Népújság, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

5 • *;»; * • I ♦«•,* ”; >’ *»* *• .. ,v>>> »fi'-*' A»3t$ ff * <■> « >< Épül a Lipcse-Grünau új lakónegyed flDK Ui «városnegyed Lipcsében LENGYELORSZÁG A lublini „fekete gyémánt” A magyar turisták is jól ismerik Lipcsét. Itt, a híres vásárvárosban épül az NDK második legnagyobb lakó­telepe. A város nyugati ré­szén, Grünau kerületben nem kevesebb, mint 33 ezer össz­komfortos lakás várja majd a beköltözőket. Eddig több mint 3 ezer lakást vettek birtokba a boldog tulajdo­nosok. Az elkészült új lakóne­gyedben alig egy éve még feldúlt pusztaság volt a tér helyén, ahol ma ápolt par­kot, fiatal fákat, játszóteret és ruhaszárító területet ta­lálunk. A Grünau 1. telep lakói eddig 16 ezer önkéntes munkaórát dolgoztak, hogy szépítsék a környezetet. A lipcsei szakemberek így számolnak be a nagy mun­kálatokról : Egy várost tulajdonképpen háromszor építenek; először a tervezők és építészek vetik papírra, másodszor az épí­tőmunkások valósítják meg és végül harmadszor — ma­guk a lakók. Ezt bizonyítja Lipcse-Grünau példája. Az. elkészült első lakóne­gyedben már minden a he­lyén van, a lakásoktól kezd­ve az iskoláig, tornacsarno­kig, óvodákig, bölcsődékig, vásárcsarnokig, orvosi ren­délőig és postahivatalig, az ötszáz hektárnyi terület más részén még földgépek mar­ják a talajt. Odébb szerelő­daruk mozognak. Egy ideiglenes tahidon át­haladunk a S-Bahn (gyors­vasúti vágányai felett és máris a 2. és 3. számú lakó­negyed építkezéseihez jutunk. Itt találjuk az NDK talán legnagyobb „fazekát”, ahol nem kevesebbb, mint 13 ezer* építőmunkás és diák szá­mára készül az ebéd. Itt találkozunk Günter Waltherrel, a grünaui épít­kezés vezető tervezőjével és helyettesével. Magukkal hoz­ták a terület beépítési ter­vét. • A tervből mindenekelőtt a méretek ragadnak meg: 100 ezer ember él majd ezen a területen, annyi, mint egy közepes városban. A nyolc­vanas évek közepére nyolc lakónegyed áll majd itt, a hozzájuk tartozó épületekkel a kereskedelem, a kultúra, a sport céljára, továbbá ét­termek és közhivatalok. Nem kevesebb, mint 28 is­kola, 22 bölcsőde-óvoda, 14 üzletközpont, két rendelő- intézet. gyógyszertárakkal és 8 körzeti orvosi rendelő tar­tozik még az új építmé­nyekhez. A generáltervező elmondja, hogy a legnagyobb változa­tosságra törekszenek az elmúlt három évben több, mint hatszáz idős ember üdülhetett beutalóval, s to­vábbi százak vettek részt a Csehszlovákia legszebb he­lyeire indított autóbusz- körutakon. Ez a sokoldalú gondosko­dás különösen azoknál fon­tos, akik egyedül élnek. Szlovákiában több, mint hétezer a magányos nyug­díjasok száma, akik magas koruk, vagy betegség miatt szorulnak segítségre. Rend­szeresen felkeresik őket a tanácsok dolgozói, naponta a gondozónők, akik készsé­gesen megfőzik védenceiknek az ételt, kitakarítanak stb. So­kakat diákok patronálnak, akik befűtenek, bevásárolnak takarítanak —, s mindezt igen vidáman, a nyugdíja­sok örömére. egyes lakónegyedek építésé­nél. Az épületek között az öt- és hatemeletesek 11 és 16 emeletesekkel váltják egy­mást. Tovább haladunk a 4. la­kónegyed irányában, amikor egy nagy gödör állja el utunkat. Mint mondják, ez Grünau Achilles-sarka: az útépítés itt elmaradt a ház- építkezésektől. A kivitele­zők most — a berlini építők példája alapján — a lakók segítségét kérik. Az új lakótömbök színe elüt a korábbiakétól. Az 1. és 2. lakónegyed homok- és ele­fántcsont-színű oszlopaival szemben itt vörösbarna és fehér oszlopokat találunk. A lakások háromnegyede er- kélyes. A képzőművészek különböző elemekkel, dom­borművekkel, szobrokkal ké­szülnek az utcák és terek szépítéséhez. Beszélgetésünk közben gyakran kell kitérnünk, hogy helyet adjunk az épületele­meket szállító gépkocsik­nak. Vendéglátóink azonban a szállítás tempójára pa­naszkodnak : nem elegendő az egy napra tervezett 300 panel beszerelése. Winfried Grau ifjúsági brigádvezető elmondja, hogy az elmúlt években sikerült az egyes lakótömbök szerelési idejét 2000 órára leszorítaniuk. A sürgősség azonban ennél is nagyobb teljesítményt dik­tál — mondja az ifjú bri­gádvezető. A 4. lakónegyed elkészült épületeibe már költöznek az első lakók. S nem messze innen, ott, ahol a „népek csatájában” annak idején Napóleon seregeit szétverték, megkezdődtek az előkészül­tek Lipcse ötödik új lakóne­gyedének építéséhez. A lublini vajdaság keleti részén már évek óta épül egy új kőszénbánya. Már a har­mincas években megállapí­totta a varsói egyetem pro­fesszora, Jan Samsonowicz, hogy ez a terület szenet rejt, ám csak a hatvanas években, az első feltáró fúrások bizo­nyították ezt be. A további kutatómunka során megbizo­nyosodtak arról, hogy a lub­lini föld mélyén óriási szén­rétegek vannak. A hetvenes évek első felében befejezték a térképezést és 1975-ben döntés született az első bá­nya felépítésére. A lublini kőszéntartalékot mintegy 40 milliárd tonnára becsülik, jó minőségű tüzelő­anyag, kalóriaértéke kb. 6500 kcal/kg. A medencét, melynek hossza 180 km, szé­lessége 18—37 km, három körzetre osztották: a közpon­ti, az északi és a déli körze­tekre. Legjobban a központit ismerték meg, oda telepítet­ték az első bányát is, Bog- danka faluba. Jelképnek is tekinthető lát­vány tárul az utazó szeme elé, ha a mongóliai Darhan városától északnyugatra ve­zető vadonatúj műúton 180 kilométert autózik. A végte­lennek tűnő lankák harmó­niáját egy új ipari komple­xum kibontakozó körvonalai törik meg. Erdenetben, Mon­gólia legfiatalabb, lendülete­sen fejlődő iparvárosában vagyunk. Mongol—szovjet együttműködéssel egy hatal­mas réz- és molibdénkombi- nát épül itt, amelynek első lépcsője már üzemek A gyár­óriás az ország legnagyobb ipari létesítménye lesz, éven­te 16 millió tonna réz- és molibdénércet fog feldolgoz­ni. Ez azt jelenti, hogy a vi­lág tíz legjelentősebb ilyen létesítménye közé tartozik majd. Erdenetijn-Obo, magyarul Drágkövpk-hegye — így hív­ták e helyet évszázadokon át. A régi idők vándorai itt türkizre bukkantak, ám ko­runk geológusai mást is sej­A bányaépítkezés gyorsan haladt előre, az első akna mélyítésekor minden terv szerint történt. Mégis, amint a bányászok leértek 500 m mélységbe, homok nehezítet­te munkájukat, fékezte az előírt tempót. Az aknát biz­tosították. aljára betondugó került s megkezdődött a fa­gyasztás. Néhány hónap múl­va már ki lehetett termelni a megfagyott homokot. Így történt az első akna fúrása­kor, a következőnél már nem ütköztek a munkások külö­nösebb akadályba, terv sze­rint tudtak haladni. A múlt év végére az első akna már 771 méterre mélyült, s az idei terv szerint 960 méterre kell lejutni. Folynak a mun­kálatok a második akna tám- pilléreinek felállításán és a harmadik, immár 568 m mély akna, valamit a jelen­leg 40 méteres negyedik ak­na fúrásán. A lublini szénmező kincse először 1980-ban kerül majd felszínre, egymillió tonna tettek, s nem csalódtak. Hét éve hatalmas rézkincset fe­deztek fel, s kiderült, hogy itt található Ázsia (a Szov­jetuniót kivéve), feltárt réz­készleteinek mintegy fele. Erdenet ma 35 ezres város, 1980 végére 50—55 ezer lesz a lakosok száma. A dúsító művön kívül több könnyű­ipari üzem is épül, s ily mó­don a munkások családtag­jai számára szintén munka- alkalmat teremtenek. Erdenet — azt írtuk — jel­kép. Jelképe annak a folya­matnak, amelynek eredmé­nyeként az elkövetkező évek­ben, évtizedekben gyökeresen új irányzata alakul ki Mon­gólia részvételének a nem­zetközi munkamegosztásban. A mongol föld ugyanis ás­ványkincsekben is gazdag, egyebek között jelentős ón-, foszforit-, vas-, wolfram-, fluor- és szénkészleteket fe­deztek fel a kutatóexpedí­ciók. Bizonyára az sem vé­letlen, hogy a KGST geoló­giai állandó bizottságának mennyiségben, összehasortlft- va ezt az Alsó- és Félső-Szi- lézia több mint 200 millió tonnás termelésével, meg kell állapítani, hogy egyelőre csak szimbolikus nagyság­rendről van szó, de 1984-re már 3,6 millió tonnát irá­nyoznak elő. S mivel ebben a körzetben még további 8 bánya létesül, egy évtized alatt évi 25 millió tonnára növekszik a termelés. A bogdánkai bánya építé­se közben minden szükséges technológiai és üzeméltétési tapasztalatot megszereznék a további egységek létesítésé­hez, s beindítása lakásépít­kezéssel, szállókkal, kereske­delmi és szolgáltatási infra­struktúra kialakításával együtt lehetséges. 1981-ben az új bányaközpontban már 2000 bányász dolgozik, szá­muk az idő előrehaladtával fokozatosan növekszik. Ez a kis település lesz majd g szénmedence fővárosa. székhelye éppen Ulan-BátórJ bán van. A KGST programjaiban kiemelt helyet foglal el a tagországok fűtő- és nyers­anyagokkal történő ellátása, s ebben Mongóliára mind je­lentősebb szerep hárul. Az ásványkincsek feltárása a hetvenes évek elején indult meg, és egy sor épülő léte­sítmény jelzi a kiaknázás in­tenzívebbé válását. Csak egy példa: a baganuri külszíni fejtéses bánya teljes elké­szülte után évi 2 millió ton­na szénét ad majd. Hogy az ásványkincsék kiaknázásánák milyen nagy jeléntőséget tu­lajdonítanak Mongóliában, álljon itt érzékeltetésül íté- hány adat. A teljes ipari be­ruházási volumenből 40 szá­zalék az ércbányászat fejlesz­tésére irányult, amelynek bruttó termelése az idén 8,8 százalékkal nő. A népgazda­sági terv azt is előírja, hogy fokozni kell a geológiai ku­tatómunkát. A jelenlegi 1976—1980-as ötéves terv so­rán az előző fél évtizedes pe­riódusának kétszeresére bő­vítik ezt a tevékenységet. A kutatómunkában szovjet szakemberek mellett ma­gyar és csehszlovák, bolgár, NDK-beli, lengyel geológusok is részt vesznek. A fűtőanyag és energetikai ipar számottevő eredményei az 1971-ben kezdődött mon­gol—szóvjet együttműködé­sen alapulnak. Az ágazat részaránya egyébként az ipari termelésben már ma is meglepően magas, 9 százalék, s az ipari termelő alapok egyharmadával is ez az ága­zat rendelkezik. A fűtőanya­gok és az ásványkirtcsék ki­aknázása egyik pillére an­nak a célkitűzésnek, hogy Mongólia a közéli jövőben ipari-agrár országgá váljék. Ezt a törekvést jelzi ex­portszerkezetének alapvető módosulása is: évtizedünk végére az ország kivitelében a színésfém-koncérttrátufnók, az ércek és az ásványók rész­arányukat tekintve vezető helyet foglalnak él. Laczik Zóltán összeállítottá: Gyurkó Gézá iljffn/ifrffjy A 1979. november 7., szerda Stefan Zuber Majd minden városkában, sőt faluban is működnek nyug­díjasklubok, ahol az idős emberek ebédet is kapnak. (Fotó: ORBIS — KS) Gáti István VIETNAM Muzsikáló brigád A különböző népzenei versenyeken már több aranyérmet kapott Vinh Phu vietnami tarto­mány Dao Xa falujának művészegyüttese. A fiatal lányokból álló brigád tagjai azonban nemcsak a népi hangszereket kezelik mesterien, jó eredményeket érnek el a szövetkezet gumiültetvényein is. (Fotó: VNA—MTI) (L P.) MONGÓLIA II Drágakő-hegy kincsei t. CSEHSZLOVÁKIA „Életet az éveknek“ Csehszlovákiában ma, mintegy két és fél millió nyugdíjas él és számuk öt év múlva eléri a hárommil­liót. A nyugodt öregség biz­tosítása valamennyiünk em­beri kötelessége. Csehszlo­vákiában minden 60. élet­évét betöltött személy rend­szeres nyugdíjat — havonta átlagosan 1100 koronát — kap, ami egy munkás átlag- jövedelmének körülbelül 40 százaléka. Az állami gondoskodáson túl igen nagy szerepe van a nyugdíjasévek megszépíté­sében az emberi törődésnek. Zsolnán tizenkét aranylako­dalmat tartottak. Ezt a ked­ves ünnepséget a városi ta­nács dolgozói szervezték azok számára, akik ötven évé élnek együtt házastársi kötelékben. A nyitrai járás­ban a tanács költségén az

Next

/
Thumbnails
Contents