Népújság, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
1979. december KJfszeríí gyakorlati felkészítés az egri járásban Á nagy hatású tömegpusztító fegyverek fejlettségi szintje, alkalmazásának lehetősége, várható következményei a hadviselés elveiben, jellegében és módszereiben alapvető változásokat idézett elő. Ez azt jelenti, hogy nemcsak | frontot, hanem a hátországot is érhetik megsemmisítő csapások. Ez a lehetőség pedig azt vonja maga után, hogy egy esetleges háborúban a hátország a lakossággal, a nyersanyagforrásokkal, a különböző természeti kincsekkel, az iparral, a mezőgazdasággal alapvető hadászati céllá lesz. Ezek szükségessé teszik a lakosság, az állami, gazdasági és társadalmi szervek, illetve szervezetek felkészítését a védelemre. Az ország védelmi rendszerében a hátország védelme azoknak a rendszabályoknak a megvalósítását jelenti, amelyek részben az ellenséges fegyveres erők hátország ellen irányuló támadásai közvetlen elhárítására, másrészt a támadás következményeinek csökkentésére, felszámolására, a szervezett állami élet fenntartására, a lakosság életének és az ország javainak a megóvására irányulnak. A polgári védelem legfőbb célja — a támadó fegyverek elleni védekezés társadalmi megszervezése, ami csaik az állampolgárok széles körű közreműködésével valósítható meg. Az említettekből következik, hogy a felkészítés ma már — ahogyan azt a 1976. I. honvédelemről szóló törvény előírja — komplex jelleggel kell végrehajtani. Tehát nemcsak a speciális, szakfeladatok ellátására szervezett szakszolgálati erőket, hanem az önvédelmi szervezeteket és a dolgozókat, is fel kell készíteni egy esetleges — az állam biztonságát fenyegető veszély idejére —, továbbá arra, ha elemi csapás, ipari katasztrófa vagy biológiai fertőzés tőidén,ne és ennek elhárítása, következményeinek csökkentése a védelem érdekében azt szükségessé teszi. A mezőgazdasági űzetnek, termelőszövetkezeiték polgári védelmi felkészítése, komplex jellegű védelme nagyon fontos. Nagy szükség van rá, hogy már . békében is megkülönböztetett figyelmet fordítsunk felkészítésükre. Nem közömbös az sem, hogy a mezőgazdaság javainak radiológiai, biológiai és vegyi védelme — elsősorban az élelmiszerek, víz, állatállomány, takairmánykészletek — termelése, előállítása, tartása, tárolása, szállítása és elosztása, a támadó fegyverek alkalmazása, vagy elemi csapás, ipari és egyéb katasztrófa esetén, az rbv. védelem műszaki-technikai követelményeinek, védelmi rendszabályainak megfelelő módon és megfelelő körülmények között valósuljanak meg. Nagyobb súly* kell helyezni a komplex jellegű gyakorlati képzésre és annak anyagi, technikai feltételeinek biztosítására. Meg kell szüntetni a különbségeket a szakszolgálati, önvédelmi és a dolgozók differenciált felkészítésében. Valamennyi területen biztosítani kell az állandó készenlét fenntartását. A felkészültség szintjének, az alkalmazási készenlét fokának lcjnérése ISta. jtecemfcef 13.; szambái Állattartó telepek fertőtlenítése saját eszközökkel Takarmánykészlet védelme (Fotó: Bajzáth László) céljából került sor több mezőgazdasági üzemben komplex jellegű zárógyakor-lat lefolytatására. Az üzemi önvédelmi parancsnokság és szervezet mellett a gyakorlatban részt vettek az üzem egyes szakágazatainak dolgozói és az üzemre szervezett átlátás növényvédelmi alegységek. A gyakorlatok azt igazolták, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői, dolgozói és a szakszolgálati alegységbe beosztottak megértették a polgári védelmi felkészítés szükségességét. Igazolták a gyakorlatok azt is, hogy ha a kiképzések, felkészítések tematikáját. tárgyköreit úgy választjuk meg, hogy az konkrétan egyes személyekre lemenően tartalmazza az üzem sajátosságaiból adódó, egyes szakágazatokra vonatkozó polgári védelmi előírásokat és csak azt sajátíttatjuk el az állománnyal, akkor mindenki tudása legjavát adja és komolyan veszi a gyakorlatot. Mindenki érzi, hogy felkészültségével — rendkívüli körülmények között — emberek életét menthetik meg, védhetik a mezőgazdasági üzemek vagyonát, mely a túlélés egyik alapvető feltétele. Azzal, hogy a gyakorlatok az éjszakai órákban kezdődtek, a felkészítés eredményeiként lemérhető volt az, hogy a polgári védelmi erők az önvédelemmel, a dolgozókkal együttműködve, a községi, üzemi parancsnokságok irányításával képesek különböző napszakban, bonyolult időjárási viszonyok között és kombinált kárterületen az élet- és vagyonvédelmi feladatok ellátására, képesek az alkalmazási készenlét felvételére, technikai eszközök üzembe helyezésére az előírt normaidőn belül. Nagyon pozitívan értékelhető az üzemi parancsnokok szakmai irányító tevékenysége, a törzsek operatív tevékenysége .és a beosztottaik, a dolgozók fegyelme, magatartása.' Wa>gyón pozitív volt, hogy a gyakorlatokat így szervezték, mellyel hasznos tevékenységet folytattak. Különösen figyelemre méltó az amdor- naktályad „Egervölgye”, és a verpeléti ,,Dózsa” mező- gazdasági termelőszövetkezetek tevékenysége, ahoL a feltételezett szennyezés, fertőzés megszüntetése érdekében a valós helyzetet formálva került sor az állat- állomány oltására, állattartó istállók fertőtlenítésére, állatok egyik telepről a másikra történő átszállítására és a takarmánykészletek védelmére, szállítására.* A sugárfelderítő és -ellenőrző alegység a termelőszövetkezet szakemberének irányításával talajmintákat vett, melynek elemzése után a kapott eredményt a termelőszövetkezet hasznosíthatja a mindennapi tevékenységében. Cifra Miklós, az üzem polgári védelmi parancsnoka értékelésében elmondotta, hogy az ilyen komplex jellegű gyakorlatok lényegesen közelebb hozzák az üzem vezetését, dolgozóit a valós helyzethez. Rendkívüli időszakra csak folyamatos, az üzem termelő tevékenységét átfogó munkával lehet megfelelően felkészülni. Elmondotta. hogy a termelőszövetkezet vagyonának védelme, minden rendű és rangú dolgozónak a maga- területén honvédelmi törvényben előírt kötelessége. A járási parancsnokság elismerését fejezi ki a gyakorlaton részt vevő valamennyi mezőgazdasági üzem vezetésének, dolgozóinak, a szakszolgálati alegységekbe beosztott állománynak, hogy a mostoha időjárási viszonyok ellenére példamutató magatartást tanúsítottak és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a gyakorlatok sikeres végrehajtásához. P f&tczinm. 'Zeitén aSersíf fi lakosság feladatai járványos állatmegbetegejlés esetén II. A betegség tünetei 2. Keleti marhavész: A betegség lappangási ideje legtöbbször 4—6 nap. A lappangási idő elteltével mindenekelőtt a magas láz'és annak egyéb jelei, csakhamar pedig egyes állatoknál az agyvelő bántalmazottsága következtében különböző fokú, néha a dühöngésig fokozódó izgatottság, majd feltűnő tompultság hívja fel a figyelmet az állat megbetegedésére. A megbetegedés 2. napjától kezdve a nyálkahártyákon jelentkeznek kóros eltérések, melyek egyre inkább a kórkép előterébe kerülnek. Étvágytalanság kíséretében tehát a könnyezés, az orrnyílásokból pedig nyálkás, majd sűrű gennyes és esetleg véres kifolyás. A kötőhártyán apró véres pontok, az orr nyálkahártyája erősen kipirosodott és sűrű váladékkal borított. A fog húsán, a pofák belső felületén és a szájpadláson apró szürke pettyek, majd ezek összefolyásával szürke, szabálytalan alakú foltok és ezek között zeg-zugos élénkpiros kimaródások; ennek folytán a nyálkahártya szürkén és pirosán tarka. Szeny- nyes, vagy sötétbarna színű hasmenés, híg, nagyon bű- ,zös, esetleg nagyobb hártyacafatokkal kévéit '"bélsárűrí- tés. A végbél nyálkahártyája kipirosodott. Szapora és erőltetett lélegzés. A betegség rendszerint 4—7 napig tart. Az egyre jobban elerőtlene- dő állatok többnyire különösebb haláltusa nélkül pusztulnak el. A halálozási arány az európai fajtájú szarvas- marhákban a 90 százalékot is meghaladhatja. Orvoslás, védekezés: Európában gyógyítási kísérletnek helye nincs. A betegség jelentkezése esetén az összes beteg, valamint betegségre és fertőzésre gyanús állatokat le kell ölni, és megsemmisíteni; tartási helyüket pedig erélyesen fertőtleníteni kell. 3. A szarvasmarhák ragadós tüdőlobja. A betegség tünetei nagyon határozatlanok. Kezdetét reggelenként, vagy a szabadba kihajtáskor jelentkező köhögés jelzi, amelyhez szapora és nehéz lejgzés, majd az étvágy rosz- szabbodása és fokozatos so- ványodás csatlakozik. A tej- elválasztás fokozatosan csökken. A légzési nehézségek súlyosbodásával kapcsolatban az állat egyre gyakrabban hallat fájdalomnyilvánítástól kísért nedves köhögést. Az orrból és a szájból áttetsző, vagy sárgás, elhalt szövetrészeket tartalmazó fonalak lógnak. A betegség lassan, hétről hétre súlyosbodva fejlődik, közben az állat állapota javulhat is, a betegség azonban legtöbbször végül elhullásra vezet. Orvoslás, védekezés: A beteg állatok kezelésére ajánlott eljárások értéke kétséges és a védőoltásnak nincs gyakorlati jelentősége. A fertőzött állatokat ártalmatlanná kell tenni, és tartási helyüket fertőtleníteni kell. 4. Lépfene: A betegség lappangási ideje 3 nap. ju- hokban azonban már 24 óra múlva is kitörhet a betegség. A lépfene rendszerint heveny alakban mutatkozik, de előfordulnak igen gyors esetek is. Az igen gyors lefolyású lépfene juhokban és szarvasmarhákban az állat gutaütésszerű. hirtelen halálát okozza. Mindössze rövid ^-Meíg tartó támolygás, nehéz-' légzés és görcsök előzik meg az elhullást. A betegség heveny, vagy félheveny alakja lázas általános jelenségekkel kezdődik, izomremegés, a hőmérséklet 40° C fölé emelkedik, bágyadtság, támolygó járás, étvágytalanság. A betegség tetőpontján hasmenés is jelentkezik, a bélsár hí- gan folyó és vért is tartalmazhat. Sokszor a vizelet is véres. Emberben a lépfene leggyakrabban a bőr és a bőr alatti kötőszövet helyi megbetegedésében nyilvánul meg. A bőrön, a fertőzés helyén általános lázas tünetek kíséretében a fájdalmas be- szűrődési majd véres savóval telt hólyag keletkezik, ennek felfakadása után pedig a beteg szövet elhal. Előfordul súlyos tüdő-, mellhártya- gyulladás jelentkezése is, vagy más esetben vérömlé- ses, bélgyulladásos alakjában mutatkozik a betegség. Lovakon nyugtalanság jelentkezik, toroktájon vizenyős beszűrődés, vérfertőzésre utaló általános lázas tünetek és feltűnően súlyos nehézlégzés. Szarvasmarhákban többször vérfertőzés általános tündtei jelentkeznek, más esetben a mellkason, esetleg egyebütt a bőr alatt, vizenyős duzzanatok. Az állatok sokszor Vért, vagy véres bélsarat ürítenek. Juhokban a betegség legtöbbször gutaütésszerű alakjával találkozunk. Sertésekben leggyakrabban torokgyulladásos formában, a toroktájnak vizenyős duzzanatával, s már néhány óra alatt az állatok megfulladását okozza. Sertésekben azonban nem ritka a betegség idült alakja sem. Húsevőkben általános rosz- szullétfel, torokgyulladással találkozunk, esetleg súlyos gyomor-, bélgyulladás formájában is jelentkezik. Baromfiban a lépfene höl gyors - lefolyású lázgs betegség, hol a .toroktájék és a toroklebeny vizenyős megduzzadá- sával jár. Orvoslás, védekezés: Régebben a lépfene gyógyításának egyetlen módja a vér- savókezelés volt. Ma már a vérsavókezelést kombinálni lehet a legkülönbözőbb antibiotikumokkal. igen eredményesen penicillinnel, oxitet- ramicinekkel (Tetrán). A védekezés egyik formája az állatoknál az aktív immunizálás, különböző lépfene elleni vakcinákkal. 5. Sertéspestis: A sertések fertőző betegsége, melynek tünetei a következők; A lappangási időszak rendszerint 3—4 nap. Túl heveny esetekben különösebb tünetek nem előzik meg az állat elhullását. Heveny esetekben a betegek hőmérséklete felszökik 42° C-ra. Az < állat először csak étvágytalan, később egyáltalán nem eszik, hány, az alomba bújik, fölkeltve* ingadozva jár, esetleg körbe mozog. A szem csípés, a bőrön nyomásra el nem halványuló vörös pettyek és foltok keletkeznek, néha a bőr nagyobb területen kipiroso.- dott. Az ürülék híg, esetleg véres; és ilyen lehet a vizelet is. Gyakran köhöaés és nehéz légzés észlelhető. Ritkán a központi, idegrendszer súlyosabb bántalmazott- ságára utaló tünetek, görcsök, kényszermozgások, izgatottság is jelentkeznek. Orvoslás, védekezés: Megfelelő időben alkalmazott vakcinás beavatkozással a betegség megelőzhető. Az afrikai sertéspestis tünetei lényegében nem különböznek a klasszikus sertéspestis tüneteitől, legfeljebb abban, hogy a lappangási idő általában 5—7 nap. de a járvány elején ugyanolyan gyors elhullással járó megbetegedéseket látunk, mint a sertés- pestisnél. Orvoslás, védekezés: A betegség ellen ez idő szerint nem sikerült még hatékony immunizálási eljárást kidolgozni. A fertőzött sertésállományokat le kell ölni, s tartási helyüket fertőtleníteni kell. A fertőzött állományok felszámolása után az adott helyeken a sertéstartást legalább 1/2 évre meg kell tiltani. 6. Aujeszky-féle betegség. A betegség lappangási ideje általában 3—6 nap. Szarvas- marhákon viszkető érzés jelentkezik. Szutyakjukat vagy a pofa más részét véresre dörzsölik, máskor a válluk tájékán harapdálják véresre a bőrt.. Egyúttal fogukat csikorgatják. A betegség kezdetén a rágó- és nyakizmok rángógörcse jelentkezik, később garatbénulás. Az elhullás rendszerint 48 órán belül bekövetkezik. Juhokori a betegség izgatottsággal kezdődik, majd itt is izemremegés mutatkozhat. A gyapjút rágják, sőt ki is téphetik. Garatbénulás következik be, 24 órán belül elhullással végződik. Lovaknál feltűnő reflexingerlékenység fokozódása, bőrviszketés, izomremegés, rángógörcsök. Az állatok 3 nap alatt elpusztulnak. Kutyáknál, macskáknál bágyadtság. nyugtalanság, viszketés, fájdalmas nyögés, majd garatbénulás. 24—36 órán belül elhullás. Sertésekben változatos a betegség lefolyása. A felnőtt állományokban az állatok túlnyomó többségénél enyhe alakban mutatkozik a betegség (ele- settség, hányás, ásítozás, kötőhártyahurut). Általában 1— 3 nap alatt meggyógyulnak. Egy-két állatnál agy-, gerinc- . velőgyulladás jelentkezik, rendellenes mozgásokkal, izomremegéssel, rángógörcsökkel, bénulásokkal. Ezek az állatok rövidesen elhullanak. A betegségnek ez az alakja a szopós malacok esetében jelentékeny veszteséget okozhat (50 százalékot is meghaladó elhullással), ha a tenyészkoea-állományt korábban nem részesítették Vakcinás védelemben. Orvoslás, védekezés: Sertéseknél rendszeres vakcinázásl programmal lehet védekezni. A szarvasmarháknál járványmegelőzési célból ugyancsak igénybe lehet venni a vak- cinázást. Kutyáknál hasonlóképpen lehet vakcinázással védekezni, a macskák immunizálása kedvezőtlenebb. (Folytatjuk) Dr. Köházi István igazgató- fööAlatorvos Műsor a tévében A Honvédelmi ismeretek (középfokú iskolák) tévéadásában 1980, január 11-én pénteken 13,05 órától „Az atom, vegyi és biológiai fegyverek” című műsor szerepel. Kérjük a középfokú iskolák igazgatóit, hogy az adás megtekintését a hallgatóság részére tegyék lehetővé. 1 1 4 »
