Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
Varga Jenő hagyatéka Tüzes ukrán tánc a ku Itúra házának színpadán Barátkozás — útlevéllel és útlevél nélkül Emlékek itthonról és a távolból Ahogy farkasszemet nézek a Dimkovóban „született” játékbabákkaL, eszembe ,iut: kicsi a világ. Mert hiszen, mi már találkoztunk. Igaz, jó néhány évvel ezelőtt, s bizony odébb vagy kétezer kilométerre e háztól, ahol ma egy apró vitrinbe zsúfolódott össze az orosz, a ja- kut, a grúz, a csecsen-ingus, az észt és a kazah gyermekvilág. ... E háztól — írom az imént. Ízlelgetem a két szót, s máris egy Leningrádban tanult dal zsong a fülemben, a Hol az az utca, hol az a ház című, amelyet — miért tagadnám: néhány pohár vodka után — a szállodánkat keresve dúdolgattunk az egykori havas éjszakán. És most itt van az a ház.! Kicsi a világ! A Kalinyin sugárúton sétálok, Moszkvában, töltöm a turistanapokat. Egyszerre kivel találom szembe magam, mint egy régi-régi ismerőssel. — Hát te?! — szalad ki a számon az igazi meglepetés eléggé együgyű mondata. — jHát te! Hogy kerülsz ide? — Én még csak hagymán. .. — kacsint egyet. — Tudod, otthon azt mondták, rám fér egy kis „világnézet”, így hát egy évig itt tanulok. De te mi járatban vagy? Sorolom, hogy turistásko- dásom két hete alatt merre jártam már. És hogy egy ekkora országból mennyire keveset láthat az ember az alig több mint tíz nap alatt. Meg hogy venni kellene valamit a gyerekeknek, valami jellegzetesét, nekik való emléket, játékot. — A Gyetszkij Mirbe megyünk, a Gyermekvilág nevű áruházba. Abban a házban, öregem, ott szorong egy egész világ — vág közbe az ismerősöm. s mire felocsúdok, már loholunk is a hideg téli szél seperte, tágas utcákon a lakónegyed-tömbnyi ház felé. És most itt van az a ház, mit keresek. A homlokza- án vörös neonfényből for- aálódik ki a Kreml híres ornva. tetején az ötágú sillaggal. Gondolatban még Gyetszkij Miméi járok, sak a felirat zökkent visz- za a mába: Dom szovjetsz- oj kulturü i nauki — A Izovjet Kultúra és Tudb- nány Háza. A ..határnál” oroszul szól telefonkagylóba a portásié, már-már várom, hogy z útlevelem kérje, amikor larátsáeosan magyarra vált: — Morozov elvtárs várja nt. .. Felkísérem. A liftnél egy plakátról lárom vidám népi figura invitál, sétáljak körbe,' nézzem meg az Orosz-Észak, Szibéria és Távol-Kelet népi iparművészete című kiállítást Mielőtt felmegyünk az emeletre, bepillantok a vendégkönyvbe, ott hever a kijárat melletti asztalkán. És nem akarok hinni a szememnek, az utolsó előtti bejegyzés ismerősöktől származik: „Nagyon szép a kiállítás, igazi remekművek. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola hallgatón" Lám, ilyen a véletlen. „Soha többé ilyen borzalmat!” — írtuk be, emlék-- szem, a talán ezer oldalasnál is vaskosabb vendégkönyvbe, amikor kábult fejjel — a kilencszáz napos blokád sok-sok szörnyűségéről pergett a film a vetítővásznon — kitámolyogtunk a lening- rádi múzeum moziterméből. Azután a Téli Palota, majd az örök mementóként lehorgonyzóit Auróra előtt, várva a jól fűtött autóbuszokra, nagyokat szippantottunk a friss levegőből. — A program ... ? — kérdezett vissza az idegenvezetőnk. — A program nem változik, most majd az újjáépült, békés életet élő várossal ismerkedünk. Égy más világgal, mint amilyet a filmen láttunk! Vladiszlav Fjodorovics Morozov, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kulturális osztályvezetője: — Sem többet, sem kevesebbet nem akarunk megmutatni az érdeklődőknek, mint azt, hogy milyen ma a szovjet nép élete, melyek az eredményei, törekvései a politikában, a hétköznapi munkában. November 9-én lesz hat éve, hogy megnyitottuk e ház kapuit azok előtt, akik figyelemmel kísérik. vagy szeretnék kisérni életünket. A tolmács — egyébként Pesten végzett észt mérnök — meglepően magyaros kifejezéssel fordít, amikor a ház kulturális, illetve tudományos témájú programjaira terelődik a szó. — Minden szentnek maga felé hajlik a keze: mi örülünk annak, hogy a látogatóink 70 százaléka a kulturális témák iránt érdeklődik. Természetesen a soksok szocialista brigád, vállalati kollektíva nemcsak a szovjet kultúra remekműveire kíváncsi, hanem a Szovjetunió tudományos-technikai eredményei is érdeklik. Hét klubban, köztük a legutóbb alakult Magyar—Szovjet Sportbarátok Klubjában találkozhatnak egymással a két nép képviselői, a mindennapi látogatók, akiknek a száma eléri a félmilliót... Évente több mint 900 tájékoztató és propaganda jellegű rendezvényre, mintegy 800 filmvetítésre, száz könyv- és harmincnál több, különféle témájú kiállításra kerül sor a Semmelweis utcai épületben. Utazás előtti izgalmak: elrontom az egyetlen útlevélkérőlapot, irány az EX- PRESSZ-iroda, azután a csomagolás, az utolsó ellenőrzés, vajon mi marad itthon! Ki gondol ilyenkor arra, hogy a gondtalan utazásról már jó előre gondos- kodtkk, mert például a hálókocsiban remekül lehet aludni — de csak odáig, Moszkváig. Mert onnan aztán, aki elalszik a két hét alatt, az nem érdemli meg, hogy útlevelet kapott. Mert — mint külföldön általában — mindent látni kell. A hagymakupolákat. a nagy-, harangot, a KGST-palotát, a Lenin-mauzóleumot, »éjféli őrségváltást a Vörös téren, a Finn-öböl partján horgonyzó óriáshajókat, a mínusz húsz fokban is lenge fehér-feketébe öltözött ifjú házasokat az ismeretlen katona sírja előtt egy-egy csokor virággal a kezükben. És még annyi mindent, ami abban a rettentően nagy országban érdekes lehet. És nekem csak Moszkva és Leningrád jutott. „ 1 Akkor és ott! Mei't most, amint végigsétálok a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának különböző termein, az emlékeim mellé újabbakat kapok. A Komszomol történetéről tájékoztat egy kiállítás, egy másik a lézer békés felhasználásáról, a harmadik pedig a Szovjet-Baltikum népművészetéről. Másütt igazi kam. csatkai, jakutiai, habarovsz- ki prémek, vologdai csipkék, tobolszki csontfaragások, ki- zili állatbőrből készült remekművek ejtenek ámulatba. Ekkor hirtelen az ember eszébe villan, hogy még nem is reggelizett, és mór dél is elmúlt... ... És a füstölt nyershal izét érzi a szájában, meg a saslikét, amit a moszkvai Népgazdasági Kiállítás egyik pavilonja mellett majszolt be két program között. Miért ne ehetne valami különlegeset most is? Hiszen itt a Bajkál Étterem, itt van a szomszéd épületszárnyban. És bőséges az ételválaszték: a híres Szoljanka leves, vagy az ukrán Raszolnyik leves, utána jöhet a kijevi jérce- mell, esetleg a taskenti kebab, vagy a húsos kulebjaka. De mit ér a felsorolás, ezeket kóstolni. megízlelni kell. Útlevél nélkül, szép emlékekkel — ebben a pesti. vörösneonfényes. s a távoli tájakon töltött napokat idéző házban! Szilvás István SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT született Varga Jenő Le- nin-díjas akadémikus, a ki váló tudós és a kommunist. világmozgalom kiemelkedő alakja. Már diákkorában a mar xizmus eszméjének terjesztő je lett és csatlakozott a szociáldemokráciának ahhoz a balszárnyához, amelyből a későbbiekben a szocializmus eszméjének olyan harcosai nőttek ki, mint Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg Kun Béla, Münnich Ferenc és még sokan mások. Varga Jenő lelkesen fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és az egyik megalapítója lett a magyarországi kommunisták pártjának. 1919-ben aktívan küzdött a Magyar Tanácsköztársaság - létrehozásáért és tagja lett a kormánynak. A magyar forradalom bukása után, a Horthy- hóhérok elől menekülve Varga Jenő 1920-ban Bécsen keresztül a Szovjetunióba emigrált, ahol belépett a bolsevik pártba. Mint ízig- vérig internacionalista-forradalmár, Varga Jenő második hazájában, a Szovjetunióban és Lenin pártjában a világ forradalmi mozgalmainak élcsapatát és támaszát látta. Varga Jenő a Kommunista Internacionálé aktív, tevékeny résztvevője volt annak megalakulása első éveitől kezdve. Találkozott és levelezett Leninnel, teljesítette kéréseit; a Kommintern IV., V, és VI. kongresszusának küldötte, végrehajtó bizottsága elnökségének tagja volt, ahol számos fontos kérdésben beszámolót és beszédet tartott. Varga Jenő két évtizeden keresztül vezette a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Világgazdasági és Világpolitikai Intézetét, annak 1927-ben történt megalakulásától kezdve 1947-ig, amikor is összeolvadt az SZTA Közgazdasági Intézetevek A későbbiekben Varga Jenő sokat tett az új Világ- gazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének megszervezéséért, és amikor ez utóbbit 1956-ban létrehozták, aktívan részt vett annak munkájában. Előrehaladott kora ellenére mint munkatárs, az intézet tudományos tanácsának, tagja életének utolsó heteiben is dolgozott. (Varga Jenő 1964. október 7-en halt meg.) Részt vett számos fontos téma kidolgozásában, számos cikke jelent meS a Mirovaja Ekonomika i Mezsdunarodnie Otnose- nyija folyóiratban — amelynek szerkesztő bizottsági tagja volt. s Varga Jenő az SZTA köz- gazdasagi és jogi osztályának akadémikus-titkáraként és az elnökség tagjaként aktívan reszt vett nemcsak a Természet és fantázia A változatos alakú ágak, különleges kéregformák. a fában keletkező kinövések mindig magukra vonták a fafaragók figyelmét. Arkagyij Sorovnak, a geológiai és ásványtani tudományok kandidátusának házi gyűjteményében több mint 50, olyan fából készült szobor található, melynek alapanyagát a természettől „félkész termékként” kapta. A szokatlan formájú fadarabokból a tudós geológus vésője szobrokat, álarcokat, lírai kompozíciókat faragott Képünkön: Szerelem. (Fotó: APN) társadalmi, hanem a szakterületétől látszólag távoleső természettudomány! kérdések megvitatásában is, sokoldalú képzettségről, széles látókörről, a dolgok lényegébe latöló képességéről téve bionyságot. RAGYOGÓ PÉLDÁT MIJVATOTT, mint a szovjet tu- iomány egyik kiváló szervezője. Létrehozott egy tudós- kollektívát, amelyet nagy hozzáértéssel vezetett, szigorúan megkövetelte a kiadott feladatok teljesítését, ugyanakkor szívesen megosztotta gazdag tapasztalatait, rávezetett a helyes megoldási a és ó maga figyelmesen meghallgatta munkatársai véleményét. Varga Jenő nemcsak tudós. hanem, a marxizmus— leninizmus eszméinek. az SZKP kül- és belpolitikájának fáradhatatlan oktatója és propagandistája volt. Ezt az előadói-propagandista munkát különösen erőteljesen végezte a háború éveiben. A tudós szavai, a háború menetét és a nemzetközi helyzetet elemző előadásai a legnehezebb időkben megszilárdították a hallgatóságban az eljövendő győzelem hitét. 1942-ben, 63 éves korában kiküldetését kérte az ostromlott Leningrádba, és ott három héten keresztül előadásokat tartott a város hős védőinek. Mindenkor nagy figyelmet szentelt — a nemzetközi kérdéseken túl — az egyes országokban kialakult helyzet tanulmányozásának. Számos könyve, brosúrája, cikke foglalkozik az Egyesült Államokban, Németországban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Kanadában, a Balkán-félsziget országaiban, Japánban és Kínában kialakult helyzet elemzésével. Varga Jenő tudományos munkássága hat évtizedet ölel fel. Irodalmi hagyatéka nagyon gazdag: 75 könyv és brosúra, több mint 500 tudományos cikk. Legfontosabb művei az SZTA elnökségének határozata nyomán három kötetben jelentek meg 1974-ben. Neves tudósként és ragyogó publicistaként Varga Jenő könyvekkel, brosúrákkal, cikkekkel reagált a nemzetközi élet fontos eseményeire, előnyben részesítve a gazdasági kérdéseket, de szerves összefüggésben vizsgálva azokat a bel- és külpolitikai tényezőkkel, amelyeknek elemzése jelentős helyet foglalt el munkásságában. Varga Jenő munkái mélyen elemzik az imperializmus és a kapitalista világ- rendszer általános válságának törvényszerűségeit, a gazdasági ciklusokat és válságokat, az állammonopolista kapitalizmust, a két különböző társadalmi berendezkedésű világrendszer versengését és harcát, s átfogó kritikáját adta a burzsoá politikai gazdaságtannak és ideológiának. Varga Jenő számos munkája felbecsülhetetlen értékű nemcsak a közgazdászok, de az újkori és a legújabb kori történészek, a marxista politológusok számára is. Varga Jenő kiemelkedő munkásságáért élete során három ízben kapott Lenin- rendet. A tudományos közvélemény nagy egyetértéssel fogadta a hírt, hogy Varga Jenő 1963-ban korunk kapitalizmusa kérdéseinek tudományos feldolgozásáért Le- nin-díjat kapott. A SZOVJET TUDOMÁNYOS KÖZVÉLEMÉNY nemcsak tiszteleg a kiemelkedő leninista tudós emléke előtt, hanem mint forrásból merít munkáiból, amelyek az évszázad derekának döntő eseményeit követően keletkeztek, s mind a mai napig megőrizték aktualitásukat.
