, érdemesebb lesz az élőmunkát gépekkel helyettesíteni. Az általános nyereségadó 40-ről 45 százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most következő években az állami bevételek jobban növekedjenek, mint a kötelezettségek. A szocialista szektor 1980- ban 184 milliárd forint beruházást hajt végre. Ez mint- .egy 20 milliárddal kevesebb az ideinél. Űj állami nagy- beruházás nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre, összesen 82 000 lakás épül, ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruházásoknak az ott képződő jövedelmekkel arányban kell lenniük, kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői árak rendezése nyomán januárban változnak a termékek meghatározott körében a fogyasztói árak. Bizonyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintje. Néhány kiragadott példa: a fésűsgyapjú szövetek és az abból készült férfi- és fiúöltönyök ára átlagosan 20—30 százalékkal, a pulóvereké, kardigánoké 15—25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30—40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja nagyobb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak — most változatlanok maradnak. Közölte a pénzügyminiszter: törekvéseink szerint a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad. A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésekre jut; a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleértve — most nem módosul. (Folytatás a 3. oldalon) Kádár János fogadta Kjeid Ölesen, dán külügyminisztert. A találkozón jelen volt Púja Frigyes is. (Népújság telefotó — MTI — Tóth István felv. — KS) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székhazában fogadta Kjeid Olesent, a Dán Királyság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság magyarországi nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak csütörtökön a Parlamentben fogadta Kjeid Olesent. A megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen. A dán diplomácia vezetője a délelőtt folyamán megtekintette Budapest nevezetességeit. Csütörtökön Veress Péter hivatalában tárgyalást folytatott Kjeid Ölesen dán külügyminiszterrel, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú eszmecserén — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen a Dán Királyság budapesti nagykövete — áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és a világkereskedelem jelenlegi problémáit. A magyar—dán külügyminiszteri tárgyalásokon — amint a magyar Külügyminisztériumban az MTI munkatársát tájékoztatták — nyílt légkörben részletes véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról. Magyar részről úgy látják: a két fél- véleménye több fontos nemzetközi kérdésben — így az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben, valamint az enyhülés folytatásának szükségessége tekintetében — hasonló. Eltérő álláspontok jutottak kifejezésre az új típusú amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó NATO-döntés következtében előállt helyzettel kapcsolatban. Magyar részről kifejtették: a varsói szerződés tagállamainak konstruktív javaslataira a NATO a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló döntéssel válaszolt, s ezzel igen bonyolult helyzetet teremtett Európában. Kölcsönösen pozitív érté-i kelés hangzott el a magyar —dán kapcsolatokról és továbbfejlesztésük lehetőségeiről. A magyar fél kedvezően fogadta, hogy dán részről is fennáll a készség a kapcsolatok elmélyítésére, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés bővítésére. Magyar részről a külügyminiszteri megbeszéléseket hasznosnak vélik. Így nyilatkozott budapesti látogatásáról a dán külügyminiszter is, aki a párbeszéd folytatására dániai látogatásra hívta meg Púja Frigyest. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját tartja Magyar-román együttműködési tárgyalások Csütörtökön Bukarestben jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—román tudományos-műszaki együttműködési tárgyalások. Pál Lénárd, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és loan Vrsu, a Román Tudományos és Technológiai Országos Tanács első elnökhelyettese által vezetett küldöttség megbeszélésein a két fél áttekintette a tudományos kutatások és műszaki fejlesztések terén a két ország szervezetei között folyó együttműködés jelenlegi helyzetét. A tárgyalásokon megállapították, hogy az elmúlt időszakban az együttműködésben kedvező folyamatok bontakoztak ki. Különösen figyelmet érdemelnek a kapcsolatok eredményei a reaktorkutatás, a villamos gépek és növénynemesítés egyes területein. Megbízták a két ország közötti tudományös- műszaki együttműködési albizottságot, hogy soron következő ülésén dolgozzon ki intézkedéseket a közvetlen kapcsolatok további fejlesztésére. Elfogadták az 1981—1985. évi együttműködés fő irányait és meghatározták azok fontosabb témaköreit. Pál Lénárdot a nap folyamán fogadta Ilié Verdet román miniszterelnök. A jegyzőkönyvek aláírásán és a miniszterelnöknél tett látogatáson jelen volt Raj« nai Sándor, bukaresti magyar nagykövet. I
