Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

Második otthon f

I város oersmén

A város pereme valamikor a szegénységet, a nyomornegyedeket jelentette. Ma a terjeszkedő városok modern lakótelepei épülnek itt. (MTI fotó — felv.)

Tizenhatezer hely

AZ ÉLET kemény dolog. Az ember nem mindig azt teszi, amit akar, amit szeretne.

Az élet' kemény dolgai közé tartozik, amikor az embert a munkája máshová köti, mint ahol él. Hétfőtől péntekig egyedül, távol a családtól, amelynek szüksége lenne rá, s amelyre szüksége lenne neki is. Nappal a munka, este-éjjel a magány. Nemcsak hetekig, hónapokig, sok tízezer ember életében hosszú éveken át. Nem kitérő, életforma ez a kettős élet. Életforma, amely akar- va-akaratlan keménnyé, rideggé teszi az embereket, 'kevésbé fogékonnyá az élet szépségei iránt. Asszonyokat, akik a hét öt napján csak a maguk erejére támaszkodhatnak a gyermekneveléstől az otthoni tennivalókig mindenben. És a gyerekeket is,

. akik számára az apa csak hétvégi vendég a háznál: beszámoltató és ítéletosztó, a szeretetét mértéktelenül pazarló és mégis szűkmarkú az időt illetően, mert jogos igényt tart rá az asszony — és ő is rá —, s mindaz a felgyülemlett ház körüli munka, amelyhez az asszonyi energia, vagy a hozzáértés hiányzott a hét öt napja alatt. A 'szűkös két napban mindarra futnia kell az időből, amire másnak hét nap áll a rendelkezésére.

Méáis, hosszú évtizedek óta, sok tízezer ember életformája ez. Számukra épültek országszerte a munkás- szállások. Elsősorban azokban a városokban, amelyekben az ipar fejlődése már alapvetően — például Budapesten —, vagy éppen az elmúlt egy-két évtizedben — így Miskolcon, Diósgyőrött, Szegeden, Pécsett — meghaladta a munkavállalók számának növekedését.

MUNKÁSSZÁLLÁS. Négyöt napra körülkerített lakha- * tóság. Egyre több közülük az, amely aránylag jó lehetőséget kínál a pihenésre, a fizikai regenerálódásra. A kér(Fotó: Szabó Sándor)

A vándorserleg, amelyet az eredményhirdetés után vett át, azóta a pélyi lakás dísze. Ott van a televízión, és büszkén mutatta ottjártunk- kor. Friss még a siker, hiszen Fábián József nemrég nyerte meg a Heves megyei fejőversenyt. Még a felnőtt kor elején álló fiatalember élete első nagy - sikereként emlegeti ezt a. „győzelmet”.

Édesapja mellett, ifjú tehenészkent ismerkedett meg az állatokkal. Tizennégy évesen került a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet faluvégi szarvasmarhatelepére. Ez azonban nem ment olyan egyszerűen:

— Amikor az általános iskolát befejeztem, Pétervásá- jjtoa, Mezőgazdasági Gépészdés csak az: elégséges-e ez tartósan egy felnőtt ember számára. A válasz egyértelműen nem. Tudják ezt azok is — legalábbis többségükben —, akik létrehozták a munkásszállásokat. Ezért mind több helyen társalgók, klubok, rádió- és televízió- készülékek, vagy éppen helyi kulturális programok kívánnak segítséget nyújtani a magány óráinak "feloldásához. Több-kevesebb sikerrel. Mert az ember lehet magányos emberek között is. Ha a gondolata azokhoz köti, akiktől távol él. Mert a legszó- rakoztatóbb filmvetítés sem tudja feledtetni az emberben azt, hogy hétfőn hajnalban lázas betegen hagyta otthon a kisfiát. És nehéz odafigyelni az új és egyébként érdekes ismeretekre, ha közben azon rágódik: vajon mit csinálhat odahaza a féléves asszony, egyáltalán odahaza van-e, avagy... És még beszélgetni sem könnyű úgy a kényszerű társakkal, ha közben állandóan az motoszkál az ember fejében: vajon ki- tart-e a sebtében kijavított háztető, mert legutóbb, a rövidke két napból nem jutott idő arra, hogy alaposan helyrehozza a vihar okozta károkat.

Az utóbbi években gyakran megfordultam munkás- szállásokon. A porták melletti falitáblákon mind több helyen találkoztam különböző programokra hívó hirdetményekkel, de ennek ellenére az emberek többségét a szobákban találtam. Aludtak, kártyáztak, vagy ittak. Nemcsak azok, akiknek odahaza is ez jelenti a szabad időt. Azok is, akik egyébként józan, családszerető, minden iránt érdeklődő emberek. Odahaza. Amikor rájuk kérdeztem, miért teszik, a válasz szinte egyértelmű volt: aki alszik, kártyázik, vagy iszik, azt nem kínozzák a gondolatok.

A munkásszállás — * talán erősnek tűnik a kifejezés, de igaz — kiegyezés az élettel. Szükséges rossz. Nem mi, magyarok találtuk ki, így van ez szerte a világon. A

képző Szakiskolába jelentkeztem — mondja a szőke fiatalember. — Két hétig voltam ott, amikor jött édesapám látogatni, és azzal álltam elő, hogy hazamegyek, és inkább állattenyésztő szeretnék lenni, mint gépész. Édesapám előbb meghökkent elhatározásomon, de aztán azt mondta:

„Fiam, ha ehhez van\ked- ved, hát gyere haza, a szövetkezetben biztosan lesz helyed ...” És lett is. Azóta ott dolgozom a telepen, ahol elkezdtem. Édesapám is ott tehenész, így ő lett a mesterem. Nem volt ismeretlen ez a munka, hiszen nyaranta sokszor megfordultam ott és láttam, hogyan gondozzák az állatokat. Nagyon örültem tehát, hogy növendékekkel foglalkozhatom és megszerettem az állatokat. Lassan megismertem viselkedésüket, ha bajuk van, segítek rajtuk. Ügy van az, hogy érezni kell velük, ha fáj nekik valami, akkor segíteni rajtuk.

Fábián József korán kelő, hiszen hajnalban fél négykor már talpon van. Olyankor társaival előkészíti a takarmányt az állatoknak, aztán öt órakor hozzálát a fejőshez.

— Erre is édesapám tanított meg, először ő mutatta, hogyan kell kezelni a fejőgépeket — magyarázza az ifjú szakmunkás. — Kelyhes. sajtáros fejőgéppel dolgozunk és naponta 21 tehenet fejek meg. Mire feljön a nap, már indulunk a legelőre, leginkább a közeli Ludas-dűlőbe visszük az állatokat és ott vagyunk délután háromig. Aztán ismét sie+Ht«*. kell,

gyáraknak munkáskéz kell, a születő új objektumoknak — legyen az erőmű, gyár, vagy éppen lakóház — építőmun- kts. A legtöbb esetben ezek ma már helyben nem állnak rendelkezésre. Hozni kell őket. mind nagyobb távolságról, ahová esténként már nem lehet hazavonatozni. S ami ezzel jár: ideiglenes otthont kell teremteni számukra. Szándékosan mondtam azt: otthont, s nem azt, hogy fedelet a fejük fölé. A kettő nem ugyanaz. Az egyik megpróbál valamit átmenteni abból, amit az ember kényszerűségből maga mögött hagyott. A másik csak a fizikai regenerálódás feltételeit teremti meg. S ez utóbbi ma már kevés — még a becsületesen végzett munkához is. Statisztikák bizonyítják, hogy a problémákkal vívódó emberek körében mindig több a baleset, mint akiknek cselekvését nem béklyózzák a munkán túli gondok.

MEGOLDÁS? A munkás- szállások megszüntetése nem járható út, még nagyon hosz- szú ideig szükség lesz rájuk. A megoldás csak az otthonjelleg erősítése lehet. Olyan légkör megteremtése, amely valódi közösségekké kovácsolja a kényszerűségből egymásra utalt embereket. S ehhez nem kitalált — s a feladatlistán kipipálható — programok kellenének, hanem olyanok, amelyek a munkásszálláson élő emberek természetes igényeiből fakadnak. Nem csupán feledtetni kell velük kettős életük gondjait, de segíteni is feloldásukban. Ez pedig azt jelenti, hogy egy-egy munkásszálló élére nem gondnok kell, aki ügyintéz, nyilvántartásba vesz és tilt, hanem olyan ember, aki mindent elkövet annak érdekében, hogy valamit pótoljon abból, amit a kemény élet elvett ezektől az emberektől. Akkor talán a munkásszállás második otthonukká válhat a benne élő embereknek. Ma még — sajnos — ez nem így van.

Prukner Pál

mert behajtás után takarmányt készítünk az esti etetéshez, majd háromszor is megfejjük az állatokat. Általában este hat óra, mire hazakerülök. Olyankor már jólesik a vacsora, meg a pihenés is. Ritkán jut időm a szórakozásra, mert van bőven tanulnivalóm, hiszen iskolába is járok.

A fiatalember a szövetkezetben jeles eredménnyel elvégezte a háromhonapos szarvasmarha-gondozó tanfolyamot és 1976 őszétől a gazdaság 1 támogatásával a Nemecz József Mezőgazdasági Szakközépiskolába jár Gyöngyösre.

— Nehéz a napi sokszor fárasztó fizikai munka után tanulni, de szívesen teszem, mert érzem, hogy többet tudok meg a mezőgazdaságból. Az estéket ezért a tanulás tölti ki. Sok gondom van' a matematikával és a kémiával, mert mindkettő nagyon nehéz, de azért csak megbirkózom vele. Kedvencem viszont az állattenyésztés, az állatok tulajdonságainak megismerése. A szövetkezettől minden támogatást megkapok, tankönyveket, tanszereket, utazási térítést és szabadságot. lgy( nem akarok szégyent vallani a tanulásban sem. Nem panaszkodhatok, mert megvan a havi négy-négy és fél ezer forintom, de dolgozni is kell érte, mert amikor más még alszik, akkor már az istállóban vagyunk és fejünk, hogy reggelre jusson tej a családok asztalára. Bizony itt a csikorgó, kemény alföldi hidegben nem könnyű felkelni hajnalonként. Átfúj a szél, vw az eső é« a hó. Olyankor

A tizedik évforduló

Ünnepel

a Budagant

Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelte Heves nagyközségben a Budagant Kesztyűs Szövetkezet legnagyobb vidéki részlegé. Az évforduló alkalmából Dévényi Vilmos részlegvezető köszöntötte a két műszakban dolgozó munkásokat, majd a tízéves jubileum alkalmából Tanyik János, a szövetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Elismeréssel emlékezett meg az elmúlt évtized alatt végzett — sokszor ne-, héz körülmények ellenére is — nagyon eredményes munkáról.

Igen nagy erőfeszítések eredményeként alakult meg ugyanis Hevesen a Budagant, hiszen a szakmában úgyszólván teljesen járatlan, korábban a mezőgazdaságban és a háztartásban dolgozóknak kellett jó, a szakmát kitünően ismerő munkásokká válniuk. És mert ez egyáltalán nem könnyű feladat, az évek során sokan „feladták”, eltávoztak, megváltak a szövetkezettől. Volt olyan év is, / amikor annyi dolgozó ment el, amennyi a belépők száma volt.

A nehézségek nagy részén már sikerült túllépni, a munkások közül igen sokan nagy szakmai hozzáértéssel végzik feladatukat. Ennek eredményeként is tudtak számottevő vállalásokat tenni pártunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. És ez nem kevés: a szabászat

ugyanis tíz-, a varroda dolgozói pedig hétszázalékos

termelékenységnövekedést vállaltak. Az eredményt a munkaidő jobb kihasználásával szeretnék elérni.

Az eddig végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként Tanyik János elnök

már most, a tizedik évforduló alkalmából nyújthatta át a szövetkezet hét munkásának a „

Kiváló dolgozó" kitüntetést.

jól felöltözöm és indulok, mert ha kemény is a munka, mindig van eredménye. Ott van például a fejőver- sény, én már tavaly is indultam a megyei döntőn Pétervásárán, de akkor technikai hiba miatt csak nyolcadik lettem. Most az idén nagyon készültem és ismét beneveztem. Hevesen rendezték ,ja verseny megyei döntőjét és 17-en indultunk fiatalok. Már. amikor befelé mentünk Pélyről Hevesre, a kocsiban izgultam kicsit, de a szóbeli vizsga jól ment és akkor megnyugodtam. Persze nem volt az olyan köny- hyű, hiszen meghatározott idő alatt kellett például lő soros meghívót fogalmazni a Világifjúsági Találkozóra. Kíváncsiak voltak arra is, mennyire ismerjük a fejőgép részeit és működését. Aztán jött a gyakorlati bizonyítás lehetősége, p fejes. Holstein-fríz tehenet fejtünk valamennyien. Erre harminc pontot kaptam, ami elég volt ahhoz, hogy megnyerjem a Versenyt. Nagyszerű érzés volt, életem eddigi legnagyobb sikere, aminek örült a családom és örültek itt, k szövetkezetben is. Amikor átvettem a vándorserleget, arra gondoltam, érdemes Nvolt a gépszerelést az állatokkal felváltani. A siker arra ösztönöz, hogy minél jobban érettségizzem és tudásomat itt szülőfalumban, Pélven, az állattenyésztésben kamatoztassam. A napokban tudtam meg, hogy a jövő év márciusában Heves megyét képviselve az országos fejö- versenyen is részt veszek. A következő hónapokban tehát erre is készülök, hogy tisztességgel helytáll jak majd.

Mentusz Károly

Jövőre sem változik a felsőoktatási intézmények nappali tagozatának első évfolyamára felvehetők száma. Az elmúlt évekhez hasonlóan, 1980-ban is mintegy 16 ezer helyet ' pályázhatnak meg az egyetemi és főiskolai diploma megszerzésére készülő érettségizett fiatalok, így döntött az 1980—81-es tanév felsőoktatási iskolázási tervének, az egyes intézmények felvételi keretszámainak, a megpályázható szakok, szakpárok meghatározás sakor az Oktatási Minisztérium.

A változatlan összlétszá- mon belül bizonyos mértékig növekszik a pedagógusképző intézményekbe — elsősorban a tanárképző főiskolákra — felvehetők száma. Demográfiai okokból ugyanis a jelenleginél több általános iskolai szaktanárra lesz szükség négy-öt év múlva. Az orosszal kapcsolt idegen nyelKilene megye állattenyésztési és takarmányozási felügyelőségének vezetője és állattenyésztési szakembere tanácskozott tegnap Egerben. A résztvevők az elmúlt tervidőszak, különös tekintettel az idei év termelési, gazdálkodási tapasztalatait és az elkövetkezendő hónapok tennivalóit vitatták meg. A házigazda Koós 'Viktor. a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője bevezetőjében elmondta. hogy az elkövetkezendő időszakban különösen fontos szerep jut az állattenyésztésnek, hisz megvan a lehetőség arra, hogy ez az ágazat is valamelyest lefaragjon az őszi kalászosok okozta veszteségből.

A továbbiakban dr. Csomós Zoltán, a MÉM főosztályvezető-helyettese a mevi szakpárokra is több hallgatót vesznek fel az egyetemek és a főiskolák — az idegen nyelvek oktatásáról és fejlesztéséről szóló kormány- határozattal összhangban.

A műszaki felsőoktatás létszámán belül némileg csökken majd a főiskolai, és emelkedik az egyetemi szintű képzésben részt vevők száma. Csak kisebb mértékben változik a jogi és igazgatási, a közgazdász- és gazdasági, az orvosi és az egészségügyi, valamint a mezőgazdasági és a művészeti felsőoktatási intézmények felvételi keretszáma.

Az Oktatási Minisztérium az idén előbb hozza nyilvánosságra a tudományegyetemek bölcsészet és természettudományi farain, valamint a tanárképző főiskolák nappali tagozatán szeptemberben induló szakpárokat; a tájékoztatót a Művelődésügyi Közlöny november 15-i száma tartalmazza majd.

zőgazdasági irányítás átszervezéséről szólt, majd a napokban megjelent új szabályozókhoz fűzött néhány megjegyzést, jó tanácsot. Elmondta például, 'hogy a szarvasmarha-, sertéslétesítményekhez, illetve azok felújításához 20 százalék állami támogatást adnak a jövőben. Ugyanakkor az eddigi támogatásnak csak a felét adják egy-egy tehénférőhely beruházási költségéhez, és azoknak, akik megfelelő eredményt értek el a tejtermelésben, még további támogatás is adható.

Az éitekezlet második részében dr. Németh Lajos, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója számolt be a testület munkájáról, ezt követően pedig az elhangzottakat vitatták meg a résztvevők..

Áz első nagy siker...

AUatteny észtő szakemberek tájértckezlete Egerben