Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-14 / 266. szám

i MPIW / A SZOVJET HANGJATÉ- KOK SZEMLEJE az elmúlt héten lehetőséget adott újabb .rádiódrámák megismerésé­re, sőt egy beszélgetés — „A szovjet rádiószínház műhe­lyében” — rátekintett a szovjet hangjátéktörténet kiindulópontjaira is. „Mint minden rádió, kez­detben a mi rádiónk is azt tartotta művészéti feladatá­nak, hogy a kész irodalmi, drámai és zenei műveket terjessze, eljuttassa a Szov­jetunió hatalmas területé­nek minden zugába. Hama­rosan azonban kialakult a dráma sajátosan rádiós mű­faja, a rádiójáték. Rádió­színházunk születését a hú­szas évekre tehetjük és a harmincas években már szép számmal és nagy lelkese­déssel dolgoztak nálunk az új műfaj tehetséges alkotói.” (Vlagyimir Kudrjavcev.j A harmincas években mutatták be Majakovszkij és Afino- genov hangjátékait. (Ma­gyarországi bemutatóját — ,.Üj partok között” — tavaly novemberben mi is hallhat­tuk.). A harmincas évek vé­gén ez a fejlődés megtor­pant, előtérbe lépett a rá­dió tömegtájékoztató szere­pe és az a nézet vált ural­kodóvá, hogy csak azokat a műveket érdemes átdolgoz­ni, amelyek könyv alakban már sikert arattak. Ez volt az adaptációk kora, regé­nyek. elbeszélések rádiós változatait hallhatta a szovjet rádiózó. A harmadik korszak a hatvanas évek elején kezdődött. Misarin és Andrej Vejcler dramatur­giai munkájuk mellett ere­deti drámákkal is jelent­keztek. (Egyetlen boldog, békés nap, Februári szél) Gazdag az ukrán, grúz és lett rádió hangjátékműsora. Az. észt rádióban évente 40 —50 hangjátékot mutatnak be. Ezúttal csak Vil Lipatov '„A nyomozás lezárult” cí­mű drámájáról. A fiatal rendőr százados, Jevgenyij Sztoletov halála körülmé­nyeire akar fényt deríteni. Gyilkosság áldozata-e a he­lyi Komszomol titkára? Vagy véletlen baleset tör­tént? Sztoletov ügyes, talp­raesett munkásgyerek, ezért vonják kétségbe barátai a véletlen baleset lehetőségét. Az utóbbi hetekben több vitája volt a gazdaság mű­vezetőjével és traktorosá­val és mivel utolsó óráit együtt töltötte a börtönvi­selt traktorossal, jogos a gyanú, hogy ő lökte le a vonat peronjáról. Sztoletov becsületes volt, nem embe­rek, hanem egy irányzat, a gaszilovizmus ellen harcolt. „Gaszilov, a semmittevés naprendszerének központja. Nem lop, nem csal, nem dolgozik, mégis eszik.” Ve­zetése alatt kétszeresen szá­molták’ el a köbmétereket és a munkaidőt. Példája és típusa annak a vezetőnek, aki megtalálta a módját an­nak, hogyan lehetséges a szovjet rendszerben munka- nélkül jól élni. Sztoletov ne­héz ember, akit nehéz elvi­selni, de aki nélkül rosszabb lehne a világ, mint amilyen. Lehet, hogy egész életében foltos gatyában fog járni, de célját, a becsületes munka diadalát eléri. Szembe ke­rül a gondos atyával is, aki lánya előnyös házasságát készíti elő. Mivel a nyomozás során fel kell idézni korábban el­hangzott beszélgetéseket, eseményeket, így a jelen és a múlt képei nyomán bon­takozik ki harca a korrupt művezetővel és igazgatóval, az egész erkölcstelen játsz­ma a pénzért, nőért, a köny- nyű életért. Kiélezett hely­zetekben, az ellentétek har­cában látjuk a gazdaság bá­tortalan párttitkárát, a sze­relmet áhító magányos öz­vegyet, a vak tanárt, a pi- pogya igazgatót, a dráma pontjait és ellenpontjait és az igazságot kereső nyomo­zót. A rendező — Gosztonyi János — az egymás mellé tett idősíkokkal csak fo­kozta az egyébként is kitű­nően szerkesztett dráma fe­szültségeit. O A LITERA—TÚRA, llár- sing Lajos új játéka és iro­dalmi felfedező útjai az elkövetkező hónapokban bi­zonyosan sok általános is­\ kolás figyelmét irányítják majd iskolájuk, szülőföld­jük irodalmi hagyományai­ra. A parádi Fáy András Általános Iskola tanulói igazolták, hogy névadóju­kat és a Mátra irodalmi múltját ismerik. Bár a sze­melvények önmagukért be­széltek, még a felnőttek­nek is jóleső érzés volt hal­lani néhány Vörösmarty- sort, a romantikus nyelv tömörségét és szépségét: Hogyan is írta? „Estefelé megindulánk Gyöngyösről... Szaporán és mohón hágdál- tuk a meredek Mátrát... A kállók -zörgése kísért ma­gányos utunkon . .. Már lát­tuk a tetőkön a Napot, de hozzánk még nem hata... Majd tanyánkat ott hagyok s mentünkben köveket ere­gettünk a mélységbe”. Én csak a sok mankóval megtámasztott kérdések egyszerűségével voltam elé­gedetlen. (A vén cigány, A merengőhöz, Gondolatok a könyvtárban) Az általános iskolák felső tagozataiban ennél többet tudnak a gye­rekek környezetükről, és a feleletek, megfejtések in­kább a baranyai és vasi út­törőket állítják majd meg­oldandó feladvány elé. Jó lenne az is, ha látogatásai nemcsak az általános isko­lákra korlátozódnának, ha­nem a szakmunkásképzőkre és szakközépiskolákra is, ahol természetüknél fogva alacsonvobb az irodalom­órák száma, mint a gimná­ziumokban. Játéka jó ki­egészítője lehet a magyar- és történelemóráknak. (Csak nehogy az történjék a rá­dióhallgatóknak címzés nyo­mán, hogy tanárok és nép­művelők beálljanak a meg­fejtők sorába: mert a „Könyvről könyvért” tíz­perceiben a 100 forintos könyvutalvány megnyerésé­ért ezt megteszik. Ők prol­iik, ez a szakmájuk. Leg­alábbis ez él a' köztudatbán.) Ebérgényi Tibor November 17—25.: Népművészek, népművészet Gyöngyösön Csikóbőrös kulacs, gazdag bőrdíszítéssel. Egykor a mindennapok használati tárgya, —■ ma — megőrizve korának hangulatát — hangulatteremtő dísztárgy. Másodízben rendezik meg az országos szövetkezeti nép- művészeti kiállítást, amelyet ezúttal a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban tar­tanak. A november 10-én megnyílt bemutatón áfész- dolgozók, olyan amatőr nép­művészek állították ki a munkáikat, akik kiállításon még nem nyertek díjat. A kiállított tárgyakat november 24-ig nézhetik meg az érdek­lődők. Milyen volt a régi népvise­let? A „beöltöztetett” babák láttán könnyű ezt elképzelni. A hozzáértőnek még ennél is többel mondanak a ruhák finom utalásai: a szalagok, a pántlikák színe és formája, száma, hiszen mindezek a viselő életkorára, családi helyzetére, munkájára utal­nak. (Fotó: Szabó Sándor) Petőfi élete és költészete Illyés Gyulának Petőfi éle­tévei, költészetével foglalko­zó, s ugyanakkor az 1848— 49-es szabadságharc költőjé­nek koráról is átfogó képet adó esszéregénye rövidített változatát német nyelven ve­hetik kézbe a közeli napok­ban az olvasók. A tűz va­gyok című, fe magyar iroda­lom legkiválóbb, alkotásait világnyelveken bemutató Corvina-könyvek sorozatban lát napvilágot. ★ Fekete István magyar nyelven több kiadást is meg­élt népszerű ifjúsági regé­nye, a Kele is hozzáférhető­vé válik német nyelven a kisdiákoknak. A sebesült gó­lya ■ történetén kívül sok ér­dekességet ismerhetnek meg benne a természet világáról,' az állatok viselkedéséről. ★ Hazánk legszebb rámán stílusú építészeti emlékével, a jaki templommal ismérle- ti meg az olvasót Bercsényi Dezső 40 fotóval illusztrált, angol, francia és német nyel­ven is megjelenő munkája. (MTI) Enek-zenei napok Füzesabonyban (Tudósitónktól): Immár hagyomány, hogy Füzesabonyban esztendőről esztendőre ének-zenei napo­kat rendeznek a nagyközség felszabadulásának jubileuma alkalmából. A község és a járás művészeti csoportjai, énekkarai, együttesei idén is gazdag műsorral mutatkoz­nak be a nagy történelmi esemény alkalmából. A ren­dezvénysorozat megnyitójá­ra 17-én kerül sor a járási művelődési központban. A találkozón föllép a füzesabo­nyi áfész Tinódi kamarakó­rusa és a művelődési köz­pont Erkel Ferenc vegyeskó­rusa, valamint Mezőssemere, Mézötárkány, illetve Porosz­ló népdalköre és citera- együttese. 21-én a Füzesabonyi Zene­iskola növendékhangver­senyt ad a járási hivatal ta­nácstermében. 25-én pedig ismét kórusok és citeraegyút- tesek számára rendeznek ta­lálkozót a nagyközségben. A közönség a káli Bartók Béla férfikar, a kompolti Hámán Kató női kar, a besenyőtelki pávakör és női citerazenekar műsorát hallgathatja meg. Az est programjában föllépnek még a sarudi, a kápolnai, az aldebrői pávakörök, és a dormándi citerazenekar is. Takarékoskodunk ?! J Ügy látszik, a Lábalta ni Pa- ♦ pirgyárban túlságosan is ko­1 molyán veszik a takarékossági 7 programot — a tények leg­5 alábbis erről árulkodnak. Nevezetesen: az üzletek pol­2 cairól. eltűnt az egészségügyi I papír! Olvasóink — érthető — \ kérésére utánajártunk a lát­ft szólag ,,kis” dolognak, s a 7 Papír- és Irodaszerértékesitő | Kereskedelmi Vállalat illetéké­4 sextől megtudtuk, az egészség­ül ügyi papír országosan hiány­4 OJíMkM MW. Mvember 14., szerda =‘: cikk. A Lábatlant Papírgyára szabályos megrendelések elle­nére sem szállít belőle kellő mennyiséget. Azt is elmondták, hogy megyénkben például 180 ezer csomagra van ..nagy szük­ség”, ehelyett azonban mind­össze 52 ezer érkezett, s a közeljövőben is csupán 12 ezer kötegre számíthatnak. A kérdésre, hogy miért nem kül­dik a teljes megrendelt meny- nyiséget. a lábatlaniak ez idáig nem adtak választ. Most már csak egyetlen ké­résünk van a lábatlaniakhoz: írják meg, hogy ők mit hasz­nálnak. Egyébként azért sem haragszunk meg. ha válaszukat ezúttal egészségügyi papíron közlik ... (—lay) KISS BENEDEK: Korong Matyi ölma Mese Kovács Margit kerámiaira ■ Tízrési;« mesesorozatunk egyedülálló vállalkozás eredménye: két I jelentős művész találkozása. Kiss Benedek. József Attíla-díjas ■ költőt a nemrég elhunyt Kossuth-díjas keramikusművész, Kovács : Margit művei ihlették meg: meséjében a csodálatos figurák, ke ; rámiaszobrok, faliképek megelevenednek, s a mese törvényei, s i a költői fantázia nyomán életre kelnek. Ez a találkozás — aj meseműfaj ellenére — nemcsak a gyermekek számára lehet él- j mény, hanem érdekes értelmezést, költői interpretációt jelenthet ! a felnőtteknek is a népszerű művésznő kerámiáiról. A mű könyv ; alakban 1980-ban a Móra Könyvkiadónál is megjelenik. 1. Ki ne tudná, hogy a világ telisdeteli van furcsasággal, kékkel, zölddel, pirossal, szögletessel meg gömbölyű­vel, tegnapokkal meg holna­pokkal. A furcsaságok örökös nagy kavargásában föl se tűnne talán, ha most el nem mondanám, hogy volt egy­szer — hol volt? hcfl nem volt? magam sem tudom, de volt bizonyosan, s ha volt: van is, lesz is bizonyára — na ki? na ki? hát egy fiú. Matyinak hívták. De nem holmi hogyishívják-Matyinak ám! Korong Matyi néven is­merte őt, aki csak hallott is róla. Azért így, mert pöttöm kora óta édesapja gölöncsér­műhelyében forgolódott, ahol a tálak, csuprok, köcsögök formálódtak, s alig hogy ser­dült suttyókorig: a. korongo­zásnak nem volt nagyobb mestere nála. Édesapja is megelégedéssel látta szorgos- kodását. Matyival nem is egy, de két madarat lehetett volna fogatni, úgy örült en­nek. Fogott volna ő bizony apja bizalmán buzdulva akár nádiverebet; azért meg, hogy kedvére korongozhatott, még tán nádirigót is. A finom ta­pintású, jól formálódó, sár­gás meg kékes, zsíros, vagy testes agyagokon kívül kü­lönben is a madarakat sze­rette leginkább, s ezt kétfé­le módon is kinyilvánította. Egyszer úgy, hogy míg munkáját végezte, f.ütyült- dalolt a műhelyben örökösen, hogy öröm volt hallgatni. De ez még nem elég: njeg is teremtette agyagból a ma­ga madarát. Egy csodálato­san szép, peckesen sétáló pá­vakakast, amely ugyan éne­kelni vagy fütyülni nemigen tud, de annál inkább énekel­nek az emberek őróla, mint ahogy Matyi is tette. Még róla szóló legkedvesebb da­lának kezdősorát is odaírta mellé: „KÉK ERDŐBEN, ZÖLD MEZŐBEN SÉTÁL EGY MADAR”. Mások ezt inkább úgy mondják, hogy „zöld erdőben, zöld mező­ben”, de Matyi az acélerdőre gondolt, mely tudvalevő, hogy kék. S mit gon­doltok, miért gondolt az acél­erdőre? Mert ott, az acélfák árnyékában te­rem a négyle­velű vasfű, s tudta, hogy ar­ra neki szük­sége lesz. Ho­zott is a ma­dár, nem is egyet, kettőt, s egyiknek leve­lével máris megfente jól a csőrét. Ennyi­ből is gondolni lehet: nemcsak a keze volt ügyes. feje is vágott ám erősen Ko­rong Matyinak! Ha még azt is elmondom, hogy az ormótlan, gyúrt agyaghalmot, mely mindig előkészítve állt S műhely szögletében, Kuporgó Föld- öregapónak képzelte, s véle, ha nem volt a közelben más, hosszasan eltársalgott —. nos, akkor nyugodtan mondhat­juk, hogy valóságos kis böl­cselő volt. Egyik nap is például így kurjantott Matyi nagy jó­kedvében, ahogy az agyag­kupacból korsónak való -da­rabot szelt: — Földöregapám, Földöreg- apám, köszönöm neked, hogy élek! — Igaz szivednek örülök igazán. ne is hagyjon el soha az ének! hallotta rá a Földöreg sza­vát. Erre Matyi is kibővítet­te gyorsan kis rigmusát: — Köszönet neked. Föld­öregavám, s köszönet szüleim szép szerelmének, a tejnek, a víznek, a méznékj Nap melegének s a szélnek, köszönöm mindennek, s mindenkinek hahó, hogy élek! Bővítve érkezett a válasz is: — Igaz szívednek örülök' igazán, s magad, ha nem hagyod, ha küzdesz igazán: téged sem hagyhat él, oltalmaz, unokám, mindig az énekl Kovács Margit: Korongos (Mészáros András fotója — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents