Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
e c h n i k a Energia és a fejlődés lehetőségei. Mai összeállításunkban : arról tájékozódhat az olvasó, hogyan lehet új technikai ; megoldásokkal helyettesíteni a mind drágább és egyre j szőkébben mért energiahordozót, az olajat. fl technika történetéből Az első magyar repülőgép — Az atomkorszak kezdete — A hangosfilm és a televízió magyar úttörője — Segrave rekordja Újra a s Nagy teljesítményű hőerőmű épül Észak Csehszlovákiában, Chomutov környékén, amely 1982-re összesen 3170 megawatt energiát szolgáltat — szénből. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az 1909-es év a magyar repülés hőskorának kezdete volt. Bátor úttörők (vegyészek, gépészmérnökök, technikusok) a budapesti rákosi gyakorlótéren kísérleteztek a saját maguk által megálmodott, tervezett és épített gépekkel. Itt szállt fel 70 évvel ezelőtt, december 4-én az első magyar gyártmányú repülőgép. Pilótája a Stuttgartban és Párizsban tanult Adorján János (1885—1964) gépészmérnök volt. Ugyancsak 70 évvel ezelőtt végezte el Ernest Rutherford (1871—1937) angol fizikus az első atommag-átalakítást. ahogy akor nevezték: „atomrombolást'’. Nitrogén-atommagokat nagy energiájú alfa-részecskékkel bombázott és hidrogén-atommagok (protonok) keletkeztek. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy a nitrogéngázt sikerült oxigénnné és hidrogénné átalakítani. Ez volt az első megfigyelt atommag-átalakulás és e kísérletétől számítjuk az atomkorszak kezdetét. ★ A hangosfilm és a televízió úttörője volt Mihály Dénes (1894—1954). A hangnak fényelektromos úton való rögzítésére már 22 éves korában elkészítette az, első kísérleti készülékét. 70 éve, 1919-ben készítette el a Telehor nevű készülékét, mellyel több kilométer távolságra sikerült képeket átvinnie. 1928-ban mutatta be a spirállyuktárcsás televíziós készülékét, melynek továbbfejlesztett példányát Németországban gyártották. ★ 50 évvel ezelőtt, 1929. november 28—29-én repülte át első ízben Richard Evelyn Byrd (1888—1957) amerikai sarkkutató, később admirális a Déli-sarkot. A Ross- jégmezőn berendezett kutatóállomásról („Little America”) bejárta a déli tájakat, útját 1833—1948 között többször megismételte. Az emberiség a kőszenet sokkal régebben ismeri és használja, mint a kőolajat. Mégis hosszú időn keresztül szívesebben alkalmazta a bőségesen rendelkezésre állt és olcsóbban bányászott kőolajat, mint a szenet. A legutóbbi évtizedben azonban rádöbbenlek, hogy fogytán a kőolaj, ezért a még meglevő készletek mialt újra nagy jövő előtt áll a szén. Az elkövetkezendő években, évtizedekben a szénbányászat jelentős növekedésével számolhatunk, és a jelenlegi 3 milliárd tonnás évi termelés az ezredfordulóra a legszerényebb becslések szerint is meghaladja a 4 milliárd tonnát. A szénbányászat egyik hátránya. a nagy emberi munkaerőigény volt' Nyilvánvaló tehát, hogy nincs jövője a csákánnyal fejtett vékony széntelepeknek, a hagyományos kamraíejtéseknek. a kézi erővel való csillerakodásnak. A mélyművelésű szénbányákban is a vastagabb teleoeké a jövő. amelyek fejtőpajzzsal bányászhatok. A szénbányászat-fejlesztés azonban elsősorban a külfej- tésű bányákra vonatkozóan .jelentős, mivel valóságos gépóriásokkal szinte korlátlanul gépesíthetők. A fejlesztés másik lehetősége a fogyasztás oldalán van. Amíg korábban a szén nagy részét a lakosság égette el egyszerű kályhákban, addig a jövőben a szenet elsősorban az erőművek használják. Ezekben akár az 1000 kalória alatti szenes anyag is elégethető lesz. Már működnek olyan kísérleti erőművek, amelyek csupán 900 kalóriás tőzeges kőzettel dolgoznak. A nyersanyagot megőrlik, ciklonokban víztelenítik, majd a száraz, szenes port befújják a kazánokba. Ez az anyag közönséges Az új-zélandi Whirakea település már messziről szembetűnik: magasan az erdő és a dombok fölött gomolyog a fehér gőz. Borús időben végighömpölyög a völgyeken, az autópályán, s megnehezíti a forgalmat. A levegőben a kénhidrogén erős szaga érződik. Itt van annak a vulkanikus övezetnek a központja, amely 50 kilométer széles sávként húzódik keresztül csaknem az egész Északi-szi^zten. Itt találjuk az ország egyetlen geotermikus villamos erőművét, amely egyike a világ néhány ilyen erőművének. 1913-ban Olaszországban épült fel az első geotermikus villamos erőmű. A második a whirakeai, amelyet 1958- ban helyeztek üzembe. Azóta több ilyen típusú villamos erőmű épült a világon: Japánban, az Egyesült Államokban. Dél-Amerikában. A Szovjetunióban Kamcsatkán, a Koséijovszkij vulkán lábánál működik a pauzsetszki geotermikus erőmű. Abban a körzetben tervbe vették egy másik erőmű felépítését is. A whirakeai geotermikus komplexum kapacitása 150 ezer kilowatt. Ez az erőmű állítja elő az Űj-Zélandon termelt villamos energia hét százalékát. A geotermikus erőmű által termelt áram sokkal olcsóbb, mint az, amelyet a szén és a pakura tüzelésű hőerőművek állítanak elő. A - whirakeai kiállítási pavilonban látható egy érdekes makett: 50 vasúti tehervagonból álló miniatűr szerelvény mutatja be, menynyi szenet takarít meg az erőmű működésének minden öt órája alatt. Ennek ellenére. a whirakeai komplexum által termelt áramnak minden kilowattórája drágább, mint a bármely vízi erőmű által termelt villamos energia előállítási költsége. — A mi komplexumunk — mondja Erik Allen igazgató- helyettes. — két fő blokkból áll. Az első: maga az erőmű, amelyben 13 generátor működik. Ezeket gőzturbinák működtetik. Az épület üvegkályhákban nem égne el. A kis kalóriaértékű, korábban értéktelen széntartalmú kőzetek is nagy tömegben gaz- „ daságosan szolgáltatnak energiát.. A szénből előállított mesterséges földgázgyártás területén nyílik még további léből és acélból készült köny- nyű építmény, amely masszív betonalapzaton nyugszik. Az erőmű fokozott vulkanikus tevékenység övezetében fekszik. S közvetlen közelében van annak a helynek, ahol a gőz a felszínre tör, ami tovább nehezíti az ipari építkezést. A gőz hűtéséhez szükséges nagy teljesítményű gőzlecsapó berendezések miatt az erőművet a folyóvölgyben kellett felépíteni, két kilométernyire a második blokktól, ahol a gőz kitermelése folyik. A völgyben száz kutat fúrtunk. Egy-egy kút mélysége több mint 600 méter, vagyis leér egészen a forró vulkanikus kőzetekig. Ezek a kőzetek melegítik fel a vizet, amely magas nyomás alatt tör a felszínre. A gőzt ezek után el kell választani a víztől, amelyet eddig nagy mennyiségben és haszontalanul visszaöntöttünk a folyóba. Ma már megtaláltuk egy részének felhasználási módhetőség. Ez nem jelenti a főleg szénmonoxidból álló régi városi világítógázra való visszatérést. Ebben az esetben a gáz fűtőértékét úgy növelik, hogy megfelelő nyomáson katalizátorok segítségével hidrogénnel reagáltat- ják a szénből előállított gázt. jót. Mint ahogy kiderült, a föld alatti vízkészletek távolról sem ki menthetetlenek: az utóbbi időben évente átlagosan 5—7 százalékkal csökken a kutak termelékenysége. A tudósok elhatározták, hogy elősegítik a víz körforgását. Kiválasztottak egy alkalmas kutat, és a felhasználatlan víz egy részét kísérletképpen visszaszivaty- tyúzták a föld alá, a forró vulkanikus kőzetekhez. Az űj-zélandiaknak a geotermikus energetikában elért eredményeire felfigyeltek külföldön. Whirakeába más államokból érkeznek szakemberek tapasztalatcserére, a helybeli energetikusokat pedig tanácsadókként hívják meg az épülő geotermikus villamos erőművekhez. Erik Allen meggyőződése: — Számos ország tudósainak együttműködése az ember szolgálatába állíthatja a föld méhének készleteit. A mai világban ennek minden feltétele megvan. MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 Örökzöld dallamok. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Nóták. 11.24 A sziget (Robert Merle regénye). 12,35 Közelkép. 12.50 Zenemúzeum. 14.29 Népek meséi. 15.10 Népdalok. 15.28 Kagylózene. 16.05 Zelk Zoltán: Reménytélen győzelem, 16.15 A debreceni Kodály kórus énekel. 16.37 Lopez- operettekből. 17.07 A döb- receni újjászületés. 17;27 Thomas Mignon. 17.37 Út* vésztők. 18.15 Hói volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.30 Tudósítás bajnoki jégkorong-mérkőzésekről. 19.35 Szimfonikus zene. 20.25 A gyorsuló idő nyomában. 20.45 Népi muzsika. 21.10 Melléktéma.,, 22.15 Sporthírek. 22.20 Egy modell tündöklése és?... 22.30 Operák. 22.55 Az Objektív filmstúdió műhelyében. 23.10 Zongorán közreműködik a szerző. PETŐFI 8.20 Egy modell tündöklése és?... 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Madárhívogató. 14.00 Szórakoztató /antikvárium. 16.00 Fúvószene. 16.28 Műsorismertetés. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Krimikedvelőknek! 22.00 Nótacsokor. 23.15 A progresszív beat híres előadói. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig, MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — 17,05 Hegyalja legújabb kincse. Szerkesztő: Horváth Kálmán — Edit Piaf énekel — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Az aglo- merációval kapcsolatos feladatokról tárgyalt a Borsod megyei tanács) — A területi szövetségek és tanácsok együttműködéséről — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 11.00 Tévétorna. 11,05 lako- latévé, 14.50 Iskolatévé (ism,). 16.30 Forduljon hozzám! (francia filmsorozat). 17.20 Tízéves a TIT természettudományi stúdiója. 17.50. Telesport. 18.15 Az Országházból jelentjük... 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.80 Tv- híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 A szerelemféltők. (Simái Kristóf komédiája). 21.45 Biszmillah, 22.40 Tv- híradó 3.' 2. MŰSOR 18.40 Under Bildschirm — Nas Erkan. 19. 10 Differén- ciált testnevelés. 19.30 ÍV- híradó. 20 00 Van képünk hozzá! 20.40 Tisztelendők. 21.20 Tv-híradó 2. 21.49 Egészségünkért. 21.50 Lel- kiismeret. , timiisaa.&i 1979. december 20., csütörtök Kováts Andor Az „Arany Nyíl” rekorder gépkocsi Változó éghajlat A múlt század meteorológusai az éghajlatot állandó jellegű természeti adottságnak tekintették, amely legfeljebb csak igen lassan (évezredek folyamán) változik meg. Ma tudjuk, hogy az éghajlatváltozások ennél sokkal gyorsabb ütemben játszódnak le, éspedig kétféle irányban. Először is létezik egy természetes éghajlatingadozás, amely kb. 40 évenként felváltva lehűlést és melegedést idéz elő. Másodszor pedig folyik az éghajlatnak az ember o’ozta átalakulása, amelyet az emberiség ipari tevékenysége okoz. A természetes éghajlatingadozás már a század közepe óta a lehűlés irányába halad. Az emberi tevékenység ellenben széndioxidot és aeroszolokat juttat a levegőbe, és ezáltal a Föld éghajlatának felmelegedését idézi elő. Tehát két ellentétes irányú folyamat megy végbe egyidejűleg. és így éghajlatunk jövője azon múlik, hogy a két hatás közül melyik lesz erősebb. A meteorológusok számításai szerint a legközelebbi évtizedekben az emberi tevékenységből származó melegítő hatás túlsúlyba kerül a természetes eredetű éghajlatingadozással szemben. A természetes lehűlés tehát csak mérsékli a mesterséges eredetű melegedésnek az ütemét. Századunk utolsó évtizedeiben a természetes ingadozás ellenkező irányba fordul, és így az évszázad végén mind a két hatás az éghajlat melegedését fogja támogatni. Természetes gőzkazán
