Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
VJLÁG PROLETAfiJAl. EGYESÜLJETEK! , fjén ujrag AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 297. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. december 20., csütörtök ülllIlfHRBIfliniMIIIHOtOllllfHm Kádár János látogatása Pakson Kádár János, az MSZMP KB első titkára Pakson, az atomerőmű építkezésén. (MTI fotó — Népújság telefotó — KS) Mai Összeül az országgyűlés Á T. Ház két napja M a délelőtt, pontosan 11 órakor az országgyűlés elnöke megrázza az évtizedek óta szolgáló kis rézcsengőt, ezzel egyidőben az üléstermet körülölelő folyosókon a villanycsengők berregése is figyelmezteti a képviselőket törvényhozó munkájuk kezdetére. Az esztendő . negyedik, s egyben utolsó ülésszakán a kormány javaslatára — s ez immár hagyomány — napirendre tűzik a Magyar Népköz- társaság 1980. évi költség- vetéséről szóló törvényjavaslatot. Az ezzel kapcsolatos expozéjában a pénzügyminiszter a képviselők -r de a sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából valamennyiünk — előtt nyitja ki az ország „pénztárcáját”, hogy számot adjon gyarapodásunkról, gazdálkodásunk jó, vagy kevésbé sikeres oldalairól,’ s hogy érzékeltesse, a következő évtized első évében mire jut majd közös forintjainkból. A képviselők egyébként már a téli ülésszak előtt komoly munkát végeztek: fogadónapokat tartottak, részt vettek a helyi tanácsok évzáró ülésein, majd csoportülésen beszélték meg szűkebb hazánk gazdálkodásának eredményeit, gondjait. Egy-egy lépcsőfokai voltak ezek az események annak a folyamatnak, amelynek a végén, a mostani ülésszak második napján — a várhatóan izgalmas vita nyomán — a javaslatból törvény lesz. A döntés mindig felelősségteljes dolog, ezúttal sem mondhatnak hát elhamarkodott véleményt „honatyáink” a jövőt illető elképzelésekről. Ezt jelzi az is, hogy az ülésszak mindkét munkanapját a költségvetési, gazdálkodási témának szentelik. Megyénk országgyűlési képviselői — a törvényjavaslat tanulmányozása kapcsán — legutóbbi csoportülésükön részletesen foglalkoztak szűkebb hazánk gazdálkodásának helyzetével. A vitában megállapították: gazdasági fejlődésünk megfelelt a tervben meghatározott mércéknek, javultak a lakosság életkörülményei, a jövedelmek növekedésének üteme viszont mérsékeltebb az előző évekénél. A jövő évi gazdasági fejlesztés az 1980-as népgazdasági terv követelményeihez, s a módosuló szabályozó- eszközök adta lehetőségekhez igazodik. Azt is egyértelműen leszögezték — s ez a véleményük találkozott az országgyűlés költségvetési bizottságának megállapításával —, hogy az idei eredményeink biztatóak, munkánk minőségének javítására azonban a továbbiakban is nagy szükség van. E nézetazonosság azt példázza, hogy képviselőink a jól végzett munka, az alapos helyi és országos tájékozottság tudatával foglalhatják el helyüket az ülésteremben. S hogy megfelelő alapot teremtettek az együttes, törvényhozó tevékenységükhöz. Í gy hát: megszólalhat a csengő ... Szilvás István Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán Paksra, az atomerőmű építkezésére látogatott. Útjára elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket a Paksi Atomerőmű Vállalat központi épületének bejáratánál meleg szeretettel köszöntötték a munkáskollektíva képviselői, valamint az érdekelt tárcák, a megye és a város vezetői, köztük Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára. Az irodaház, tanácstermében Szabó Benjámin, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa adott tájékoztatást a hatalmas építkezés helyzetéről. A hatalmas jelző joggal illeti a beruházást: a Duna partján jelenleg ötven vállalat csaknem tízezer dolgozója tevékenykedik, s még további száz vállalat szállítja termékeit Paksra, dolgozik közvetve az atomerőműnek. A Magyarországon páratlan méretű beruházás létesítésére a SzovjetÉgerben és Pécsett az utóbbi négy év alatt kereken egymilliárd forintot költöttek a két város alatt elhelyezkedő veszélyes pincelabirintusok helyreállítására, úgynevezett városmentő munkálatokra. A pincerendszerek megerősítését koordináló bizottság — Jantner Antal építésügyi miniszterhelyettes elnökletével — szerdán Egerben tartott ülésén összegezte a helyreállítási munkák tapasztalatait, eredményeit és intézkedéseket foganatosított a további tennivalókra. A feladatok nagyságának szemléltetésére elmondották, hogy Eger alatt mintegy 8 négyzetkilométerre kiterjedően 130 kilométer hosszú hálózatot képez a föld alatt üregek egész sora, és Pécsett unióval 1966-ban kötött kormányközi egyezmény adott lehetőséget. A helyszíni munkák 1973 végén kezdődtek meg; a mintegy félezer hektárnyi területen vagy hárommillió köbméternyi földet kellett megmozgatni. Csak címszavakban az elmúlt hat esztendő eredményei: áll az üzemi főépület, a gépház, a reaktorcsarnok, az országos elektromos főhálózat része már az atomerőmű 120 kilovoltos alállomása, üzembe helyezték a Duna partján épült vízkivételi mű hatalmas szivattyúját, fölépült az erőműhöz csatlakozó új lakótelep. Impozáns az elvégzett munka mérlege, de nem hoz kisebb feladatokat a követő néhány esztendő sem: 1985-ben az 1760 megawatt összteljesítményű Paksi Atomerőműnek kell kielégítenie a növekvő hazai villamosenergia-szük- séglet mintegy 25 százalékát. S hogy így lesz, arra nemcsak a magyar vállalatok jó munkája a garancia. Az építkezés a szocialista összefogásnak is szép példája: szovjet tervek és berendezések teszik lehetővé a megépítését és üzembe helyezését, számos alkatrészt, részegységet Csehszlovákia készít el, s értékes segítséget kapnak a Pakson dolgozók a különlegesen képzett lengyel vasis több miint 50 kilométernyi pinceágat tartanak számon. A bizottság ülésén megállapították, hogy a két városban az utóbbi négy évben lényeges előrelépés történt: elhárították a közvetlenveszélyhelyzetet és annak nyomán most már a föld' alatti üregek tervszerű helyreállítása került előtérbe A vitában úgy foglaltak állást, hogy csak azokat a veszélyes pincéket célszerű betömni, megsemmisíteni, amelyek már semmilyen célra nem alkalmasak. Azokat a pinceágakat, amelyeknek hasznosítása lehetséges, megerősítésre javasolták. Éppen ezért sok szó esett arról is, hogy a városok alatt elhelyezkedő labirintusok helyreállítás után idegenforgalmi, kereskedelmi, valamint kulturális célokra is felhaszszerkezeti szerelőktől, hegesztőktől. Hegedűs György, a pártbizottság titkára elmondta, hogy az itt dolgozók mindegyikének szívügye az építkezés: párttagok és pártonkí- vüliek, idős és fiatal munkások segítették-segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását.. A tájékoztatókat követően — a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve — Kádár János paksi vendéglátói társaságában megtekintette az építkezés legfontosabb színhelyeit. Kádár János a délutáni órákban a beruházáson dolgozók képviselőivel — szocialista brigádvezetőkkel, a munkában élenjárókkal, termelésirányítókkal, valamint politikai és társadalmi aktivistákkal — találkozott. (MTI) nálhatók, ehhez már külföldi tapasztalatok is rendelkezésire állnak. A ..pimcegon- dok” megoldásába bekapcsolódott Szék szárd és Szentendre képviselete is, ahol az utóbbi időben szintén számottevő pinceüregeket tártak fel a város alatt. A koordinációs testület ülésén közölték, hogy 1980- ban mintegy 300 millió forint áll rendelkezésre a szóban forgó munkák folytatására. Az érintett városok vezetői számolnak azzal ' is, hogy a pincegondok elhárítására fordított összeg ugyan nem hoz létre látványos alkotásokat, — gyakran eltemetett pénznek látszik —, de elkerülhetetlen a városok jellegének megőrzése, illetőleg azok fejlesztése érdekében. Ä Minisztertanács ajánlása alapján várhatóan a Magyar Népköztársaság 1980-as költségvetési törvényjavaslatának a megvitatására ül ösz- sze ma, csütörtökön az országgyűlés. A parlamenti állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok az elmúlt napokban már megvitatták az állami bevételek és kiadások tervezetét, amelyet a plenáris ülésnek elfogadásra ajánlottak. Az 1979-es eredményeket is elemző alapos vitában kristályosodott ki a vélemény, miszerint a népgazdaság további fejlődésének elengedhetetlen feltétele az egyensúlyi helyzet idén megkezdett javításának határozott folytatása. De mi az, amit — az erőket összpontosítva — tovább kell vinni? Az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt változatlanul fontos teendője, hogy minden piacon szívesen vásárolt, s maguknak jó árat követelő cikkeket adjanak át az értékesítőknek. A január elsején életbe lépő ár- és szabályozó módosítással a haladási irányhoz már pontos tájoló áll rendelkezésre. Igazodni a világpiachoz — erre ösztökélnek az eddiginél jóval nagyobb erővel és következetességgel a termelésben oly meghatározó új alapanyag- és energiahor- dozó-árak. Ezekre alapozva emelték ki például a terv- és költségvetési bizottság ülésén, hogy a vállalatok és szövetkezetek tevékenységének jó mederbe tereléséhez jövőre már meglesznek a megfelelő eszközök. Népgazdasági egyensúlyi helyzetünk javítása követeli Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Kjeid Ölesen, a Dán Király-' ság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren meghívója Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte ^a vendéget. Fbgadtatásán jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete is. A távolabbi feladatokról szólva elmondották. hogy 1985-ig várhatóan Pécsett megszűnnek a gondok, de Egerben még legalább egy évtizeden át folytatni kelil ezt a városmentő munkát. Jantner Antal miniszterhelyettes zárszavában kiemelte, hogy a pincegondok elhárítása jó ütemben halad előre, a munkálatok során olyan tapasztalatok gyűltek össze és olyan módszerek alakultak ki, amelyek jól hasznosíthatók a feladatok megoldásánál és külföldön is felkeltették az érdeklődést. Nagyon hasznos, — hangsúlyozta a miniszterhelyettes —, hogy jó együttműködés alakult ki az érintett szervek között e bonyolult feladat megoldásában. meg a termelés és a felhasználás közötti jobb összhang megteremtését is. E cél érdekében a jövő évi költségvetési törvényjavaslat a korábbinál kisebb beruházással számol, az építő- és szerelőiparban rejlő erőket mindenekelőtt a már megkezdett építkezések befejezésére, a felújításokra, s a minőségibb munkára mozgósítva. Gazdasági helyzetünk reális értékelését, a képviselők döntési felelősségét példázza, hogy a szélesebb érdekeket szem előtt tartva egyetértettek a tárcák, a költségvetési szervek jövő évi kiadásainak az igényektől elmaradó, ám a lehetőségekkel összhangban álló mérsékeltebb ütemű növekedésével. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a nem termelő területeken is az észszerűen takarékos gazdálkodást szorgalmazták, körvonalazva egyebek között az egészségügyben, a kereskedelemben, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a közművelődésben, a tanácsi gazdálkodásban kiaknázásra váró belső tartalékokat. A hozzászólók támogatták a közületi személygépkocsik, kiadványok, rendezvények, luxuskivitelű irodabútorok, mellékállások költségeinek újabb csökkentési tervét is. Optimisták, avagy pesszimisták legyünk az 1979-es esztendő tapasztalatai alapján? — fogalmazódott meg a kérdés a terv- és költségvetési bizottság ülésén. A válasz egy harmadik, reálisabb alapot jelentő megközelítést körvonalazott: a gazdálkodás főbb területein kibontakozott idei folyamatok biztatóak, de csak több éves következetes munkával vezetnek meghatározó eredményekhez. Délután a Külügyminisztérium épületében Púja Frigyes és Kjeid Ölesen hivatalos megbeszélést folytatott. A szívélyes légkörű tárgyaláson — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen — áttekintették Magyarország és Dánia kétoldalú kapcsolatainak alakulását, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes vacsorát adott Kjeid Ölesen tiszteletére. A vacsorán a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. (MTI) Az OTP és megyénk vezetőinek megbeszélése Egerben D. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezér- igazgatója Egerbe látogatott, ahol az OTP Heves megyei Igazgatóságának 1979. évi munkáját értékelték. A megbeszélésen részt vett — többek között — Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Maróti Sándor, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese és dr. Jenes Pál. az SZMT titkára is. A beszámolót dr. Balogh Zoltán, megyei 'igazgató terjesztette elő, amelyben részletesen elemezte a takarék- pénztár idei betétállományát, a lakásépítések helyzetét, a lakosságnak nyújtott hiteleket, valamint a tanácsi beruházásokat. Ezután a jövő évi feladatokat egyeztették. amelynek során szó eseit a VI. ötéves” tervi ígkásépíté- 1 sek előkészületeiről is. Kádár János távirata Leonyid Brezsnyevhez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Központi Bizottság nevében jókívánságait fejezte ki Leonyid Iljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének 73. születésnapja alkalmából. (MTI) Jó ütemben halad a pincelabirintusok helyreállítása Egerben Budapestre érkezett Kjeid Ölesen
