Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

„A revizor nem fogadta el az érvet” Á gazdálkodás tükre Valamennyi gazdálkodó zervezet kollektívája tudja, hogy a hatékony és fegyel­mezett gázdálkodás egyik legfontosabb követelménye, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a gazdasági folya­matokat, érvényre jussanak a népgazdasági célok, javul­janak a végrehajtás feltéte­lei, feltárják a belső tartalé­kokat, azaz magasabb színvo­nalra emeljék a gazdálko­dást. Az ellenőrzések tapasztalatai A Pénzügyminisztérium vállalatokat és szövetkezete­ket ellenőrző országos szer­vezete mindent megtesz^azért, hogy segítsen a hibák meg­előzésében, a bizonylatok ku­szaságának felszámolásában, a jogszabályok megismerésé­ben és betartásában. A PM Bevételi Főigazgatóságának megyei szakemberei az idén 90 gazdálkodónál végeztek pénzügyi-gazdasági ellenőr­zést. Ennek keretében 15 té­mában 92 esetben készítet­tünk jelentést, majd a vizs­gálatok befejezése után a gazdálkodó szervek vezetői­vel is ismertettük az ellenőr­zések tapasztalatait. Egy példa a sok közül. A Fém- és Elektromechanikai Szövetkezet az elmúlt eszten­dőben fizetési kötelezettsé­geinek gyakran csak késve tett eleget, főleg a költség- vetési kapcsolatoknál, vala­mint a szállítók követelései­nek rendezésénél. Miután késve egyenlítette ki tartozá­sait, százezer forintot meg­haladó összeget fizetett ké­sedelmi kamatként. Nem fo­gadta el a revizor azt az ér­vet, hogy a szövetkezet vevői sem fizetnek, sőt tételesen bizonyította, hogy álmegál­lapodások, melyeket a szö­vetkezet kötött, pontatlanok, hiányosak. E konkrét vizsgálati meg­állapítás- egyben képet ad arról is, hogy a gazdálkodó­nál feltárt fizetési fegyelme­zetlenség még sok helyütt érezteti hatását. Rend a számlák, bizonylatok között A vizsgálatok egyebek közt feltárták, hogy az ipari ága­zatban a saját termelési készleteket szabálytalanul ér­tékelik, pontatlanok az anyagelszámolások. Es a bér- fejlesztési kötelezettségek alapadatait is helytelenül összegzik. A mezőgazdasági üzemek­nél is többször előfordult, hogy a saját termelésű kész­leteket magasabbra értékel­ték, mint a felvásárlási ár. a termelési adó alá eső tevé­kenységet rosszul sorolták be, és nem egy helyen szabályta­lan az elemi kárt szenvedett területekre jutó támogatások kiszámítása. Többek tapasz­talták az év közben képezhe­tő szociális-kulturális alap hibás elszámolását, és még jó néhány hasonló hiányos­ságot. A kereskedelmi ágazatban — a korábbi évekkel lénye­gében megegyezően — még mindig a beruházási, fenn­tartási munkák körül találni a legtöbb gondot. De kellett olykor intézkedni a jóléti, kulturális alap, az árkocká­zati alap és az árkiegészíté­sek igénybevételénél, igénylé­sénél megállapított eltérések miatt Különös gonddal foglalkoz­tak a revizorok a számviteli és bizonylati rend területén tapasztalható hibákkal. ■ Kö­vetkezetesen vizsgálták ezek okait s bár néhol jelentős javulást tapasztaltak, az összkép mégis az — főleg a mezőgazdasági szövetkezetek­ben —, hogy a kelleténél kevesebb változás történt. Alapvető hibákat tártak fel a lakásszövetkezeteknél foly­tatott ellenőrzések. E szö­vetkezeti típusban a megfe­lelő színvonalú munka ki­alakítása még nagyobb fi­gyelmet és segítséget igényel a bevételi apparátustól. A gazdálkodás fegyelméért A népgazdaság idei terve egyik fő feladatként a kész­letek leépítését, mobilizálá­sát határozta meg. A revizo­rok az előbb felsorolt meg­állapításaikon túlmenően vizsgálták a készletgazdálko­dást is. Jelentősen csökken­tek a készletek, főként az iparban, de ez még nem ál­talános. Különösen javítani kell az importanyagokkal és a dráguló energiával való ésszerű gazdálkodást. Az ok­tóberben készített mérleg adatfci alapján az eredmény alig haladja meg az előző esztendő hasonló időszaká­nak adatait. A gazdálkodás hiányosságaira utal az is, hogy a gazdálkodó szervek állóeszközeinek értéke a ter­melésnél nagyobb ütemben bővül. A hatékonysági mutatók elemzésével a kutatók fel­tárták a termelési költségek és a termelési érték közti összefüggéseket. Annak elle­nére, hogy emelkedtek a költ­ségek, a termelés növekedé­sének üteme ettől elmaradt. Mindezek kérdésessé teszik, hogy az idén érvényesült-e kellő mértékben a termelé­kenység elve. Nagyon közel vagyunk a naptári év végéhez. Az el­múlt esztendő eredményei­nek, hiányosságainak átte­kintése legtöbb helyen meg­kezdődött. Napirenden van a jövő évi tervezés is, amihez a már lezárult időszak gaz­dasági, termelési, költséggaz­dálkodási és forgalmazási ta­pasztalatait a jó gazda gon­dosságával kell hasznosítani, legyen az külső, vagy belső ellenőrzés figyelemreméltó, hasznosítható megállapítása. Nemes Gyula, a PM Bevételi Főigazgatóság megyei hivatalának vezetője Jobb munkakörülmények között Kortan A MEZŐGÉP horti gyár­egységében sokat tesznek azért, hogy dolgozóik jobb munkakörülmények között, hatékonyabban végezhessék munkájukat, A régi gépjár­műjavító műhelyt alakították át önerőből, s létesítettek festőelökészítő és festőcsar­nokot csaknem hétmillió fo­rintos beruház' sál., új. kor­szerű magyar gépek beszer­zésével. Januártól már munkavédelmi szempontéul maximálisan megfelelő, új munkahelyen dolgozhatnak a festő szakmunkások. Farkas László és Lettovlts Károly a felületi előkészítő sort szereli. (fotó: Szabó Sándor) „Kiszűrik” a traktorokat Akik a takarékosságot segítik Műszeres kocsival járják a megyét, gyakran megfordul­nak a termelő- és a fogyasz­tási szövetkezetekben, ahol szívesen fogadják őket. Gyor­san kipakolnak, előveszik a műszereket és megvizsgálják a traktorokat, a gépkocsikat. Kíváncsiak, melyik mennyi üzemanyagot fogyaszt, ho­gyan működik a motor, okoz-e olajszennyezést? Az­tán valamennyi észrevételüket jegyzőkönyvben rögzítik. Az ésszerű üzemanyag-, va­lamint a pótalkatrészekkel való takarékosságot segíti a Heves megyei Termelőszö- vetkezetek Területi Szövet- ' ségének alig több, mint egy esztendeje létrehozott műsze­res vizsgáló' csoportja. Ter­melőszövetkezetek kérésére működő szolgáltató csoport 1978. október végén kezdte meg munkáját. Csaknem fél­millió forint értékű műszert vásároltak, melyekkel a leg­korszerűbb Diesel- és benzin- motoros járműveket is rend­szeresen megvizsgálják. v A négytagú csoportot gé­pészmérnök irányítja, a vizs­gálatokat pedig két techni­kus és egy autószerelő szak­munkás végzi. Amint Novák Zénó, a csoport vezetője ér­deklődésünkre elmondta, 1978. őszén a pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetben tanulták meg a műszerek pontos ke­zelését. A legtöbb szakmai tapasztalatot azonban a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei TESZÖV már akkor is mű­ködő műszeres csoportjától szerezték. Az első vizsgálatokat a felsötárkányi, a bélapátfalvi, a mátraderecskei és a bátori termelőszövetkezetben végez­ték. Valamennyi traktort és gépkocsit átvizsgálták, ahol szükséges volt, javaslatot tet­tek alkatrészcserére és beál­lították a Járművek pontos üzemanyagfogyasztását is. Az idén 34 termelő- és öt fo­gyasztási szövetkezetnek, va­lamint az AGROPLAN Re­pülőgépes Növényvédelmi A legfiatalabb párttag Két hónapja, hogy az alapszervezet megszavazta a pártba való felvételét. így lett ő a gyöngyösi főiskolán a legfiatalabb párttag. Áz, hpgy hallgatóként a tanárai­val került azonos jogok és kötelességek birtokába, ön­magában is olyan helyzetet alakított ki, ami kérdések megfogalmazására ösztönzi az emberi lélek mozdulásait kutatót. De annak az útja. annak a története is sok-sok izgalmas részletet tartalmaz, ahogy egy KISZ-es eljut,'eljuthat a pártig. Idegességében nem ebédelt Az adatok ugyan semmit sem mondanak annak, aki nem ismeri személyesen, csak arra jók, hogy valami­féle támpontot nyújtsanak, afféle sajátos jegyeket. A neve Klepács Gabriella. Deb­recenben tanult, a Tóth Ár­pád Gimnáziumban érettségi­zett. majd a gyöngyösi főis­kolára jelentkezett. Otthon még két lánytestvére maradt, egy középiskolás és egy ál­talános iskolás. Nekik ő „a” tekintély, ‘ mivel minden kér­désükre tud válaszolni, tehát ő a ..fej”. Különösen, amióta „fősuliba” jár. Az már vala­mi a két fiatalabb testvér szemében is. De hát ott van Debrecen­ben az egyetem, miért nem oda kérte magát? Ez a kér­dés csúszik ki önkéntelenül a tény hallatán az emberből. — Mert az ötéves tanulást igényel, ez a -főiskola pedig csak három évet. Tehát ha­marabb mehetek dolgozni, hamarabb fogok keresethez jutni. Az indokolásból nem ne­héz arra következtetni, hogy szüleinek nem túlságosan nagy a jövedelmük. — így van, én otthonról nem is kapok egy fillért sem. — Miből tartja fenn ma­gát? — Abból, amit itt a főis­kolán kapok, a tanulmányi eredményem után és a szo­ciális körülményeim alapján. — Mire költ? Reggelit nem kapnak a kollégiumban. — Nem reggelizem. Mind­járt megindokolom. Még ott­hon megszoktam, mert igye­keznem kellett, hogy ne kés­sem el a gimnáziumból, a reggelire nem volt időm. De vasárnaponként gyakran nem is ebédeltem. Hökkenésnyi csend. Fur­csán nézhettem rá, mert előbb elmosolyodott, aztán megbillentette a fejét. Mint, aki azt mondja, mit kell ezen csodálkozni. — Megmagyarázom. A szü­leim mindketten dolgoznak. A vasárnap volt az, amikor együtt volt a család. Ilyen­kor óriási viták alakultak ki a szüleim és én közöttem, úgy,, hogy idegességemben enni sem tudtam. Hogy min vitatkoztunk? Világnézeti kérdésekben. Igen. A KISZ közbeszólt Mindenki azt hihetné, hogy a kétkezi munkás szülők azért voltak kénytelenek vi­tázni legnagyobb lányukkal, mert az sehogy sem tudta a fejébe venni a marxista vi­lágnézet alaptételeit. A fel- nőtteskedő bakfis sajátos vi­lágképet alakított kj magá­nak, ami valamiféle furcsa keveréke volt a hallott és félig értett filozófiai összege­zéseknek. Hát nem. — A szüleim vallásosak. t A rövid megállapítás is­mét csak különösnek hang­zott. Utó végre a kétkezi munkásokról az a legtermé­szetesebb alapfeltételezésünk, hogy ők öntudatos marxis­ták, akik egész lényükkel szembeszegülnek az idealista világfelfogással. — Bosszantott, hogy nem tudtam meggyőzni őket az én elveimről, mert nem volt elég érvem hozzá. Ezért lettem ideges, ezért nem tudtam dél­ben egy falatot sem lenyel­ni. Amikor otthon először említettem meg néhány hó­nappal ezelőtt, hogy kérni akarom magam a pártba, anyám őszintén megmondta, nem ért egyet velem, de én tudom, mit akarok, hogyan akarok élni, nem szól bele, nem akar lebeszélni. — Emlékszik arra, mikor, hogyan határozta el magát a pártba való felvétel ügyében? — Az itteni KISZ segített. Név szerint Hiesz György, amikor ő volt a bizottság titkára, aztán hogy bevonult katonának, Hidy László fog­lalkozott velem, amikor ő vette át a Gyuri funkcióját. Együtt voltunk építőtábor­ban, és együtt voltunk Wei- márban is, cserealapon, az ottani főiskola révén. Itt is. ott is dolgoztunk. Ö sokat beszélt velem. Ugyanis, ami­kor ide kerültem a főisko­lára, kezdetben azokhoz csa­pódtam, akiknek nagy szá­juk van, ők a hangadók. A kitérő után Tudvalevő, hogy a főisko­lán jó néhány rétegbe sorol­hatók pénzügyi körülményeik szerint a fiatalok. Vannak egészen „menők”, akik autó­val is rendelkeznek, és en­nek következtében a vonzás­körük is más. mint azoknak, akik otthonról egy fillért sem kapnak. Melyik fiatalt ne szédítené meg a nagyvonalú életmód? — Én is így voltam ezzel kezdetben, amíg a KISZ nem segített abban, hogy a dol­gokat a maguk értékük sze­rint tudjam osztályozni. Megváltozott? Nem. A debreceni énje kibújt abéól a felszínes életformából, ami .selyempapírként terült rá a mindenben kezdő, tehát té­tova léptű főiskolásra. — A második évfolyam kettes alapszervezetéhez tar­tozom, ott ajánlottak a KISZ- tagok a pártba. Ellenszava­zat nem volt, de tartózkodás igen. Kíváncsi voltam rá, miért tartózkodtak. Azt vá­laszolták, mert még nem tartanak elég érettnek a párt­tagságra. — Hogyan fogadta a főis­kolai közvélemény az elha­tározását? — Akadtak, akik megkér­dezték: mi az, kis Klepács, fel akarsz törni ? Mert így hívnak: kis Klepács. Ök azok, akik mindig nagyszá- júak. De amikor látták, hogy nem izgatom magam a véle­ményük miatt, abbahagyták. A fő: o példaadás Mi mozgatja egy fiatal lányt, amikor elindul a párt felé? Ilyen indokolást hallot­tam: szeretném, ha a főisko­la elvégzése után nemcsak a szakmában tudnék eredmé­nyesen dolgozni, hanem po­litikailag is felkészültebb len­nék. A párt ebben sokat ad és segít nekem. A világné­zetem sem teljes még. Nem az alapjai bizonytalanok, hi­szen azokra már sokat épí­tettem, de a mélysége. Most például filozófiát tanulunk, olyan sok megállapítást, ka­tegóriát ismerek meg, ami­ket még magamban a he­lyükre kell tennem. Tudom azt is, hogy a párttagnak a legfőbb kötelessége a pálda- adás. Mindenben. Ezt nem úgy értem, hogy valamiféle két lábon járó szobornak kell lennie, hiszen én is szeretek akár játszani is. hü­lyéskedni is. de a munkában is, a magánéletében is úgy kell tevékenykednie, visel­kednie, hogy vonzó legyen a többiek előtt. Igaz elvek, szép alapigaz­ságok. Váltsuk őket köznapi gya­korlatra. — Amikor a taggyűlésen vagyok és látom a tanárai­mat is magam körül, tudom jól, hogy az én kötelessége­im és jogaim is pontosan olyanok a pártban, mint az övék. Tehát ugyanúgy el­mondhatom a véleményem én is. mint ők az adott kér­désről. — Például arról is, hogyan vélekednek egyes tanáraikról a hallgatótársai? — Hát, igen... Jöttek hoz­zám már, hogy ez, vagy az az előadás. .. Én szóltam Hi­dy Lacinak, de ő azt vála­szolta. hogy ez nem olyan egyszerű, mivel a tanárok sem egyformák, különben is.. ., majd a megfelelő he­lyen és... Az igazság az. hogy a diák mégiscsak diák és a tanár... De. ha jól belegon­dolok. .. a pártban... Ebbe valóban nem árt jól belegondolni. De kell is, hogy az elvek és a gyakorlat szembesítése feleljen egy­másra. Igen. „kis. Klepács”. a pél­daadás. .. G. Molnár Ferenc Együttműködésnek vizsgál­tak gépeket szerződés alap­ján. A tervezett 727 vizsga­latból eddig 613-at elvégez­tek a megrendelők megelége­désére ! Különösen a traktorok és az autók fogyasztásmérésére van nagy igény, hiszen ezzel kiszűrik a nagy fogyasztású, a motorikusán hibás jármű­veket, és a KPM-előírások- nak megfelelően állítják be azokat. A csoport eddigi munkája során nem a leg­jobb tapasztalatokat szerezte a termelőszövetkezetekben. A műszeres vizsgálatok so­rán ugyanis megállapították, hogy a traktoroknak mind­össze tíz százalékát tartják rendszeresen karban az üze­mek, annak ellenére, hogy nagy értékű gépekről van szó. Hiányos és sokszor szer­vezetlen ez a munka, a gaz­daságok zömében még nem hoztak létre szervizszolgála­tot, ahol naponta' vizsgálnák a gépeket, pedig ezzel évente nagy mennyiségű üzemanya­got és alkatrészt takaríthat­nának meg a közös gazdasá­gok hasznára. Éppen a műszeres vizsgá­lati tapasztalatok szerint gya­kori, hogy a gépeken nem pontos a kerekek összetartá­sa, a csavarokat nem húzzák meg, az olajszűrőket pedig nem tisztítják rendszeresen. A csoport az elmúlt hóna­pokban több termelőszövet­kezetben végzett eredményes munkát. Így például Kere- csenden az IFA teherkocsik fogyasztását pontos beállí­tással, a korábbi 34—35 li­terről 24 literre csökkentet­ték. Kiszűrtek olyan ZIL te­herkocsit is, melynek fogyasz­tása hatvan liter volt. Tár­sadalmi munkában tíz trak­tort vizsgáltak meg, és állí­tottak be műszeresen a cso­port tagjai a jelenleg szűkös anyagiakkal küzdő nagyfüge- di Dózsa Termelőszövetkezet­ben. Minden megvizsgált gép­ről pontos jegyzőkönyvet ké­szítenek, és felhívják a fi­gyelmet, hol kell javítani, alkatrészt cserélni. A légkö­zelebbi műszeres ellenőrzés­kor pedig meggyőződnek ar­ról is, hogy javaslatukat mennyire vették figyelembe. A műszeres csoport tevékeny­ségére a jövő évtől kezdve még inkább számítanak a gazdaságok. Szükség is lesz rájuk, hiszen az új közgaz­dasági szabályozó rendszer alapján emelkedik az üzem­anyagok, a gépek, a pótal­katrészek ára. Az ésszerű ta­karékosságot segítő műszeres vizsgálatok hozzájárulhatnak majd a költségek további csökkentéséhez az üzemek­ben. (mentusz) 1979. december 20., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents